Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-15 / 217. szám
} ▼asámap, 1968. szeptember 15. 5 «OWOGYI NÉPLAP Terv Budapestnek is! KAPOSVÁRON KÉSZÜL Budapest egy új cipőboltjának terve a Somogy megyei Tervező Irodában. A boltot a szigetvári cipőgyár létesíti az Űttö- rőáruház közelében, a KERTI — a Kereskedelmi Tervező Iroda — szomszédságában. ■ Kérdezhetné valaki, nőiért nem a KERTI-vel készíttetik a tervet. Azért, mert a szigetvári cipőgyárnak a Somogy megyei Tervező Irodában van a bizalma. Az iroda dolgozott már neki; munkájával nagyon elégedett volt. Kijelentették, a jövőben is a kaposváriakkal terveztetnek. A gazdaságirányítás új rendszerében a tervezők keresnek maguknak munkát. Régebben úgy jelölte ki nekik azt a felügyeleti szerv. Ma a megyehatárokon kívül is vállalhatnak munkáit. Amikor erre engedélyt adtak, tulajdonképpen elindították a konkurrenciát Ezek után, azt hiszem, nem kell különösebben részletezni, milyen lelkesedéssel dolgozik Rácz Emil mérnök és Huszár László belső építész, akiket a terv elvégzésével bízott meg Szigetvári György irodavezető Mondja is a két szakember, hogy az üzletet — annak ellenére. hogy régi épületet kell átalakítani — igen reprezentatívvá szeretnék tenni. A fényhatásoktól kezdve a légfüggönyig minden lesz itt. Dolgoznak Pestnek, Zala megyének, Baranyának és Somogynak is. Az utóbbinak azonban keveset A Somogy megyei Beruházási Vállalat ugyanis annyi munkát adott csak, amennyi a kapacitásuknak mintegy 12 százalékát köti le. MI LEHET ENNEK AZ OKA? Korábban ez az iroda jó néhány dolgot elfuserált. Sok mindenről persze nem is tehetett. Nem volt megfelelő gárdája, otthona, s a nem eléggé átgondolt beruházások következtében kapkodnia kellett,1 i-o így tovább. S ma, amikor Somogy megye mással is terveztethet, crthető, hogy egy kicsit menekül a régi partnertől. Ez is egészséges bizonyos fokig. Az új mechanizmusban többek között éppen az a nagyszerű, hogy ezt megengedhetjük magunknak. A korábbi rossz hír mellett más oka is van ebnek — mondták a Beruházási Vállalatnál. — A Somogy megyei Tervező Iroda nem rossz partner. Munkája sokat javult, ök tervezték például a KÖJÁL épületét, a pártszákházat, a saját irodaházukat, ezekre méltán lehetnek büszkék. Am még mindig lassú náluk az adminisztráció. Mi fontosnak 'tartjuk a gyorsaságot, a megbízhatóságot. Ezért íordultlnk néhányszor a pécsi és a pesti tervezőkhöz. Persze az említett 12 százaléknak bizonyos fokig az is; oka, hogy a beruházás az új gazdaságirányítási rendszerben átmenetileg kissé visszaszorult. AZ IMÉNT FELSOROLT LÉTESÍTMÉNYEK — bizonyára eiőbb-utóbb visszaszer- zik a Tervező Iroda jó hírnevét a megyében is. Valószínű, hogy ennek eredményeként több megbízást is kapnak; majd. Ezt őszintén remélem is.; Nem, nem a verseny ellen va-! gyök. És nem is lenne jó, ha csak azért kapnának több munkát, mert somogyiak. Érdemük szerint kapjanak, de ha megilletik, akkor hasznosítsuk a megyében levő tervezők helyi ismereteit, egészséges lokálpatriotizmusát Azt, hogy szívük azért szűkebb hazájukhoz, Somogyhoz húz.; Mert az sem lenne jó, ha Pes-; ten megtapsolnák őket, Kapos-» váron meg nevük hallatára le- 5 gyintenének. | Szegedi Nándor „ A TETT Kinyílott az ajtó. Bö- s-oknyás asszony fordult oe rajta. Karján aprócska uarna bőrű gyermek arcát világították meg a délelőtti sugarak. A kicsiny rékli voll. A hajszárító búrák búgtak, ő meg riadtan állt a felig nyitott ajtóhoz tapadva. Nézett előre, aztán körbe. Hirtelen ringatni kezdte alvó gyermeket. Megindult befelé. — Mit akar, »kedves«? — állította meg a pénztárosnő hangja: — Végre! — oldódott föl benne a merevség. Alázattal fordult oda. — Hajat szeretnék csináltatni. Teld .etek pásztázták végig a barna bő.ü, bőszoknyás asszonyt. A plnz- tárcsnő elhallgatott. ö meg ismét megindult befelé. — Mit akar? — állt elébe egy fehérköpenyes nő. — A hajamat... — Nézze — vágott bele a szavába —, itt sokan varinak. Legalább két órát kellene várnia, míg magára kerül a sor. De ott a túlsó oldalon, amellett a nagy sárga ház mellett van egy fodrász, ott majd hamar megcsinálják a haját, meglátja. Csend, várakozás. — Két óra múlva? Köszönöm a jó tanácsát, elmegyek oda. Gondosan becsukta maga után az ajtót. A búrák szokott zenéjükkel altatták az álmos fejeket. ' Az ügy el volt intézve. Délután egy pádon csokoládét majszolt egy barna bőrű réklis gyerek az anyja ölében. Nem találták meg a nagy sárga épület melletti fodrászt... — Bán — SZORÍT A kellemes ősai napsütésben alaposan kiizzadva érünk fel a Kötcse melletti Csillogó- hegy tetejére. A látvány, a kilátás azonban bőségesen kárpótolta a fáradtságot. Kísérőnk, Lovász József, a kötcsei Jóreménység Tsz szőlésze, pincemestere lelkesen magyaráz: — Ez itt Somogy legmagasabb pontja. 315 méter... Ha nem volna egy kissé párás a levegő, láthatnánk a Mecsek nyúlványait is.,. Sajnos, most csak a Balatont láthatjuk, hát nem gyönyörű ... ? Valóban csodálatos látvány innen a magasból a közeli és távolabbi táj is. Játékházaknak festő falvak sora a távolban, s mögöttük az őszi naptól csillogó Balaton. Szemközt a domboldalról asszonyok, lányok jókedvű nevetése, évő- dése hangzik fel, amint hajladozva tűnnek el az ember magasságú, szép>en megmunkált, dús termést adó szőlőben. — Amikor tizenhat évvel ezelőtt megkezdtem itt a munkát, csak direkt termő szőlő, otelló, elvira, izabella volt S most hatvanöt holdon olaszirizling, hárslevelű, rizlingszilváni, kékfrankos — hogy csak a jelentősebb borszőlőkről szóljak — terem, ezeken kívül többféle csemegeszőlő is van, amelynek termését naponta hordjuk mázsás tételekben Siófokra és Balatonföldvárra eladni — mondja kísérőnk. Jóleső érzéssel sétálunk végig a szüretelő asszonyok, lányok csoportjában, aztán a még szüretelésre váró szőlőben. Mindenütt gondos munka nyomát tapasztalni, ami egyúttal jelzi: a termelőszövetkezet tagsága tudja, milyen kincset ér ez a 65 holdas szőlő. Kísérőnk pedig terveiket ismerteti : — Holdanként harmincmár zsás termésre számítottunk, s noha a szokásosnál korábban kezdtük a szüretet, így is 5—6 mázsával magasabb a holdanként! termés ... Várhatóa n 1500—1600 hektoliter borunk lesz, ezenkívül ezer mázsa borszőlőt, s csaknem száz mázsa csemegeszőlőt értékesítünk. Oltványiskolánkból 1,4 millió oltványt adtunk el,, s csak ez 3,5 millió forintot jövedelmez a szövetkezetnek. Szó van arról, hogy egyesülünk Nagycsepellyel, akkor pedig legalább 100 holdnyi szőlőt kell telepítem. Sétánk közben ámulva tor- panunk meg: egy egyholdas területre mintha odavarázsolták volna_ az ország összes szőlőfajtájának néhány dúsan termő tőkéjét Egy dúsan termő tökét mutat Lovász József. „Megérteni az embereket’ Az ügyvéd munkájáról Biztosan sokan ismerik a régi mondást: Ha a kalapodat befújja a szél egy ügyvéd kertjébe, ne menj utána, sokkal olcsóbban jössz ki, ha újat veszel. Egy-egy ilyen aranymondás hallatára az embernek fél évszázada vagy régebben megesett — vagy meg nem esett, de híresztelt — történetek jutnak az eszébe. Természetesen az utóbbi évtizedekben megváltozott az ügyvédi munka jellege: mások a szempontok, a körülmények, mások az erkölcsi normák is. Nem a bűncselekményt, az embert védik Miképpen vesz részt az ügyvéd az igazságszolgáltatás munkájában? A kérdéssel dr. Szigetváry Sándorhoz, a kaposvári 2-es 6zámú Ügyvédi Munkaközösség vezetőjéhez fordultunk. — Azzal kezdeném, hogy ügyvédi munka nélkül nincs büntető igazságszolgáltatás Az ügyvédnek az első perctől az utolsóig benne kell élnie az eljárásban. Ez alatt az idő alatt figyelemmel kíséri a fejleményeket, apránként kialakítja a védelem álláspontját a kritikus kérdésekben. — A védelem álláspontjáról esett szó. Sokan idegenkednek a bűnöző védelmének gondolatától, mondván: ez az ember bűncselekményt követett el, ezért a társadalom előtt felelnie kell. — Ez nyilvánvaló. Azonban mi hem a bűncselekményt, hanem az embert védjük, aki azt elkövette. Éppen ezért a védenc igen alapos ismereté‘ re van szükség. Le kell hatolni a gyökerekig a cselekvések lélektani rugójáig. Nemkevésbé lényeges, hogy az adott bűncselekményben a tényállást részletesen ismerjük. Sok esetben a tényállás mielőbbi pontos megismeréséhez szükséges lenne a vádlott őszintesége is. A hazug szó nem a hatóságoknak, hanem a bűncselekményt elkövetőnek okoz kárt. — A tárgyalások tanúbizonysága szerint több vádlott tévútra próbálja vezetni a bíróságot. Az ügyvéd ilyenkor ismeri-e a teljes igazságot? — Természetesen ismeri. Elsődleges fontosságú, hogy a vádlott őszinte legyen hozzánk, hisz ennek hiányában keveset tehetünk az érdekében. Amikor az ügyvédnek hallgatnia kell — Mi történik akkor, ha az ügyvéd tud a vádlott olyan bűncselekményéről is. amiről a bíróságnak nincs tudomása? — Erről s minden hasonló a védenc számára hátrányos cselekményről az ügyvédnek törvényes kötelessége hallgatni. Persze, ezt rugalmasan kell értelmezni; a hallgatás nem vonatkozik az egész társadalomnak, államunknak káros cselekményekre, elképzelésekre. A tapasztalatok szerint a vádlott őszinte az ügyvédjéhez, hisz tudja, hogy az őérte végzi nem mindig hálás feladatát. Az eljárás időtartama alatt azonban meglehetősen kevés alkalom nyílik rá, hogy négyszemközt be - szélgethessenek. Különösen tárgyalás előtt volna erre szükség, a vádirat benyújtása után. Az ügyvédi munka- közösség tagjai az alaposabb munka érdekében szeretnének a büntetés-végrehajtási ' Gyorsan telnek a hordók. — Ez itt a kísérleti szőlészetünk mintegy ötvenféle szőlő található benne az Irsai Olivértől az Eger II-ig ezenkívül muskotály és kékfrankos, Mathiász és Csabagyöngye — mutatja büszkén a hatalmas fürtöket Lovász József. Olyan szeretettel beszél, magyaráz, hogy megértem, miért nevezik őt a szőlő szerelmesének. Az ő sikerei láttán kaptak kedvet a kötcseiek is, hogy háztáji oltványsző- lőkíkel foglalkozzanak. Nemrégen jártaik ott, megtekintették ezt a kísérleti szőlőt is a kaposvári járás vezetői, s elmondták, a járásban a direkt- termő szőlők helyett ezekből szeretnének meghonosítani. A szőlőből a pincébe tartunk. Maradt még tavalyról néhány száz liter, boruk, kóstolóra invitál a pincemester. S amikor a pohárba csurran az aranyló sárga bor, az öreghegyi olaszrizling meg a rizlingszilváni, megértem, miért nyertek az idei megyei borversenyen ezüstérmet... Kz. L. I intézetben négyszemközt tárgyalni a vádlottal. Erre egyelőre az esetek többségében nem kerül sor. — ön mit érez, ha úgy ítéli meg: a védelem számára eredményesen zárult az ügy! , — Lényegében ez jelenti munkánk gyümölcsét. Nem ismerek jobb érzést, mint ami akkor tölti el az embert, amikor sugárzik ügyfeléről a hála és a megelégedettség. Persze a siker ára, mint minden munkaterületen, az ügyvédi munka terén is a lelkiismeretesség, a szorgalom és nem utolsósorban i az edzettség. Megesik, hogy az ügyvéd kiutazik a bűncselekmény színhelyére, adatokat gyűjt tanulmányoz. S ha úgy látszik, nem érdemes remélni akkor sem csügged el. Magukénak vallják: nincs született bűnöző, nincs »elveszett« ember. Előfordul, hogy az ügyvéd nem ért egyet az ítélettel. Ilyenkor sohasem tanúsíthat belenyugvást, lemondást, a lelkiismerete újabb harcra, lendületre kell hogy szólítsa. Ki a jó ügyvéd? — Az Ön véleménye szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ügyvédnek? — Elsőnek mondanám a már említett lelkiismeretességet, az önképzés újabb és újabb lehetőségeinek kutatását, s természetesen a munkabírás sem utolsó szempont. Mindenekelőtt az a jó ügyvéd, aki képes megérteni az embereket. Éppen ezért nagyon igaz, hogy lehet valaki kiváló jogász, de nem biztos, hogy az illető jó ügyvéd is. I Munkaidőről velünk kapcsolatban nem beszélhetünk, hiszen a tárgyalások reggel megkezdődnek, s késő délután érnek véget. De ez még korántsem jelenti, hogy vége a napi elfoglaltságnak; .az ügyfelek többsége délután fél öttől, öt órától kezdődően keresi föl a munkaközösséget. S időt kell szakítani a tanulásra — Hogyan állnak az utánpótlással? — Nagyon megnézzük, hogy kit fogadunk be. Erre van lehetőségünk, hiszen ahogy mondják, sok az eszkimó és kevés a fóka. Tehát sok a jelentkező és kevés a hely. Munkaközösségünkben jelenleg tizenhárom ügyvéd, három ügyvédjelölt és két gyakornok dolgozik. Érdekes, hogy egyre alacsonyabb az átlagos életkor a közösségben, tíz évvel ezelőtt még ötver. volt, most negyven körül mozog. Egyébként a hatvanharmadik életév betöltése után az ügyvédnek kötelező nyugdíjba menni, a további munkára az engedélyt csak maga az igazságügy-miniszter adhatja meg. , A jövedelem szabadsága — Engedtessék felidézni egy olasz példabeszédet. Két halász veszekszik az osztrigán, sehogy sem jutnak dűlőre. Elmennek az ügyvédhez, adjon tanácsot. Az ügyvéd felnyitja a kagylót, tartalmát kiszívja, a kagyló egyik felét az egyik, a másikát a másik halász kezébe adja... — Ne is folytassa, tudom, az ügyvéd jövedelméről akar érdeklődni. Nekünk nem jár az államtól fizetés, jövedelmünket a munkaközösség biztosítja. Ez a jövedelem valamivel meghaladja a bírók átlagjövedelmének összegét. Az ügyvédi munka anyagi ellen- érteket egyébként jogszabály határozza meg, nem engedélyezzük a borravaló elfogadását. Csak megemlítem, hogy nekünk nem jár az SZTK-kedvezmény, szakszervezeti tagok sem lehetünk. Szabadságra menni nehéz, egyben kivenni lehetetlen. Várnak az ügyfelek, az akták. Meg az az igazság, hogy kis idő múltán hiányzik az iratokkal megrakott íróasztal és a tárgyalóterem atmoszférája ... Pintér Dezső
