Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

AZ MSZMP MIGYEI BIZOTTSAGAtS A MEGYEI TANÁCS LAP.IA XXV. évfolyam, 226. szám. Csütörtök, 1968. szeptember 36. Az idei nyár és ősz —filmszínházainkban Megcsappant a látogatottság Hiányzott a nyári „filmsláger“ őszi filmújdonságaink között Az apáca filmváltozata Országos statisztikai adatok jelezték, újságírók riportjai kutatták az okait annak, hogy mozilátogató közönségünk egy tekintélyes része — eltűnt. Nincs szokott helyén a film­színházakban, és nemcsak bi­zonyos filmek esetében, hanem általában. Alaposan megcsap­pant mind a korábban nagy tömegeket vonzó kalandfil- m©fenek, mind a szórakoztató filmeknek a látogatottsága. Eriinek az okait sokfelé ke­reshetjük. Egy biztos: többféle körülmény hatott egyidejűleg. Köztük elsősorban a mozihely- árak fölemelése és az, hogy az utóbbi hónapokban kevés volt az igazán közönségsikerű film­alkotás. Érezhető, hogy az em­berek alaposan meggondolják, melyik filmre adjanak ki nyolc-tíz forintot. Hogyan alakult a nyári idő­szakban a mozilátogatottság Somogybán, különös tekintet­tel a nagy befogadóképességű balatoni mozikra? Szántó Jó­zsef, a Somogy megyei Mozi- üzemi Vállalat igazgatója tá­jékoztatott bennünket néhány beszédes összehasonlító saám- adatróL A balatoni szaba<ífcéri mo­zikban 1967-ben 259 előadást nyolcvanezren tekintettek meg Az idén 313 előadásnak csak 74 000 — átlagosan 235 — lá­togatója volt a nyári hónapok­ban. Kiugró filmsiker a Bala- totonlellén mindössze hét elő­adásban vetített My fair lady kivételével nem volt Ezt átla­gosan hatszázan nézték meg. (A nagy sikerű musical filmet bb. januártól kezdik játszani majd az ország bemutató film­színházai.) A Holtak visszajár­nak című új magyar filmet játszották legtöbbször a Bala- ton-parti mozik. Huszonhat előadását azonban átlagosan mindössze százhetvenen láto­gatták. Kedvezőbb fogadtatá­sa volt néhány sikeres külföl­di filmvigjátébnak: az Oszkár 19 előadására átlag 260, Rita Pavone filmjére 15 előadáson átlag 330 néző volt kíváncsi. (Ezeket a jó »-menő« filmeket tehát mintegy 5000—5500 em­ber látta.) Ahhoz viszont, hogy a mozik széksorai nagyjából megtelj enek,_ legalább ötszá­zas átlaglátogatottságra lett volna szükség... A legmostohábban a Reggel tómű jugoszláv filmet fogadta a balatoni közönség. Tizenkét előadáson alig ezerkétszázan látták. Nem sokkal jobbak a két kaposvári mozi relatív szám­adatai sem. A Vörös Csillag Filmszínházban a nyári hóna­pok átlagos látogatottsága 270 fölött van, de valamelyest visz- szaesett az előző nyárhoz ké­pest. Meglepő ugyanakkor, hogy a Szabad Ifjúságé átla­gosan 132-ről 151-re emelke­dett az előző év azonos idő­szakához képest. Megérdeklődtük: milyen őszi filmújdonságokat várhatunk a két kaposvári moziban? Október és november hó­napban nálunk is bemutatják a Szerafimovics-regényből ké­szült Vasáradat című forradal­mi témájú szovjet filmet, a Morus Tamás életét bemutató, hat Oscar-dijat nyert Egy em­ber az örökkévalóságnak cí­mű angol, valamint a Bilincs és mosoly című amerikai fil­met. Még dobozaiban várja a vetítést a Fejlöves Című új magyar film, de máris úgy hír­lik, parázs viták követik majd bemutatását Néhány művészi élményt ígérő filmalkotás ugyancsak októberben és novemberben jut a kaposvári közönség elé. Ilyen Darvas Iván főszereplé­sével a Somogyi Tóth Sándor regényéből készült Próféta voltál szívem; egy nagy sike­rű angol film, A hivatás koc­kázata; a Diderot regényéből készített — nálunk színpadon már bemutatott — Az apáca (Liselotte Pulver főszereplésé­vel), továbbá a Kortársaink cí­mű szovjet film. W. E. Emeletes alagút A nyugatnémet Wuppejrtal- ban építik az első európai két­szintes alagutat A városnak a 70 éve működő függő vasút­ja mellett ez lesz az új szen­zációja. Az alagút hossza 855 méter, magassága pedig 13 méter lesz, és egyirányú köz­lekedést bonyolítanak le öe.i- ne. A szellőztetést jórészt a járművek okozta levegőáram­lással oldják meg. PÉNZ MARADT A BOLTBAN Százforintossal fizetett a kaposvári Május 1. utcai kenyérboltban egy vásárló. Az aprópénzt zsebre tette, a viszajáró kilencven fo­rintot pedig a pulton fe­lejtette. Délután ment vissza a pénzért, s boríték­ba csomagolva megkapta. A figyelmességet nem­csak a bolt dolgozóinak köszönte meg, hanem el­ment a megyei tanács ke­reskedelmi osztályára, is. Itt egyébként több ilyen esetről tudnak. Legutóbb például a Május 1. utcai húsbolt esetét jegyezték föl. Rgy férfi itt hagyta az egész havi fizetését. Négy napig kereste, s akkor tért be ismét az üzletbe, ott szinte véletlenül kérdezte meg: nem maradt-e itt a pénze. Nehéz volna leírni, milyen örömet érzett, ami­kor megtudta, hogy a bolti dolgozók négy nap óta őrizték a fizetését. A két eset mellé többet is lehetne felsorolni. Gyakran hallani, hogy egyik-másik bolt dolgozói udvariatlanok a vásárló­val. Szó sincs róla, akad ilyen is, ám a többség egyre inkább kereskedővé válik. S a vásárlót nem­csak kiszolgálni, hanem megtartani akarják. Az ilyen példák becsületről és emberségről is vállán ik K. I. FÓLIAHEGESZTŐ j-'v* f Automata fóliahegesztő prototípusát készítették el a So­mogy megyei Finommechanikai Vállalatnál. Az új géppel 2X0,5 milliméter vastag és 350 milliméter hosszú fóliát tudnak hegeszteni. DW&ibeMuiaiő fisisi st ki ben M Nagyszabású divatbemutatót rendezett a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat a közelmúltban Helsinkiben. A magyar divatdelegáció sikeres bemutatóit a város neveze­tes helyein tartotta. Képünkön: Az őszi modellek felvo­nultatása a Helsinki Műemlékházak közelében. A .¥ ÁSálFIA 99 99 Talicskán tolták hazgfelé. Az öreg csizmájának sarka meg-megsüppedt a homokban, himbálózni kezdett a hűtő­szekrény is. — De kellene már ebbe a faluba is egy járda vagy egy kövesút. Hogy az ilyen fino­mabb portékákat ne zötyöy tesse az ember... — mor­mogta az asszonynak. A feleség a papírokat szo­rongatta. Hatvanévesen is tellett erejéből egy-egy büsz­ke lépésre. — Ej. te vénember, mindig zúgolódsz, tán még beállnál követ törni is a 75 éves fájós derekaddal — csipkelődött vele az asszony. Menyecské- sen megbillentette bő, ráncos szoknyáját. Mentek. A talicska vitte őket. — No, asszony, most majd kipróbáljuk, amit a rádióban__ hallottunk. — Ki hát. — Lesz olyan, hogy két napra is megfőzöl, és eltesz- szük ebbe a gépbe. A bor is jobb hidegen... — rákacsin­tott feleségére. — Azt azért nem gondol­tam volna, hogy ilyen sokat kóstál ez a masina. — Már megint a húsz év­vel ezelőtti nótára akarsz táncolni, te asszony. Sok, hát sok. A tiéd. Jönnek a gyere­kek, csak tátják majd a szá­jukat. Megálltak pihenni. — Fájintos — fújta ki ma­gát az öreg. Majd szemüveg­gel felolvasod este, hogy1 kell pontosan, használni. — Gyümölcsöt teszünk bele meg a nagy köcsög aludtte­jet. — No, gyerünk! Egy sárga házba bekiáltott az öreg: — Józsi! Hallod-e, fiú! Ugorj már át, segítsd beci­pelni ezt a »vacakot« rü!... B. Zs. Készülődés a KPYDSZ kulturális napokra (Tudósítónktól.) Nyolcadszor rendezik meg október 9-től 21-ig a KPVDSZ kulturális napokat. A fogyasz­tási szövetkezetek, állami vál­lalatok, pénzintézetek és üdü­lők szakszervezeti bizottságai gazdag programot állítottak össze erre az alkalomra. A több mint száz kulturális ese­ményt a Kommunisták Ma­Űj tantárgy: filmesztétika A filmet fűmről tanítják — Az iskola-tv újdonsága Szót érdemel a középiskolai reformtervben — egyelőre csak kísérleti oktatásként — előírt filmesztétika, melyet szeptembertől évi nyolc órá­ban tanítanak az ország 130 középiskolájában. Az eddig is­mert és ugyancsak kísérleti tankönyv helyett a televízió vette át a «-tanári pálcát«, a filmművészetet filmről taní- ják. Kedden, öt perccel tizenket­tő előtt a jeles filmesztéta, Bíró Yvette jelent meg a kép­ernyőn, az Iskolatelevízió filmesztétikatanára, aki első előadásában a filmek a mű­vészetek között betöltött he­lyéről, a hetedik művészetről beszélt, illetve a film tanulá­sának szükségességét elemez­te. A középiskolai reform egyik jelentős eseménye volt ez az első óra, amely messzemenő következtetésekre enged gon­dolni a jövő középiskolai ok­tatását illetően. A filmről tanulni kell — mondta Bíró Yvette, s indok­lásában rögtön meg is adta ennek magyarázatát: ne csak a felületes elemekkel ismer­kedjenek meg a nézők, ha­nem a legfontosabb filmeszté­tikai ismeretek birtokában tu­datos élvezői legyenek fiatal­jaink a hetedik művészet produktumainak. Balázs Béla egyik mondását idézte föl a filmesztéta, amelynek lénye­ge: ha egy új művészettel kapcsolatba kerülünk, érzéke­nyebbek leszünk újabb dol­gok iránt is. Valamennyi mű­vészet egy célt óhajt, az igaz­ság keresését tűzték zászlaik- ra, a dolgok belső tulajdonsá­gainak feltárását, az emberi boldogulás keresését. A kuta­tás, keresés eszközökben kü­lönbözik csak, amit maga ma­gának teremt mindegyik mű­vészetet. Az első óra annyiban is új volt, hogy míg a többi, meg­honosodott tantárgynál lassú megalapozás tapasztalható, addig itt, mondhatni, rögtön a »közepébe vágott« Bíró Yvette, de nem szem elől té­vesztve az alapfogalmakhoz való állandó »visszakapcso­lást«. Ezt a célt szolgálta a riport, Kosa Ferenccel és Ko­vács Andrással, akik szubjek­tív vallomásokkal egészítették ki a filmesztétikáról szóló ta­nári megállapításokat. Az Is­kolatelevíziót dicséret illeti az első óráért, amely magán viselte a korszerű oktatás jel­lemzőit, elsősorban — itt kü­lönösen fontos — a szemléle­tesség elvét. (Részlet; Fábri: Körhinta, Kosa Ferenc: Tíz­ezer nap, Kosa András: Hi­deg napok.) Örömmel szolgált az első filmesztétikái óra nekünk is, hisz Kaposváron a Táncsics Mihály Gimnázium egyik első osztályában is bevezették en­nek a kísérleti oktatását. A filmművészet: tantárgy lett, a magyarral karöltve. A következő adás után la­punkban arról szeretnénk be­számolná, miként fogadják a tanulók, tanárok a filmesztéti­kát, középiskolai reformunk újszülöttét. h. & gyarországi Pártja megalaku­lása 50. évfordulójának tiszte­letére bonyolítják le. A megyei megnyitó ünnep­ség október 9-én lesz a SZMT- székházbam. Itt szavalóver­senyt tartanak, különböző ren­dezvényeken pedig a műked­velő művészeti együttesek mű­sorai szerepelnek a dús prog­ramban. Homokszentgyörgyön a ladi kórus egy szovjet ven­dégegyüttessel ad közös mű­sort. A csurgói, mesztegnyői és buzsáki népi együttes a görög emigránsok magyarországi szervezetének Beloiannisz Táncegyüttesét látja vendégül. A siófoki Balaton Együttes Ádándon szerepel. Három szö­vetkezet rendez író—olvasó ta­lálkozót Fonyódon ezt a szö­vetkezeti kórus hangversenye egészíti ki. Több helyütt meg­rendezik a szocialista brigádok vetélkedőit, nyolc irodalmi színpad emlékműsort ad. Dal­ban, versben és prózában em­lékeznek meg az 50 évvel ez­előtti eseményekről. Élmény- beszámolókat és irodalmi elő­adásokat is terveznek. Könyv és világnézet, illetve A forra­dalom irodalma címmel. A kereskedelmi vállalatok, pénzintézetek is színes műso­rokkal tartanak megemlékezé­seket. Találkoznak az 50 évvel ezelőtti események veteránjai­val, ismeretterjesztő előadáso­kat rendeznek, és tárlatlátoga- iást szerveznek a múzeumban. Ezer lakosra 501 újság A svédek a tess zen vedéi ye- sebb újságolvasók: átlagosan számítva ezer lakosra 501 lap jut, majd Anglia és Luxem­burg következik 438, illetve Í77 lappal. Jó emberek Három cowboy: apa és két fia, tetőtől talpig fel­fegyverkezve áll a posta előtt családi bosszúra éhesen. A jövendő áldozat azonban nem jön. — Hány órakor kellene Stt tennie? — kérdezi az egyik fiú. — Tizenegy órákor — feleli az apa. Mind a hárman várnak tovább, ám eltelik tizen­egy óra, tizenkét óra, de az ellenség nem mutatko­zik. — Reméljük — mondja az egyik —, nem történt 6emmi baja. Apa és fia — Mit hallottam, Carlo? Azt mondta az anyád, hogy meg akarsz szökni hazul­ról? — Igen, apülcám. — Ha elhatároztad ma­gad, szólj nekem és én veled, megyek. Hiszékenység — Tudod-e, hogy Lujza és Fernando házasságot kötöttek? — Mi a csuda? Azt hit­tem, hogy Lujza modern lány, aki nem gondol há­zasságra. — Fernando is azt hitbe. „Tenger“ a babakocsi fölött Egy New York-i cég ér­dekes gyermekjátékot ho­zott forgalomba. A játék nem egyéb, mint egy víz­zel tölthető speciális plasz­tikzsák. A vízbe aztán ha­lakat és növényeket rak­nak, s így a kocsiban fek­vő gyermek szemlélheti a »mini tenger« életét. Hogy mik vannak? Az Orleans nevű ifjúsá­gi lap nemrég pályázatot, hirdetett a legszebb sze­relmes levélre. Amikor a győztes megjelent, hogy a zsűritől átvegye a díját, kiderült, hogy az illető 80 éves és megrögzött agg­legény. Elkésett A forgalmi rendőr meg­állít egy autót, és a volán mellett ülő hölgytől a ve­zetői jogosítványt kéri. Az kedvesen elmosolyodik és kacérul válaszol: — Elkésett, uram. A kol­légája már tegnap elvette tőlem. Nem jól tudta _A hétéves Mary meg­nézte a moziban a Hófe­hérke című filmet.. Tudni akarja, hogy az apja is­meri-e a film végét. — Ismerem — felel az apa. — Hófehérke és a herceg egész életükön át boldogan éltek. — Nem jól tudod, ösz- szeházasodtak. Somogyiménloy Az MSZMP sorno«' Bizottsága és a Sorroey megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WERTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor »1. 2. Telefon? 11-510. U-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Laíinka S. ti. 2. Telefon: lt-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem aduni vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: zsoer Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latin ka Sándor utca 5. Felelős vezetői Mautner József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom