Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-29 / 202. szám
Csütörtök, 1968. augusztus 29 3 SOMOGYI NÉPLAP Kenyérgyár épül Nagyatádon Több vállalat összefogása nyomán még ebben az évben megkezdik a nagyatádi kenyérgyár építését. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat az év eleién határozta el, hogy megoldja a nagyatádiak kenyérellátásának régi gondját. Az üzemépítések régi mechanizmusa szerint azonban csak évek múlva lehetett volna szó a gyár teljes átadásáról. A Győri Tervező Iroda azonban soron kívül vállalta a tervek elkészítését, az Áramszolgáltató Vállalat a terület villamosítását. Ezenkívül a nagyatádi járási és a községi tanács is mindent megtett, hogy elősegítse az építés mielőbbi megkezdését. Ugyancsak soron kívül vállalta a kilenc és fél milliós beruházás kivitelezési munkáit a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Az alapozást szeptember első napjaiban kezdik meg, és a gyár átadását iövő szeptemberre tervezik. Az új kenyérgyár hasonló lesz az átalakított kaposvárihoz; kapacitására jellemző, hogy két nyolcórás műszakban tizenegy tonna kenyeret és süteményt ad majd. A három elavult nagyatádi sütöde jelenleg még a járási székhelyet sem látja el pékáruval. Kutasról pótolják a hiányzó mennyiséget. De ünnepek előtt még Barcsról is szállítanak kenyeret Nagyatádra. Az új gyár megépítéséve’ egyműszakos lesz a kutas! sütőüzem, mert nem lesz szükség arra, hogy előre süssenek nagyobb mennyiséget. Ez azt jelenti, hogy állandóan friss kenyeret, süteményt árusítanak majd a járási székhelyen és körzetében. Mivel a kaposvári kemencék átalakítását jól végezte e'. a Hajdu-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. ők bízták meg a nagyatádi gyár kemencéinek építésével is. Megkönnyítik a munkát Gépbemutató a sümegi erdészetben A gépesítés ellenére még mindig nehéz fizikai munkát végeznek az erdőgazdaságok dolgozói, hisz a kiközelítésnél, a farönkök szállítókocsira rakásánál nem nélkülözhetik az emberi erőt. A Keszthelyi Állami Erdőgazdaság lelkes újítógárdája Horváth Gyula műszaki erdészetvezető vezetésével egy — az erdőgazdasági munkát forradalmasító — erőgépre szerelt kétdobos csőrlővel működő fel- és lerakodó rönkszállító pótkocsit tervezett. Az újítást a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat vásárolta meg, s megkezdte a gyártását. Augusztus 27-én a, sümegi erdészetben szakemberek és a nagykereskedelem képviselői előtt működés közben mutatták be a keszthelyi KH-tipusú pótkocsit és csörlőt. A traktorra fölszerelt kétdobos csőrlővel, két kar mozgatásával hét-nyolc mázsás farönköket közelített ki a pótkocsi mellé a traktoros, majd a drótkötéllel összefogott rönköket szintén a csörlő seeítségével köny- nyedén a oótkocsira emelte. Pár perc alatt mintegy tíz tonna rönk került a kocsira. A hatalmas fatömeg lerakása egy ötletes billenő alkalmazásával mindössze néhány pillanatot vett igénybe. Az újítással a rakodási idő csökkentésén túl az ilyen jellegű munkáknál előforduló balesetveszélyt is teljesen megszüntették. A csörlő és a pótkocsi kezelése egyszerű, a traktor vezetőjén kívül egyetlen munkás szükséges, aki a rönkökön a drótkötelet rögzíti. Az igényeknek megfelelően a kaposvári vállalat két típusú pótkocsit készít Ő—4—KB traktornál 10 tonnás terhelési súllyal, UE—50-es traktornál 6 tonna terhelési súllyal. A pótkocsi alváza csővázas szerkezetű, ez lehetőséget ad a pótkocsi tengelytávolságának változtatására a szállítandó rönkök hosszának megfelelően. Bár a vállalat még alig propagálta az újítást, máris nagy az érdeklődés. Az európai országokon kívül Pakisztán is kért prototípust. A zágrábi vásárra is küldenek egyet. Az erőgépre szerelt kétdobos csőrlővel együtt a pótkocsi mintegy 160 000 forintba kerül. S. M. Ahol csak az eső hoz pihenést Am első huszonöt ragon 9 Az igényekhez igazodik a Balatoné;helyi Állami Gazdaság tartósító üzeme Különleges termékek A nagy asztal mellett fehér kendős, köpenyes asszonyok, lányok rakják üvegekbe az őszibarackot. ízlésesen, szép szabályos rendben. — Mintha csak mosolyognának. Nem? Bólintok — Szép munka ez — toldja meg az egyik —, kényelmes, nőknek való. Már nem is kell kérdezni, hogy örültek-e neki hiszen az elejtett megjegyzések erre utalnak. Férjük vagy édesapjuk révén csaknem valameny- nyien már félig a gazdasághoz tartoztak eddig is. így viszont mégis más, hogy nekik is nyílt itt lehetőség. Mondják, nem egy a Balaton- parton vállalt idénymunkát is otthagyta, csakhogy itt dolgozhasson. Még új az üzem, a rendszeres termelés csak alig egy-két hete kezdődött. Lényegében augusztus tizenötödikétől számítják ezt az időt. Addig próbálkoztak, kísérleteztek. — Az előgyárt ás ideje alatt azt kutattuk, vizsgáltuk — jegyzi meg Marczi Ferenc, a gazdaság főkertésze —, hogy mire vagyunk képesek, mit tudunk itt produkálni, mi az a maximum, amit kitudunk hozni. Múlt, történet még n incs. Talán csak annyi, hogy a B»- latonújhelyi Állami Gazdaság vezetőinek régi kívánsága, jói megfontolt elképzelése vált valóra ezzel a hárommilliós beruházással elkészült tartósí tó üzemmel. Mint speciális kertészkedő, gyümölcstermelő gazdaságnak, sok értéke ment veszendőbe, illetve nem hasznosult úgy mint ahogy erre most lehetőség nyílik. A piac olykor hullámzik. Előfordul hogy bizonyos áru összetorlódik, s ha nincs feldolgozó üzem, nagy gondot okoz ilyenkor az értékesítés, az áru megmentése. Persze nemcsupán az áru- mentés gondolata vezette a gazdaságot, amikor az üzem feladatai t meghatározták. Bala- tonújhelynek neve van nemcsak belföldön, külföldön is. s ez kötelez. Olyan termékek gyártását tervezték, amelyek valóban versenyképesek, és olyan cikkeket kívánnak itt készíteni, amelyek keresettek, ám előállításuk egy nagyobb vállalatnál nehezebben menne. Bár nem nagy dolog, de jó példa a rugalmas termelésszervezésre az, ami a nyáron történt. A gazdaság észrevette, hogy a nyári szezonban igen megnőtt a kereslet kovászos u borka iránt. Nyomban hozzákezdtek a készítéséhez, és mintegy ötven mázsát értékesítettek. Hasznos volt ez a vásárlóknak és feltétlenül hasznos volt a gazdaságnak b. Figyelni, nyomon követni mindenkor az igényeket — életünkben, napjainkban rendkívül fontos ez. Az üzem előtti színben hordókban savanyodik a paprika, benn a raktárban gúlákban tornyosulnak már a különféle termékek. Kompótok, dzsemek, szörpök, savanyúságok. Ez utóbbinak különösen sok változatát készítik itt. — Említést érdemel, hogy gyümölcsvelőt is gyártunk — mutat az egyik üveggúlára a fekertész. — Ez nem más, mint átpaszírozott gyümölcs, sterilizálva. Nincs benne semmi más anyag, így lényegében natúrban marad az íz, az aroma. A hűvös raktárban szinte kínálják magukat az ízlésesen elkészített áruk. Benn az A raktárban tornyosulnak az uveggulak. üzemben sistereg a sterilizáló, az üstben fő a dzsem. Az első huszonöt vagon termék. Ez az idei terv Története még nincs az üzemnek, de szép elképzelések, hasznosnak ígérkező tervek vannak. Nehéz követni az asszonyok fürge kézmozdulatait. Pedig most kezdték, * ők is most gyakorolják be ezt a szakmát. Holnap bizonyára még gyorsabban megy. — Jövőre száz vagon áru* készítünk itt... Vörös Márta — Szükség van arra, hogy a lehető legjobban kihasználjuk géoeinket — mondja az elnök. — A nyújtott műszaknak most kedvez az idő. Csordás István RS—09-es traktorról szállt MTZ traktorra a betakarítási munkák idejére. Már Harmadik hete ül az előbbinél nagyobb gép nyergében. — Kétezer forint körül keresek havonta. — mondja a fiatal gépkezelő. — Tagja voltam a szövetkezetnek, mielőtt bevonultam katonának, s most ismét gépekre kerültem. Ma kezdtük a silózást. Olyan sűrű, erős ez a kukorica, hogy... — Módosítunk a normán — szól közbe az elnök. — Itt nem lehet holdak alapján elszámolni a teljesítést, hiszen ilyen kukoricában nem lehet sietni a géppel. — Gépállás miatt nincs munkakiesése? — Eddig még nem volt komolyabb baja a traktornak. És pótkocsi is mindig idejében és elegendő érkezik a fölaprított takarmány elszállítására. Este, ha abbahagyjuk itt a silózást, ekét kapcsolok a gépre, s még néhány holdat fölszántok. Az idő most alkalmas arra, hogy sok munkát befejezzenek, hogy megelőzzék az ősszel oly gyakori torlódást. Ötvöskónyiban ebből az elgondolásból indulnak ki, s törekvéseik minden bizonnyal eredményre is vezetnek. A tavaly még mérleghiányos termelőszövetkezet jó úton halad, bizonyítani akar, s ez sikerülhet is. ■ernesz Ferenc Napokon keresztül esett, a dűlőutakon összegyűlt vizet nehezen nyeli el a föld. Az ötvöskónyi határ újjáéled. A tavaszi kapások erőre kaptak, a nyáriak egyik napról a másikra egészségesebb színt öltöttek, és szemlátomást nőnek. — Nappal silózunk, este szántunk — ------mondja Csordás István traktoros. — Igen, az utóbbi időben sokat javultak a kilátások — mondja Matus Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke. A szálasok eleinte keveset adj&k, és bizony megijedtünk, hiszen állattenyésztésünk fejlődik, új istálló épül. Aztán a sarjú láttán megnyugodtunk. Annyi silónk lesz, hogy ezzel helyrebillen a mérleg. Sőt azt is elmondhatom, hogy silótakarmány a szövetkezetben még sohasem volt ennyi és ilyen jó minőségű, mint az idén. Együtt járjuk a mezőt. Megtudom, hogy az aszály idején intézkedtek az esetleges kiesések pótlásáról. Amerre megyünk, szépen fejlődő takarmánynövényeket látni, s hallom a magyarázatot: — Csaknem harminc hold fehérheretarlót törtünk fel,, helyette muhart és cirkot vetettünk. A lóhereföldbe szu- dánifű került. A többletveté- •ekre az késztetett bennünket, hogy láttuk, a negyven hold vörösherét ki kell szántanunk. így aztán van olyan terület a határban, ahol a tavalyi vetésű növény termésének betakarítása után az idén már másodszor vetettünk. A múlt héten kezdték el a silózást. Mintegy száz hold zöldet takarítanak be értékes lédús takarmánynak. A siló- kukorica a 200 mázsát is megadja holdanként, olyan jónak ígérkezik. Sok munka jön össze ilyenkor, amikor elegendő csapadék hullott, és nagyon sok az elvégzendő talajmunka, azonkívül betakarítani és szállítani kell a terményeket. A traktorosok például csak akkor pihenhetnek, ha nagyon esik az eső. Fürge kezű asszonyok rakják az őszibarackot. Kuntelepi örömök« gondok Betonjárda épül — Dicséretes a társadalmi munka Vízműre lenne szükség Nyögéri Antal, a Kuntelepi Községi Tanács elnöke némileg mér elégedett embernek látszik. Nem véletlen. A kis faluban hat—hét éve megindult egy egészséges fejlődés. Villanyt kapott a község, bővítették az iskolát, negyven gyermeket befogadó napközi otthon és 30 személyes óvod* és új pedagóguslakások épültek. Elkészült a községi tanács új épülete, s abban egy kultúrterem a fiataloknak. Ezen túlmenően is örömet keltő az, hogy a kuntelepiek —a mostoha körülmények között működő tsz-ben végzett fáradságos tevékenységük mellett — szakítottak időt arra, hogy jelentős társadalmi munkával segítsenek. Tavaly szeptemberben betonjárdát kezdtek építeni a faluban. Szeptember 1-töl október 12-ig elkészült az első 400 méteres szakasz, amely a vasúttól a tanácsházig húzódik. Az idén májusban folytatták, s továbbá 220 métert haladtak a másfél méteres járda építésével. Meg ebben az évben újabb 220 méter készül el, ehhez már a helyszínen van a sóder meg a cement. Így a Fő utca egyik oldalán végig meglesz a járda. Kiszámították, hogy egy négyzetsadalmd munka nélkül 90 forint lenne, társadalmi munkával viszont sikereit 60 forintra csökkenteni. Így ösz- szésségében a, tanács 43 000 forintjához ennél a munkánál a lakosság 27 7Ó0 forinttal járult hozzá. Az új tanácsház költsége 273 000 forintról 190 000 forintra csökkent a kuntelepiek támogatásával. Természetes, hogy a Fő utcai járdaépítést látva más utca,beliek is sürgetik: mielőbb épüljön meg a járda az 5 utcájukban is. Tervük szerint fokozatosan elvégzik ezt a feladatot, majd a jövő év elején a meglehetősen nagy forgalmú^ Zsalakó köz keskenyebb járdájának betonozása lesz az első. Indokolt volt Korpádi Sándor kérése is: mielőbb kapjon közvilágítást ez a kis út. Sajnos, amikor a villanyt bekötötték Kuntelepre, erről megfeledkeztek. A tanács ezt 1969-ben pótolja. A kedvező fejlődés mellett vannak még gondok is. Itt van például az ivóvízellátás. A kuntelepi kutakból vett vízminták legutóbb is igen rosz- szul vizsgáztak a laboratóriumokban. Egyetlen kút van a faluban amelyik némileg jó vizet ad; ez az iskolánál letárgyalások a megoldást jelentő görgeteg—kuntelep— rinyaszentkirályi közös vízmű létesítéséről. És van egy másik gond: a falu bekötőútja. Télidőben — nemegyszer — csak a gyalogjárdán tudott bemenni a mentőautó, nem beszélve a tejesautóról, a többi járműről meg a tsz vontatóiról. Egyelőre a szövetkezet javítgatja gépeivel az utat. Ám végleges megoldást csak az jelenthet, ha a Dózsa Tsz és a községi tanács már beadott kérelme teljesül, és megépül a pillanatnyilag legszükségesebb másfél kilométeres útszakasz. F. I A szántód—-kőröshegyi Birka csárda melletti 535. számú 18 m2 alapterületű élelmiszerpavüon a hozzá tartozó 18 m2-es raktárral együtt E la d ú A pavilon víkendház, a mellékhelyiség garázs céljára is alkalmas. Bővebb felvilágosítást a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, Kaposvár, Május 1. utca 57. sz. alatt ad. (10929) vo több minit tíz éve fúrt ar- meter betonozás költsége tár- Itézi kút. Ezért folynak most
