Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-12 / 214. szám

Csütörtök, 1968. szeptember 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP Bekapcsolták az első kaposvári fogyasztót XÉGLAHALMOK KÖZÖTT fékez a gépkocsi. A kapuban álló fiatalemberek kézfogás közben azt mondják: minden rendben van, az előszoba asz­talánál egy tíz év körüli fiú üvegpohárból kóstolgatja a félig megfőtt lekvárt. Csendes délutáni kép. — A gázosoktól jöttünk — mondja Császár László, a Kö­zép-dunántúli Gázszerelő és Szolgáltató Vállalat kaposvári kirendeltségének vezetője. Horváth Róbert főmérnök még ezt teszi hozzá: — Azért jöttünk, hogy bekössük a gázt. — Az jó lesz — feleli a Kózsa Ferenc utca 7. számú alatti házban lakó Varga Jó­zsefire, s helyet csinál, hogy a hirtelen érkezett vagy tíz em­ber beférjen a lakásba. Mire körülnézünk, az új tűzhelyen már kékes lánggal lobog a földgáz. — Ez volt az első lakás, amit bekötöttünk a gázveze­ték-hálózatba — mondja az asszonynak a főmérnök. — Használják egészséggel. Erre koccintunk. Mindez tegnap délután há­romnegyed négykor történt. Estig hét lakásban gyulladt lángra a földgáz. Megint gaz­dagabb lett Kaposvár. Az új szolgáltatás az emberek ké­nyelmét szolgálja. A gázellátás tervéből nem egészen két év alatt valóság lett. A számok már ismertek: ebben az évben összesen 1255 lakásba jut el az új fűtő­anyag. Jövőre azonban to­vább folytatják a szerelést, s 1969 végére már háromezer háztartásban használják a Ezeken a csöveken érkezik a gáz a mezöcsokonyai szénhidrogénmezőről, jelzi: az építők sikeres munkát végeztek. Sípoló hang földgázt. A mezöcsokonyai szénhidrogénmező naponta öt­ezer köbméter korszerű fűtő­anyagot is tud adni a város­nak, s ez lehetővé teszi, hogy a háztartások mellett az üze­mek is áttérjenek a gáztüze­lésre. Az első lakás, ahova eljutott 1254 otthonba kötik be az új a földgáz. Az idén még fűtőanyagot. A hét elején összesen 65C0 méter hosszú vezetéket he­lyeztek a városban a föld alá, a Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat pedig már a tavasszal megépítette a mezöcsokonyai gázmezőt Kaposvárral össze­kötő tizenkét kilométer hosz- szú szállítóvezetéket. A város határában levő fo­gadóállomás sárga épülete mellett halk sípolással érke­zik a gáz. AZ EDDIG ELVÉGZETT MUNKÁRÓL és a tárgyalá­sokról öt gépelt oldal tudósít. Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt meg a megye ve­zetői 1966. november 2-án kö­töttek megállapodást Kapos­vár gázellátásának megvaló­sítására. Utána összefogott a városi tanács a kivitelezők­kel, elvégezték a szükséges felméréseket, s hozzáláttak a munkához. Az emberek erő­feszítését okos gépek segítet­ték. S a vezetéképítők nem­egyszer hihetetlennek tűnő feladatokra is vállalkoztak. Hogy melyik volt a legnehe­zebb munka? A gázvezeték szerelői most azt mondják, nehéz már erre válaszolni, aztán a tüskevári vasúti so­rompóhoz visznek. A kiásott árokban fekvő vezetéket mu­tatják. Másfél-két méter mé­lyen dolgoznak az emberek, s a cső olyan görbületeket ír le. hogy alig lehet követni A gázvezetéket a vasút alatt kellett elvinni. — Néha azt mondjuk, hogy ez már nem megy. Végül mégis­csak sikerült. A legjobb szak­embereket hoztuk ide. Az a hegesztő, aki ezeket a csöve­ket ragasztotta össze, még soha nem vétett. Minden munkáját megröntgenezték, hibát egyszer sem találtak. — Mióta végzi ezt a mun­kát? — Vagy tizenöt éve. Csupán egy mozzanata volt ez a munkának. — A gáz njár két napja a városban van — mondja a kirendeltségvezetö . — Eddig a vezetékeket próbáltuk ki. Minden rendben ment. — Gondolom, most megnyu­godott, A főmérnök válaszol helyet­te: — Talán majd két hét múl­va. Most jönnek a bekötések, s ez nem kis feladatot ró ránk. Aztán elő kell készülni a jövő évi munkára is. — Hogyan halad ez a mun­ka? — Elkészültek a kiviteli tervek, s megvan a szükséges anyag is. A VÁLLALAT JÖVÖRE HOSSZABB VEZETÉKET ÉPÍT a városban, mint az idén. A 14177 méter hosszú szállítórendszer keresztülfut a városon. — Nem azt mondom, hogy könnyebb lesz — foytatja a főmérnök, — de a kritikus ponton már túl vagyunk a bekapcsolással. Megindult egy új szolgáltatás, s ezt már csak bővíteni kell. S ezzel az új szolgáltatással ismét gazdagabb lett Kapos­vár. Kercza Imre Plusz félmillió családi pótlékra Ezerkétszáz somogyi családhoz kopogtat Havonta négyszázhatvan ­ezer forinttal többet fizet ki családi pótlékra a Társada­lombiztosítási Igazgatóság. Egy nemrégiben megjelent kormányrendelet július 1-től megnövelte a családi pótlékra jogosultak körét. Somogybán ezerkétszáz, zömében mező- gazdasági termelőszövetkezeti család kap pótlékot, illetve magasabb összeget. A tsz-taQok ugyanis most már gyermekeik­nek nem tizennégy, hanem tizenhat, továbbtanulás esetén pedig tizenkilenc éves koráig kapják a családi pótlékot, s gyermekenként az eddigi het­ven forint helyett a kétgyer­mekeseknek száz, a három- és többgyermekes családoknak százhúsz forintot fizetnek ha­vonta. A Társadalombiztosítási Igazgatóság tájékoztatása sze­a postás rint megyénkben kétezer-hat- százhetven kilenc gyermek után kapnak az új rendelet szerint családi pótlékot. Most már a gyermekes egyedülálló fér­fiak, az öregségi és munka­képtelenségi járadékosok is kaphatnak családi pótlékot. Somogybán százhatvannyolc egyedülálló egygyermekes, s harminchét kétgyermekes nő és férfi helyzetén könnyített az új rendelkezés. Ezek az adatok még nem véglegesek, hiszen sokan nem ismerik a július 1-én életbe lép>ett rendeletet, s még nem kérték a családi pótlékot. A Társadalombiztosítási Igazga­tóság családipótlék-csoportja minden érdeklődőt szívesen felvilágosít: jogosult-e családi pótlékra az új rer>óelke»É» ér­teimében. Értesítés! A Somogy megyei HELYI lÍRÜTOK AUTÓ BUSZMENETRE NŐJÉN EK kialakítására szeptember 14-én, szombaton 8 Arakor a kaposvári MÁVAUT-pályaudvaron értekezletet tartunk Kérjük a vállalatokat, közületeket, szerveket és magánosokat szíveskedjenek megjelenni. 13. sz. RKÖV (70204; Asszonyjogok — asszonygondok (I.) Elmondták a brigádok »Na, itt is az asszony viseli a kalapot«, mondják faluhe­lyen az olyan családra, ahol a feleség irányít. Amíg csak a gyereknevelés vagy a ház körüli munkák elvégzése tartozott az asszonyokra, addig lehetett némi alapja a férfiak «epés« megjegyzésének. Ma azonban gyakran igy módosítják ezt a régi mondatot: De jó, hogy az asszony viseli a kalapot! A nők helyzete megváltozott az utóbbi években a városokban és falvakban egyaránt. A tanoknak több mint fele nő A termelőszövetkezetekben a legnehezebb munkában is meg­állják a helyüket. Minlamel- lett rájuk vár a gyerekneve­lés, a ház körüli munka, a ház­táji megművelése is. Ezenkívül társadalmi funkciókkal is bő­vült asszonyaink feladatköre. Legutóbb a nagyberki Egyesült Kapasvölgye Termelőszövet­kezetben beszélgettünk asszo­nyokkal. A tsz-nek 1405 tagja van, a tagok több mint ötven százaléka nő. Ahogy Herczeg József, a tsz elnökhelyettese is elmondta, a gerincét áz asszo­nyok teszik ki a tsz-ben dolgo­zóknak. Munkájukra mindig lehet számítani. Az új tsz-tör- vény a korábbinál pontosab­ban meghatározza a termelő- szövetkezetek asszonyainak jogait. Sok új juttatást is biz­tosít nekik. Pl. az asszonyok is kaphatnak háztáji földet, táppénzt. A tsz-ben dolgozó asszonyokat is megilleti az anyasági segély. Persze néha elégedetlenek és panaszkodnak is az asszonyok — mondta az elnökhelyettes. A tsz irodáiból kimentünk a földekre. A borús, hűvös idő ellenére is ott szorgoskodtak az asszonyok a szőlészetben. A szabadiak csoportjával talál­koztunk először. — Az új tsz-törvény felől érdeklődnénk, asszonyok. Mit tapasztaltak a bevezetése óta? Maguk, hogy látják most a jo­gokat, a kötelességeket, egy­általán a munkát itt a tsz-ben? — Van jogunk, persze dol­gozni is kell érte — mondja egy fiatal menyecske, a szőlő­sor végéről. Elmosolyodik a mellette álló is. — Tudja, egy nap megkeres az ember, mondjuk, 35 forin­tot, abból viszont levonják a húsz százalékot. Igaz, az vég­eredményben a miénk. Csak néha keveselljük 22 napra a 818 forintot a legnagyobb do­logidőben. — No, persze — kapcsolódik a beszélgetésbe egy idősebb néni —, az idő is kibabrált ve­lünk. A munka se volt olyan, mint máskor. Idegen még ez a terület nekünk. Otthon, Szaba­diban egész évben folyamatos volt a munka a kertészetben. — Valamilyen juttatást, se­gélyt kapott-e már valaki ma­guk közül? — Táppénzt kapott egy asz- szony közülünk, 997 forintot. Tizenhét éve dolgozik már termelőszövetkezetben. Az a bizonyos húsz százalék j A mosdósi brigádot így em­legetik a tsz-ben: a «stabil csapat«. Állandóan vidámak, s egész évben kitartottak a sző­lészet mellett. — Hát még magunk sem tudjuk, hogy a jobb. Ha ponto­san összeszámoljuk, igy sem kevesebb a kereset, mint ami­kor munkaegységre dolgoz­tunk, csak szokatlan, hogyha egyszer már megkaptuk a pénzt, vissza kell fizetni pél­dául terményért. Az idei év, a furcsa időjárás miatt, nem tudjuk, hogy engedi fölnevel­ni azt a néhány jószágot ott­hon ... — Hogyan alakult a mosdó- siak keresete? — Jól. Egyikünk huszonhat napra 1599 forintot kapott, eb­ből persze lejön a húsz száza­lék. Volt, aki tizenkilenc nap­ra tisztán 1008 forintot kapott. De bizony sokat kell kapálni azért, hogy egy nap megkeres­sünk negyvennyolc forintot. Az asszonyokat a »húsz szá­zalék« foglalkoztatja állan­dóan. Tudniuk kell azonban, hogy az év végén egy összeg­ben kapják majd meg a most olyan sokszor emlegetett »mí­nusz húsz százalékot«. Szorgalmas munkájukkal az asszonyok is hozzájárulhatnak a jó év végi számadáshoz, és elégedetten vehetik kezükbe a dolgos napok jutalmát Az Egyesült Kaposvölgye Tsz ve­zetősége a kedvezőtlen gazda­sági esztendő ellenére is bízik abban, hogy kifizethetik a húsz- százalékot. Ez mindnyá­juk munkájától függ. Elmondták még azt is, hogy betegsegélyt senkinek sem kell kérnie, viszont voltak ki - rándulni Harkányban, s mo: t terveznek utazást Balatonbog lárra. Mielőtt űj sorba álltak volna, néhány perc pihenésre szólítottuk a kisberki munka csapatot. Csupa fiatal lány - ■ asszony. A fizetett szabadság­nál kapcsolódtak be a legtöb­ben a beszélgetésbe. — Az lehetetlen. Azt egy nő nem éri el soha a tsz-ben, hogy fizetett szabadságot kap­jon. Esetleg akkor, ha a ve­zetőség úgy döntene, hogy 2500 óra helyett 2300 vágj' 2350 a norma. Azt hisszük, ezt meg lehetne oldani... Igen. A törvény lehetőséget biztosít erre vagy valamilyen hasonló megoldásra. A terme­lőszövetkezet vezetősége az első év tapasztalatai alapján szabjon olyan feltételeket, amelyeket legalább a rendsze­resen, jól dolgozó asszonyok csoportja teljesíthet majd, es kivehetik évi fizetett szabad­ságukat. Több munkalehetőséget kérnek Teljesíthetőnek találják a száz tízórás napot, csak le­gyen rendszeresen munkájuk. Az pedig nemcsak az asszo­nyoknak, hanem a termelő­szövetkezetnek is érdeke, hogy legyen folyamatosan megmun­kálni való terület, elvégzendő feladat Melléküzemág beik­tatásával vagy egyéb úton biz­tosítsák a lehetőséget: aki dolgozni akar, az meg is tud­ja szerezni a konkrét kereseti lehetőséghez, a szociális jut­tatásokhoz szükséges munka­napokat. A kisberkiek közül is kaptak házassági és szülé­si segélyt már. Igaz, a. szőlé­szet fiatal kertészmérnöke el­mondta, hogy a kisberki cso­port dolgozik ezen a munka- területen a legrégebben, ök kapták eddig a legjobb, a legmutatósabb munkát, még­is a legtöbbet ők zúgolódnak. Befelé tartottunk a faluba, amikor a nagyberki női bri- gádal találkoztunk a csoma- golóban. — Nekünk a nyugdíjazás a legnagyobb gond, eljárt az idő a fejünk fölött. De az a probléma, hogy nem írtunk mindjárt alá, s ha dolgoztunk is a tsz-ben, papíron nem tud­juk igazolni. Van közöttünk olyan asszony is, áld tizennégy éve dolgozik itt, alá is irt, csak éppen nem érte el még a nyug­díjkorhatárt. Mire az meglesz, tizenkilenc év után kap pénzt, jócskán felül lesz a négyszá­zon. Szó esett még a t=z csak­nem minden területéről. Ér­vek, ellenérvek. Bizony nincs mindenki tisztában a parag­rafusokkal sem. De ismertes­sék ezeket az asszonyokkal. A termelőszövetkezet jogásza, a termelőszövetkezet vezetőségi tagjai vagy a pártszervezet, a nőtanács aktívái közül néhá- nyan tartsanak tájékoztató előadásokat. Essék szó ezek­ről az égető, mindenkit érdek­lő problémákról gyakrabban a kisebb, csoportos megbeszé­léseken. Hiszen a sok szóbe­széd csak zavarja a helyzet reális megítélését. (Folytatjuk) Bán Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom