Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

AZ MSZMP M66Yfl BIZO.VTSÄÜA í S * MÍCYÍI TANA XXV. évfolyam, 194. szám. Vasárnap, 1968. augusztus 18. Néprajzi gyűjtők találkozója Bukovinai íakodalmi szokások Pénteken irodalmi esttel folytatódott a program. Ve­res Péter Kossuth-díjas író, Simon István Kossuth-díjas költő készülő új müveikről szóltak; Takáts Gyula József Attila-díjas költő részletet olvasott fel egyik verséből; Lőrincze Lajos kandidátus pe­dig frappáns, uépszerü turlo- mán\ os előadást tartott egy érdekes, nyelvhelyességi kér­désről, majd folklórműsor kö­vetkezett a találkozó tisztele­tére rendezett esten. A gyűjtőtalálkozó második napja a folklorisztikáé volt. A tegnap délelőtti munkaülésen dr. Vargyas Lajos professzor, az Akadémia népzenekutató csoportjának főmunkatársa elnökletével először Horváth Károly járási művészeti elő­adó tartott előadást Népdal­gyűjtés a leinti járásban cím­mel. Rendkívül nagy érdeklő­déssel fogadta a hallgatóság ezt követően a Kakasd köz­ségből (Tolna megye) érkezett Sebestyén Ádám tsz-tag tar­talmas előadását a bukovinai Andrásfalva népszokásairól. A bukovinai székelyek a felszabadulás után települtek át Dél-Dunántúl néhány köz­ségébe. Hagyománytartó szo­básaik jelentős részét új ha­zájukban is megőrizték. Rész­ben módosultak, új vonások­kal gazdagodtak ezek a szo­kások, részben pedig elhalnak, nem folytatódnak. Sebestyén Ádám egyike azoknak a Bu- Hovinából elszármazott ön­kéntes néprajzkutatóknak, akik pontos, tudományos érté­kű és színes, élvezetes leírá­sokban megörökítik a szé- kelység lassan feledésbe me­rülő gazdag szokásanyagát. Előadásában két andrásfalvi népszokást mutatott be. A lánylopás egy-két évtizede még élő valóság volt náluk. A vagyoni differenciáltság meg­szűnésével azonban elvesztet­te társadalmi talaját. Lako­dalmi szokásaikat viszont csaknem teljes egészében tartják ma is Kakasdon. Száz—százötven párt hívnak meg a lakodalomba, amelyet mindig szerdai napon rendez­nek. A régi Andrásfalván csak a felnőtteké volt a lag- zi. Ma már — Tolna megyei hatásra — gyerekek is részt vehetnek a mulatságban. Lánykéréssel kezdődik, ven- déghívogatással folytatódik a lakodalmi időszak sok érde­kes, szép, tréfás vagy lírai hangvételű, hagyományos szo­kássorozata. Ilyen például a »sirató 6516«, a vendégfoga­dás, a »hazai felrakása-* (vagyis a menyasszony öltöz­tetése); a táncrendek a lako­dalom különböző fázisaiban: az »ajándékbémondás«, a "bekor,tyo'ás", az »éjféli asz­tal«, valamint a hajnali tán­cok, amelyeket 40—50 pár szo­kott eljárni. Dr. Andrásfalvi Bertalan, az MTA Dunántúli Tudomá­nyos Intézetének munkatársa korreferátumában kiemelte a Bukovinából elszármazott szé­kelyek leírásainak egy sajá­tosságát. Nemcsak gyűjtő-ku­tató szenvedély ez náluk, ha­nem szigorú belső igény, számadási kötelezettség; el­mondani, megismertetni él-tö­keiket, történetüket Ezek az írások a közvéleményhez szólnak, amely hosszú ideig mostohán bánt velük. Önkén­tes gyűjtőmunkájuk ezenkívül több ezer népdalt és egyéb anyagot adott a hivatásos ku­tatóknak, filmeseknek. Kadarkút újratelepülése és népi építkezése címmel Ré­pái Lajos gyógyszerész (Ka­darkút); A sárréti juhászok gyógyító tudományáról Mar­ton László fényképész (Békés­csaba); A Rába halászata So- boron címmel pedig Sziták. Piroska pedagógus (Győr) tar­tott előadást a délutáni mun­kaülésen. Mi less veled, Tóth Lajos kos? Hét év óta várnak — Kétszáz gyerek és két hinta Egymillió-kétszázezer forintért út épül hány munkás, tettek-vettek, aztán abbamaradt minden ... Egy másik lakó, Esküt Ernő elmondta, hogy már évek óta kérvényeznek. Sőt már kezde­ményeztek is saját erőből. A honvédség is segített, A hiva­talos szervek fölmérték a tere­pet, de intézkedés még nem történt. Főleg fiatal házasok laknak itt, egyre több a cve- rek, a körülmények azonban korántsem kielégilőek. Nem először keresik fel szerkesztőségünket a Tóth Lajos köz lakói panaszis leveleikkel. Kilencven­nyolc család, kétszáz gye­rek gondja, kérése szólal meg soraikban. Ezt a la­kónegyedet 1961-ben ad­ták át. Egy az »elsők« kö­zül. Öröklakások, szövet­kezeti és szolgálati laká­sok. Nincs utunk... Nagy csomó gyerek tanács­kozik az egyik ház tövében. Mit játszanak? A földutat sa­lakkal szórták fel, és ha ott elcsúszik az ember!. .. Két hinta áll — azaz, hogy más­fél, mert az egyiknek csak csonka szára himbálódzik a levegőben. Néhány éve lesza­kadt egy kisfiú alatt, s az kar­ját törte. Akkoriban "száz gye­rekre jutott egy hinta« — most még ennyi sem. Az új la­kótelepeket jellemző parkosí­tott rész sehol nem látható. A munkából hazatért asszonyok kis széken ülnek a háj előtt, a jó levegő, a hűsöt adó fa itt csak vágyálom. Nyitott szeme­tesládák állnak egymásnak döntve a bejáratok előtt, le­gyek raja kering mindegyik fölött. Hét éve van ez így. Becsöngettem az egyik ház­ba, Farkas Béláné házfelügye­lőből csak úgy ömlött a pa­nasz; — Az a legnagyobb bajunk, hogy nincsen út. Ez lenne a legfontosabb. Az utcaseprők nem járnak be erre a salakos, kavicsos terepre. Ha eső jön. minden csupa sár. Arról pedig beszélni is rossz, mi lesz, ha megjön a tél. Láthatta a nyi­tott szemétlartókat. Mi már összeadtuk volna a pénzt ku­kára, csakhogy a köztisztasági autó nem jön be erre az útra. így ezekben a nyitott szerne- tesbödönökben tartjuk a hulla­dékot. Régebben csak három- naponként hordták el, most minden hétköznap elviszik, va­sárnap azonban itt áll a sze­mét. Ha elkészül az út, a par­kosítás is könnyen megoldha­tó. Mi már nemigen bízunk. Néhány éve megjelent itt né­Természetes a kérdés: Mikor lesz út? Hász Rudolf, a városi ta­nács költségvetési üzemének részlegvezetője így nyilatko­zott: — Jól tudjuk, milyen ne­hézségeik vannak a Tóth Lajos köz lakóinak. Még nálam van a szerződéstervezet, jóváhagy­tuk, s néhány nap múlva visz- szaküldöm a Somogy megyei Ütépítő Vállalatnak. A többi rajtuk áll. Egymillió-kétszáz­ezer forintos ez a munka. Korompai Viktor, az Útépí­tő Vállalat főmérnöke meg­ígérte, hogy haladéktalanul hozzákezdenek a munkához, és novemberre be is fejezik, ha gyorsan megkapják a szerző­dést. A lakókkal együtt várjuk, hogy az ígéretek végre valóra váljanak, park, játszótér te­gye igazi lakóteleppé a Tóth Lajo6 közt Tröszt Tibor Több nyúlhús a szakcsoportok!»! A tavalyi néggyel szemben már nyolc nyúltenyésztő szakcsoport működik a Tabi Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetke­zet körzetében. A csoportok tag­jai az idei évre ltíO mázsa nyúl átadására kötöttek szerződést a szövetkezettel. Ebből a mennyi­ségből 75 mázsát már át is ad­tak, s az év végéig legalább 190— 200 mázsa nyúlhús értékesítése várható. A szövetkezet az idén 140 né­met nagy ezüst- és 13 csincsilla tény é_szny ulat juttatott a szak­csoportoknak, azonkívül 200 má- ' zsa abraktakarmányt. Kőröshegy hódít VASTAPS A TEMPLOMBA Az idén már másodszor hallgattam meg a hangver­senyt az Árpád-kori templom ódon falai között. S ha Ti­hanyban a monumentalitás, az orgonakoncertek sajátos atmoszférája ragadja meg az embert, altkor itt Kőröshe­gyen inkább valami bensősé­ges hangulat, amely az ősi magyar zenéből, az emberi hang csengéséből, a lant vagy a gitár húrjainak pengéséből és egy leszűkítettebb publikum együvétartozásából árad. Az első év útkeresés volt, a ha­gyományindító hangverseny- sorozat kezdeti és átütő sike­reivel; s a másodikban már sziláid meggyőződés vezérel­heti a tollat; nagyszerű kez­deményezés volt, amelynek híre bejárja Európát, s vonzza a koncertsorozat magyar és nemzetközi közönségét. Levegője, léleknemesítő ha­tása és kirobbanó sikere van a Musica Hungarica sorozat­nak. Vastapstól zúg. a temp- lom egy-egy szám után, s az idén már gyakori az ismétlést követelő ováció. Nem véletle­nül. Elmélyült művészi áhítat és hozzáértés jellemzi a prog­ramot, s nagyrészt olyan ma­gas hőfokú, zeneileg tökéletes tolmácsolás, amelyről csak felsőfokban beszélhet az em­ber. A legutóbbi hangversenyen is az est kiemelkedő szereplő­je volt a Budapesti Madrigál­kórus Szekeres Ferenc ve­zényletével. A mindössze négy-öt énekesből álló szóla­mok külön-külön és együtt a vokális zene magasrendű tol- mácsolói. A vezénylő karmes­ter alig észrevehető gesztu­saira egyetlen emberként, egyetlen hangszerként reagál az együttes, amelynek szá­mait rangsorolni majdnem le­hetetlen. Mégis talán Liszt Ave Mariájának lélegzetállí­tó befejezésére, Bárdos György két művére, a Coníirma hoc Deus csodálatos Alleluja-ré- szére és a Crucifigaturra em­lékezünk legszívesebben. De feledhetetlen volt Kodály Esti dala és Eszterházy Pál Har­monia Coelestise is, mindket­tő után vastapssal követelt és kapott ismétlést a közönség. Csajbók Terézia szép hang­gal, a tőle megszokott bizton­sággal énekelte orgonakísére- tes számait, a Régi magyar dallamokat, az istenes éneke­ket, s talán legmegkapóbban a Harmoni.a Coelestis részle­teit, amelyben a kórussal ösz- szefonódva, felelgetve és ön­állóan is tökéletes felkészült­ségéről győzött meg. A hang­versenyen Kecskés András működött még közre; Bakfark Lantfantáziáját halványabban. Farkas Régi magyar dallamok című művét elmélyült muzi­kalitással adta elő. Oly nagy volt a siker, hogy hallatáin megkockáztathatunk egyetlen megjegyzést: mintha kissé leszűkült volna a re­pertoár. Az idei program alig ad mást és többet a tavalyi­tól, Inkább csak a művészek fs a kórusok ráTtoznak. Ez* az észrevételt valószínű meg­vitatták már a rendező szer­vek, az Országos Filharmónia, az Országos Idegenforgalmi Tanács és a megyei tanács művelődésügyi osztálya is. hisz hallani már a jövő évi elképzelésekről, alakul, for­málódik az új program. S ez a korai tervezés biztató. Zsúfolt volt a Balaton men­ti műemlék hajója, vastaps zúgott a templomban. Kőrös­hegy az idén is ezreket hódít meg a magyar zenének, a ma­gyar előadóművészetnek . .. Jávori Béla Ősbemutató Érdekes hír kelt szárnyra a kőröshegyi hangversenyen. Az egyik szombat esti koncertet meghallgatta Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőnk is. Megtetszett a hely, a zenei esemény hangulata, és elhatá.- rozta, hogy maga is hozzájá­rul a sorozat sikeréhez.. Far­kas Ferenc Áldott éj címmel orgonakíséretes szólódalt kom­ponált a Musica Hungarica számára. Az augusztus 24-i ősbemutatón a szerző is részt vesz. Az új művet Csajbók Terézia énekli. Krokodilfarm A dél-afrikai Nduma Nemzeti Parkban egyedül­álló krokodilfarmot létesí­tettek. Szakemberei ál­landóan járják a konti­nenst, s összegyűjtik a kro­kodiltojásokat. Szállítás előtt gondosan megjelölik melyik oldalukon feküd­tek, hogy később erre az oldalukra fektetve helyez­zék el őket a farm keltető­gépében. A fűvel beborí­tott tojásokat egyenletes hőfokon tarjták. A kroko- dilkeltetőre azért volt szükség, mert ijesztően csökken a számuk Afrika- szerte. Eszméletlen betörő A müncheni rendőrség egyik éjjel a már összecso­magolt rádió- és elektro­mos készülékek és szerszá­mok között eszméletlen betörőre bukkant. Egy 27 éves villanyszerelő lábbal betörte az egyik belvárosi villamossági üzlet kiraka­tát, s közben olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy az erős vérveszteség kö­vetkeztében elájult. Mi­előtt a betörőt a stadelhei- mi rendőrőrszobára szál­lították volna, egy tűzoltó- orvos gyorssegélyt nyújtott neki és bekötözte sebeit. Furcsa oxigénpótlás Túlságosan nagy a for­galom a tölti ói utcákon. A rengeteg autó annyi mér­gező füsttel árasztja el a főbb útvonalakat, hogy a járókelők elszédülnek. A közlekedési rendőrök a forgalom irányításán kí­vül emiatt újabb feladatot kapnak. Amint észreve­szik, hogy a gyalogosok kó- kadni kezdenek, oxigén­bombát dobnak közéjük. Noteszlap Szolgálati beosztását csak ritkán használja fel szolgálati célokra. * * • A nevetés egészséges, ha nem rajtad nevetnek. » * * Minden munkának meg­van a maga mestere, csak ritkán találjuk meg. 0 * • Az élet ama lehetőségei közül, hogy kalapács vagy üllő legyen., a harmadilcat választotta: fújtató lett. A televízió és az emberi szem A televízió képernyőjén nézett torzított kép nem­csak a szem izmokat veszi túlzott mértékben igény­be, hanem a recehártya is lényegesen nagyobb mér­tékben fogyat A-vtta- rp.int; ez a túlfogyasztás ötvenszeresre is emelked­het. Ezeket amerikai or­vosok állapították meg. Az Egyesült Államokban minden negyedik ember, aki szembántalmakra pa­naszkodik és fölkeresi szemorvosát, »televíziós paciens«. Sommá1Néplap Az MSZMF -íomoiM mogyet Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WntTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latínka Sándor u. 2. Telefont 11-510, 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latínka S. n. 2. Telefon: 11-516- Felelös kiadó: Szabó Gábor, beküldött kéziratot nem őrzünk meg é9 nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi oostahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemiben, Kaposvár. Katinka Sándor utca 6. Felelős vezető: Mautner József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom