Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-13 / 215. szám
Péntek, 1968. szeptember 13, 3 SOMOGYI NÉPLAP VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS ELŐTT „Egy évvel ezelőtt a saját lábunkra álltunk... // vezetöségvAlasztAs1RA KÉSZÜL a segesdi Űj Élet Termelőszövetkezet párt- szervezete is Mérlegre teszik a kommunisták az elmúlt két év munkáját. S természetesen azt is elemzik majd a vezetőségválasztó taggyűlésen, milyen hajtóerőt jelentett a párttagoknak, hogy egy évvel ezelőt megalakult a tsz-pártszervezet. Nagy László anyagkönyvelő négy éve párttitkár Sege&den A rokonszenves középkorú férfi három évig a községi pártszervezet élén állt. Elsősorban arról beszélgettünk, mit eredményezett a tsz-pártszervezet megalakulása. — Nézze, mi jól láttuk, hogy a községi pártszervezet tagjainak többsége nem érdeklődött a termelőszövetkezeti témák iránt. A taggyűlésen ott voltak a nevelők, a tanács vezetői, s a tsz egyszerűbb kommunistái nem szívesen kéi-tek szót, mert az járt a fejükben, én nem tudok olyan szépen fogalmazni, hátha megmosolyognak... — S most? — AZ ÖNÁLLÓ PARTSZERVEZETBEN a munkatársai között van, kötetlenebb a beszélgetés, oldottabb a légkör, mindenki szívesen elmondja a véleményét. Hiszen éppen ez volt a célunk, amikor egy évvel ezelőtt elhatároztuk az önállósulást. Ügy gondoltuk, vagyunk húszán kommunisták, miért ne álljunk a saját lábunkra. Sokkal összeforrot- tabban, az addiginál jobban válthatjuk aprópénzre a párt politikáját. — Minden területen találhatók kommunisták a tszben? ’ A párttitkár már akkor bólint, amikor a kérdést félig mondom el. Felkészültek a kukorica fogadására CSAKNEM 2600 VAGONOS SZÁRÍTÓKAPACITÁS Közeledik a 'kukoricatörés (kétszer tízórás) üzemeltetésre ideje, s a Somogy megyei Gabonafelvásárló es Feldolgozó Vállalat készül a csereként és egyéb úton hozzájuk kerülő abrak fogadására. Noha találni termelőszövetkezeti szárítóberendezéseket is — a barcsi Vörös Csillag Tsz például két Farmer,típusú szárítójával szárította meg tavaly az összes kukoricáját, és az idén is saját berendezéseivel szárít —, ez a munika csaknem teljesen a vállalatra vár. A megyében az idén 22 Farmer és 5 egyéb típusú szárítóval végzi a vállalat ezt a munkát Barcson. Csurgón, Nagyatádon, Kaposváron, Memyén, SiófolM. Bonnyán, Balatonszemesen. Tapsonyban, Marcaliban és Fonóban. A meglevő szárítógépek az előzetes számítások szerint kielégíthetik az igényeket, hiszen Barcson, Csurgón, Kaposváron és Tapsonyban három műszakos, a többi helyen pedig nyújtott kétműszakqs rendezkednek be. 3500 vagon kukorica átvételére számít a vállalat, ennek egy részét saját és termelőszövetkezeti tárolóhelyeken helyezheti el, s 2590 vagon szárítását . tervezik. A december 31-ig terjedő időszakban hatvan munkanapnyi üzemeléssel számolnak s az október közepén induló szárítás során 40— 45 vagon kukoricával végezhetnek naponta a megyében. A barcsi üzem például az év végéig 600 vagon kukorica szárítására képes. Előzetes megállapodásokat kötnek a termelő- szövetkezetekkel, hogy biztosíthassák a gépek folyamatos üzemeltetését, és négy-öt va- gonnyi állandó tartalékuk is legyen. Mivel a szárítókapacitás korlátozott, a megállapodáskor arra kérik a gazdaságok vezetőit, hogy a cserére, törlesztésre és egyéb célra történő szállításokkal egyidőben töltsék fel saját tárolótereiket is. H. F. MEGSÉRTIK A SZABÁLYT A túlórázásról tárgyalt az ÉDOSZ megyebizottsága Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága nemrég foglalkozott a 'túlórázással. Megállapította, hogy az első félévben a múlt év azonos időszakához képest a Nagyatádi Konzervágyárban 363, a Somogy megyei Húsipari Vállalatnál 210,4 százalékkal volt magasabb a túlórák száma. A túlóráztatásra azért volt szükség, hogy a kényes nyers- és félkész anyagokat megóvják a romlástól, biztosítsák az ellátást. Több helyen munkaerő és gépkocsi hiánya is okozott túlórát. Az is előfordult, hogy szervezetlenség miatt került sor a dolgozók műszak utáni foglalkoztatására. A vállalatok többsége megtartotta a kollektív szerződésben lefektetett, a túlórára vonatkozó szabályokat. Néhány helyen azonban megszegték a megállapodást. A cukorgyárban például egy csoportot a havi engedélyezett kereten túl is túlóráztatták a szakszervezeti bizottságok egyetértése nélkül. Fontos, hogy az üzemek a túlórázást mielőbb megszüntessék, illetve (ahol ez nem lehetséges) csökken fisék, hiszen ez a negyvennégy órás munkahét bevezetésének fontos előfeltétele. Ezt kívánja továbbá a munkások egészségvédelme is Különösen a gépkocsivezetők fokozottabb igénybevétele növeli a balesetveszélyt. Már a jövő évi íaharmányeiláíásra is gondolnak Pántlikon Miközben lázas ütemben folynak a vetési előkészületek, a jövő évi takarmányellátást is szem előtt tartják a pamukiak. Szövetkezetük viszonylag kis területen, mintegy 1200 holdon gazdálkodik, s ebből 700 hold a szántó. Mivel szarvasmarha- állományuk számottevő, a takarmányellátás náluk is gondot okoz. Ám annak ellenére, hogy a korai vetésű takarmányok nem sikerültek, nem félnek az állatállomány áttelelte- tésétől. A rétek második kaszálása várakozáson felüli jó termést hozott. A takarmány keverék a július végi esőzése!' hatására szintén olyan bő hozamot ígér, hogy silójából .huszonnégy vagonnal a jövő évre szeretnének eltenni — biztonsági tartalékként. Ugyancsak a jövő évi ellátás érdekében 30 hold új vetésű vöröshere és 20 hold lucerna került a földbe. Az őszi takarmánykeverék vetését pedig már a hónap elején elkezdték. Mivel jövőre továbbfejlődik a szarvasmarha-állomány, úgy tervezik, hogy 100 holddal bővítik a takarmány termő területet, amelyen elsősorban pillangósokat és takarmánykeveréket termesztenek majd. Tervbe vették a műtrágyázás kiterjesztését a pillangós növényekre és a rétekre is hol- ranként 120—150 kilogrammal Egyik fő céljuk: biztosítani a zöldetetést a kátav«s»odástól (tót — Először is az Üj Barázda vezetésében. Párttag az elnök, az agronómus, az állatorvos, a főkönyvelő, az üzemgazdász és a főállattenyésztő. Vannak kommunistáink az állattenyésztésben és a növénytermesztésben. A zömük traktoros és szerelő. Egy biztos, még mindig kevés a párttag a mezőn dolgozók között. Éppen ezért a pártépítésben ide összpontosítjuk a figyelmünket és az erőnket. — Élénkebbek lettek-e a taggyűlések? — Természetesen. Elmondok egy példát. Kurucz Péter traktoros nemrégen jött haza a háromhónapos pártiskoláról. Felállt a taggyűlésen, s azt javasolta, hogy beszéljünk a földtörvényről a kommunisták fórumán. A következő- alkalommál Szalai József tsz-elnök tájékoztatót tartott. Kibővített taggyűlést is tartottunk már, ahova meghívtuk a brigádvezetőket. Most éppen arra készülünk, hogy az árbevételek alakulását ismertetjük a tagokkal. Ez az egy év meghozta nekünk, hogy erősödött a vezetés, a politdl/o í zvpon le S MINDEHHEZ RÖGTÖN HOZZA KELL TENNI, hogy a termelőszövetkezet eredményeiben az emberek gondolkodásában is kimutatható a pártszervezet jobb és hatékonyabb tevékenysége. Erről is beszámol maid a vezetőség az újjáválasztó taggyűlésen meg arról is, hogy a járási párt-vb egy hónappal ez előtt megtárgyalta az Üj Élet kommunistáinak a munkáját, s elismerte a fejlődést. Lajos Géza Ass-zonyjogok — asszonygondok (2.) Pusztába kiáltott szó? Mikor elégedettek és mikor nem Nemcsak a határban, hanem a ház körül is találtunk Nagyberkiben asszonyokat. , — Bele is betegedtem, jobban, mint a munkába — mondja Varga Józsefné, aki betegállományban van. — Azt hallottam, nem fogadta el a nyúgdijazási javaslatot, igaz? — Hát így volt. Nem kell. Nem tudok lemondani a munkáról. A fiam orvos, de még ő sem tudott rászedni. Meggyógyulok, és megyek dolgozni. A határ az én éltetőm. A falak között végem van. — Kapja a táppénzt rendesen? — Igen. Tudja, én nagyon szeretek dolgozni. Kétszáz rendet, három asszonyra való részi kértem kapálni az ősszel Én mindig meg voltam elégedve. De naég betegen is elvégeztem az elvállalt porciót, nehogy azt mondják az asszonyok, hogy a Vargánénak csak a szája jár. Most meg nyugdíjazni akartak a vesém miatt. Nem megyek még, tudom, hogy meggyógyulok . . . . Egy szép új házba is benéztünk, Rózsa Mihálynéhoz. — Itthon vagyok most egy napot Mindig otthon marad valaki, ha nincs elég manna azon a területen, ahol éppen dolgozunk. — Kitűnő munkaerő, ezt mondják magáról a tsz-ben. Elégedett? — Én? Igen. Az uram is. Az. biztos, hogy nehéz kiadni a pénzt, ha már egyszer megkaptuk, meg hozzá voltunk már szokva ahhoz a régihez. Én júliusban tisztán 1200 forintot kerestem. — Meghallgatják-e»a maguk véleményét? — Meghallgatni meghallgatják. El is mondhatjuk ... Az idén például szerettük volna, ha több borsót vetnek, de valami vegyszerezés miatt mégse lett belőle valóság. A tsz-iroda felé tartva Frech Józseffel, a község és az üzemegység párt titkárával beszélgettünk. Mivel politizálnak az asszonyok? — Én egészségesnek tartom a vitákat, a munkával kapcsolatos problémák fölvetését Azt azonban már kevésbé, hogy éppen a fiatalok elégedetlenek. Pont őket nem lehet aktivizálni. — Bekapcsolódnak egyáltalán az asszonyok a tsz-vezetőség munkájába, a falu társadalmi politikai életébe? — Az asszonyok azzal politizálnak, hogy csaknem tízezer holdas tsz nehéz fizikai munkáját becsületesen, pontosan elvégzik. Lassan ott tartunk, hogy a fiatalabbakat íurfang- gal lehet csak bevonni valamibe. A részközgyűléseken ott vannak az asszonyok, el is mondják a véleményüket, a problémáikat. — Ad-e a tsz vezetősége az asszonyok szavára? — Hadd említsek erre egy szomorú adatot. A tizenhét taMegkezdődött a cukorgyártás Új vízmű — A répa nem hagyta magát — Több nőt foglalkoztatnak Tegnap reggel 6 órakor a kaposvári cukorgyárban megkezdődött a cukorgyártás. Megszokott kép, ez, mégis minden évben van valami új látvány. A vízkivételi mű, a szenny- vizűm, az új turbina, a széntüzelésről olajtüzelésre átalakított kazán, a megemelt tető jelzik többek között, hogy a »szintet tartó- beruházás az idén sem maradt el. Az az ősz- szeg, amelyet a szokásos karbantartásra és a beruházására együttesen fordítottak, ha a kapacitást nem növelte is jelentősen, mégis megkönnyíti a munkát. Szinte sorsfordulót jelent a gyár életében — a városéban is —, hogy nem szorulnak rá a Malomárok szeny- nyes vizére. A város most már megszüntetheti ezt a kellemetlen csatornát. A beruházással és a karbantartással kellő időben elkészültek. Hogy a tervezettnél mégis később indultak annak csupán a kedvezőtlen időjárás az oka. Most azonban már jó a répa cukortartalma. A cukorgyár az indulás napján is »jól viselte magát«. Az éjszakát átvurasztó Tóth Lajos igazgató szerint nem volt semmilyen műszaki probléma. A gyárnak pillanatnyilag a munkaerő- hiány okozza a legnagyobb gondot. Még gú tsz-vezetőségben mindössze egy nő van. Én harcolok is azért, hogy nagyobb szerepet kapjanak, hiszen ez az arány teljesen indokolatlan. — Mivel kopogtatnak be leggyakrabban a párttitkár ajtaján? — A betegsegélyekkel, a nyugdíjjal, a háztájival kapcsolatban. Ezekkel még sok baj van. Sajnos gyakran az üzem egységvezetők is tájékozatlanok. Néhány adat még: a faluban negyvennyolc párttag van. Nyolc nő, s ebből három a tsz- tag. A három tsz-párttag közül egy végezne fizikai munkát, ha nem volna beteg, ötvenegy ember vett részt politikai oktatáson Nagyberkiben. Ebből hét nő. de közülük csupán egy tagja a tsz-nek. — Ismeri ezeket a számadatokat Takács Lajosné, a nőtanács titkára? — Igen. Itt bezárkóznak az asszonyok. Amikor van munka, elégedettek, amikor 'nincs, nem. Dolgozni kitűnően dolgoznak, de utána bezárül a kapu. — S a nőtanács mit tett, mit tesz ez ellen? — Nehéz, nagyon nehéz. Az asszonyok fáradtak, otthon is millió munka vár rájuk. Nehezen szánják rá magukat egy- egy hozzászólásra. Tanfolyamokat indítottunk tavaly, sü- tő-fözőt, kézimunkát. Ezekre összejönnek, akkor beszélgetünk aktuális problémákról is. Követeljenek maguknak szerepet a közéletben is Megkezdődött... Az első éjszaka »jól selte magát« az üzem. tagonszám érkeaik a répa a gyárba. mintegy harmincöt munkás hiányzik. Ennek az is oka, hogy hetven nővel többet foglalkoztatnak, mint tavaly. A létszámot azért növelték, hogy bővíthessék a választékot. Az idén ugyanis megkezdték az egykilós normál- és finomkristály cukor előre csomagolását. Remélik, hogy a hiányzók megérkeznek, s a gyár az idén is teljesíti feladatát: gazdaságosan feldolgozza a huszonnégy- ezer-kétszáz vagon répát. Sz. N. (Toto: Gábner.) Igen. Pro és kontra. Sok a kérdés, a megbeszélnivaló. De bizony az asszonyok sincsenek mindenhol ott. Nem kérnek funkciókat, nem hallatják a határból hazatérve a faluban is a szavukat. S ebben hibásak még akkor is, ha úgy vé1!’;, hogy csak pusztába ... . szó egy-egy gyűlésen elmon- dbtt kérésük, javaslatuk. De sokkal nagyobb gondot kellene fordítani az asszonyok, a nők szakmai, politikai továbbképzésére is. Hogy kellő ismeretek birtokában, megalapozott tudással ne érezzék azt, hogy »Nem való vagyok én oda, mit keressek én ott?" A tsz vezetőségében pedig a tsz gerincét alkotó, dolgos kezű asszonyoknak több beleszólási jogot kellene adni és jobban bevonni őket a vezetésbe. A tsz asszonyai megbecsülésének azonban nemcsak abban kell tükröződnie, hogy hányán vannak a tsz-vezetőség tagjai között, hanem abban is, hogy hányán ülnek a tanácsülések, a pártvezetőségi értekezletek asztalánál stb. Be kell vonni őket a közéletbe, a község társadalmi életébe is. S ez nemcsak nagyberki probléma még napjainkban. A nagyberki Egyesült Ka- posvölgye Termelőszövetkezetbe 1968. január 1-től 229 tsz- tag részesült betegsegélyben. 167 tsz-lag kap nyugdrjat, 297 . i pedig öregségi vagy munka- vl' képtelenségi járadékot. Négyen kértek szülési segélyt. Beszédes számok ezek. S amint ki- kristályosodnak majd az újból, a szokatlanból szerzett tapasztalatok, úgy kerülnek a számok, az eredmények is a kartotékokból a köztudatba meggyőző érvekként. Bán Zsuzsa {Vége.) Tanácsi brigád a község fejlesztéséért Az idei évre két és fél millió forint értékű építőmunkát tervezett a Nagybajomi Községi Tanács saját rezsis brigádja, átalakították, bővítették a pedagóguslakást, a kollégiumot és átadták a pálmaj őri cigányóvodát. Elkészítették a nagybajomi fogyasztási szövetkezet új vas-műszaki boltját, ők építették két és fél millió forintért a ruhagyár konfekcióüzemét is. A harminctagú brigád magas- és mélyépítő részlege már most, hónapokkal az év vége előtt teljesítette egész évi építési tervét
