Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 ftltér Samum Néplap AZ M SZ M'V . M É 6 Y El B I Z OTT SAGA ÉS A M E G Y E I : TA NÁ C S L APJA XXV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1868. OKTÓBER 3. £N$Z-közgyiílés Megkezdődött az általános vita Ülést tartott gj az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tegnap délelőtt Kaposváron ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A megbeszélésem részt vett Losoncai Pál, az Elnöki _ Ta­nács elnöke, Szirmai Jenő, az MSZMP KB tagja, a SZÖ- VOSZ elnöke, Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács vb-étaöke, Kocsis László, a Ha­zafias Népfront megyei elnöke, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Varga Károly, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra, Gombaszögi Jenő, a bolhói Határőr Termelőszövetkezet elnöke, dr, Guba Sándor, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Igazgatója, Hor­váth Sándomé, a megyei nő­tanács titkára, Lakatos And­rás, a Balatonboglári Állami Gazdaság főkertésze, Szerecz László, a Villamossági Gyár igazgatója és ár. Szokola Ká­ról yné, a Fonyódi Járási Ta­nács vb-títkára, országgyűlési képviselők. A képviselők Erdős Zoltán­nak, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya vezetőjének tájékoztatása alapján megtárgyalták a me­gye közlekedésének, közúti há­lózatának helyzetét, a fejlesz­tés fő irányait és az ezzel kapcsolatos feladatokat, vala­mint Jäger Györgynek, a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökének beszámolója alapján a NEB munkájáról szóló tájékoztatót. Második napirendi pontként dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tá­jékoztatta az országgyűlési képviselőket a megye diák­otthoni ellátottságáról. Elmondta, hogy a felszaba-. dulás óta jelente» eredménye­ket értünk el az iskolai háló­zat kiépítésében és az isko­láztatásban. Somogybán jelen­leg 321 általános és tizenöt középiskola működik. Mind az alsó-, mind pedig a közép­fokú intézményeknél olyan nagy a bejáró diákok száma — különösen a körzetesítés végrehajtása után —, hogy ezzel nem tudott lépést tar­tani a diákotthonok és kollé­giumok építése, illetve bőví­tése. Általános iskolai diákott­hon jelenleg Lengyeltótiban, Iglalban, Nagybajomban, Ku­tasom, Nagyatádon és Marca­liban működik, összesen há­romszáz férőhellyel. A külte­rületekről bejáró általános is­kolás gyerekek száma a me­gyében 5000 fölött van. A középiskolába járó vidéki ta­nulók elhelyezése már évek óta gondot jelent. A jelenlegi tíz kollégium és diákotthon közül több túlzsúfolt, korsze­rűtlen, egyáltalán nem ott­hon. A középiskolások negy­venkét százaléka bejáró, mun­kásszülők gyermeke, akik szá­mára minden körülmények között meg kell teremteni a normális, zavartalan tanulási lehetőséget. A túlzsúfoltságra jellemző, hogy a kaposvári Kállai Éva leány- és Latinka Sándor fiúkollégiumban 60—80 száza­lékkal több tanulót kell elhe­lyezni. mint amennyi normá­lis körülmények között elfér. Ebben a tanévben azerhatszáz tanulót kollégiumi helyhiány miatt nem tudtak beiskolázni. Dr. Várkonyi Imre beszá­molójában hosszasan foglal­kozott a szakközépiskolák diákjainak helyzetével. Ezen a téren segítséget jelent majd a nagyatádi és a kaposvári kollégium elkészülése. A me­gyeszékhelyen munkásszállást bérelnek a szakmunkástanu­lók számára, ez azonban csak ideiglenes megoldás. Az országgyűlési képviselők megyei csoportja a beszámo­lót megvitatta, majd tudomá­sul vette. Kedden megkezdődött az ál­talános vita az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlésének 23. ülésszakán. Már az első ülésen beszédet mondott Rusk amerikai külügyminiszter. A közgyűlés tevékenysége egy héttel ezelőtt indult meg, A közbeeső időszakban a köz­gyűlés bizottságai üléseztek, részben szervezési kérdésekkel foglalkozva, részben pedig a napirenddel kapcsolatos prob­lémákról tanácskozva. A közgyűlés ülésszakára ked­den este New Yorkba érkezett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. Rajta kívül már mintegy félszáz külügyminisz­ter tartózkodik a világszerve­zet székhelyén. A vita megnyitása előtt az érdeklődés ismét a Közel-Ke­let kérdései felé fordult a vi­lágszervezetben- A Szovjetunió legutóbbi állásfoglalását köve­tően számos küldöttség veze­tője hangoztatta, hogy az ENSZ-nek haladéktalanul ha­tározott lépéseket keü tennie a háborús veszély kiküszöbölé­sére. A vitát szerdán Brazília kép­viselőjének felszólalása nyitot­ta meg, majd Rusk mondott beszédet. Külügyminisztersé- gének nyolc éve alatt most először szólalt fel a világszer­vezetben: jelenleg, mint isme­retes, az Egyesült Államoknak nincs kinevezett és jóvá is ha­gyott ENSZ-delegáitusa. George Ball távozását követően John­son elnök Russel Wiggins új­ságírót bízta meg a küldöttség vezetésével, de a szenátus kül­ügyi bizottsága, illetve teljes ülése még nem hagyta jóvá ezt a kinevezést. Béketüntetés Rusk beszéde előtt Diáktüntetés zavarta meg Rusk beszédét. Amint a kül­ügyminiszter, a szerdai ülés második szónoka fellépett az emelvényre, a karzaton szá­mos fiatal tüntető háborúelle- nes jelszavakkal, helyéről fel­állva tiltakozott megjelenése ellen. »Szüntessék meg a vietnami háborút« — »Vesse­nek véget a bombázásoknak« — »Azonnali békét« jelszava­kat kiáltoztak. A közgyűlés elnökének utasítására a te­A 24. megbeszélés Xuan TSüiy elutasította a „viszonosság“ követelését IP’ Humphrey amerikai aielnök, demkrata párti elnökjelölt szeptember 30-i beszédét idézte Xuan Thuy álliamiminiszter a vietnami—amerikai hivatalos megbeszélések szerdán Párizs­ban tartott 24. ülésén. Xuan Thuy államminiszter kijelen­tette: Akárcsak Johnson elnök, Humphrey is »viszonosságot« követel és a VDK elleni bom- batámadások újrakezdésével fenyegetőzik. Hangsúlyozni kell — mondta a VDK képviselője —, hogy mi semmiféle »viszonossá­got« nem fogadunk el és a vietnami nép nem hagyja magát megfélemlíteni. Bármi legyen is az Egyesült Államok törekvése, ha nem rended tisztességes módon a vietnami problémát a vietnami nép nemzeti jogainak tisztelet­ben tartása alapján, kudarcra van kárhoztatva. Az ülésteremből távozó Xuan Thuy államminiszter új­ságíróknak adott nyilatkozatá­ban, akárcsak magán az ülé­sen, éles szavakkal bélyegezte meg, hogy amerikai csapatok behatoltak a fegyvermentes övezetbe és ott »tisztogató« hadműveletekbe kezdtek. Ugyancsak elítélte a B—52-es repülőgépekkel végrehajtott barbár támadásokat, végül pe­dig kijelentette, hogy mint az előző alkalommal, a 24. ülésen sem merült fel semmiféle új mozzanat, és a hivatalos megbeszélések egy tapodtat sem haladtak előre. A legközelebbi ülést október 9-én, szerdán tartják. (MTI) A csehszlovák kormány ülése Nyilvános vitára bocsátják a föderációs törvényjavaslatot A csehszlovák kormány kedd esti ülésén Cernik miniszterel­nök vezetésével, cseh és szlo­vák szakértők jelenlétében foglalkozott a föderációs tör­vényjavaslattal. A kormány hangsúlyozta, hogy a csehszlovák föderáció gondolata és célja a cseh és szlovák nemzet állam-jogi kap­csolatainak demokratikus ren­dezése. Ezért a föderáció nem­zeti alapokra épül, és az ország helyzetéből kiindulva azokat teljes mértékben figyelembe veszi. Az ülés részvevői rámu­tattak, mindkét nemzet számá­ra biztosítani kell, meg kell ad­ni minden lehetőséget és esz­közt ahhoz, hogy hatékonyan és mielőbb megoldhassa a két nemzet közös érdekeinek szem­pontjából fontos kérdéseket. A kormány foglalkozott a nemzetiségek helyzetével kap­csolatos törvényjavaslattal is. Megállapította, hogy a tör­vény feladata — a párt akció­programjával és a kormány- nyilatkozattal összhangban — alkotmányos és törvényes biz­tosítékokat nyújtani a Cseh­szlovákiában élő nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturá­lis egyenjogúságához. A tör­vényjavaslat aláhúzza, hogy a magyar, ukrán és német nem­zetiségek egyenjogúságának biztositását, a szó legteljesebb értelmében, az egész társada­lom ügyének kell tekinteni. A legközelebbi ' napokban mindkét okmányt megtárgyal­ják és elbírálják a Cseh Nem­zeti Tanács és a Szlovák Nem­zeti Tanács ülésein. A kor­mány egyetértését fejezte ki a törvényjavaslattal és elhatá­rozta, hogy azt nyilvános vitá­ra bocsátja. j&ÍTij Befejeződtek a szovjet—jemeni tárgyalások Szerdán a Kremlben véget értek Alekszej Koszigin szov­jet és Hasszán El-Amri jemeni mimsztereir.ök tárgyalásai. Ba­ráti légkörben fejezték be azoknak a kérdéseknek a meg­vitatását, amelyeket már a keddi találkozón is vizsgáltak. A megbeszéléseken foglalkoz­tak a közel-keleti helyzettel, többek között az Arab-félszi­get déli részének helyzetével, a szovjet—jemeni kapcsolatok­kal és azok további fejlesztésé­vel, valamint számos más kér­déssel. A tárgyalásokon szovjet részről részit vett Vlagyimir Novikov miniszterelnök-he­lyettes, Andrej Grecsko hon­védelmi miniszter, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese és mások. Je­meni részről Jahja Gaghan külügyminiszter, Abdu Said, a msmszterelnök gazdasági és pénzügyi tanácsadója és több más személyiség vett részit. Iz SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának együttes határozata A központi bizottság és a minisztertanács úgy véfi, a legfontosabb feladatok egyike az, hogy a falvakat és közsé­gieket olyan komfortos telepü­lésekké alakítsák át, amelyek megfelelnek a lakosság igé­nyeinek. A falvaknak és köz­ségeknek megfelelő termielő- agységekfcel kell rendelkez­niük, olyanokkal, amelyek le­hetővé teszik’ a magas termelé­kenységű munkát és a mező­giazdaság intenzív fejlődését. Ugyanígy biztosítani kell a fa­lusi lakosság foglalkoztatottsá­gát a mezőgazdasági munkák szünetelésekor. Ä határozat szükségesnek ítéli, hogy a moszkvai népgaz­dasági kiállításon mutassák be a falvak és a községiek átfor­málásának pozitív tapasztala­tait. (!MTU Francia minisztertanács Á szerdán megtartott mi- ni s aterbamácsd ülésen Michel Debré francia külügyminiszter számolt be a legutóbbi bonni tanácskozásokról. A beszámoló végén De Gaulle elnök is alá­húzta, hogy a Franciaország és az NSZK közötti, szabályos időközönként megtartott ta­nácskozás szükséges. * « * Michel Debré külügyminisz­ter szerdán a nemzetgyűlés előtt kormánynyilatkozatot ol­vasott fel. A nyilatkozatban a francia külügyminiszter a kormány ne­vében méltatta az NSZK jelen­legi felelős politikusainak -ko­moly békevágyát«, amely teljes mértékben indokolja a francia —nyugatnémet együttműkö­désit. Debré ezután megismételte, hogy Franciaország helytelení­ti az öt szocialista ország cseh­szlovákiai fellépését, amely a francia kormány véleménye szerint »a Kelet és a Nyugat közötti enyhülés gyorsulásának esélyeit veszélyezteti«. A kormánynyilatkozat meg­ismételte a francia álláspontot a közel-keleti kérdésben, amely szerint Izraelnek M kell üríte­nie az erőszakkal elhódított arab serületeket £MTI| remőrök távolították el a tün­tetőket Az amerikai külügyminisz­ter a hidegháború legagresz- szívabb szónokaira emlékez­tető hangnemben kezdte be­szédét és támadta a Szovjet­uniót, a szocialista országo­kat. Beszédének jelentős ré­szét a csehszlovákiai hely­zetnek szentelte. Agresszió­nak, inváziónak« minősítet­te a szocialista országok fel­lépését ■ és azt mondotta, hogy ez »visszavetette a kelet—nyu­gati kapcsolatok megjavulásá- hoz fűzött reményeket«. Rusk kirohanása a Szovjetunió ellen Rúsk azt mondotta, hogy »a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződéshez tartozó szövetsége­seinek hadseregei megtámad­ták és elfoglalták saját szö­vetségesüket, Csehszlovákiát, amely senkit sem fenyege­tett« és »Csehszlovákia ma megszállt ország«. Ennek kö­vetkezében Rusk szerint »a világ, amely kezdte érezni az olvadás jeleit a hideghábo­rúban, most ismét fagyos le­heletét kapott a szovjet szán­dékokat illetően«. Az ameri­kai külügyminiszter szerint a szocialista országok akciójá­nak célja az volt, hogy »visz- szafordítsák a Csehszlovákiá­ban megindult politikai fejlő­dést és az országot ismét Moszkva akaratának vessék alá«. Azt állította, »nem léte­zett olyan törekvés a Nyugat részéről, hogy ellenforradal­mait szítsanak«. Az éles hangú kirohanások során Rusk azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy »nem tartja tiszteletben a kis népek jogait«, ezzel »megsérti az ENSZ alapokmányát«. Azt mondotta, hogy a Szovjetunió­nak »válaszolnia keü arra, vajon kész-e tiszteletben tar­tani az ENSZ alapokmányát, kész-e kivonni csapatait Csehszlovákiából«. A továbbiakban Rusk azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy »fenyegeti« Nyugat-Németor- szágoit és kijelentette, bármi­lyen »egyoldalú szovjet lépés a katonai beavatkozás felé Nyugat-Németországban ah­hoz vezetne, hogy a NATO haladéktalanul megtenné a szükséges önvédelmi intézke­déseket«. Hangoztatta, az Egyesült Államok és szövetsé­gesei »olyan ünnepélyes vé­delmi kötelezettségeket vál­laltak magukra Európában, amelyek magukban foglalják a Német Szövetségi Köztár­saság és Nyugat-Berlin vé­delmét is mindaddig, amíg a - német nép nem egyesülhetné­kében & szabadságban«. —- »Hűségesek maradunk e köte­lezettségeinkhez« — mondotta a külügyminiszter. Általános frázisok Vietnam problémáival az amerikai külügyminiszter már jóval kisebb terjedelemben foglalkozott beszédében. Le­szögezte, hogy »a katonai, vagy bármilyen másfajta nyomás nem térítheti el az Egyesült Államokat a Vietna­mi Köztársasággal (vagyis a saigomi rezsimmel) szemben vállalt kötelezettségeitől«. Is­mét azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok »békés cé­lokat követ« és »energikusan kutatja a békéhez vezető utat«. Rusk szerint az Egye­sült Államok a párizsi tár­gyalásokon és azokon kívül számos kezdeményezést tett a béke helyreállítására, de »Ha­noi visszautasította javasla­tainkat«. »Azt várjuk, hogy Észak-Vietnam tegyen javas­latokat arra, miként akarja a harcok megszüntetését. A ma­gunk részéről készek vagyunk beszüntetni a bombatámadá­sokat abban a pillanatban, ahogy bizonyosak lehetünk, hogy ez a lépés valóban a,bé­kéhez vezet A béke megte­remtéséhez azonban két fél kell« — mondatta azt han­goztatva, hogy »Hanoinak kell Párizsban a komoly lépéseket megtennie a béke megterem­tése érdekében«. A közel-keieiä problémáról az amerikai külügyminiszter csak általánosságokat mon­dott. »Rugalmas magatartás­ra« szólítva fel az érdekelt feleket azt mondotta, hogy meg kell kezdeni az érdemi eszmecserét a vitás kérdések­ről, A fegyverzetek ellenőrzésé­nek és a leszerelésnek téma­köréről szólva Rusk dicsérte az atomsorompó-szerződést, nem szólt azonban arról, hogy az Egyesült Államok mind­máig nem ratifikálta azt. Politikai körökben a kül­ügyminiszter beszédét úgy te­kintik, mint a távozó kor­mányzat képviselőjének tipi­kus megnyilatkozását. Rusk gyakorlatilag egyetlen nem­zetközi probléma rendezésére sem tett javaslatot, ehelvett beszédét hidegháborús szóla­mokkal tűzdelte tele. Felszólalt meg az ülésen Gabon és Svédország külügy­minisztere. Gromiko szovjet külügymi­niszter beszédét ENSZ-körök- ben csütörtökre várják. Az ülés előtt élénk diplo­máciai tevékenység folyt az ENSZ-bem. Rusk külügymi­niszter több arab ország kül­ügyminiszterével tárgvalt, köztük Riad egyiptomi kül­ügyminiszterrel. Ugyancsak tárgyalt Manescuval, az ENSZ előző közgyűlésének elnöké­vel, román külügyminiszter­rel, valamint több más dip­lomatával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom