Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1968. JúTins ?<­VÉGET ÉRT A PARLAMENT ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) létét. Az idő nem Izraelnek dolgozik. Az európai biztonság ügyé­vel kapcsolatban is vannak biztató tünetek, bár konkrét előrelépés a biztonság irá­nyában nem történt. A bizta­tó jelek a következők. Annak ellenére, hogy a vietnami ag­resszió és a közel-keleti vál­ság Európa egét is beárnyé­kolja füsttel, korommal, nem csökken az európai országok népeinek, kormányainak ér­deklődése az európai bizton­ság megmentése és megszilár­dítása iránt. Egyenesen nőtt is az utóbbi időben azoknak a nyugat-európai országoknak a száma, amelyek készek kezdeményezően részt venni az európai viszonyok javításá­ban. A harmadik világ orszá­gai körében is növekszik az érdeklődés az európai viszo­nyok rendezése iránt, mert tudják, hogy a két világhábo­rú szülőföldjéről, Európából fenyegetheti a legnagyobb ve­Az európai rendezés feltételei Mi szükséges az európai kérdések rendezéséhez? Nem­zetközi jogi elismerést kelle­ne kapniuk olyan tényeknek, amelyek már az idő próbáját kiállták. Melyek ezek a tények? A mai Lengyelországot mai határai között kell északon, keleten, délen és nyugaton egyaránt elismerni. Történel­me során Lengyelországot négyszer osztották fel a nagy­hatalmak. Most visszakerült Lengyelország legősibb törté­netének legindokolhatóbb ha­tárai közé. Nem szabadna Európában egy országnak sem lenni, amely kétségbe vonja Len­gyelország mai határainak végérvényes jellegét. Ha ösz- szeül majd az összeurópai konferencia az európai biz­tonsági rendszer megszilárdí­tása ügyében, akkor annak "ebben a kérdésben Is nyilat­koznia kell. •'"Európában ma két német állam van. Ez az adott euró­pai viszonyok között történel­mi szükségesség és az euró­pai békének egyik garanciája. A történelem tapasztalatai azt mutatják,. hogy amikor sok megpsztott német állam és fejedelemség volt Európá- V>an, azok egymás békéjét is veszélyeztették; amikor vi­szont a német birodalmi egy­ségtörekvések sikerrel jártak, akkor a némét militarista, imperialista hatalmi törekvé­sek az egész európai, sőt a világbéke sáncait is ostromol­ták. Most van először olyan német állam, a Német De­mokratikus Köztársaság, amelynek nincsenek hatalmi és militarista törekvései, s airw>l” 37 európai, és általában a világbéke szolgálatát tekinti íő feladatának. Ez az új típu­A Szovjetunió a nemze.kTtzi béke és biztonság legfőbb záloga Péter János ezután azt fejte­gette, hogy a nemzetközi vi­szonyok új, kedvező mozzana­tai közé tartozik az is, amit az a tomsorompó-egyezmény jel­képez. A Szovjetunió az új szerző­dés aláírása napján átfogó me­morandumban juttatta kifeje­zésre, hogy az atomsorompó- t gyezmén.y mellett milyen to­vábbi tárgyalásokra kész az általános és teljes leszerelésre irányuló szovjet javaslatok megvalósításának előkészítése érdekében. Termelőszövetkezetek, társulatok, vállalatok, figyelem! A zselickisfaludi Közös Erő Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet eladásra felkínál: »vLiDlibcúvii' ,j vlGbZ— kát (collos), 100 köbmé­ter oszlopnak és geren­dának való akácrönköt. Ár megegyezés szerint. Cím: Közös Érő Terme­lőszövetkezet, Zselickis- falud. (10069) szély ma is az egész világot, és hogy mindaddig, amíg az európai viszonylagos nyuga­lom nem stabilizálódik, a har­madik világ gazdasági prob­lémáinak megoldására a fej­lett ipari országok, akár szo­cialisták, akár kapitalisták, nem fordíthatnak elegendő fi­gyelmet. A legpusztítóbb fegyveres erők Európa területén és Eu­rópa fölött néznek farkassze­met egymással. Az európai veszélyek csökkentése tehát minden világtáj közös ügye. Mi minden kormányközi, diplomáciai tárgyaláson, az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy bármely más jelentős nemzetközi szervezet fórumán minden fontosabb megnyilat­kozásunkban az európai kér­dések rendezését igyekszünk tárgyaló partnereink figyelme középpontjába helyezni. Az új világháború, a termonukleá­ris háború veszélyének igazi kérdése végeredményben itt dől el, Európában. sú német állam a német egy­ség megteremtését is olyan alapokon keresi, amelyek vi­lágméretekben erősítik a nemzetközi békét és biztonsá­got. Mi megértjük azt, hogy a német nép együtt, közös határok között, saját hazájá­ban szeretne élni. Az út azon­ban efelé nagyon hosszú és bonyolult. A kiindulás az adott helyzet elfogadása lehet. Ez a német nép esetében azt jelenti, hogy a két német állam tényének elfogadásából kell kiindulni. A Magyar Népköztársaság kapcsolatai a Német Demokratikus Köztársasággal ismertek. A Német Szövetsé­gi Köztársasággal is vannak hivatalos kapcsolataink. Ke­reskedelmi képviseleteink ál­lamközi megállapodások alap­ján működnek országiankban. Ha azonban valaki a Német Szövetségi Köztársaság euró­pai lehetőségét és szerepét azon Akarja mérni, hogy a szocialista országoknak nyúj­tott ajánlata a diplomáciai kapcsolatok felvételére mi­lyen fogadtatásban részesül, az nem feltétlenül veszi fi­gyelembe a német kérdés és az európai biztonság problé­máinak minden összefüggé­sét. Mi készek vagyunk — mi­ként a kereskedelmi képvise­letekre vonatkozó tárgyalás, majd a diplomáciai kapcsola­tok lehetőségének a tanulmá­nyozása idején — most is a hivatalos elismerés szintjének emelésére, ha ez az eljárás erősíti az európai béke és biz­tonság ügyét. Ehhez azonban az kell. hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság a két német állam létének tényéből kiin- dulóan foglalkozzék a német nép és Euróna kérdéseivel. A Szovjetunió erőfeszítései, amelyek a fegyverkezési ver­seny fékezését célozzák — ál­talában nevelően hatnak a nemzetközi közvéleményre, és kompromisszumos eredmé­nyekhez vezetnek a nemzetkö­zi szerződések és megállapodá­sok terén. Péter János a továbbiakban a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatainkkal, a magyar párt­ós kormányküldöttség legutób­bi szovjetunióbeli látogatásá­val foglalkozott. Rámutatott, hogy a múlt évben ünnepeltük minden antikolonialista, anti- imperialista és békeszerető emberrel együtt a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulóját. Az öt­venéves jubileumnak szerves része lett a magyar—szovjet barátsági szerződés felújítása, amely alkalomból Brezsnyev és Koszigin elvtárs látogatást tett nálunk. A párt- és kormánydelegá­ció, amely Kádár János elv­társ vezetésével a közelmúlt­ban a Szovjetunióban járt, tárgyalásokat folytatott min­ién jelentés nemzetközi kér­désről és természetesen kétol­dalú kapcsolatainkról is. Emellett alkalma volt közvet­len élményeket gyűjteni a Szovjetunió mai életéről. A Szovjetunió új távlatokat nyitott meg az emberiség előtt. A külgyminiszter emlékez­tetett a továbbiakban arra, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal kötött barátsá­gi szerződésünket a múlt év­ben iktatta törvénybe az or­szággyűlés. Gomulka és Czyrankiewicz elvtársak látogatása nálunk, a lengyel párt- és kormánydele­gáció élén, jelentős alkalom volt a bennünket kölcsönösen foglalkoztató nemzetközi kér­dések megvitatására és a két ország kapcsolatai további fej­lesztésének vizsgálatára. Június közepén fogadtuk a Dubcek elvtárs vezette cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttséget barátsági szerződé­sünk felújítása és aláírása cél­jából. Az ország nyilvánossága bő tájékoztatást kapott annak idején arról, hogy mind mi, mind a csehszlovák elvtár­saink hogyan értékeljük a csehszlovákiai folyamatokat és azok nemzetközi összefüggé­seit. Az új barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés ide ke­rül majd az országgyűlés elé. törvénybe iktatási javasla­tunkkal. Akkor a két ország kapcsolataival újra és bőveb­ben is foglalkozunk. Most azt a bizalmat és reményt szeret­ném kifejezni, hogy a csfeh- szlovákiiai belső folyamatok végső kifejletükkel hozzá fog­nak járulni a szocialista vi­lágrendszer nemzetközi tekin­télyének növeléséhez és közös külpolitikai lépéseink haté­konyságának erősítéséhez. Előkészítés alatt van a ma­gyar—bolgár és a magyar—ro­mán új barátsági szerződés is. A magyar—bo’sét szerz"dés aláírására előreláthatóan szep­temberben Szófiában kerül sor. amikorra párt- és kormányde­legációt hívtak meg látogatás­ra. Jól és egészségesen fejlőd­nek kapcsolataink déli szom­szédunkkal, a baráti Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­sasággal is. Jelentős találko­zók voltak a közelmúltban kormányaink képviselői kö­zött, s további ilyen találko­zókra és tárgyalásokra szá­mítunk még az év folya­mán. > A Mongol Népköztársaság Nagv Nemzetgyűlése Elnöksé­gének elnöke, Szambu elvtárs Közvetlen nyugati szomszé­dunkkal, az Osztrák Köztársa­sággal — a két ország és Kö- zép-Európa általános érdekei­nek megfelelően — fokozato­san és általában egészségesen fejlődnek kapcsolataink. Or­szághatáraink természetesen nemcsak két ország határait, hanem Európa két felének a határmezsgyéjét jelentik. Kapcsolataink fejlődésében Amiről korábbi nemzedékek évezredek óta csak álmodoz­tak, az most majdnem elérhető közeibe került. A Szovjetunió javaslatai a fegyverkezési ver­seny megfékezésére, a hábo­rús veszélyek csökkentésére, a fegyveres konfliktusok békés rendezésére megfelelő nemzet­közi összefogás esetén megte­remtheti a feltételeit az embe­riség békés fejlődésének, bé­kés jövőjének. Mi a Szovjet­unióhoz fűződő baráti és szö­vetségi kapcsolataink ápolásá­ban nemcsak mint legnagyobb szomszédunkkal, gazdasági stabilitásunk lényeges táma­szával, függetlenségünk és biztonságunk elsőrendű bizto­sítójával keressük a kapcso­latok bővítését, hanem a nem­zetközi béke és biztonság leg­főbb mai zálogával is. Kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat fölvesz a Somogy megyei Építőipari Vállalat Átlagkeresetek: kőműves 1800 Ft-tól 3000 Ft-lg, segédmunkás 1450 Ft-tól 2100 Ft-ig. Vidékieknek különélési pótlékot fizetünk. Üzemi konyha van, vidékieknek munkásszállót térítés ellenében biztosí­tunk. Indokolt esetben — megfelelő létszám esetén — a kapos­vári építkezésekről 60 km távolságon belül s dolgozókat na­ponta gépkocsival hazaszállítjuk. Jelentkezés helye: Kaposvár, 48-as Ifjúság útja 5. íőépltésvezetőség; Siófok, Fő u. 200.; építés- vezetőség, Nagyatád, Acs u. 1—3. 10 087 Bővülnek nemzetközi kapcsolataink Bécsbe látogat a kormány elnöke magyarországi látogatása élén­kítsen hatott Mongóliához fű­ződő kapcsolataink fejlődésére. Részvételünk a Mongol Nép- köztársaság kooperációs vál­lalkozásaiban népeink javát szolgálja. Nagy örömünkre éppen a napokban tartózkodott ha­zánkban a koreai néphadsereg küldöttsége Kim Csang Bong hadseregtábomok, nemzetvé­delmi miniszter, miniszterel­nök-helyettes vezetésével. Mi a szocialista világrendszer ez idő szerinti végváraira: a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságra, a Vietnami De­mokratikus Köztársaságra, a Kubai Köztársaságra féltő sze­retettel tekintünk, s hozzájuk fűződő kapcsolatainkra nagy gondot fordítunk. Az a törekvésünk, hogy az ismert viták ellenére, kapcso­lataink a Kínai Népköztársa­sággal és Albániával is tovább javuljanak. Sajnos a múlt években a kereskedelmi kap­csolataink is nagyon mélyre süllyedtek. Viszont az idén nőtt már mindkét viszonylat­ban kereskedelmi forgalmunk. Ez itt-ott még a budapesti üz­letek kirakataiban is észreve­hető. A Kínai Népköztársaság az első genfi konferencia ide­ién, • 1954-ben alkotó szerepe* töltött be a nemzetközi egyez­mények létrehozásában. Mi ar­ra törekszünk, hogy részt ve­gyünk minden olyan nemzet­közi akcióban, amely elősegít­heti a feltételek kialakulását a Kínai Népköztársaságnak a nemzetközi, életbe való vissza­térése. FNSZ-beli jogos helyé- *'°k elfo^’a’íva számára. Három földrészen: Európá­ban, Ázsiában és az amerikai féltekén, egymástól nagyon el­térő éghajlati viszonyok kö­zött, más-más történelmi hát­térrel, sokféle gazdasági, poli­tikai és társadalmi feltétel kö­zött épül a szocializmus. Ma különösen időszerű, amit Le­nin 1916-ban mondott arról, hogy minél több ország lép a szocializmus útjára, annál többféle módon fog épülni a szocializmus. Azt már tudjuk, hogy milyen sokféle kapitalis­ta ország van, de csak most kezdjük megtanulni, elfogadni és elviselni, hogy milyen sok­féle szocialista ország lehet. jelentős eseménynek ígérkezik Minisztertanácsunk elnökének közelgő bécsi látogatása. Kö­zös erővel további lehetősége­ket tudunk feltárni. Az együttműködés bővítése széle­sebb körben is éreztetheti kedvező hatását az európai viszonyokon. A magyar—francia állam­közi kapcsolatok alakulásában — közvetlenül a legutóbbi francia belpolitikai események előtt — fontos lépést jelen­tett Foek elvtárs franciaor­szági hivatalos látogatása. Az olaszországi választások után alakult kormány külpo­litikai állásfoglalásai egyelőre nem térnek el a várhatótól, de mindenesetre szeretnénk re­mélni, hogy a távolabbi és közeli múlt néhány, részben mondvacsinált^ problémáját közös jóakarattal sikerül ki­küszöbölni, és akkor a ma­gyar—olasz kapcsolatok fej­lődése is megközelítheti a kívánatos lehetőségeket. Az Amerikai Egyesült , Ál­lamokkal, főleg a párizsi megbeszélések megindulása óta, néhány vonatkozásban si­került kapcsolatainkat előbb­re vinni. Megkértük mi is az agrement-t kijelölt nagyköve­tünk számára. Az Egyesült Államok az agrement-t meg is adta. Feltételezésünk sze­rint nem lesz annak akadá­lya, hogy nagykövetünk rö­vid időn belül el is foglalja állomáshelyét. A gazdasági kapcsolatok javításának — amelyre néhány kedvező jel van már — tovább fognak nő­ni a lehetőségei. Jelenteim az országgyűlés­nek, hogy törökországi hiva­talos meghívás alapján e hó­nap végén Ankarában ma­gyar—török külügyminiszteri megbeszéléseket tartunk. A látogatás során megnyitjuk a rodostói Rákóczi-emlékmú- mot. Ügy ítéljük meg, hogy a magyar—török kormányközi hivatalos kapcsolatok a láto­gatás révén új lendületet kapnak. Finnország, Svédország, Norvégia. Dánia, Nagy-Bri­tannia, Hollandia, Belgium és Svájc vonatkozásában rész­ben voltak, részben készül­nek hivatalos kormányközi 1 xtoga tások, amelyek az eu­rópai béke és biztonság ügyét szolgálják. A parlamentnek jelentős szerepe van a nemzetközi tevékenységben K ülpolitikai tevékenységünk széles alapokon nyugszak. Ha­tékonyságában döntő szerepe van annak a belpolitikai lég­körnek, amelyben a magyar nép alkotó munkáját végzi. A gazdasági mechanizmus te­rén bevezetett reformok jó eredményei is segítik nemzet­közi kapcsolatainkat és nem­zetközi értékünk növelését. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységében jelentős szerepe van az or­szággyűlésnek. Legutóbb Kál­lai elvtárs vezetésével ország- gyűlésünk küldöttsége Bel­giumban járt. A napokban ért véget az indiai parlamenti küldöttség látogatása hazánk­ban. Meghívása van parla­mentünknek csehszlovákiai lá­togatásra, amelyre valószínű­leg a jövő hónap elején sor kerül. Parlamenti küldöttség készül Mongóliába és Koreá­ba is. A törvényhozó testüle­tek képviselőinek hivatalos ta­lálkozói sokat segítenek a né­pek közötti barátság r.Vjlyíté- sében és a nemzetközi béke és biztonság ügyének erősíté­sében. Külpolitikai tevékenysé­günk a magyar nép alapvető érdekeit kívánja szolgálni. Minél kedvezőbb nemzetközi viszonyokat kíván kialakítani a Magyar Népköztársaság fej­lődése számára, és a Magyar N épköztársaság nemzetközi kapcsolatai révén — szerény lehetőségeink határai között —- a szocializmus és a béke ügyét kívánja segíteni az em­beriség közös ügye javára. Kérem az országgyűlést, hogy a népköztársaságunk külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolómat vitassa meg. Az országgyűlés jóráhagyta a magyar—lengyel szerződést Szünet következett, majd Kállai Gyula elnökletével foly­tatódott az ülés. Péter János külügyminiszter beszámolójá­hoz elsőnek dr. Gosztonyi Já­nos, a Népszabadság főszer­kesztője, Vas megyei képvise­lő szólt hozzá, majd Nagy Mik­lós Pest megyei, Kelen Béla budapesti és Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára, Borsod megyei képviselő kapott szót. A kormány külpolitikai be­számolója feletti vita tanulsá­gait Péter János foglalta ösz- sze. Az országgyűlés a külügy­miniszter válasza után a kor­mány külpolitikai tevékenysé­gét jóváhagyta. Az országgyűlés jóváhagvta a magyar—bolgár szerződést. Ezután került sor a Magyar Népköztársaság és a Lengvel Népköztársaság közötti barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés megtárgyalására. A tör­vényjavaslatot Péter János nyújtotta be. Hangsúlyozta, hogy az egyezmény megújítása során figyelembe vették a két évtized eredményeit és a nem­zetközi helvzet változását Ezután Darvai István, a kül­ügyi bizottság előadóia elő­terjesztette az egyezmény tör­vénybe iktatására vonatkozó javaslatot.. Szólott a két nép évszázados történelmi kapcso­latairól, amelynek során min­dig megtaláltuk egymás segítő kezét. Ez a barátság a máso­dik világháború után két test­véri ország barátságává ala­kult -4» mondotta. A törvényjavaslathoz Csapó Ernő budapesti és Csáki István Szolnok megyei képviselő szólt hozzá. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten, 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződésről szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. — Abból az alkalomból — mondta az elnöklő Kállai Gyu­la —, hogy a magyar—lengyel szerződést a Magyar Népköz- társaság törvényeinek sorába iktattuk, az országgyűlés ne­vében testvéri üdvözletünket küldjük a Lengyel Népköztár­saság népének, kormányának, a lengyel szejrrmek, és további sikereket kívánunk e. szocia­lista építés, a népeink közötti barátság, a szocialista országok egysége, a nemzetközi béke és biztonság érdekében végzett munkájukhoz. Ezzel az ülésszak tárgysoro­zata lezárult. Kállai Gyula megköszönte a képviselőknek a háromnapos vitában való aktív, értékes részvételt, s az ülésszakot berekesztette. (MTI) Bútorárukban bőséges választék! Keresse föl az IGALI áruházat! Modern lakó- és hálószobák, konyhák és kárpitos garnitúrák, különféle lakberendezési cikkek az igaii áruházban A megvásárolt bútort kedvezményes áron ha­zaszállítjuk. (7338)

Next

/
Oldalképek
Tartalom