Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-12 / 214. szám

rOMOGTI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1968. szeptember 18, Németh Károly elvtárs látogatása Kaposváron ■ m ■ > $■ •í/-­SÄf ' <:-9 SPY' : ■ siSliPP ' "* slilPwiB ÉÍP§ í«- m ■ *“ ~ j . * V (Folytatás az 1. oldalról) raszti jövedelemnövekedést takar. A mezőgazdaság hu­szonegy százalékkal több ter­méket adott, minit a múlt év azonos időszakában, s kenyér­gabona-tervét is túlteljesítet­te. A munkabérek öt száza­lékkal emelkedtek, a takarék­betét-állomány hét és fél mil- liárddal nőtt. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a pártnak fontos feladata: a lehető ieg- jobban jusson kifejezésre a hármas érdek egysége, minél jobban közelítsen egymáshoz a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdek. — Gazdasági életünk üte­mes, egyenletes fejlődése mel­lett hiba lenne szemet huny­ni a hibák, a visszáságok fe­lett — mondta az előadó. — Igen fontos feladat, hogy a párt helyes politikája alap­ján aktívabb cselekvésre bír­juk a társadalom széles töme­geit, s leküzdjük a még sok helyen megnyilvánuló közöm­bösséget, amely a legnagyobb visszahúzó erő társadalmunk­ban. Németh Károly beszédének második részében a nemzet­közi élet eseményeiről, pár­tunk külpolitikájáról, a nem­zetközi munkásmozgalom ak­tuális kérdéseiről-, az imperia­lista hatalmak agresszív tevé­kenységéről és intenzív pro­paganda-hadjáratáról. adott' elemző értékelést. Befejezésül a pártvezetőségek újjáválasz- tásának feladataira hívta fel a vezető pártmunkások figyel­mét. Németh Ferenc köszönte meg az aktíva nevében a bu­dapesti pártbizottság első tit­kárának tartalmas, a gyakor­lati munkában kitűnően hasz­nosítható előadását. Vendégünk a délutáni órák­ban városnéző körútra indult. Németh Ferenc, Somogyi Jó­zsef és Rostás Károly, a váro­si tanács vb-elnöke mutatta meg Németh Károlynak a gyors fejlődésnek indult vá­ros újabb létesítményeit. Ellá­togattak a Kalinyin városrész­be, megtekintették a Krénusz Jánosról elnevezett új általá­nos iskolát, majd a termál­fürdőt, a Villamossági Gyárat, a rövidesen elkészülő új szak­munkásképző iskolát. Vendé­günk budapesti tapasztalatait felhasználva sok értékes ta­nácsot, javaslatot tett a város fejlesztésével kapcsolatban, s elismeréssel nyilatkozott új létesítményeinkről. Németh Károly a késő dél­utáni órákban búcsúzott el Kaposvártól. J. B. Kiesinger befejezte teheráni látogatását Kiesinger nyugatnémet kan­cellár befejezte teheráni láto­gatását. Szerdán közös közle­ményt adtak ki Kiesinger kancellár és az iráni sah kö­zött folytatott tanácskozások­ról. A közlemény az NSZK és Irán gazdasági, műszaki és Légiszarencsétienség a föidkQzi-isngeren Lezuhant az Air France egyik Caravella típusú repü­lőgépe szerdán délelőtt a Földközi-tenger térségében, Korzika és a francia Riviéra között. A repülőgépen 95 sze­mély tartózkodott. Az Air Francé légitársaság szóvivője bejelentette, hogy a katasz­trófa feltételezett színhelyére azonnal repülőgépeket és ha­jókat irányítottak. Az egyik repülőgép pilótája azt jelen­tette, hogy az Antibcs-foktól 15 kilométerre a tenger fel­színén roncsokat és egy holt­testet látott. Az 1611-es számú gép 10.05 perckor szállt fel a korzikai Ajaccio légikikötőjéből és 10.45 perckor kellett volna Nizzában földet érnie. A rá­dióösszeköttetés 10.33 perckor szakadt meg a repülőgéppel. Közvetlenül azelőtt a pilóta azt jelentette, hogy a két haj­tómű egyike kigyulladt. A re­pülőgép ekkor körülbelül 40 kilométerre volt Nizzától dél­re, a Földközi-tenger fölött. A repülőgép fedélzetén a hattagú személyzeten kívül 89 utas tartózkodott. Az Air France tájékoztatása szerint az utasok többsége turista volt, akik szabadságukat Kor­zika szigetén töltötték. (MTI) kulturális együttműködésének kiszélesítése mellett foglal ál­lást. Ezenkívül kívánatosnak tartja, hogy az NSZK Irán­ban fokozza beruházási tevé­kenységét. Kiesinger egyébként részvé­tét fejezte ki az iráni népnek az őket sújtó katasztrófa miatt, és meghívta Hoveida miniszterelnököt, hogy láto­gasson el a Német Szövetségi Köztársaságba. (MTI) A Ceyloni KP nyilatkozata A Ceyloni Kommunista Párt nyilatkozatot hozott nyilvános­ságra, amelyben melegen üd­vözli a Szovjetunió és Cseh­szlovákia állami és pártvezetői között Moszkvában létrejött megállapodást. »Ez a megállapodás — hang­súlyozza a nyilatkozat — le­hetővé tétté az egész szocia­lista tábort és a csehszlová­kiai szocializmus pozícióit fe­nyegető veszély elhárítását; alapot biztosított a csehszlo­vákiai helyzet és a szocialista országok viszonyának norma­lizálásához«. (MTI) Utcai harcok Táv .linhhcn A néphadsereg áttört a város védelmi gyűrűjén A dél-vietnanii szabadság- harcosok gyalogsági akcióik­kal egybehangolt általános tüzérségi offenzíváját szer­da hajnalban nagy siker ko­ronázta: a DNFF harcoló alakulatai az utóbbi heten egyik legnagyobb fegyverté­nyét végrehajtva áttörték az ellenség védelmi gyűrűjét, és behatoltak a kambodzsai határtól nem messzire fek­vő Tay Ninh városába. A kétszázezres lakosú város utcáin hullámzanak a harcok a szabadságharcosok és az ame­rikai—dél-vietnami haderő védekezésbe szorított osztaga; között. Tay Ninh igen fontos város. Itt halad át a fővárosba veze­tő stratégiai jelentőségű útvo­nal. Közvetlenül az úgyneve­zett C övezet tőszomszédságá­ban terül el, ahonnan a hold­újévi általános DNFF-offenzí- va egyik főcsapása kiindult. A hazafias erők kitűnően ké­szítették elő és vitték végbe - város eilen megindított tárna dúsukat; először összpjntos'- Dit rakéta- é= gránáttűzzsl szinte a földhöz szögez­ték az amerikai és dél- vretrami gyalogságot, és közvetlen találatokkal meg bénították az. ellenfél tüzérségi ütegeit. Ekkor indultak ro­hamra. Legújabb jelentések szerint az amerikai vezérkar vadász- bombázókkal támad latja a vá­ros peremét, hegy megakadá­lyozza a friss partizáncsopor­tok harcba vetését. A DNFF az ország más területein is erőteljesen érezteti katonai jelenlétét. Az (JPl jelentése szeri;.t szer­da reggel a Mekong deltavidé­kén tűz. alá vett egy kerületi székhelyet, egy fontos rádió- állomást és egy repülőteret. (MTI) Nixon az atomsorompó ellen A Downing Street piruettjei A LUyeraturnaja Gázeta szerdai száma élesen elítéli az angol reakciós sajtót, amely a csehszlovákiai események kapcsán valósággal »vezet« a szovjetellenes rágalmazásban. A hetilap felhívja a figyel­met arra, hogy a brit sajtó és rádió tevékenysége szoros összefüggésben van Anglia uralkodó köreinek álláspont­jával. A brit miniszterelnök rezidenciáján és a külügymi- nisztériumiban is lázas akti­vtás tapasztalható, Harold Wilson, Michael Stewart és beosztottjaik mintha hosszú álomból ébredtek volna fel. Ezt az álmot egyébként egyál­talán nem zavarja sem a vietnami amerikai agresszió, sem a nyugatnémet militariz- m I'm fik az. »m-ópai béke elle­ni fenyegetése. Mint a Lityeraturnaia Ga- zeta rámutat, a brit diplomá­cia most úgy szeretne feltűn­ni, mint amely »vezető szere­pet kíván vállalni az európai szovjetéi 1 eres játszmában«. A cél: Angliát az európai biz­tonság fő oltalmazójaként be­állítani a szocialista orszá­gok ellenében. A szovjet hetilap véleménye szerint mindebben nem kis szerepet játszik az a törek­vés, hogy eltereljék az angol közvélemény figyelmét a bel­ső nehézségekről és a gazda- ági kudarcokról. (MTI) Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága szerdán, ma­gyar idő szerint az esti órák­ban ismét összeült, hogy az atomsoiompó-egyezmény rati­fikálásáról tárgyaljon. A ked­di ülésen a bizottság nem volt határozatképes, így elhalasz­totta a döntést. Rusk külügy­miniszter hétfőn személyesen sürgette a bizottság tagjait a kedvező döntésre, és hasonló felszólítást intézett a szenátu­si vezetőkhöz Johnson elnök is., A szenátusban egyes cso­portok nyíltan ellenzik az atomsorompó-egyezmény rati­fikálását azzal az indoklással, hogy a »jelenlegi helyzetben az Egyesült Államoknak nem szabad együttműködnie a Szovjetunióval«. Nixon, a re­publikánus párt elnök jelölt je, legújabban pedig Nelson Ro­ckefeller New York-i kor­mányzó azt mondotta. hogy »fenntartásai vannak az egyezménnyel szemben«. A New York Times szerdán vezércikkben azzal vádolta Nixont, hogy »gyanús politi­kai érdekből« ellenzi a ratifi­kálást, és az ilyen magatar­tás könnyen visszafelé sül­het el. A lap hangoztatja, a szerződés nemcsak az Egye­sült Államoknak, hanem az egész emebriségnek érdekeit szolgálja. Az angol külügyminiszter meghívta Maurert és Manescut Michael Stewart brit kül­ügyminiszter, akit a román kormány nevében Corneliu Manescu külügyminiszter hí­vott meg Romániába, szerdán befejezte négynapos hivatalos látogatását. Látogatása alatt az angol vendéget fogadta Nicolae Ceausescu, Ion Ghe- orghe Maurer és Corneliu Manescu. A látogatásról kiadott köz­lemény szerint a két fél meg­elégedésének adott kifejezési a kétoldalú kapcsolatok fejlő­dését illetően és hangot adott meggyőződésének, hogy azok tovább fejleszthetők. A közlemény szerint mind­két fél hangoztatta »a nem­zetközi enyhülés és együtt működés légköre megteremté­sére irányuló erőfeszítése« szükségességét«. Harold Wilson miniszterel­nök nevében a brit külügy­miniszter meghívta Maurert, a román minisztertanács elnö­két és Corneliu Manescut, a román külügyminisztert, láto­gassanak el Angliába. A meg­hívást elfogadták, időontjá- ról diplomáciai úton dönte­nek. (MTI) Biafra elfogadná a konföderációt Matthew Mbu biairui kül­ügyminiszter kedden kijelen­tette, hogy Biafra szívesen el­fogadja a De Gaulle által ja­vasolt konföderációt abban az esetben, ha »Nigéria elismeri a biatrai nép önrendelkezési jogát«. Nyugati tudósítók kér­désére a külügyminiszter eb mondta: nincs tudomása arról, hogy Biafra bármilyen kato­nai segítséget kapna Francia- országtól, és azt sem tudja megmondani, vajon kértak-e ilyen segítséget. Biafrában kedvezően fogad­ták De Gaulle javaslatát a biafr'ai—nigériai konföderáció létesítésére. Általában hozzá­fűzik azonban: reot élhetőleg De Gaulle szóbeli támogatását katonai és egyéb gazdasági se­gítség is követni fogja. Stockholmban bejelentették, hogy a svéd kormány eleget tesz a nigériai szövetségi kor­mány kérésének és Arthur Rabab vezérezredes személyé­ben megfigyelőt küld Nigériá­ba. (MTI) A külpolitika híreiben szerepelnek: FELLAZÍTÁS Háztáji és egyéni gazdaságok! 19G8. fuEius 1-töI kezdődően a vemhes tehenek és üszők után a járlatlevélre fölvezetett vem hességi igazolás alapján a megszületett borjú járlatlevelének kiváltása után Összesen: vásárolhatnak hatósági áron a 2 q abraktakarmányt q abraktakarmányt 3 q abraktakarmányt Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktárainál és üzemeinél (70207) Máig sem *eiie*eit megáiiapúani, hogy az amerikai pohuKai vezeték kozuí Ki iiaüM- iiúita először a »fellazítás« kiie- jezést. vannak amerikai folyó­iratok, amelyek a kai úgy minisz­térium egyik kiemelkedő tanács­adójának, »szürke eminenciásá­nak-«, Zbigniew Brzezinskinek tulajdonítják a megfogannazási. Mások szerint a későbbi külügyi államtitkár, Adolp A. 13erlc be­szélt róla először, amikor a Sza­bad Európa kollégiumának elnö­keként Strassburgban előadásso­rozatot tartott az 1936—57-es idényben. A fellazítás! politika lényegét azonban pontosan meghatároz­hatjuk. A hidegháború megindu­lásakor az Egyesült Államok az úgynevezett »felszabadításig politikát hirdette meg a kelet­európai szocialista országok irá­nyában. Vagyis ezekben az or­szágokban — akár egy világhá­borús kaland árán — erőszakkal akarta visszaállítani a tőkés rendszert. Amikor kiderült, hogy ez semmiképpen sem reális út, Dulles a »visszaszorítás-«, a »fel­göngyölítés-« politikáját kezdte hangoztatni. Magyarán: meg kell akadályozni a szocializmus győ­zelmét további országokban, és meg kell kísérelni egy-egy or­szágot leválasztani a szocial’sta világrendszerről. Az erőviszonyok alakulása azonban keresztülhúzta Washing­tonnak ezeket a számításait is. Kénytelen volt áttérni a »fella­zításra-«. Ez bizonyos értelemben az amerikai imperializmus újabb kényszerű visszavonulását jelen­ti. Tudomásul kellett vennie, hogy egy háborús kaland Euró­pában nukleáris világégéssé szé­lesedne, abban pedig az Egye­sült AUamokat megsemmisítő csapás érné. A szocialistaellenes tervekről, persze, r.rrr* tett le. csuoán az út realitásokhoz igazí­totta szándékait. A fellazítás cél­ja a szocialista rendszerek meg­gyengítése: bizalmatlanságot szí­tani az egyes országokban a ve­zető erőt jelentő kommunista oárt és a néptömegek, Illetve az o»ztaiyoK cs re legek kö- ■uotc; felszítani a nacionalizmust, meg kiseveim steril oeaihiam az szocialista országokat egy­mással, illetve a szovjetunióval, t-á tevckeiiysegéden az amerikai fellazítás igyeksznt profitálni a nemzetivózi munKasmuzg&iomban kialakult bonyolult viszonyok­ból, meg akarja lovagolni úgy a revizioni/must, mint a szektás hibákat.) A megszámlálhatatlan síkon folyó fellazítás! tevékenység egyik, központja a Szabad Euro­pa Rádió, amelyet — az ameri­kai külügyminisztérium ösztön­zésére — »magánintézményként« hoztak létre Nyugat-Nemetor- szágban. 1950—Si-ben 12 és léi mű dó dolláros koltsegvetéssel indult, jelenleg ennek sokszoro­sát használja tel. (Naponta pél­dául csaknem húsz oran át sugá­roz magyar műsort; mintegy 110 disszidenst foglalkoztat.) A fellazítás taktikájának szem­betűnő megnyilatkozása volt a nyugati hatalmaknak a legutóbbi csehszlovák e • ményekkel kap­csolatban elfoglalt álláspontja. Amikor Prágában megerősödtek a veszélyes irányzatok és fel­ütötte fejét az anarchia veszé­lye, Washington és különösen Bonn szántszándékkal elcsende­sedett. Háttérbe húzódott, ne­hogy nyílt fellépésével idő előtt leleplezze hosszú távú csehszlo­vákiai céljait. Amikor az augusz­tus 21-i fordulat meghozta a vál­tozást, hirtelen, szakítva a tar­tózkodással, nyílt rágalomhadjá­ratot kezdtek a szocialista erők ellen. Mindennek fényében különös jelentőségei kap az öt szocialis­ta ország kommunista és mun­káspártjainak pozsonyi tanács­kozásán hozott határozat, amely nyomatékkai hangsúlyozza, hogy az imperializmus kísérleteinek visszaverésében a sikerek bizto­sítéka a néptömegeknek a szo­cializmus, a proletár internacio­nalizmus eszméi szeremében tör­ténő nevelést, és az állandó küz­delem a burzsoá ideológia, az antiszocialista erők ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom