Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
SOMOGTI NÉPLAP 3 Csütörtök, 196S szeptember 19. GYÖRFFY ANTAL _________(1893-1968) E övld szenvedés után 19ö8. szeptember 17-én elhunyt Györffy Antal elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa. Temetése 1968. szeptember 21-én fél 12 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. Györffy Antal 1893. szeptember 15-én született Gyergyóalfaluban, szegény paraszlcsaldd gyermekeként. Édesapja korai halála után, 12 éves korában Budapesten szabóinas lett. Itt bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, majd mint munkássportoló vált országosan ismertté a neve. 1913-ban Kaposvárra került, s innen hívták be a következő évben katonának. A galíciai fronton orosz fogságba esett. Részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, szervezte és irányította a magyar hadifoglyokat. 1918-ban Moszkvában pártiskolát végzett. Még annak az évnek a végén hazatért, és az akkor alakult Kommunisták Magyarországi Pártja vidéki szervezőútra küldte. így lért Vissza pártmegbízatással Kaposvárra. Itt a baloldali osztályharcos vezetőkkel került kapcsolatba. A Tanácsköztársaság kikiáltása után egyik szervezője, majd politikai tisztje a helyi karhatalmi századnak. Egységével több belső ellenforradalmi lázadást vert le, majd a cseh burzsoá csapatok ellen harcolt. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi törvényszék ülnöke lett. A fehérterror alatt bebörtönözték, majd 8 évig rendőri felügyelet alatt állt. A sok meghurcolás ellenére továbbra is tagja a szabók szakszervezetének és a Szociáldemokrata Pártnak. A Horthy-korszak alatt műhelye a baloldali munkások találkozóhelye volt. A fasiszta terror idején anyagilag támogatta a bebörtönzött elvtársak családtagjait és a kommunista mozgalmat, részt vett annak munkájában. 1944. december 2-a óta — Kaposvár felszabadulásának pillanatától — szervezte a kommunista pártot, és 1945. január 5-e után annak megyei titkára lett. A felszabadulás utáni élet megindításában halhatatlan érdemeket szerzett Györffy Antal elvtárs. Az 1956-os ellenforradalom leverése után elsőként állt a pártszervezés élére. Tagja volt az első megyei intéző bizottságnak. Nagy élettapasztalattal, kommunista elvhűséggel és bátorsággal harcolt egész életében a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. Eredményes, hosszú munkáséletét a párt és az Elnöki Tanács több kitüntetéssel ismerte el. Többek között megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Munka Érdemrendet, a Tanácsköztársasági Emlékérmet. Internacionalista tevékenységéért a szovjet kormány 1967- ben a Harci Érdemekért Érdeméremmel tüntette ki. Halálával harcos, tettre kész munkásélet zárult le. Emlékét kegyelettel megőrizzük. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI ÉS VÁROSI BIZOTTSÁGA Nyári tapasztalatok a fonyódi járásban A Fonyódi Járási Tanács végrehajtó bizottsága legutóbb ülésén megvitatta az üdültetési idény tapasztalatait. Az ülésen részt vettek a kereskedelem képviselői, az állami és a közegészségügyi ellenőrzés szakemberei is. Közellátás A vendégforgalom mintegy kéthetes késéssel indult és júliusban tetőzött. Az ellátásban nagyobb hiányosság nem volt. Az új elárusítóhelyek, vendéglők (pl. a felújított Határcsárda Berényben) és a tsz-ek idénypavilonjai saját termésű borral, gyümölcssel és állandóan friss húsárukészítményekkel segítettek az ellátásban. Nem volt fennakadás a tej- és tejtermékellátásban sem. Jól bevált a higiénikus tejszállító autó ingajárata, és örvendetesen javult a pékáruk minősége. Az alapvető élelmicikkekből zavartalan, a szikvíz- és üdítő italokból viszont gyakran hiányos volt az ellátás. Ezt a vb-ülés több felszólalója is nehezményezte. Nagyon megalapozottnak látszik az a föltevés, hogy az ilyen zavarokat üzleti számítás okozta. Mással nem magyarázható, hogy az országszerte mindenütt kapható és keresett, népszerű ital, a fonyódi ásványvíz éppen Fonyódon és a környéken hiánycikk! Pedig van belőle, csak rendelni kellene. Javultak némiképpen a kereskedelem és a vendéglátás tárgyi feltételei, jóllehet Fonyód alap velő problémáját e téren csak jövőre oldják meg véglegesen, örvendetes észrevétel: i a kereskedelmi dolgozók magatartása, kulturáltsága lassan kezdi megközelíteni azt a szintet, amelyet a szocialista kereskedelemtől megkövetelhetünk. Nem tapasztalhattuk ezt még ilyen egyértelműen a vendéglátóiparban. Sajnos itt a felszolgálók mintegy 70 százaléka változatlanul szakképzetlen, kisegítő. Meglehetősen alapos, rendszeres ellenőrzéssel próbálták minimálisra szorítani a visszaéléseket. A jelentés szerint ezeknek a száma csökkent. A korábbi 15 esethez képest az idén öt alkalommal kellett gyorsított eljárást indítani csaló pincérek ellen. Kulturáltság és ellenőrzés A vendéglátóipar forgalma általánosságban alatta maradt a várakozásnak. Ahol a maximális árrést alkalmazták, ott erősen csökkent, a közepes szintű árakkal dolgozó helye ken viszont emelkedett a forgalom. S egy másik észrevétel; súlyosan kifogásolható l majdnem volt a II. osztályú éttermek, vendéglők, kerthelyiségek tisztasága. A bogiári Halászkert mosdójának állapota miatt például sok külföldi vendég magyar kísérője kínosan érezhette magát a nyáron. Az I. osztályú helyek ragyognak. De miért koszosak szí n - te állandóan a Balaton-parti II. osztályú helyek asztalterítői? Az egyik hozzászóló elmondta, hogy a pincér felvilágosította: II. osztályú helyeken »-kihordási ideje« van az abrosznak.. . Közegészségügyi szempontból főleg a munkaruhák tisztaságát 0s a konyhai munka- folyamatok higiénéjét kifogásolták —' joggal. Viszont éppen a szigorú ellenőrzésnek köszönhető, hogy sem étel- mérgezés, sem fertőző megbetegedés nem történt a nyárom. A kulturális program — jobbára a szórakoztató műfajban — elsősorban a fiataloknak szólt. A könnyűzenei hangversen yek uralták a szabadtéri színpadokat. Már ahol van ilyen színpad. Fonyódtól nyugatra már csak magyarnóta-astek, és hakni- előadások jutnak — változatlanul. A legtöbb panasz a vendéglátóipari zenekarokra hangzott el. Színvonaluk erősen visszaesett, és ráadásul jó egynéhánynál tapasztalták: a zenészek fölényesek, szemtelenek a munkaadóikkal. Vacsoráidé alatt is általában beatzenét játszanak, elzárva a vendégeket a beszélgetés lehetőségétől. Delta a Rianás helyén Dr. Bagó Gyula, a járási tanács vb-elnöke összegezésében hangsúlyozta: Ezek a tapasztalatok nyújtanak támpontot az 1969-es idény előkészítéséhez. A fölkészülés végett a vb több határozatot fogadott el. A többi között októberig fölmérik, a fonyódi partrészen a bódékat, pariionokat — szelektálás céljából. Ugyancsak októberben kezdődik meg a volt Rianás helyén egv új, Delta-típusú vendéglátóüzem építése is. W. E. Fölmérték a vállalatok lehetőségeit Még mindig kevés a hely a csökkent munkaképességűeknek Az ország vidéki városai közül az elsők között létesült Kaposváron szociális foglalkoztató. A Berzsenyi utcai üzemben ötven csökkent munkaképességű embernek biztosítottak munkát. Az igény azonban ennél jóval nagyobb: Kaposváron még egyszer ennyi, a járásban pedig kétszer ennyi embernek kellene munkalehetőséget teremteni. A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén elmondták, a gondot könnyebben megoldhatnák, ha ismernék, milyen munliahe- lyek vannak a vállalatoknál, üzemeknél levő, csökkent munkaképességűek számára. Az év elején létrehozták azokat a bizottságokat, amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy felmérjék ezt. A munka azonban nagyon vontatottan halad. Az eddigi adatok szerint a megyében hetvenkét ilyen munkakörben összesen 1276 embert alkalmazhatnának. Ezeken a helveken azonban csak 759 csökkent munkaképességű ember dolgozik. A szociális foglalkoztatóhoz hasonlóan üzemet énítenek Balatonbogláron és Csurgón is. A mostani' fölmérések szerint ugyanis a megyében körülbelül 3500 olyan csökkent munkaképességű embert tartanak nyilván, akinek nincs állandó munkaviszonya. A két új üzem sem tudja" megoldani a gondot. Az egyik módja ennek a foglalkoztatók megrendelésekkel és génekkel való ellátása a vállalatok részéről. a másik a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására alkalmas munkahelyek bejelentése. K. I. A kísérlet eredményes volt Egy kukoricatermesztési tapasztalatcseréről Legelőtelepítés Bed eg kérem A szarvasmarha-állomány takarmányszükségletének kielégítése érdekében tervszerű legelőfelújítást végez a bedeg- kéri Egyetértés Tsz. Az utóbbi években feljavították az elgyomosodott, rossz legelőket s ennek eredményeképpen jövőre már harminckét hold összefüggő, új telepítésük lesz. Tavaly tizenkét holdat vetettek be fűvel, s ez az idén szépen megerősödött, gazdag fű- termést adott. A kísérletezés hallatlanul izgalmas dolog nemcsak a lombikok, kémcsövek és spirituszlámpák társaságában, hanem a földeken is. Az ember elveti az újfajta, általa addig ismeretlen magot, aztán szorongva figyeli a növény fejlődését, viselkedését — és várja az eredményt. Olykor álmatlan éjszakák után fáradtan ébred az agro- nómus, s ha megáll a tábla szélén, és ráncok gyűr ódnak a homlokára vagy elégedett mosoly szalad át az arcán, mindezt az új növény váltja ki belőle. Hja, nem babra megy a játék... Vizsgáznak a fajiák Vizsgázott egy sor kukori- cafajta a minap a toponári és a szentgáloskéri termelőszövetkezet határában. Szövetkezeti vezetők voltak a vizsgáztatók, olyan harminc— negyven szempár kutatta- vizsgálta a bemutatott táblákat. A közép-somogyi tsz-szövetség vezetöineik meghívására jöttek össze kaposvári és tabi járásbeli elnökök, agro- nómusok, hogy megnézzék és meghallgassák, mire jutottak a toponáriak meg a szentgá- toskériek az újfajta kukoricával a kísérleti parcellákon. Csaknem minden meghívott följegvzett valamit a noteszéba abból, amit a helyi agronó- mu.sok — Csongvai Dénes és Jovánczai István — elmondtak. És ott drukkolt a tábla szélén az agronómus meg egy- egy helybeli brigád vezető, hogy vajon mit mondanak a látogatók. Ez is a kísérletezés izgalma. A toponári—zimányi Egyesült Erő Termelőszövetkezet az 1500 holdas kukoricaterület egy kis részén, egy alig öt- venholdas táblán alakította ki a kísérleti parcellákat. Egy- egv parcella négy hold, hét jugoszláv kukoricafajta és a magyar Mv 530-as »mérkőzik« ezen a domboldalam. Szemmel látható és kézzel tapintható itt az eredmény. Nézik a tőtávolságot, a sorközöket, a szár magasságát, az érési stádiumot — de legABLAKOK NÉLKÜL 16 órás műszak a vetőgépen Ereszkedőben a szeptemberi nap, melegét csak a dombtetők őrzik. A hűvös erdő aljáról vetőgépet vontató traktor kapaszkodik föl a ritkás akác- mezsgye felé. Vissza már sokkal könnyebb az útja. A dűlő végében zsákokkal megrakott pótkocsi várja a vetőmaggal. — öt órakor kezdtük, estig sem tart, innen átmegyünk egy másik dűlőbe — mondja Ágyik József traktoros. — Meddig tart a nap? — Este kilncig, de lehet, hogy tovább is. Az őszi vetések idején még »villanynál« is dolgozunk. Társa, Sziládi Viktor szól közbe: — Ebédidőben sem állunk meg. Helyettem a váltó, Szántó János áll fel a gépre, utána én váltom le Agyi kot. amíg eszik. Persze csak táskából ebédelünk. Amíg a vetés tart, hideg a reggeli, az ebéd, de néha még a vacsora is elhűl, mire hozzájutunk. — Mennyit vetettek el eddig? — Három nap alatt száz holdat, de az első napok az eső miatt kicsit rövidebbek voltak, ötvenöt hold búza, árpa és takar'L f .few- i fi*m .4>ií,?r V£r i V-r s Äv-S P ; Mi s» *' ’>• . mim • -.4 ..>» £.<• i M ifi . V >;■. ■■ |iÄ ■■ mánykeverék magja került a földbe. Amíg a traktoros elmondja, hogy 903 hold a vetnivaló, és egy hónap alatt szeretnének végezni a vetéssel, Sziládi felhajtja a vetőgép fedelét, és konyákig túr a gabonába. Nagy tenyeréből visszacsurgatja a kövér szemeket. Elégedetten ereszti vissza a gép bádogfedelét, és közelebb lép: — Ez a legszebb őszi munka — mondja, aztán egy kis szünet után még hozzáteszi: «= A jövő évi termés ígérete legelőször is annak a kezében van, aki elveti a magot. Most jó földbe kerül a szem, kér volna vele egy napot is várni. A jó idő segít a munkában. Annak a magyarázatát, hogy csaknem ezer holdat egy géppel vetnek el, ugyancsak őtő- le tudom meg. — Mindig ablakosak voltak a táblák, amikor több gép vetett. Ezer holdon még tizenöt-húsz holdnyi terület is vetetten maradt. Ka egy géppel vetünk, ilyen nem fordulhat elő. Nézzen végig ezen a kis barázdán, amit a tárcsa metsz a gép mögött. Olyan egyenes, hogy nyulat lehetne lőni vele. Tavaly már így vetettek el 960 holdat, ablakok nélkül. Búzából a Bezosztája 1-est vetik, a bedegkéri földeken ez vált be a legjobban. Kísérletképpen azért tizenhat holdon egy másik fajtával is megpróbálkoznak. A traktoros a rövidre égett cigarettavégre néz, aztán a társára. Sietnek, hogy tovább róhassak a fordulókat az erdő alján. (Nagy) főképp azt, milyen és mekkora a cső. Mert ez a legfontosabb! Ezért indult a kísérlet is. Az 1500 holdas kukorica terület csak úgy elégítheti ki az igényt, ha minél magasabb a hozam. Az állatállományt fejlesztik. tehát több abrakra van szükség. Lesz-e ideje heérni? Kellenek az adatok, kiegészítésül a látványhoz. Megtudjuk, hogy a tőállomtány hány százalékán van két cső az egyes fajtáknál, milyen a dőltség. az üszkösödés százalékos aránya. így aztán kialakul az »érdemjegy«. Eszerint — noha mindegyik parcella szép termést ígér — a jugoszláv fajták közül a korai OSSK 317, a 318, a 321 j és a 180-as javára billent a mérleg, a részvevők szerint az itt látott marton vásári fajtán kívül főként ezekkel érdemes foglalkozni. Mellettük szól még az a fontos körülmény, hogy viszonylag korán beérnek — a bemutató gazdaság például ezen a héten már töri a kukoricát —, így az őszi csúcsmunkák széthúzhatok, s előbb elvethetik az őszi kalászosokat. Aztán ismét egy szemet gyönyörködtető látnivaló következett Szentgáloskéren. 700 hold jugoszláv hibridkukoricát termel a szentgáloskéri tsz, s ebből 180 hold az a ZP—SK 1-es fajta, amely több szövetkezetben, így egyebek között a somogysziliben is feltűnően érzékeny az üszögfertőzésre. A bemutatott táblán is látni itt-ott üszköt. de a csövek igen szépek. Nem ritka a kilós vagy annál is nehezebb példány; meddő tő alig akad. Ez a tábla, a holdanként 25 000 körüli tőszámmal bizony szép termést ad — ha lesz ideje beérni, v- zép-kései fajta ugyan— 153—170 napos tenvészidérivel jó őszt kíván ahhoz, he - v teljesen beérett csöveket lehessen betakarítani. Tavaly búzát arattak ezen a táblán. Az őszi mélyszántás, a cukor- gyári mésziszap, a tavaszi műtrágyázás és a vegyszeres gyom tálán ítá.s meg a vetőmag is szép termést ígér, s ha az időjárás is kedvez, nagyon szép hozamot érnek el a szentgáloskériek. A gyakorlat dönt A különböző kukoricafajtákkal történő kísérletezés indokolt. Az eddig termesztett fajták nem mindig váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, az abrakigémy pedig egyre nő. így kerültek köztermesztésbe a jugoszláv fajták és az új, egyszeres kereszte- zésű magyar hibridek. Az egyéves termesztési tapasztalat nyilván választ ad arra a kérdésire, hogy a különböző fajták közül n ’veket érdemes, kifizetődő köztermesz- tés'ben hagyni. Ezért van fontos szerepe ezeknek a kísérleteknek. Hernesz Ferenc Lj gép a knkoricaszár feldolgozására Az Újvidéki Élelmiszeripari Kutató Intézet szakemberei jó minőségű takarmánylisztet állítottak elő kukoricaszárból. A kukoricaszár feldolgozására, lisztté őrlésére új gépet szerkesztettek. Az új gépegység begyűjti a kukoricát, majd lisztté őrli a szárat, a cellulózt elkülöníti és összegyűjti. A kísérletek folyamán a gép óránként 425 kg szárat dolgoz fel. A vegyi analízis kimutatta, hogy a kukoricaszál- 34,4 százalék tiszta cellulózt tartalmaz, és így a papíripar nyersanyagául szolgálhat. A cellulóz eltávolítása egyben megnöveli a liszt takarmányértékét
