Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

SOMOGYIRÍPtAP 0 Vasárnap, 1968. augusztus 4, Szabó László: RÓBERT BÁCSI, avagy a szélhámos „apostol“ A tablón egy angol nyelvű, »Bizalmas, Csak rendőrségi használatra« jelzésű környe­zettanulmány. Nem, nem té­vedés: valóban egy angol környezettanulmány. Kent grófság rendőrségétől szárma­zik, az aschfördi rendőrállo­más küldte a budapesti rend­őrségnek, még 1930-ban. Néz­zük csak meg közelebbről, mit is tartalmaz ez a bizal­mas levél? »A budapesti Magyar Királyi Rendőrség főnödtől kapott 1930. évi február 21-től kel­tezett levelére, amely Fein- schilbert Theodórára, lakik az Ashford melletti Willes Ho- roughban, Gloven Rood 20. szám alatt, diszkrét puhatoló­zást kér, tisztelettel jelentem a következőket: A megejtett puhatolódzás alapján a következő részlete­ket állapítottam meg. Fein- schilbert Theodóra ebben a kerületben mint magyar alatt­való van nyilvántartva, aki 1900. év augusztus hó 14-én Budapesten született, de aki hároméves kora óta az Egye­sült Királyságban tartózkodik. 1922 novemberében jött Ash- fordba lakni, és kezdetben mint zenetanítónő működött ebben a kerületben, később azonban magánzó lett. Kiváló jellemű és nagy tiszteletben áll mindenki előtt, akivel ide- érkezése óta érintkezésbe ju­tott. Az a ház, amelyet jelen­leg a Willes Horoughban a Glover Rood 20. szám alatt bír, a sajátja. Puhatolódzá- sunk szerint igen tekintélyes vagyona van, amely után járulékot élvez. Hogy ez a vagyon miből áll, azt az Ő megkérdezése nélkül nem tudtam megállapítani, de nagyon pontos időközökben küldenek neki bizonyos na­gyobb mennyiségű pénzt Londonból. Más úton is azt a megállapítást szerez­tem, hogy londoni bankjához egyéb, nem Angliában levő vagyonából származó összegek fe befolynak. Az atyja, Fein­schilbert Róbert, aki Buda­pesten, Magyarországon lakik. Megállapítottam, hogy leg­utóbb vagyoni értékű iratokat küldött neki, amelyekben ő is érdekelve van. Ezeket atyja utasítására, tartalmuk isme­rete nélkül aláírta. Ezek az iratok ez idő szerint valószí­nűleg útban vannak Magyar­ország felé, s amint meg tud­tam állapítani, talán dr. Fü- löpnek, hogy az mint az ö megbízottja járjon el és úgy látszik, ő tudhatta valameny- nyire, hogy miért ír alá ilyen meghatalmazást, mert dr. Fü- löp előtte teljesen ismeretlen, de bizonyára nagyon ismeri azt az atyja. Az előttünk nem ismeretes, hogy Feinschilbert kisasszony űz-e Magyarországon nagyobb méretű hitelüzleteket akár a saját, akár az anyja neve alatt, de az tény, hogy okvet­lenül kgp pénzt valamilyen forrásból, ez az összeg ha­vonta kiteszi az 1500—1600 angol fontot is, amiből azt kö­vetkeztettük, hogy ezt a ha­talmas összeget az atyja kül­di időközönként. Tisztelettel kérem ezen jelentésemet a budapesti Magyar Királyi Rendőrség főnökéhez továbbí­tani és ott tudomásul venni.« Ez a »diszkrét puhatolód- zás«-ról szóló angol rendőrsé­gi jelentés önmagában aligha mondana valamit, ha nem is­mernénk az ügy főszereplő­jét, Feinschilbert Róbertét. Az idősebb olvasók bizo­nyára jól emlékeznek még a Kálvin téri, városligeti leves­osztásokra, az ócska, ütött- kopott kondérokra, az azokból kiszolgált, levesnek titulált löttyre, s e jótékonysági ak­ció »apostolára«, Róbert bá­csira. Igen, arról a köpcös, kecskeszakállú, enyhén kari- kalábu, bajuszos kis Róbert bácsiról van szó, aki 1925— 1930 között úgy tündökölt a magyar jótékonyság egén, mint előtte még soha senki, s akit a köznyelv Apostolnak nevezett el., A nyomorgó munkanélkü­liek tízezrei álltak Róbert bácsi kondérjai előtt hosszú­hosszú sorban, rongyosan, nyáron csuromvizesen az iz­zadságtól, télen dideregve a fagytól, hogy napjában leg­alább egyszer meleg »ételhez« jussanak. S akkor, azokban az években tényleg a nyomorgók angyalának tűnt Róbert bácsi. A főváros szegényei — hány tíz- és tízezer volt belőlük? — tisztelték, s miután, idejük­ből úgy is futotta — munkát nem kaptak —, járták a vá­rost, hogy Róbert bácsi szá­mára gyűjtsék az alamizsnát. Az uralkodó körök pedig hallgatólagosan tudomásul vették Róbert bácsi »levesak­cióit«, legalább az államkics- tár pénzéből nem kellett ilyen célokra fordítaniuk. Sőt, oly­kor-olykor még a saját zse­bükbe is belenyúltak az urak, 50—100 pengő erejéig... Ami­kor a vasárnapi nagymise Róbert bácsi népkonyhái­nak az ötletet egyáltalán nem a véletlen , szülte ... A Hor- thy-féle ellenforradalmi rend­szer első éveiben, vagyis a húszas évek első felében a főváros tiszti kara volt kény­telen felállítani ilyen nép­konyhákat, hogy legalább va­lamelyest enyhítse a szegé­nyek szörnyű éhségét, a mun­kanélküliek hatalmas seregé­nek nyomorát. Ilyen nép­konyha állt a város több pontján, s a főváros évente körülbelül húszezer aranyko­rona értékű pengőt szavazott meg ilyen célokra. Lévén ak­koriban dr. Sipőcz Jenő al­polgármester a szociális és népjóléti ügyek legfőbb főnö­ke a városházán — e leves­osztó helyeket Sipőcz-kony- háknak nevezte el a nép. Kétségkívül jelentős volt ez az összeg, de mégiscsak csepp a tengerben, ha tudjuk, hogy volt olyan nap, amikor Budapesten hatvanezren to­longtak a népkonyhák előtt. Ennyi éhes emberszájat be­tömni, jóllakatni ebből a pénzből — eleve kilátásta­lannak tűnt. Mindenesetre né­hány esztendőn át megszavaz­ta a főváros ezt az összeget, aztán 1925-ben egyszer csak bejelentette, hogy még ennyi pénzt sem tud áldozni a nyo­morenyhítő akcióra, mert a főváros kasszái Ls kiürültek. (Soványnak valóban so­vány volt ez a kassza, csak éppen azt nem mondták meg, miért? Dúltak a panamák a fővárosban éppúgy, mint a kormányban. Vessék csak össze a sovány fővárosi kasz- szát az Esküdt Lajos-féle kormánypanamával.. .) Miután a főváros beszün­tette az ingyenkonyhát, egy- szercsak megjelent a városhá­zán egy köpcös, görbe lábú, kemény kalapos, alacsony úr, s bemutatkozott: — Feinschilbert Róbert tö­rök állampolgár vagyok, aki Budapesten telepedtem le, s életem nagy célja, hogy az emberiségnek jót tegyek. Tu­dom, hogy önök már nem tudják fenntartani a nép konyhákat. De éppen ezért jöttem. Adják át nekem a meglevő berendezéseket, s én gondoskodom róla, hogy Bu­dapest szegénysége továbbra előtt néhány pengőt ejtettek a templomajtóban ülő koldus kalapjába — a szerencsétlen nyomorult egy életen át em­legette urainak »jó szívét« ... Ilyen meggondolásból adtak Róbert bácsi akciójára is ... is megkapja a maga meleg levesadagját.. . Sőt teljes va- gyonom feláldozásával haj­landó vagyok biztosítani tíz­ezer ember számára a máso­dik fogást is ... Feinschilbert Róbert török állampolgár persze nem ilyen tökéletes folyékonysággal ad­ta elő mondanivalóját mint ahogy ezt mi most leírtuk, hiszen csak törte a magyar nyelvet, de mondókájának mindenesetre ez volt a lénye­ge. És Sipőcz alpolgármester úr, a fővárosi szociális és népjóléti ügyek főnöke ka­pott az ajánlaton. Hogy is ne kapott volna, amikor legin­kább őt szorongatta a nyo­morában lázongó budapesti szegénynép. Nyomban össze­hívatta a sajtó képviselőit és bemutatta nekik Feinschii- bert urat: — Aki beszél németül, an­golul, oroszul, franciául, spa­nyolul és természetesen törö­kül, különben özvegy, foglal­kozása magánzó, hat gimná­ziumot végzett. Ez utóbbi azonban egyáltalán nem zár­ja ki magas műveltségét, nagy vagyona van, amelyet a köz­jó szolgálatába szeretne állí­tani. Kérem a hírlapíró ura­kat — szólt az újságírókhoz Sipőcz alpolgármester —, szí­veskedjenek a közvélemény tudomására hozni, hogy Fein­schilbert úr átveszi a nép­konyhákat, természetesen en­gedélyt kap bizonyos szere- tetadományok gyűjtésére.. . — Ez semmiség ... — kiál­tott közbe egy kissé tisztelet- lenül Feinschilbert úr. — Formaság. — Az engedélyt minden­esetre megadjuk, s kérjük Budapest úri közönségét ré­szesítse erkölcsi és anyagi tá­mogatásban a népjólét emelé­sének e nagyszabású vállal­kozását! Feinschilbert úr ily módon rövidesen a budapesti szegé­nyek Róbert bácsija lett. El- hitték, hogy akadt egy jóté­kony lélek, aki egész vagyo­nát arra áldozza, hogy az ő éhségüket csillapítsa, gyer­mekeik éhes száját reggel, délben és este betömje . .. Fényképek, életrajzok és kissé homályos utalások je­lentek meg az újságokbon arról, hogy Feinschilbert Ró- bertnek horribilis vagyona van. De ennek pontos hollé­téről, nagyságáról egyelőre senki sem tudott, mint ahogy arról sem, hogyan került Bu­dapestre a török Róbert bá­csi, s mit keresett az egyik héten Angliában, a másik hé­ten Isztambulban majd Mad­ridban, aztán meg Helsinki­ben ... Az újságolvasó kö­zönség ez utóbbit betudta Ró­bert bácsi világutazó szenve­délyének. Akik még levest vártak tőle, aligha kutatták, hogy milyen vagyonból fedezi a népkonyhák költségeit Ró­bert bácsi... Az arisztokrata körök is föl­figyeltek Róbert bácsi akció­jára, sőt a »főméltóságú asz- szony«, Horthy Miklósné nyil­vánosan el is kötelezte magát egy nagyobb gyűjtés személyes bevezetésére, majd a lapok tu­domására hozta, hogy »saját megtakarított zsebpénzéből" egy, azaz egyezer pengőt utal át Róbert bácsinak, a jóté­konyság e földre szállt aposto­lának. S ha már a kormány- zóné ilyen »jó példával« járt elől — holott »ez a kormányzó csak amolyan , uborkafára fel­kapaszkodott lovastengerész". — Hogyne féltek volna nem adakozni, »a szegény magyar nép fölemelkedésére« arisz­tokrata, vagyis grófi, hercegi uraink? Hullottak is az öt­ven-, százpengősök a millio­mos uraktól: herceg Esztér- házy. száztízezer hold akkori tulajdonosa például szintén belenyúlt a zsebéhe. és száz­ötven pengőt küldött masára1 Róbert bácsi főhadiszállá­sára folytatjuk) 1 Bitünk, láttunk, vásároltunk fflBON, a szövetkezet áruházaiban és boltjaiban Ont is uärfök, keresse föl i Megnyílt a tabi OTTHON ÁRUHÁZ bútorok, szőnyegek, függönyök, edények, háztartási cikkek áruháza. Nyári vásár a tabi ÁRUHÁZBAN aug. 12-ig alsó és felső ruházati cikkek, cipő és méteráruk 20—40 % -os engedménnyel! A hűtőgép-vásárlók utalványban 5 % engedményt kapnak, az utalvány bármely áru­ra beváltható. Egyet fizet — kettőt kap az engedményes hanglemezvásáron, a tahi könyvesboltban. NAGY ÁRUHÁZAK — NAGY VÁLASZTÉK! (5799) Azonnal felyeszünk pécsi és beremendi munkánkra ács, kőműves, víz-, fűtés-, gáz-, csőszerelő (ifjú szakmunkásokat is), továbbá kubikos, férfi segédmunkás munkavállalókat Bérezés: teljesítménybér. Naponta bejáró munkásoknak előnyös utazási kedvezmény. Jelentkezés a 63. sz. építésvezetőségen: Pécs, hőerőmű melletti 1. sz. barakban (Petkó Zoltán építésvezetőnél). 26. sz. Epbőipari V. 63. sz. építésvezetősége, Pécs. (7396) »■Mi vagyok én, Róbert bácsi?-« — sokan ma is élnek ezzel a kiszólássai, ámbár nem tudják ,honnan is ered, ki is volt Ró­bert bácsi, s hogyan alakult ki róla az a téves közhit, hogy ő a »jótékonyság apostola«? Szabó László krónikája feltárja a »jótékonyság apostolának« titkát, a harmincas évek híres Ró­bert bácsijának életét és manipulációit. Havi 1600 font ismeretien forrásból Sipőcz nélkül A felszaba­dulás után u megyeszékhe­lyeken, majd a nagyobb hely­ségekben is alakultak me­gyei, illetve ónálló bélyeg- gyűjtő körök. A bélyeggyűj­tés ma már az általános mű­veltség növelé­sének, az ízlés­fejlesztésnek jelentős ténye­zője. Jelenleg 3205 kör működik 226 021 taggal az országban. Somogy, Bara­nya, Tolna és Zala megyével együtt a Dél- Dunántúli Te­rületi Irodához tartozik. az iroda Pécsen székel. Me­gyénkben az 1968. első félévi adatok szerint 35 felnőtt kör 2456 és 41 ifjú­sági kör 1424 taggal működött. Kaposváron 15 felnőtt kör van. Van olyan körünk is, mint pl. a Latinka Sándor vá­rosi kör, amelynek több mint 500 tagja van. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a bélyeg­gyűjtés tömegmozgalommá vált. E nagy tábor nevében ez úton is köszönetünket fejezzük ki a Somogyi Néplap szerkesz­tőségének, hogy mindért hónap első vasárnapján a Bélyeg­gyűjtőknek címmel rovatot in­dít. Arra törekszünk, hogy ez a rovat a gyűjtőkön kívül min­den kedves olvasónknak kere­sett és kedvelt olvasmányává váljon. Gergely József, a MABÉOSZ Dél-duntántúli Te­rületi Társadalmi Bizottságá­nak tagja, sz. titkár. TOMPA MIHÁLY EMLÉKE Nagy költőnk: Tompa Mi­hály (1817—1868) halálának centenáriumára a posta 60 filléres emlékbélyeget adott ki. A bélyeg az Évfordulók — események elnevezésű sorban jelent meg. OLIMPIAI SOR A mexikói olimpia alkalmá­ból a posta augusztus 21-én nyolc bélyegből álló, 14 forint névértékű sort és 10 forintos blokkot bocsát ki. Az azték művészet motívumait stilizál- fcan megörökítő bélyegek moz­galmas sportjeleneteket ábrá­zolnak. Tervezőiük Vertei Jó­zsef grafikusművész, aki sport­bélyegeiért korábban több nemzetközi művészeti díjat nyert. szágszerte olyan nagy vissz­hangot keltett, hogy több mint háromezren jelentkeztek. Azt kellett kifejezniük rajzban: mit jelent számukra a párt, a munkásmozgalom és a kom­munisták harca a szocializmus építéséért. Annyi ügyes rajzú, ötletes pályaművet küldtek be, hogy a bíráló bizottságnak nem kis gondot okozott kivá­lasztani a legjobbakat, majd azokat, amelyek kiadásra is alkalmasak. A döntés értelmé­ben három bélyegből álló sort bocsátanak ki. Az egyes bé­lyegeket Nenieskéri Györgyi sashalmi, Glatt Péter pécsi és Búza Antal dunaújvárosi út­törők rajzolták. DIPLOMÁCIAI HÁBORÚ — BELYEGEN A filatélia története azt mu­tatja, hogy az államok közötti diplomáciái háború egyik ha­tásos eszköze a bélyeg. Nemrég Afganisztánban megrendeztek Pastuniszcán napját. Ebből az alkalomból bélyeget is adtak ki, így figyelmeztetve Pakisz­tánt, hogy az Atganisztánnal szomszédos keleti részen levő területet, amelyet afgánok lak­nak, magukénak követelik. Nagy-Britannia egyszerre há­rom országgal folytat diplomá­ciái háborút, ami a bélyegeken is tükröződik. Argentína igényt tart a Falkland-szigetekre, és nem ismeri el azt a falkiand- szigeti bélyeget, amely térké­pet ábrázol és azon a sziget mint angol gyarmat van fel­tüntetve. Rhodesia két bélyeg­sorát — az egyik a különvá­lást demonstrálja, a másik az ún. függetlenségi sor — vi­szont Nagy-Britannia nem ismeri e), és az ezekkel bér­mentesített le­veleket nem továbbítja. Ha­sonló a sorsa a nyugat-indiai államközösség­ből kivált An- guíla önálló bélyegeinek, amelyeket a londoni nem- zetkpzösségi iroda illegális­nak nyilvání­tott. A REPÜLÉS TÖRTÉNETE A GYERMEKRAJZBÉLYEG- PALYÄZAT EREDMÉNYE Hírt adtunk arról, hogy a Posta-vezérigazgatóság koráb­ban elhatározta: a Kommunis­ták Magyarországi Pártja meg­alakulásának félszázados ju­bileumára olyan bélyegsort ad ki, amelyet gyerekek raj­zoltak. A bélyegek tervezésére az Úttörő Szövetséggel együtt pályázatot írtak ki, s ez o&­Az Indiai­óceánban, Cey­lontól délnyu­gatra elterülő Maltíive-szige- tek nyolc bé­lyegből álló sort adott ki. Mindegyik bé­lyegen a repü­lés történeté­nek jelentős eseményét, il­letve emlékét örökítették meg. Az egyes bélyegeken a következő személyek és repü­lőgéptípusok szerepelnek: Zeppelin LZ—130 (1928), Mon- golfier (1783), Boeing 7 01 (1958), Douglas D 63 (19334 Wright testvérek (1965), W* lienthal. (1892), Boeing szuper*-1 szónikus gép, angol és francia Concord gép. Mindegyik bé­lyeg három színnyomású.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom