Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-01 / 230. szám
Kedd, 196S. október 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Demokrácia és pártszerűség A párton belüli demokrácia sokrétű, szerteágazó törvénye párt- életünknek, pártszervezeteink tevékenységének. Magába fog lalja: a pártszervek demokratikus megválasztásának rendszerét és a választott pártszervek tényleges irányító szerepét; a párttagság politikai aktivitását és a fontosabb kérdések^ pártszerű, vita útján tör ténő eldöntését; a választott pártszervek beszámolási kötelezettségét választóiknak; a helyi pártszervek hatáskörének, önállóságának, öntevékenységének fokozását; a párttagság jogainak és kötelességeinek maradéktalan érvényesítését a szervezeti szabályzatban lefektetett elvek alapján. Nem az illendőség, hanem az igazság kedvéért kell megállapítani: az utóbbi években növekedett pártunk demokratizmusa, és helyesen érvényesülnek azok az elvek, szabályok, amelyeket pártunk IX. kongresszusa, az ott elfogadott szervezeti szabályzat ezzel kapcsolatban meghatároz. Az általános, kedvező helyzet viszont nem mond ellent annak, hogy némely helyen, főleg konkrét kérdések kapcsán felbukkannak helytelen nézetek, hibás módszerek, újjáélednek elavult gyakorlatok, olyanok, amelyek negatívan hatnak pártszervezeteink fejlődésére. Találkozni még mindig a pártdemokrácia helytelen, felszínes értelmezésével. Előfordul, hogy helyenként, a demokráciának csak az egyik oldalát hangsúlyozzák, azt gondolván, hogy a pártdemokrácia egyenlő a vitával, a bírálat szabadságával, a jogok gyakorlásával. Igaz ugyan, hogy n felsoroltak fontos és nélkülözhetetlen vonásai a pártdemokráciának, de legalább úgy hozzátartozik ahhoz a párttagság aktivitása, öntevékenysége, tevékeny részvétele a közösen kialakított teendők végrehajtásában. A párton belüli demokrácia tehát a két fontos alkotó elemnek szerves egysége: egyrészt a kérdés széles körű megvitatása, pártszerű eldöntése, a jogok biztosítása, másrészt a feladatok végrehajtása, a párttagság nagyfokú aktivitása, önkéntes, tevékeny részvétele a határozatok végrehajtásában. Mint a pártélet minden szabálya, a demokrácia fejlesztése is a párt egységét, szervezettségét, tevékenységének hatékonyságát hivatott erősíteni, és csakis ebből a nézőpontból lehet jelentőségét ténylegesen megérteni és értékelni. E zzel függ össze egy másik kedvezőtlen jelenség is, amely végső soron szántén a pártdemokrácia fejlődését gátolja. Ez pedig a formalitások, a külsőségek túlbecsülése, az érdemi, a lényegi, a tartalmi dolgok rovására. Az utóbbi időben több fontos központi intézkedés történt a pártdemokrácia formális vonásainak felszámolására. Ilyen mindenekelőtt a jelölő bizottságok előzetes megválasztása, illetve annak a feltételnek a biztosítása, hogy a jelölés valóban a tagság véleményét fejezze ki. További lépés volt ebben az irányban, hogy a mostani vezetőségválasztó taggyűlésekre a taggyűlés elnökét és szavazatszedő bizottságát Is előzetesen megválasztják. Ezzel persze nem állíthatjuk azt, hogy most már mindenfajta formalizmus megszűnt. Vannak még ilyen jelenségek, és a harcot ' sohasem szabad megszüntetni ellenük. Egyikmásik helyen például a taggyűlést egyszerűen csak gyülekezetnek, vitafórumnak, tanácskozó testületnek, tájékoztatási formának tekintik. Háttérbe szorítják, elhanyagolják a taggyűlés legfontosabb hi- vatsát, azt, hogy ez egyúttal az áapszervezet legmagasabb veziő testületé is. A taggyűlés :ezető testület, amelynek joga és kötelessége, hogy az alapzervezeti vezetőség munkájú rendszeresen ellenőrizze, iöntéseit felülbírálja, esetleg megváltoztassa. Gyakori, hogj a taggyűlésnek e fontos hívsása csak az újjáválasztás idej<re vonatkozik és nem az égés; beszámolási időszakra. A taggyűlés elé kerülő beszá- mobk és javaslatok is sokszor olyanok, amelyek már eleve nerr. tesznek lehetővé komolyait) vitát, változtatásokat, hantin inkább »jóváhagyás« céljfból készülnek. Elképzelheti« lenne például az is, hogy a ti^yűlés elé készülő beszá- moök eleve a vitatott kérdéseiét tárnák fel, alternatív javíslatokat tartalmaznának, és i döntést a taggyűlésre bíznák A taggyűlés helyes szerepének érvényesítése végső soron lét dolgon múlik: az egyik az ilapszervezeti vezetőség felisnerésén, annak tudatosításár, hogy számukra, a közvetlen felső pártszerv a tag- gyűlts. A másik: a párttagság öntulatán, annak a jogos igényén hogy a taggyűlésnek nemcsak az a feladata, hogy megválassza a pártvezetőséget, hanen az is, hogy segítsen neki, ellenőrizze, irányítsa, módosítsa annak munkáját. A taggyűlésnek mint vezető testületnek a szerepét azért is fontos hangsúlyozni,' mert az utóbbi években, különösen pártunk IX. congresszusa óta jelentősen -negnőtt az alapszervezetek felelőssége. Adódik ez reszten abból, hogy a szervezeti szabályzat módosításával valamennyi alapszervezet jogkörét hatáskörét fölemelte az üzem; alapszeryezetek színvonalúik. Ezzel különösen a hivatal' és intézményi pártszervezetek feladata növekedett, bővült. Másrészt következik ez abbó. is, hogy a gazdaságirányítás reformjának bevezetésével a helyi gazdasági szervek önállósága lényegesen ki- szélesedett, és ez a helyi párt- szervszeitek munkájának hatókörét, felelősségét is megnövelte. 1 A pártdemokrácia érvényesülésének fontos, szinte nélkü- íözheíetlen ismérve a kommunista bírálat és önbírálat, állandó alkalmazása. A feladatok végrehajtása akkor halad jól, altkor vannak leginkább kizárta a hibák és tévedések elkövetésének lehetőségei, ha a párttagok személyre való tekintet nélkül elmondják kritikai megjegyzéseiket, javaslataikat, és annak nincs semmiféle hátrányos következménye a bírálóra nézve. Hallani — még ha ritkán is — olyan esetekről, amikor a kritikát megtorolják, a bírálót üldözik, és csak valamelyik felsőbb pártszerv közbeavatkozására. változik meg ez az áldatlan helyzet. Az viszont már gyakoribb, hogy nem azonnal és nyíltan lépnek föl a bírálóval szemben, hanem kivárják az alkalmat, megvárják a bíráló első tévedését, és akkor »törlesztőnek«. Ez ellen az a leghatásosabb védekezési módszer, ha a munkahelyeken és pártszervezetekben olyan elvtársi légkört alakítanak ki, amely eleve kudarcra ítél mindenfajta közvetett megtorlást, amely eleve elrettent mindenkit attól, hogy az őt ért bírálatért bármilyen formában megfizessen. A kommunista bírálat és önbírálat elmélyítésének van azonban még egy akadálya. “A párton belüli demokrácia fejlődését — állapította meg Elßktvamdgußses repedésvizsgálatot vállalunk gépjármű és egyéb alkatrészeken, bérmunkában. A repedésvizsgálat eredményéről minőségi bizonylatot adunk. 13. sz. AKÖV, Kaposvár, Füredi út. (70404) pártunk IX. kongresszusa —, különösen a hiányosságok kiküszöbölésére irányuló építő bírálat kifejtését sokszor fékezi a párttagok vagy funkcionáriusok egzisztenciális függése. Meg kell teremteni annak a biztosítékait, hogy a kritikai fellépés, a munkával kapcsolatos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrányos helyzetbe hozni,-« A biztosíték csakis és elsősorban politikai jellegű lehet. Annak tudatosítása, hogy választott szervekben, vagy még inkább taggyűléseken minden párttag egyforma, egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkezik, és a pártéletben nem szabad megtűrni semmiféle hivatali, szolgálati függőséget. A helyi vezetőkkel meg kell értetni: a pártrendezvények erejét, a taggyűlések jelentőségét éppen az biztosítja, hogy ott mindenki mindenféle belső szorongás nélkül el meri mondani véleményét. Aki ezt nem érti, vagy nem akarja tudomásul venni, az alapjaiban sérti meg pártunk demokratikus szabályait. ■ A pártszervezet vezetőségének, a taggyűlésnek, sőt minden kommunistának vissza kell utasítani minden olyan próbálkozást, amikor a hivatali vezető a pártéletben is érvényesíteni próbálja — egyébként szükséges — tekintélyét és hatalmát. A párton belüli demokrácia elmélyítése, a pártélet lenini normáinak megtartása a párt szilárd elvi, politikai egységének alap- feltétele, s a pártszervezetek eredményes munkáját, hatékony tevékenységét hivatott szolgálni. Jelentősége azonban túlnő a párt keretein. Kiindulópontja, ösztönzője az állami, gazdasági, társadalmi élet demokratizmusának, alapja a széles néptömegek alkotó tevékenysége kibontakozásának, végső soron a szocializmust építő társadalmunk fejlődése meggyorsításának. V. I. Káromhónapos tanfolyam a hivatali pártszervezetek titkárainak Megkezdődött az oktatás tegnap a kaposvári pártiskolán. Az 1968/69-es oktatási év első tanfolyamán a tanácsok, az egészségügyi és pénzintézetek, a különféle hivatalok és intézmények párttitkárai, vezetőségi tagjai készülnek föl a IX. pártkongresszuson kapott nagyobb jogok és kötelességek aprópénzre váltására. A tanfolyam hetvennégy hallgatója harminckét előadást hallgat meg korunk alapvető kérdéseiről, a szocializmus teljes fölépítéséért folyó gazdasági, politikai és ideológiai harc fő kérdéseiről, a pártélet és a pártmunka időszerű kérdéseiről. Megismerkednek többek között a szocialista világrend- szer fejlődésének és jelenlegi helyzetépek főbb vonásaival, a békés egymás mellett élés politikájával, az imperializmus fellazítási taktikájával, az európai munkásmozgalom helyzetével, a Tanácsköztársaság történetével; a szocializmus fölépítésének fő feladataival, a népgazdaság tervszerű irányításának kérdéseivel, a KGST szerepével, társadalmunk osztályszerkezetével, a hivatali pártszervezetek feladataival. Mélyebben tanulmányozzák a szocialista demokrácia, a szocialista hazafi- ság, a művelődéspolitika, a szocialista erkölcsi nevelés időszerű kérdéseit. A háromhónapas pártiskola a tartalmasabb és hatékonyabb munkára készíti fel a hivatali pártszervezetek vezetőit. || Forradalmi "§■ ! 9 I 8. OKTÓBER 16. Megjelent a dualizmus végét jelentő októberi ma nifesztum, amelyben Habsburg Károly bejelentette, hogy Ausztria szövetségi állammá alakult át. 17. Tisza István bejelenti a parlamentben: »Nem akarok játszani a szavakkal. El kell ismernem a; igazságát annak, amit Károlyi Mihály mondott tegnapi beszédében. Elvesztettük a háborút.« 19. Megalakult a megye járványügyi bizottsága a spo - nyolnátha-járvány leküzdésére. 23. Megbukik a Wekerle-kormány. 25. A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása. 26. Cenzúrázott távirat hozza hírét Kaposvárra a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának. 27. Az osztrák—magyar flotta matrózainak lázadása Pólában. 27. A Kaposvári Demokrata Kör (dr. Goitein Gábor elnökletével) összehívta választmányát, és elsőként vette tudomásul a Nemzeti Tanács megalakulását, és annak támogatását határozta el. 28. A lánchídi csata. 30. A Függetlenségi és 48-as Pártkör (dr. Bók Zalán Lajos elnökletével) táviratban köszöntötte a Magyar Neifizeti Tanácsot, és bejelentette a párt csatlakozását. 30. A Szociáldemokrata Párt kaposvári szervezete is e napon tartotta pártgyűlését és csatlakozott a Magyar Nemzeti Tanácshoz. 3L A Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Pártkör és a Függetlenségi és 48-as Pártkör együttes ülésén mondották ki a Magyar Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást. A pártközi értekezlet előadója Tóth Lajos, az SZDP elnöke volt. 31. Megjelent a Szociáldemokrata Párt Országos Központjának felhívása a forradalom kitöréséről. 3L Az őszirózsás forradalom első napján foradalmi szellemű katonák megölték Tisza Istvánt. A szövetkezeti erdőgazdálkodás javításáért A ’csurgói járás termelőszövetkezeteinek 6455 hold erdejük van. Ez az összes földterületüknek 15 százaléka. A Járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb hét termelőszövetkezetben vizsgálta meg az erdö- és fagazdálkodás, a fafeldolgozás -értékesítés és -hasznosítás helyzetét. Megállapították, hogy a hosszú lejáratú üzemterveket PV-VETÉLKEDŐ KAPOSVÁRON VIDÉKIEK OSZTOZKODTAK AZ ELSŐSÉGEN Zakopánéba utazik a győztes, Siófokon üdül a második helyezett Szép számú érdeklődő kö- | Értékeli a zsűri az elsősegélynyújtást. zönség gyűlt össze vasárnap * reggel a Latinka Művelődési Ház színháztermében, hogy tanúi legyenek azok vetélkedőjének, akik a Somogyi Néplapban közölt PV-rejtvénypályá- zat sikeres megfejtése után bejutottak a döntőbe. Dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a vetélkedő részvevőit, a vendégeket, szólt a polgári védelmi oktatás jelentőségéről, majd elkezdődött a nemes versengés. * * * Először elméleti tudásukról adtak számot a versenyzők, s a feleletekből az csendült ki, hogy valamennyien alaposan felkészültek a vetélkedőre. De hamarosan az is kitűnt, hogy a vidékiek többet és alaposabban tudnak, mint a kaposváriak. — Mit vinne magával az óvóhelyre? — ez volt a második forduló kérdése, s a legszellemesebb, egyben leggyakorlatiasabb választ a végül is győztes Gombai Gyula adta: nemcsak a szükséges ételeket, gyógyszereket, ruhaneműket, védőeszközöket, okmányokat stb, vinné magával, hanem — gondolva az onnan való feljövetelre is — még pénzt, s az esetleges ékszereket, kincseket és tranzisztoros rádiót is. A közönség ianssal, a zsűri pedig a legmagasabb pont- számmal jutalmazta feleletét, A versenyzőknek ^sérülteket.« keüsU bekötözni, dsósegélybee részesíteni. A közönség, amikor megpillantotta a bevonuló csinos -sérülteket«, joggal kifogásolta, hogy miért csak a fejükön, állukon, fülükön és karjukon szenvedtek sebesülést. Akadtak ugyanis jó néhányan — elsősorban a férfiak között — olyanok, akik szerettek volna alaposabb ismereteket -szerezni a test minden részére kiterjedő segélynyújtásról. Persze az izgalom hevében az is előfordult, hogy a versenyzők cgyike- másika félreértette feladatát, és szorítókötés helyett felkötötte a sérült kart, s egy fejsérültnek olyan ízléses turbánt készítettek, hogy bármelyik divatszalon megirigyelhette volna. Hangos derültséget váltott ki a védőruhába való beöltözés is, mert az igyekezet hevében némelyik versenyző úgy fölszerelte, ellátta magát, hogy Marsról érkezett idegennek is nézhették volna. * * » Végig izgalmas, érdekes versenyt vívtak a vetélkedők. A pálmát aztán — mint említettük — a vidékről jövők vitték el, mert Gombai Gyula marcali versenyző 213 ponttal első, Czebei Dénes nagybajomi versenyző 214 ponttal második, Magyar Tibor fonyódi versenyző 212 ponttal pedig harmadik lett. Megérdemelten vették át dr. Tóth Sándortól, ft ssüri elnökétől nyereményeiket: a Zakopánéba szóló hatnapos, kétszemélyes, illetve a siófoki Európa Szállóba szóló kétszemélyes, hatnapos üdülőjegyet. A harmadik jutalma egy rádió. Az első három helyezett ezenkívül ajándékot kapott a megyei tanács vb-elnökétől, az Állami Biztosítótól, illetve az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalattól. Szép ajándékokat kaptak a többiek is. * * * Nemcsak a versenyzők vizsgázták jól, hanem a közönség is. A szünetben rendezett PV totón harmincketten értek el telitalálatot, és sorsolás alapján tízen kaptak közülük díjat Tetszett a vetélkedő zsűrijének határozott, gyors döntése, a játékvezető Bánsági Tibor szellemes találékonysága, amivel már kezdetben feloldotta a feszültséget, s a Csiky Gergely Színház művészeinek, zenekarának műsora, amely a közönséget, versenyzőket egyaránt szórakoztatta. i Szálát László nem mindenütt hajtották végre. Nem fordítottak az erdőművelésre annyi gondot, mint kellene. Az ipari fakihözatai lényegesen elmarad az állami erdőgazdaságok által elért ipa- rifa-kihozatali arányoktól. Nagyon kevés a szakember. Erdésztechnikus csak a csurgói Zrínyi, az iharosi Űj Erő és a szentai Aranykalász Tsz-ben van. De nagyon kevés a szakmunkás is. Az ellenőrzés megállapít :- ta, hogy az erdőgazdálkodás, fakitermelés mint melléi- .izemági tevékenység adta lehetőség a tsz-tagok foglalkoztatásában még egyáltlán nem érezteti hatását, mivel e területen alig néhányan kapnak állandó munkát. A közös gazdaságok kevés gondot fordítanak az erdőterületek felújítására. A vizsgált tsz-ek közül csak a berzence’ Jobb Élet és a somogyudvar- helyi Március 15. tett eleget vágásfelújítási kötelezettségének. E téren főleg a csurgó- nagymartoni Győzelemnek, a porrogi Napsugárnak és a porrogBzentkirályi Aranymezőnek van mit pótolnia. Fontos feladat a jövőben az ún. rontott erdők átalakítása is. Ebből a szempontból szükséges a megfelelő tisztítás szakszerű elvégzése. A tsz-erdőte- rületek nagy részén ezt edd'g elhanyagolták. Jelentős lemaradás mutatkozik a cellulóz- nyár-telepítésére vállalkozó tsz-ek közül a csurgói Zrínyiben és a szentai közös gazdaságban: az előbbinél 63, az utóbbinál pedig 1-50 hold telepítése maradt el. A kitermelt faanyagok vá- lasztékonkénti, mennyiségi és minőségi pontos, szakszerű számbavételét csak részben végzik el. A felvételi lapok, vágásösszesítők nem felelnek meg a bizonylati követelményeknek. Több gondot kell fordítani a vágott fa védelmére és roni- lásmentes tárolására. A vizsgálat alkalmával pl. a csurgó- nagymartoni tsz-ben 10 köbméter befülledt gyertyánt találtak. A fafeldolgozás növelését és félkész termékek gyártását a faipari gépek hiánya, a meglevő géppark avultsága, korszerűtlensége gátolja. A porro- gi Napsugár és a berzencei Jobb Élet termelőszövetkezetnek egyáltalán nincs gépi kapacitása. A NEB vizsgálata azt fs megállapította, hogy a közös gazdaságok piackutatási tevékenysége kezdetleges. Nem ismerik elégé a fa jó áron való értékesítésének, elhelyezésének lehetőségeit, s emiatt nemegyszer értéken alul adják el termékeiket. E. S.
