Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

▼»sárnap, 1968. augusztus 11. 5 •íOMOOTT NÍPtAF UNATKOZÓ NAPKÖZISEK A zt gondolná az ember, hogy nyáron az isko­lák a legcsöndesebbek. A Tóth Lajos Általános Isko­lából mégis gyerekzsivaj hal­latszik. Osztják a tízórait a napköziseknek. — Hogy ízlik? — kérdezem egy szöszi kislánytól, aki ép­pen azzal van elfoglalva, hogy hajasbabáját is megetesse. — Most finom, nem úgy, mint a tegnapi ebéd — feleli Gonda Évike — nagyon zsíros volt a pörkölt, és nem jutott elég kenyér sem. — Valóban sok bajunk van az étkeztetéssel, főleg a minő­ségre van kifogás. Fölöttes szerveink megígérték, hogy intézkedni fognak ebben az ügyben — szól közve Kovács Dénes nevelő, akinek csaik most jutott ideje a beszélge­tésre. miután gondosan ellen­őrizte, kezet mosott-e min denki. — Hány gyerekre kell fel­ügyelni? — Most tizenöt napközisünk van. de a szünidő elején har­mincötöt vettünk fel. a többi nvaral, néhánvan azonban itt töltik az egész vakációt. — Szívesen társz ide? — fordulok ismét Évikéhez. — Nem. mert itt csak unat­kozunk. Akkor tudunk látsza­ni. ha otthonról hozunk játé­kot. — Az iskolának nincsenek játékai? — Vannak, csak nem adják ide a játékszekrénv kulcsát. Már többen körülállnak és izgatottan kiabálnak közbe. — Néha kimegyünk a park­ba ... ez minden. — Én még nem is fürödtem a nyáron, pedig a tanár néni a múltkor megígérte, hogy ki­visz bennünket a strandra — panaszkodik egy kisfiú. Megnéztem a napközi mun­katervét, kirándulások, film­vetítések, városnéző séták sze­repeltek benne. A gyerekek viszont elmondták, hogy mind­össze egyszer volt diavetítés, de akkor sem fejezték be a filmet, pedig »nagyon érde­kelte őket. mint végződik Ró­zsa és Ibolya története«. Mi a véleménye erről a ne­velőnek? — Sajnos nincs lehetősé­günk arra. hogv tartalmasab­ban eltölthessék az időt a gyerekek. A játékszekrény tartalma leltárban van, ahhoz én nem nyúlhatok. A tévét nem nézhetjük, mert csak egy készüléke van az iskolának, és az is a fizika szertárban, oda pedig nem lehet bevinni a werekeket. Elfogyott a tízórai, a gyere­kek az udvarra futottak, né­hány fiú jobb híján azzal szó­rakozott, hogy a tornacipőiét dobálta a fára, a többi pedig unatkozva nézte ... Valóban nincs más megöl­je» A Bartók Béla iskolában ta­taroznak. A gondnoktól ér­deklődtem a napközisek felöl. — A régi korcsolyapályán vannak, az iskola melléképü­letében. Poros és eldugott a korcso­lyapálya környéke, csak az országúti töltés bozótjai ad­nak némi árnyékot. Ez a te­rep nem alkalmas másra, csak »katonázásra«, ez a fő elfoglaltsága Tóth Tamásnak és két társának. Itt ennyi a napközisek jelenlegi létszáma, ketten ugyanis igazolatlanul hiányoznak. — Hol lehetnek? — kérde­zem az egyik fiútól. — Vagy alszanak még, vagy az utcán csatangolnak. A fiatal tanárnő szabadko­zik: — Nemigen szolgálhatok felvilágosítással, mert én csak he’vettesítek. de nézze meg a munka tervünket. A munkaterv itt is változa­tos, csak a foglalkozás nem. — Meglehetősen szomorú körülmények uralkodnak, fő­leg a tatarozás miatt. A tele­víziót nézhetnénk, de nincs, aki áthozza az iskolából. Re­mélem, a jövő nyáron nem a szükségmegoldás lesz a jel­lemző. A gyerekek maguk néztek szórakozás után,, az egyik ló- tetűt keresett, a másik kettő ke-co+őzött ... A Gárdonyi Géza Általános Iskolában több mint húsz gyerek tartózkodik, ök már az ebédet várják. A kisebbek az udvaron játszottak, néhány nagyobb fiú az osztályterem­ben kártyázott. Az iskola bezárt játékszek­rényével szemben ők is »tehe­tetlenek«. — Mit csinálnátok á leg­szívesebben? — Egvszer már kimennénk a strandra — felelték szinte kórusban. Egy nevelő ezt a felügyeletet valóban nem tud­ná megoldani. Varga Józsefné a követke­zőket javasolja: — Egy iskolába kellene ösz- szevonni a napköziseket. Meg­növekedne így a gyerekek lét­száma, s ezzel arányosan a felügyelőké is. így könnyen lehetne jó és tartalmas fog­lalkozásokat szervezni. Valóban csak ez lenne a megoldás? A játékszekrények, a televízió, a strand miért hozzáférhetetlenek a napközi­seknek? Az úttörőház érde­kes programot ígért a nyárra. Csak hát a nevelők ezt a le­hetőséget sem használták ki. Néhány hét és vége a va­kációnak. Azok a gyerekek, akik ilyen körülmények között töltötték a nyarat, milyen él­ményekről mesélnek majd társaiknak? Tesznek egyálta­lán élményeik? Tröszt Tibor Nem a GEL&Á-val szerződik a Finommechanikai Vállalat Korábban megírtuk, hogy et év július 1-töl a GELKA végzi az egész országban a háztartási gép ek garanciális és készpénzes ja­vítását. Akkor úgy látszott, hogy a Lehel hűtőszekrények javítását is rábízzák. A Somogy megyei Finommechanikai Vállalat azonban úgy döntött, hogy nem a GELKÁ-val, hanem a másik fő vállalkozóval, a RAMOVILL-lel köt szerződést, és továbbra is elvállalja (alvállalkozóként) az említett magyar hűtőgé­pek garanciális és készpénzes javítását. Az elhatározás nemes verseny kialakulását teszi lehető­vé a GELKA és a Finommechanikai Vállalat között. Nyil­vánvaló, hogy oda viszik majd a Lehelt, ahol jobban meg­javítják. A vetélkedés az ügyfélért mindenképpen hasznos lesz a lakosságnak. NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Itt a csávázás ideje ^Faragott éhnek Leányfej a szilvamagon — Dohányzókészlet Gagarinnak — Mire jó egy felső combcsont? — Több díj, kitüntetés tulajdonosa A Somogy megyei Növény­védő Állomás tájékoztatása szerint itt az ideje a vetőmag csávázásának. A csávázás ha­tásos búzakőüszög, árpa-fe- dettüszög és zabporüszög el­len. A vegetációs időben nem lehet ellenük védekezni, mert a növény belsejében fejlőd­nek, és csak kalászoláskor fer­tőzik a szemet. Csépléskor a fertőzött szemek szétporlanak, és a belőlük kiszabaduló spó­rák megfertőzik az egészséges szemeket. A vetőmagnak ki­jelölt gabonát tisztítás után higanytartalmú szerekkel kell csávázni. Ám a fertőtlenített magot csak vetésre szabad felhasználni, takarmányozásra vagy étkezésre még mosás vagy tiszta maggal való keve­rés után sem. Hogy ne men­jen veszendőbe szem. előre csak a szükséges vetőmag­mennyiség 80—90 százalékát csávázzuk, a fennmaradó részt csak közvetlenül a vetés előtt fertőtlenítsük porcsávázással. A csávázott vetőmagot a magtárban a többitől elkülö­nítve szabad csak tárolni. Vi­gyázni kell arra is, hogy a csávázott vetőmag ne szóród­jon el, mert a háziállatokra erősen mérgező. A munkák megkezdése előtt értesiteni kell a körzeti orvost. Védőfelszerelés: előkészítők­nek védőruha, védőkalap, gu­mikesztyű, védőszemüveg, kol­loidbetétes légzésvédő, csává- zóknak védőruha, védőkalap. Általános tapasztalat, hogy a burgonya lombozatának el- száradása után a termelők a burgonyabogát elleni védeke­zéseket nem folytatják. Emiatt a bogarak nagy tömegben át­telelnek és veszélyeztetik a jövő évi burgonyatermesztést. Az AGROKER a háztáji ter­melők részére biztosított 1 kg- os Ditrifont. Ez a szer nagyon jó hatású. A száraz időjárás miatt a gabonafutrinka védett helyek­re, főként szalmacsomók alá rakja le tojásait A ter­melők a tarlón maradt szal­macsomókat minél előbb ta­karítsák le, hogy ezzel is gá­tolják a csócsárló nagyobb mérvű kártételét. EGYÜTT MUNKÁLKO­DOTT A CSALÁDDAL. Ara­tott, a földben dolgozott. A máséban. Cselédek voltak Ta- bon. Aztán a cseléd fiát be­hívták katonának. 1941-ben egy alkalommal, csak önma­ga szórakoztatására egy darab fából egy bicskával alakot fa- i'igcsált. A társai megdicsér­ték, bíztatták. Szép új házba kopogtatunk be a tabi dombon. Pontos lak­címet nem kaptunk, találom­ra próbálkozunk. Az előszobá­ban faragott fogast, szépen megmunkált, faragott keretes tükröt látunk. Helyben va­gyunk, itt lakik Nagy Ferenc, a népművészet mestere, aki­nek a nevét és alkotásait nemcsak hazánkban, hanem Európa több országában is­merik. A nappali szoba búto­raihoz érdekesen illeszkednek Nagy Ferenc munkái: a mo­dern vonalú faragott könyv- szekrény, a dohányzóasztallal kombinált állólámpa. Az egyik sarokban polcos, üveges szek­rény áll: ebben őrzi a népmű­vész legkedvesebb darabjait és az érmeket, plaketteket, ki­tüntetéseket. — Nézze ezt a nyakláncot, pár éve csináltam a felesé­gemnek. Vadszilva magjából faragtam minden szemét. A legbüszkébb erre a szilaj ökör szarvából faragott áttört kürt­re vagyok, tavaly aranyérmet hozott nekem a mezőgazdasági kiállításról. AZ ARANYÉREM MEL­LETT ott áll a sorban a var­sói VIT díja, a Szocialista Munkáért Érdemérem, a Ka- poli Antal-emlékplakett. Az utóbbit másodikként kapta az országban, az első plakettel ifj Kapoli Antal művészetét ismerték el. — Milyen anyaggal dolgo­zik? — Fával, csonttal, magok­kal. A legjobb a körtefa és az eperfa. Jó sűrű fák, az a jó anyag. Csontot a vágóhídról szerzek. Nézze ott azt a ciga­rettakínálót, az egy marha felsőcomb-csontjából készült. Kürthöz már nehezebb anya­got szerezni. Csak az Alföldön tudok hozzájutni. Pedig ez a legcsodálatosabb munka, a csipke finomságú díszítések közé elhelyezni az ablakjai­mat. A témáimat legszíveseb­FÉNY... Szántódon, a Vasutas Üdü­lő udvarán találom az ádán- di termelőszövetkezet park­építő részlegét. Utat készíte­nek az üdülő hatalmas udvarán. Űk nem gyönyör­ködhetnek a panorámában, mint ötven méterre arrébb a napozók. Keményen dolgoz­nak, néhányan salakot szór­nak le a teherautóról. Azért kerestem föl őket, hogy beszélgessek velük arról a második levélről, amelyben megtagadják mindazt, amit a szerkesztőséghez küldött első levélben állítottak. Névről már ismerem őket. Rubint Mihály, Szabó József, Kovács Péter, Kamarás Mózes, Ko­vács Ferenc. így írták alá a levelet. Rubint Mihály brigádveze­tő pokrócot hoz a sátorból — a szállásukról. Leteríti, és hellyel kínál. Leülünk. Ha­marosan mellénk telepszenek a többiek, s odajön a rész­legvezető — a kertészmérnök is. Kérdésemre, hogy miért született az a második levél, fura magyarázkodásba kezde­nek. Aztán kibökik, az első levelet azért írták alá, mert attól féltek, hogy a kollektíva izmos hangadói, akik állan­dóan testi erejüket fitogtatva parancsolgattak nekik — ki­készítik őket — Aláírtuk, mert nem akartuk valamelyik sötét este szétveretni a fejünket — mondja Rubint Mihály félkö- nyökére ereszkedve a pokró­con. Aatán még sok más is ki­derül. Például: azért nem küldték el a nagyszájúakat, mert nem volt munkaerő a környéken, és hogy a gyen­gébbeket szinte rabszolga módon dolgoztatták az erő­sebbek, s kiszolgáltatták ma­gukat. A részlegvezető, akit az első levélben súlyosan el­marasztaltak, amiért nem gondoskodott a közösségről (a másodikban már menteget­ték), most reálisan próbálta mérlegelni a helyzetet. Elis­merte, hogy amikor az első levél született, valóban igen rossz körülmények között dol­gozott a brigád. Ennek első­sorban az volt az oka, hogy pénz hiányában a tsz nem tudott sátrat bérelni Aztán fokozta a nehézségeket, hogy a hangadók elitták azt a ke­vés pénzüket is, ami a fize­tés előtt néhány nappal még volt Ezért is könnyen tud­ták aláírásra kényszeríteni a második levél íróit. Néhány nap múlva viszont látva, hogy nem az a jellemző, ami az első levélben szerepelt, az itt- levők sajnálkozni kezdtek és visszakoztak... Rövid fél óra alatt annyi emberi gyengédségről, rossz­ról, képmutatásról, önzésről szerzek tudomást, hogy akár egy regény kerekedhetne be­lőle. Hallgatunk. Gyermekzsivaj hallatszik; vitorlások siklanak a szántódi és a tihanyi partok­tól övezett vízen, amely in­nen olyannak látszik, mint egy kisebbfajta tó. . . Rubint fújja a füstöt. Észreveszem, hogy egy kicsit remeg a keze. Kavaroghatnak benne a gon­dolatok. Egy nagy szippantás után így szól: — Végre sikerült megsza­badulni azoktól, akik majd­nem a csőd szélére sodorták a brigádot. Mi itt jól megva­gyunk, becsületesen akarunk dolgozni így együtt, tisztes­séggel ... Ügy beszél, mint aki a munkába akarja örömét lelni. Jó szándékkal eldörmögött mondatai, mint a fény a sö­tétben, úgy hatnak az előz­mények után. Amikor felállók és búcsúz­ni készülök, arra gondolok, hogy nem váltottam valóra azt amit elhatároztam idejő­ve! Azt tudniillik, hogy a két levelet egymás mellé te­szem, s közlöm velük, hogy ez becstelenség. A beszélgetés után azonban rájöttem, nem járnék el helyesen, ha ezt tenném. Ha most felelősségre vonnák őket, ez úgy hatna, mint a lökés annak, aki talp­ra akar állni. Talán szétrom bolná a kis közösséget, amely magja lehet a tsz fölfejlesz­tés előtt álló kertészetének Ezért inkább sok sikert kívá­nok, erőt ahhoz a küzdelem hez, amellyet a múlttal, szen­vedélyükkel, gyengeségeikkel folytatnak. Erőt az igazság melletti kiálláshoz, több bi zalmat, nagyobb őszinteséget egymáshoz és másakhoz Azon az úton, amelyre most léptek, bizonyára megváltoz­nak. Szorítok nekik, hogy semmi se térítse többé le őket... Szegedi Nándor ben a magyar mondavilágból merítem. A VIT-díjas kürtö­mön például a szarvasregét dolgoztam fel. Van egy kür­töm a belga uralkodó család­nál, meg egy az egri várban. Néha kap állami megrende­lést, pályázaton szereplő, dí­jazott munkáit is megvásárol­ják. Ezeket kapják a többi kö­zött hazánk vendégei: Gaga­rin például egy áttört dohány­zókészletet; szobrok, tálcák, faliképek, dobozok kerülnek ki a kezéből, domborított, mélyített és síkfaragásos technikával. Némelyiken mű­vészien megkomponált több­alakos jeleneteket láthatunk, a legapróbb részletig elmenő kidolgozással. — Egy-egy komolyabb mun­kát soha nem fejezek be egy­szerre. Többször leteszem, mást fogok kézbe. Hiába, nem vagyok már fiatal... Negyvennyolc évének el­lentmond a külseje. Színes ingben, farmerben dolgozik otthon, víg kedélyű, fiatalos mozgású. Csak a hajában csil­lannak meg itt-ott ősz szálak. Arról beszél, hogy nehéz idők járnak most a faragókra. Exportmegrendelés nincs, bel­földön viszont több ezer fo­rintot érő darabot eladni szin­te képtelenség. — KETTEN VAGYUNK FARAGOK TARON, a társam már állásba is ment. Raktá­ros. Nálunk a feleségem vál­lalt munkát a Campingcikk Vállalatnál, mert az én kere­setem pár hónapja nagyon kevés. Nem szeretném abba­hagyni a faragást, húsz éve csinálom, nem tudom elkép­zelni az életemet nélküle. — Van valami régóta dédel­getett elképzelése, amit a kö­zeljövőben megvalósít. — Egy kürtöt szeretnék fa­ragni az Attilával kapcsolatos témakörből. De csak marad, marad, mert nincs hozzá anya­gom. Most kiállításra készü­lök, Balatonlellén rendezik meg a hagyományos Kapoli- kiállítást. Szeretném, ha tet­szene a kollekcióm ... * * • Mire riportunk megjelent, olvasóink már értesültek ar­ról, hogy Nagy Ferenc a ba- latonleílei kiállításon az or­szágos harmadik díjat nyerte el munkáival. Gratulálunk a sikeréhez. StrubI Márta fi IHVaRI ruházati meghosszabbítva augusztus 18-ig A SOMOGY MEGYEI IPARCIKK-KISKERESKEDELMI VALLALAT KAPOSVÁRI, BARCSI, NAGYATÁDI ÉS BALÓTON-PARTI SZAKUZLETEIBEN női és gyermek nyári ruhák, piké és karton fürdőruhák, férfi bánion úszó, nyári ingek, strandkendők és táskák, férfi és női pulóverek, víkendcipők. ______________________________• _______ (7451) 3 0—40 °io ENGEDMÉNNYEL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom