Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

Vasáraap, 1968. szeptember IS. 80M0GII NÉPLAP Egy nap a Kapósban Vendég voltam nyi zárásig... Lassan egy éve lesz, hogy megnyitotta kapuit vendégei előtt a Kapós Szálló, étterem, presszó, bár, bisztró tartozik a komplexumba, és működik az épületben egy önkiszolgáló ét­terem is. A Kapos egy napját mutatjuk be olvasóinknak, nyitástól zárói"’’'!... Elsőnek — fel hétkor — a bisztró nyit. — Kávét, két zsemlével.... — Teát, kis rumot... Sorban állnak a reggelizők — naponta mintegy kétszáz ember —, amikor Miklós Fe­renc üzletigazgatóval ide ér­kezünk. S nemcsak teát, kávét, kakaót és tejet kérhetnek, már nyitáskor van frissen sült, ha­marosan elkészül a pörkölt, ezenkívül kínálnak kocsonyát, virslit, sült kolbászt. Délelőtt tíz órakor a választék már hat­hét készétel, számuk a déli órákra tizenkettőre emelkedik. Reggel egy, délben két pénztár működik,, hogy a sietők mielőtt végezhessenek az ebéddel. En­nek a részlegnek a forgalma napi 12—15 000 forint. Nagyüzem van az étterem konyháján. Foglyos János fő­szakács irányításával tucatnyi tanuló, kézilány sürgölődik. — Tizenkétféle készételből, nyolcféle frissensültből, hatféle halból válogathatnak délben a vendégek, de ha valakinek kü­lönleges kívánsága van, azt is teljesítem — mondja a fiatal főszakács. Rántott velő rántott gomba, paprikás ponty és más Ínycsik­landozó ételek nevét olvashat­juk az étlapon Csupán egyet hiányolhatunk: nem látni azok­ból a speciális orosz ételekből amelyeket ta­valy megked­veltek a vendé­gek, s amelyek­kel kapcsolat­ban azt ígérték hogy a jövőben is rendszeresen készítenek ... Pillanatnyi megállása sincs Törekes János­nak, az italrak­tár vezetőjének Szódát hoznak az étterem bort a bisztró sört, a presszó pedig jaffát kér. Ebéd az »önkiben«-. •' f * ■ -> « Munkájáról, helyesebben a raktár forgalmáról egyetlen hónap statisztikája is bőséges tájékoztatást nyújt: 26 000 üveg Kinizsi, illetve Balaton sör, 4000 liter folyó­bor, 4500 üveg palackozott bor. 90C0 liter szikvíz és 1500 üveg ásványvíz, 12 000 adag jaffa, 600 liter szesz és likőr. S eb­ben nincs benne a bár fogyasz­Foglyos János főszakács. Júliusban és augusztusban leggyakoribb az üzemi baleset Tapasztalatok a barcsi járás tsz-eiben Az idén júliusban, a csúcs- munkák idején volt a legtöbb Üzemi baleset a barcsi járás termelőszövetkezeteiben: az augusztus végéig előfordult 163 összes balesetből *4 esett erre a hónapra. Tavaly az augusztus hónap »vezetett« a szomorú statisztikában, ek­kor 26, három napon túl gyó­gyuló sérülés történt... Monostori István, a járási tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának illeté­kes munkatársa tájékoztatott ezekről az adatokról, össze­hasonlítottuk a mezőgazdasá­gi üzemekben tavaly és az idén augusztus végéig történt balesetek számát, a munkák­ra való kihatását. Mint kide­rült, a nyári csúcsmunkák idején leggyakoribb a sérülés a járás termelőszövetkezetei­ben, s mivel az idén az idő­járás következtében a nyári munkák korábban kezdődhet­tek, a baleseti csúcs is előre­tolódott augusztusról júliusra. Amint az a tavalyi júliusi és az idei augusztusi adatokból kitűnik, emelkedett a balese­tek száma — s ez sajnos a többi hónapra is vonatkozik. A múlt év végéig 163, három napon túl gyógyuló üzemi balesetet jegyeztek fel, az Idén már augusztus végén kei» tő híján elérték ezt a számot! S' a következmény: tavaly egész évben 1951 munkanap esett ki a balesetek miatt, az idén pedig augusztus ‘végéig már 1905. És hátravan még négy hónap ... Tény, hogy időközben egy sor mellék- és segédüzemág nyílt a közös gazdaságokban, ezekben fokozott a balesetve­szély. Akár a TÖVÁLL fog­lalkoztatottságát vesszük, akár az üzembe állított fűrészgat- terokat és egyéb, gépi erőt igénylő munkákat, való igaz, hogy nőtt a sérülések lehető­sége. Ebből indulhattak ki a barcsi járási vezetők, amikor intézkedtek a baleset-elhárí­tás fokozására A közeljövő­ben ebből a témából vizsgáz­tatják a járási székhelyen a termelőszövetkezetek ágazati vezetőit, baleset-elhárítási fe­lelőseit. A megváltozott és egyre változó körülmények meg a baleseti statisztika ada­tai indokolják, hogy fokozott körültekintésre van sz’"'_ség a különböző munkák végzésé­nél, s ez a vizsgáztatás, jó al­kalom arra, hogy felkészülje­nek rá: védjék az ember egészségét, tegyék meg min­den munkahelyen az óvóin­tézkedéseket a balesetek eiha- Btasára, tása, mert az külön raktárral rendelkezik. — Sajnos, már minden szo­bánk foglalt, talán később szí­veskedjék érdeklődni. Ha va­laki esetleg lemondja, akkor tudunk szobát, vagy helyet biz­tosítani — hangzik el ez a vá­lasz szinte mindennap a szál­loda portáján, ahol a portások­nak soha nincs megállásuk. A világ minden tájáról vol­tak már vendégeik: Ausztrá­liából és Kanadából, Guineából és Svédországból, s az összes szociálista országból. Varga József üzletvezető-helyettes jo­gos büszkeséggel mutatja a vendégkönyvet, amely nagyon sok elismerést, köszönetét tart- talmaz. Egy lengyel Vendég még a szczecini Kurier című lapnak egyik Számát is elküldte, amelyben fényképpel mutatja be olvasóinak a Hotel Kapóst. Papp László háromszoros ököl­vívó olimpiai bajnokunk, ka- linyini testvérvárosunk kül­döttsége, a bábolnai általános iskolások és mások jegyezték be a vendégkönyvbe, hogy jól érezték magukat, elégedetten távoztak a szállóból. Százak várnak az önkiszol­gáló étterem előtt az étkezés megkezdésére. S néhány perc­cel utána már helyet is foglal­nak az asztaloknál, gyors, szer­vezett az étkeztetés lebonyolí­tása. — Ma hústalan napunk van, bablevest készítettünk csipet­kével és tepertős-túrós csuszát, vagy káposztáskockáit és őszi­barackot adunk — mondja Búza Istvánná vezető. Az étlapot tanulmányozva azt tapasztalni, hogy más na­pokon mindenki megteli ál hat­ja a neki tetsző ételt: paprikás csirke, sült hús, tokány, több­féle főzelék stb. szerepel azon. A napi 1300—1400 előfizető a minőségre és a mennyiségre sem panaszkodhat. De a fiata­lok — sok tanuló étkezik itt — fegyelmezettebbek lehetnének, s a rendre, tisztaságra is job­ban vigyázhatnának ... Napközben a presszó és az étterem meglehetősen üres. Vannak törzsvendégek mind­két helyen, de főleg este és szombaton, vagy kettős ünne­pen térnek be sokan. Az el­múlt szombaton nyolc rendez­vénye volt az étteremnek, eb­ből négy esküvő. Ezen a napon 54 000 forint rekordforgalmat ért el. Este viszont, amikor a presz- szófcan és az étteremben, ké­sőbb pedig a bárban megkez­dődik a zene, már jóval töb­ben vannak. Néhányan külön asztalt rendeltek, s Tolnai László délutános üzletvezető maga is csodálkozik, hogy a csendes hétköznapnak ígérkező estén zsúfolásig megtelt az ét­terem. Gyakran csattan fel a taps, amikor Rózsa Stefánia egy-egy szép magyar nótát, ci­gánydalt énekel. Dé ugyan­ilyen jó hangulatot teremt a bárban a fiatal énekesnő, Nagy Nóra Melinda is. Sokan vitatták, miért szük­séges a bárban a 35 forintos kötelező fogyasztás. Nos azt Temesi József éjszakás üzlet­vezető számtalan példával iga­zolta. Nem egy részeg, hanyag külsejű embert csak ez az ősz- szeg térített el a belépési szán­déktól ... * Egyre fogynak a vendégek. Régen bezárt az étterem, a presszó, és a bár is becsukja ajtaját. Haza indulnak a fáradt zenészek, felszolgálók, a biszt­róban és a presszóban viszont már takarítanak, készülődnek a nyitásra. Üj nap kezdődik . .. Szalai László A Budapesti Őszi Vásáron és az ország minden szaküzletében szeptember 6-től (a vásár megnyitásától) az eddigi 12 havi garancia helyett • Jr Faüzem a falun 24 havi garanciát adunk ELEKTHERMAX háztartási készülékeire. Csiszoló- és marógépek zúg­nak, villanyfűrész sikolt. A kis üzem levegőjében ködsze­rű fűrészpor száll. Csupa útiét célgépek mögött kék köpenyes lányok, asszonyok dolgoznak a nagybajomi fogyasztási szö­vetkezet háztartási faáru üze­mében. A gépek között ősz hajú, csontos arcú férfi magyaráz egy fiatalasszonynak, de a hangzavarban élig érteni a szavát. A raktárban a leg­újabb termékeket mutatja be, a szerszámos- és hegesztődo­bozokat. — Ruhaakasztó gyártásával kezdtük tavaly, és 700 000 fo­rint értékű készült belőle, amikor vevő híján profilt vál­toztattunk — mondja Bállá József üzemvezető. — Alig volt néhány gépünk, és csak »gy műszakban dolgoztunk. Most egy műszakban 900 kefe­fa készül. A sok száz műszeresdoboz csak a szállításra vár, a Fővá­rosi Mérőműszereik és Hegpsz- tőkészülékek Gyára rendelte. — Amikor átálltunk a gyár­tásukra, pár hónapig rosszul kerestek az asszonyok. Kényes munka, előállítása figyelmet, ügyességet kíván — mutat egy nyitott dobozt az üzemvezecő. — Később ezzel kerestek leg­többet. Ha mást kellett csi­nálni jöttek, hogy inkább lá­dákat készítenek. Nem is cso­dálkozom, hiszen 1600—1700 forint körül kerestek vele ha­vonta. — A konyhaasztal mellől jöttünk ide az üzembe — mondja Léránt Józsefné —, otthon dolgoztunk a háztartás­ban. Előtte azt sem tudtam, mi az a marógép vagy a csi­szoló. Pironkodva mondja maga elé: — Milyen is a falusi asz- szony? Csak álltunk a gép előtt, amikor megmutatták, s én még féltem is tőle. Az járt a fejemben, hogy még a hi­degvízre valót sem keresem meg rajta, sohasem tanulom meg a kezelését. Amíg beszélgetünk, leporol­ja köpenyéről, kendőjéről a fűrészport. aztán a már meg­szokott. gyakorlott mozdulat­tal sorakoztatja a formára fű­részelt apró fadarabokat, a ke­fefa részeit. A drótvékony fúróval milli­méter pontossággal töri át meg ékony lemezt. Takács Istvánná, a csiszoló­gép mellől lép hozzám: — Rűhaakasztót csinál­tunk, a faluban akasztófások- nak hívtak bennünket. Nem tartották komoly munkának azt, amit csináltunk. Igaz, a keresettel se nagyon dicse­kedhettünk. nem tudtunk visszavágni nekik. — És most? — Most már nem is kell. Tudják, hogy nagy gyárak­nak, vállalatoknak szállít az üzem. És amit mi csinálunk, arra nem érkezik reklamáció Takácsraé az 1-es számú brigád tagja, az elsők közt jött az üzembe. — Ezeken az asszonyokon múlott, hogy az idén már a bővítésre, a fejlesztésre is gondolhattunk — mondja Bállá József. — Az üzem lé­te és jövője volt a kezükben. Nekik köszönhető, hogy szak­munkások nélkül eddig két­milliót , tettünk le az asztal­■-P. Az udvarról fát hoznak be. a szalagfűrészre viszik, félre állunk az útból. Az üzémve- zetőnek ismét dolga van, vizsgálja a gépek teljesítmé­nyét, jegyzetel, fölméréseket végez minden munkafolya­matról. A gépkihasználás, a beállítások pontossága érdekli, és hogy mennyire váltak be az újítások. Mert a kis üzem erejéből még, erre is futotta. Az itt dolgozók nemcsak meg­szokták, de meg is ismerték a gépieket. Sőt egy-két ötlet­tel maguk is javítottak a használhatóságukon. Nagy József 1000 vagon silótakarmány a Kutasi Állami Gazdaságban A Kutasi Állami Gazdaság­ban ezekben a napokban a leg­fontosabb tennivalók egyike a silózás. A gazdaságban folyó egyéb munkák mellett nagy gondot fordítanak annak a ta­karmánynak a betakarítására, amelyből 800 tehénnek és sza­porulatának, összesen mintegy 1600—1800 szarvasmarhának az átteleltetését kell biztosítani. Horváth István főállatte­nyésztő elmondta, hogy fő Ve­tésű silókukoricából és kuko­ricás-napraforgó keverékből összesen mintegy 1000 vagon silótakarmányt készítenek. A betakarítás a nagybajomi és a felsőbogáti üzemrészben pár­huzamosan folyik, a hét ele­jén már 700 vagonnál tartot­tak. A hozam jónak ígérkezik. Gazdasági szinten 140 mázsát irányoztak elő holdanként, ez­zel szemben 180 mázsás átlag­ra van kilátás. Külön brigád dolgozik mindkét üzemrész­ben, s kizárólag kazalsilót ké­szítenek. Két silózó adapterral fölszerelt gabonakombájn és két silókombájn végzi a beta­karítást; a szállítógépek közül az erősebbek silózás után este tíz óráig nyújtott műszakban még talaj munkát végeznek; a silókazlakat lánctalpas erőgé­pek tömörítik. A nagy munkát megelőzően brigádértekezlete­ken tanácskoztak a gazdaság vezetői a traktorosokkal és megállapodtak abban, hogy az őszi csúcsidőben fokozzák tel­jesítményüket, minden alkal­mas időt kihasználnak az idő­szerű tennivalók mielőbbi el­végzésére. A gazdaság felsőbogáti üzemrészében kell a legtöbb szarvasmarha. áttelel tetőséről gondoskodniuk, mintegy ezer állatnak készítenek itt silót. Befejezés előtt áll a felsőbogá­ti óriás kazal: 450 vagon sió­takarmányt tárolnak egyetlen heiyen. ^Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, i 6 L E i Szeptember közepétől január közepéig cukor­répa-törmelék és -farok jutányos áron kapható a kaposvári cukorgyárban. A vasúti költség a vevőt terheli. Érdeklődni lehet a cukorgyár ré­paosztályán. @ (7556)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom