Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

SOMOGYI NfiPLAF 6 Vasárnap, 1968. szeptember 29, A PRODUKCIÓ UTOLSÓ FELVONÁSA Rács mögött a főszereplők Hárman tíz litert — Incidens a folyosón, folytatás a megállónál A fivér „jó” példája Az Mai ismét a vádlottak padjára juttatott embereket. Az eset átírnál szomorúbb, ha el­mondjuk: ezek az emberek fia­talok, és nem először mond fe­lettük ítéletet a bíróság. A két testvérrel, Kovács Já­nossal és Józseffel már több­ször meggyűlt a hatóságok ba­ja. Bár Kovács János alig múlt 23 éves, többek között már büntetve volt lopásért és zseb­tolvajlásért. öccse, a húszéves József »méltó« hozzá. Garázda­ság miatt már őt is a bíróság elítélte. Idén június 23-án este meg­látogatták egyik somogyjádi rokonukat A jó hangulatot' fo­kozott szeszfogyasztással biz­tosították, hármasban felhaj­tottak tíz liter bort. Másnap reggel korán vonat­ra ültek, talán azért is, hogy a munkakezdés előtt még meg­látogathassanak egy-két kapos­vári italboltot. Első útjuk a vasútállomással szembeni ital­boltba vezetett, ennek másfél deci pálinka és rum lett az »eredménye«. Ez azonban még mindig kevés volt. Bár az elő­ző esti poharazgatás is erősen éreztette még támolyogtató ha­tását, benéztek a Kapós boro­zóba is. Ezután elmentek a res­tibe is, ott szintén italt rendel­tek. Az Utasellátó azonban már nem szolgálta ki őket Heves szóváltásba kevered­tek az állomás egyik takarító­nőjével, aki nem kevés sértést volt kénytelen zsebre tenni. A két fiatalember összeszólalko­zó kedve a továbbiakban sem csökkent. Kovács József a vá­róterem folyosóján több utast próbált kihozni a sodrából; módszere azonos volt a takarí­tónővel szemben alkalmazottal. A sértegetést mindjárt a meg­szólításnál kezdte, amikor a számára vadidegen hölgyet »kisanyámnak;« tisztelte. Ter­mészetesen a szóban forgó hölgy társaságában levő férfi sajátos, a légkörhöz illő módon wsszautasítatta Kovács közele­dését. Vitájuk az utcán is folytató­dott Az autóbusz-megállónál népes közönség előtt folytat­ták egyre mérgesebbnek ígér­kező diskurzusukat. A nézőközönség közül egy idős férfi megelégelte a pro­dukciót Ügy gondolta, szól a rendőröknek, akik majd meg­fosztják a nézőket a látványos­ságtól, s az arra érdemeseket egy időre a szabadságuktól. A jelek szennt ez nem egyezett Kovács József elképzeléseivel, mert a fiatalember megragadta az idős férfi karját, és annak csavargatásával próbálta »lebe­szélni« tervéről. Ez idő alatt azonban már ér­tesítették a rendőrséget, percek alatt ott termett a járőr. Kovács József a rendőrségen is »nagyfiú« akart maradni, még attól sem rettent vissza, hogy az őt bekísérő rendőrt bántalmazni próbálja. A húszéves fiatalember a bíróságon elmondta, hogy 16— 17 éves kora óta fogyaszt rend­szeresen alkoholt, természete­sen nem kis mennyiségben. Bár egészségére ez kifejezetten káros — egy ideig orvosi ke­zelés alatt is állt — ennek elle­nére nem hagyott fel szenvedé­lyével. Pedig tudta; neki min­den korty méreg, hiszen olyan gyenge a szervezete, hogy még az elvonókúrának sem merték alávetni. Az idősebb fivér úgy­szintén rabja az italnak, de jó példáról vele kapcsolatban semmilyen téren sem beszélhe­tünk. Mindketten segédmunká­sok, s fizetésük tekintélyes ré­sze rendszeresen a vendéglátó- ipar kasszájába vándorolt. Most egy ideig lesz alkalmuk elgondolkozni az alkohol rom­boló hatásán, s azon is, hogy szabadulásuk után milyen kap­csolatot létesítenek majd a ma- idgánfokokkai. Kovács Jánost a Kaposvári Járásbíróság tízhónapi szigorí­tott börtönre ítélte és egy év­re eltiltotta a közügyektöl, az ifjabb Kovács öthónapd börtön- büntetést kapott, és elrendel­ték egy korábban kiszabott négyhónapi szabadságvesztésé­nek végrehajtását is. Pintér Dezső Több ezer falifogast exportál a visnyei Néphadsereg Tsz A visnyei Néphadsereg Ter­melőszövetkezet — kihasznál­va a Zselicség nyújtotta gaz­dagságot, az erdőt — évek óta eredményes fafeldolgozást folytat. Ezzel a feldolgozó te­vékenységgel számottevő ki­egészítő jövedelemhez jut a gazdaság. Az idén például két­millió forintos termelési terv elérésén munkálkodik a fafel­dolgozó üzem. Bíznak abban, hogy tervük teljesül, hiszen csupán egy hónapban, július­ban tizenegy részes falifogast 1200 darabot, hétrészest pedig 1000 darabot szállítottak Svéd­országba meg Nyugat-Német- országba. Ezek a tételek töbo mint 100 000 forint bevételhez juttatták a gazdaságot. Az üzem termelését az idén további új berendezések se­gítették, gyalugépet vásárol­tak és felújították a gattert. Annak idején beszámoltunk róla, milyen számottevő meg­rendeléseket kapott a szövet­kezet a különböző méretű bárszéftekre. Ezek gyártását most Is folytatják, mert kifi­zetődőnek tartják. 1200 darab­ra kötöttek szerződést, de 1500-at készítenek A modem, tetszetős ülőalkalmatosságok ez ideig kelendőnek bizonyul­tak, s további megrendelések­re van kilátás. Az előirányzott mennyiségnek mintegy 80 szá­zalékát már elkészítették. ?5> Szellemek“ tréfája A Néphadsereg Tsz-ben az idén kezdték gyártani a falifo­gasokat, amelyek máris kereseti cikkek külföldön. S zende Mihály már túl volt a hetvenen. De ha fekete macska sza­ladt át előtte az úton, még egy éve is visszafordult, hogy mellé öregedett élete párja, Juli néni elmondja, illetve rá­olvassa ama szavakat, ame­lyek mentesítik őt a rossztól, melyet a fekete macska jel­zett. Mert Juli néni értett az ilyesmihez. Szénnel tudott se­gíteni a szemmelverésen — és egyáltalán a földöntúli tu­dományoknak nagy művelője volt. Űrhajó ide, televízió oda, Juli néninek messzi fal­vakban is híre volt, és beko­pogtak hozzá némi tanácsért. Igaz, egyre kevesebben. No, de ez nem ingatta meg, hitt a tudományában. És hitt ben­ne Szende Mihály is, a múlt évig. Békésen, csöndben éltek, ötven év után már nemigen akad még olyan sem, amin veszekedni lehet. Néhány év­vel ezelőtt volt csak egy ki­sebb szóváltás, az is azért lett, mert egy no,ppal azzal állított haza az öreg: — Na, mama, vége a do- logtalanságnak. Juli néni úgy nézett a pá­paszeme fölött, mint aki azt kérdi, már meg miféle bo­londságokat beszélsz, Mi­hály?! — Az a helyzet — folytat­ta az öreg —, hogy a Libic János végleg lebetegedett, az­tán elvállaltam helyette az éjjeliőrséget a növendékek­nél. — Hót, Mihály, ezt nagyon rosszul tetted. Fordult a kocka, most az öreg kapta fel a fejét. — Nem te magad is szóltál már nemegyszer az elnöknek, hogy kerítsen valami nekem való munkát? — Szóltam, szóltam ... — Na hát akkor. Most meg mi nem tetszik? — Az, hogy pont éjjeliőr leszel. Érted? Éjjeliőr... — Na és? ... — A szellemek óráján le­gyen az ember odahaza! Az öreg megvakarta a fe­jét. Erre már gondolt ö is. De Libic Janival sem tör­tént semmi, meg a többivel sem. — Eh, bolondság! — le­gyintett. — Más is csinálja ezt. Megyek és kész. Juli néni nein csattant fel, nem volt hangos szavú. Hal­kan, de sokat sejtetöen csak annyit mondott: — Jól van, Mihály. Meg­bánod te ezt még! Aztán tényleg nem történt semmi. A világért be nem vallotta volna Szende Mihály, de az első hetekben, ha alta­tót vesz be, aklcor sem tu­dott volna elaludni, úgy szo­rongatta valami belülről. De aztán elmúlt ez is. Juli néni sem szólt többet a dologról. Megszokták. Szende Mihály este felkészülődött, a tarisz­nyába rakta a kis elemózsiát, no meg az öreg csörgő órát. Nemcsak azért vitte ezt, hogy lássa az időt, hiszen a csilla­gokból is jól tudta már, hogy hány óra. Hanem megesett, hogy elnyomta az álom. Egy- egy óra szunyókálást ilyen­Építkezik 1969-ben? Már most gondoskodjék kavicsról! T. megrendelőinkkel a jövő évre szóló szerződések kö­tését megkezdjük. Kérjük, közölje velünk — előzetes szerződés céljából —, hogy milyen kavicsra lesz szük­sége (bányakavics, osztályozott vagy tört-osztályozott kavics) negyedévenkénti bontásban mennyi kavicsot, és milyen szemnagyságát kíván vásárolni. Célszerű, ha ki­sebb mennyiségre is már most jelzi igényét, noha eze-. két az igényeket előzetes szerződés nélkül is kielégít­jük. Sürgős esetben pedig azonnal szállítunk. Kérésére részletes tájékoztatót küldünk. KAVICSBÁNYA VÁLLALAT Budapest, V., Molnár u. 53. értékesítési és szállítási osztály Budapest, V., Dimitrov tér 2. Levélcím: Budapest 5. Pf.: 351. Telefon: 181-313. (5257) FIGYELEM! ÉrtesMjülk a t utazóközönséget, hogy 1968. X. 1-től a kaposvári helyi járaton a 11-es vonalon a vasútállomásról 19.35 órakor, illetve Kaposfüredről 20.05 óraikor induló, valamint a 111 A vonalon a vasútállomásról 16.40 óraikor, illetve az AKÖV telepről 17.00 órakor induló járatok forgalmát beszüntetjük Ezzel egyidejűleg a 10. sz. vonatról menetrend-módosítást adunk ki amely átvehető az autóbuszjárat személyzetéinél. 13. SZ. AKÖV. _____ ._____________ (70 498) k or engedett magának. És nehogy több legyen belőle, felhúzta a vekkert. Egy reggel izgatottan fo­gadta Juli néni. — Mi volt az éjjel, papa? — Mi lett volna! Semmi! — vonta meg a vállát, aztán hogy felakasztotta a botját meg a tarisznyáját, észrevet­te, hogy ijedten figyeli őt Ju­li nent — Na, mit nézel rajtam? Szunyókáltam egy kicsit, az igaz, de nem volt semmi. — Tudod, hogy mi történt? — suttogta Juli néni. — Ha megmondod ... — Az éjjel egykor meghalt a Libic Jani! Úgy koppantak a szavak, mint mikor érett dió hull a cseréptetőre. Az öreg éppen indult kifelé, de erre vissza­fordult. — Szegény, Jani! — mond­ta csöndesen. — Hát csak el­dobta a kanalat Juli néni közelebb lépett, furcsán csillogott a szeme. — Mondd, nem járt ná­lad ... úgy ... egy után ... el­köszönni?! Szende Mihály ránézett. — Ej, Juliska! — legyintett. — Hát miért járt volna? Hi­szen mondod, hogy meghalt. Ezzel kiment a konyhából, de még hallotta, hogy élete párja utána szólt: — Mihály! Vigyázz magad­ra! Igaz, ami igaz, Szende Mihályban egy percre megint felágaskodott a félelem. Ér­tette ö jól, hogy miért ilyen rémült a felesége. —_A halott lelkek ... Per­sze Visszajárnak... — mo­t yogta. — De én nem bántot­tam sosem a Janit. Miért zak­latna engem?! Különben is. Azt még nem hallottam, hogy a lelkek valakit is fejbe kó­lintották volna, vagy elkötik a marhát. De bezzeg az élők! Azokra kell nekem vigyázni! g-f jy szó mint száz, meg­ffj oeszélte magával a dolgot, és este, mint évek óta, nyugodtan ballagott ki az istállóhoz. Éjfél utánig tett-veti. " Aztán ki tudja, hogy a borús idő-e vagy az öregség — megint csak elál- mosodott. Odaballagott szo­kott fészkéhez, a jászol elé. Eszébe jutott Libic Jani — sajnálta, de mint »hazajáró lélekkel« nem törődött: — Pihenjetek csak! — dör- mögte a heverő jószágoknak —, én is pihenek egy órát. Kirakta a vekkert, de ho­gyan. hogyan se, elfelejtette felhúzni. Az öreg darab ott ketyegett mellette a szalmán_ Az elnök meg a főagronó- mus éppen aznap éjszakai el­lenőrzést végeztek. Mennek az istállóhoz, rendben van minden — de Szende Mihály, mintha csak otthon az ágyá­ban feküdne, úgy aludt. — Tréfáljuk meg — súgta a főagronómus. És máris jogta a vekkert. Zsebéből előkotort egy madzagot, rákötötte, az­tán az órát óvatosan felhúzta csörgőre. Visszarakta az öreg mellé, és mindketten elbújtak a jászolban. Egy-két perc múlva fölberregett a vekker. — Jól van, na, ébredek — morogta az öreg, és csak úgy fekve nyúlt, hogy elhallgat­tassa a berregő jószágot. De oda se ér a keze, az óra ar­rébb csúszik. — De messze raktam — motyogta álmosan, és félkö- nyékre támaszkodva nyúlt új­ra utána. De amit látott, at­tól meghűlt benne a vér. Nyújtja a kezet, az óra to­vább megy. Aztán még to­vább. És berreg veszettül. — Jaj!... — hebegte ré­mülten —, az óra... A Ja­ni! . ... Jaj!... Mintha húszéves lett volna, úgy ugrott fel, és hátra se nézve rohant kifelé az istál­lóból. — Vidd, csak vidd! — kia­bálta közben. — Vidd az órát, Libic Jani, csak engem hagyj békén...! Szende Mihály elmúlt het­venéves, és egypár méter után bizony nem bírta tovább a lába. Meg kellett állnia. Ar­ra keleten derengett az ég al­ja, és a faluban távol egy-egy kakas kukorékolt. Dehogy is látta, dehogy is hallotta ő ezt! Ijedten pislogott visszafelé, mikor tűnik fel valahol Libic Jani lelke. Lesz, ami lesz, ő szembe néz vele, mert hiába, futni nem bír. A lélek helyett azonban az istálló mögül az elnök meg az agronómus bal­lagott elő. Az agronómus ke­zében madzagon ott lógott az óra... / úi néni sohasem tud­ta meg az esetet. De ha valaki meghalt a faluban és Juli néni elkezdte a hazajáró lelkekkel, Szende Mihály egyformán azt vála­szolta: — Az élőkkel kell csak tö­rődni, mama, azoktól kell csak tartani! Ezt hidd el ne­kem! És csak ő tudja, hogy meny­nyire igazán, őszintén gondol­ta is ezt Vörös Márta A SZOT a munkahelyi köuyvíerjesztéspől A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Mi­nisztérium Kiadói Főigazgatósá­ga a napokban fontos közös do­kumentumot jelentetett meg »■Feladatok az üzemi könyvter­jesztés munkájának megjavítá­sára címmel A dokumentum hangsúlyozza a gyárakban, üze­mekben, iskolákban, hivatalok­ban és egyéb intézményekben folytatott könyvterjesztés fon­tosságát: a munkahelyi könyv­terjesztés közügy, éppen ezért azok a könyvbizományosok, akik ezt a munkát végzik, messze­menő támogatásra érdemesek mind a szakszervezeti bizottsá­gok, mind a helyi gazdasági ve­zetők részéről. A Művelt Nép Könyvkiadó Vállalat létrehozása óta — 1966 júliusától — tudatosabbá, át­gondoltabbá és hatásosabbá vált a munkahelyi könyvterjesztés. Budapesten és vidéken mintegy 5000 könyvbizományosa igyek­szik felkelteni az olvasás igé­nyét és ^gondoskodni a könyv- vásárlás rendszerességéről. A könvv így könnyebben utat ta­lál a munkástömegekhez. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a mun­kahelyeken évente immár 140 millió forintért vásárolnak köny­vet. Mindez természetesen nem je- lenthet megállást. Aho?" a do­kumentum is rámutat: a mun­kahelyi könyvterjésztés még sok kívánnivalót hagy maga után. Manapság is megtörténik, hogy egyes helyi gazdasági vezetők egy kaiap alá veszik a bizományos munkáját a munkahelyi fegyel­met sértő különböző ügynöki tevékenységgel. A dokumentum rámutat: nem a termelőmunka ellenében történik a könyvter­jesztés, hanem a munkafegyelem tiszteletben tartása mellett a dolgozók nagyobb általános és szakmai műveltsége érdekében, Különösen fontos ez a munka a fizikai dolgozók, a vidékről be­járók és a fiatalok körében. Ezt tartotta szem előtt a Mű-1 veit Nép Könyvterjesztő Vállalat, amikor elsők között csatlakozott az »Olvasó népért-« mozgalom­hoz. Hiszen a munkahelyi könyv­terjesztésnek nemcsak a szépiro­dalmi művek kínálása a feladata, hanem elsősorban a gazdasági ismeretek szempontjából is igen fontos a szakmai továbbképzési biztosító művek és egyéb szak- irodalom, valamint társadalom- tudományi és politikai könyvek terjesztése is. KERESÜNK budapesti és vidéki változó munkahelyre lakatos-szerelő szak- és segédmunkásokat Külszolgálati költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási köitség-hozzájárulást, szállást té­rítünk. Bérezés teljesítménybér, keresetkorlátozás nélküL Jelentkezés: FÉMMUNKÁS VÁLLALAT SZERELÉSI ÜZEME. Budapest XIII., Lomb utca 11. (4222)

Next

/
Oldalképek
Tartalom