Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1968, Jűthw IS. (Folytatás az 1. oldalról) zások gyorsabb befejezését. Csak így érhető el, hogy a beruházási eszközöket koncentráltan használjuk fel, s hogy a már befektetett eszközök mielőbb a kínálatot növeljék és ne a beruházási javak iránti keresletet. A hitelkereteken belül kielégíthető beruházási hiteligények körülbelül 60 százalékát a folyamatban levő beruházások kötik le A fennmaradó 40 százalékot lehet tehát az uj beruházásokhoz felhasználni. A bő vállalati hiteligények is lehetővé teszik a hitelpolitika szelektív hatásának érvényesítését, vagyis csak a gazdaságosabb, gyorsabban megtérülő, a külkereskedelmi célokat is szolgáló hiteligényeket elégítjük ki. Az 1968. évi állami költség- vetésről végeredményben megállapítható, hogy az első öthavi teljesítés igazolta azokat a korábbi számításokat, melyek szerint a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány fedezésére kívánjuk igénybe venni az 1967. évi költségvetés többletét Emellett az év további részében a vállalati nyereség emelkedése és szigorú kiadási politikánk következtében a költségvetés egyensúlyi helyzetének javulását reméljük. Tisztelt országgyűlés! A gazdasági mechanizmus reformjának első évét a vállalatok felkészülten kezdhették meg. Az új gazdaságirányítási rendszer jogi rendezését célzó szabályok túlnyomó többsége idejekorán megjelent Az új órak is általában időben ismertek voltak, de néhány árjegyzék későn került a vállalatokhoz. Az in- formció — áramlás átmeneti akadozása miatt az első hónapokban a szerződéskötések egy része elhúzódott. Helyenként nehézkes volt a fizetési feltételekben való megállapodás is. Mindezek a tényezők általános jellegű problémákat vagy zökkenőt nem okoztak, de késleltették azt az egyébként sem rövid és egyszerű folyamatot, hogy a vállalatok megismerjék az új helyzetet, s tevékenységüket ennek megfelelően alakítsák. Ma már a gazdasági egységek igyekeznek alkalmazkodni a közgazdasági szabályzók által teremtett viszonyokhoz. A vállalatok egymás közötti kapcsolataikban keresik az újszerű, helyes formákat, növekedett a kezdeményező készség. A hiánycikkek körének szűkítésére és az áruválaszték növelésére számos helyen létrejött a kiskereskedelmi vállalatok és a termelők közvetlen kapcsolata. Valamelyest fokozódott a verseny, s ennek már gazdasági előnyei is megmutatkoznak — mondotta, majd a tapasztalt kedvezőtlen jelenségek ismertetése után így folytatta: — A gazdasági reform előkészítésének időszakában az is célunk volt, hogy az élet- színvonal továbbra is folyamatosan nőjjön és a fogyasztói piacon nyugodt, jó a jövedelmekkel egyensúlyban levő ellátást biztosítsunk. A lakossági ossz-pénzbevételek 1968. első öt hónapjában 10 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1967 első öt hónapjában. Munkabérekre 5,5 százalékkal többet fizettek ki, mint a tavalyi év megfelelő időszakában. Az egyéb bérjellegű kifizetések — elsősorban a nagy nyereségré- szesecíesek miatt — 19 százalékkal voltak magasabbak. A termelőszövetkezeti tagok pénzbeli részesedése ugyanilyen arányban nőtt, az önellátás további lassú mérséklődése mellett. Ez évben a pénzjövetíelmek felhasználásával változás következett be. Lassabban nőttek az áruvásárlások, viszont a lakossági takarékbetétek 1968. május 31-ig 3,3 milliárd forinttal emelkedtek. Ebben közrejátszottak — a városi lakosság betételhelyezése mellett — a múlt évit jóval meghaladó paraszti megtakarítások is. Ez is bizonyítja, hogy a lakosságnak az új mechanizmusba vetett bizalma megerősödött, hogy a fogyasztási javak piacán nyugalom van. A jelentős takarékbetét-növeke dés a fogyasztód piacra kedve:ilc az országgyűlés Kádár János a parlament üléstermében képviselőtársaival beszélget. zően hat és jelzi, van mire és miből takarékoskodnia az ország népének, de felhívja a figyelmet arra is, hogy az árualapok bővítésénél milyen irányba menjünk. A kiskereskedelmi áruforgalom az első öt hónapban összehasonlítható árszinten kb. 8—9 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Kereskedelmünk jól felkészült a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésére. A lakosság élelmiszer- ellátása kielégítő volt, amit elősegített a mezőgazdasági felhozatal megélénkülése. Sajnos a rendkívüli időjárás! megérzi a kertészeti termesztés és ezért a zöldség és gyű moles piaci ára az előző évieknél magasabb szinten alakul. A pénzügyminiszter végező tül összefoglalta a reform tapasztalatait, majd kérte a múlt évi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadását. • * • Az első napirend vitájában tegnap szót kapott Valter Imre Somogy megyei képviselő, a balatonszabadi November 7. Tsz elnöke Is. Az alábbiakban ismertetjük felszólalását. VALTER IMRE: Feladatok a mezőgazdasági üzemek önállóságának fejlesztésében Bevezetőben a népgazdaság 1967. évi költségvetésének teljesítéséről elhangzott beszámolóhoz és a kiadott írásos anyaghoz szóit hozzá, majd így folytatta: — Ezek után rátérek a mezőgazdasági jellegű kérdésekre, amelyeknek felvetése, úgy gondolom, nem érdektelen. Gondolataimat két pontban foglalom össze: a mezőgazda- sági üzemek önállósága és a velük kapcsolatba kerülő ipari, kereskedelmi vállalatok; a mezőgazdasági üzemek és a piac kapcsolata az üzemi Információ kérdésével összefüggésben. Tisztában vagyok azzal, hogy mindkét téma tág, szerteágazó tudományos probléma, és távol áll tőlem, hogy az ezzel foglalkozó szakemberekkel konkuráljak. De egy mezőgazdasági üzem vezetője számára ma ezek a kérdések nagyon is gyakoriak, lépten- nyomon beléjük ütközik, ha tetszik, ha nem. Szándékosan beszélek mezőgazdasági üzemről és nem termelőszövetkezetről, mert úgy érzem, hogy ezekben a kérdésekben az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egyre inkább egyforma cipőben járnak. A törvény kimondja: a mezőgazdasági üzem gazdaságilag és jogilag önálló szervezet, s a gazdálkodásban csak partnerei lehetnek. Ezt az elvet a mezőgazdasági üzem vezetője úgy értelmezi, hogy azt termel és annyit, amennyit megítélése szerint az üzem érdeked megkívánnak, s hogy megválogatja, kinek adja el terményeit, válogat azok között, akiktől vásárol és nagyon megnézi, hogy mit és mennyiért vásárol — mondotta, majd így folytatta: Vizsgáljunk csak meg egy átlagos szerkezetű mezőgazdasági üzemet, hogy termékeit milyen arányban értékesítheti saját elhatározása szerint és milyen arányban attól teljesen függetlenül. Ha a növényi termékek összességét értékesülési lehetőség szerint osztályozom, három csoportba foglalhatók: ipari növények és vetőmagvak; takarmánynövények; továbbá zöldség és gyümölcs. Az ipari növények — ide sorolva a búzát is — a szántóterület mintegy 50 százalékát, a takarmánynövények másik 50 százalékát foglalják el. Ahol van zöldség és gyümölcs, ott az üzemek nagy részében a területarány nem több 10—20 százaléknál, az előző két csoport rovására. Ha elfogadjuk tipikusan azt, hogy a mezőgazdasági üzem a takarmányokat állati termékek előállítására használja fel, akkor a kép a következő: a mezőgazdasági üzem termékeinek és terményeinek 80 százalékával nem mehet tHacra, nem válogathat a vevők között, vásárlóként csak az országos nagyvállalatok jöhetnek szóba. Éspedig egyfajta termék esetében csak egy vállalat Például gabona a gabonaforgalmi vállalatnak, hízóállat az állatforgalmi vállalatnak, vetőmag a vetőmag termeltetőnek és így tovább. Marad tehát a zöldség és gyümölcs, amivel a termelőszövetkezed piacra mehet, ha akar és tud. Figyelembe véve az előbbi megosztást, termékeinek tehát 20 százalékával keresi a lehetőleg ésszerűbb, kifizetöbb megoldásokat Nyilvánvaló, hogy ezzel alapvetően nem tudja meghatározni, megerősíteni sem anyagi helyzetét, sem piaci pozícióit Tudom, hogy a korszerű gazdaságban feltétlenül szükség van kereskedelmi, felvásárló vállalatokra. Szó sem lehet arról, hogy minden termeiő- üzem saját maga keresgéljen fogyasztót a legkülönbözőbb termékeire. Ez éppen a termelőüzemnek okozna kárt, miután lekötné szellemi és anyagi erejének azt a jelentős részét amelyet a termelésre kell koncentrálnia. Érdemes erről beszélni, mert sokan vannak, akik éppen ezt a szélsőséges állapotot — elárusító bódék, pavilonok, felállítását — javasolták a tsz-eknek, a Balaton mellett például előfordul, hogy az ilyen pavilonok csak egy szezonban vannak a tsz-ek üzemeltetésében, mert a következő évben a szövetkezet — az előbb említett, nagyon érthető ok miatt — igyekszik megszabadulni tőle. Nem vitás tehát hogy a mezőgazdasági termények, termékek útja — zömmel — a jövőben is csak a kereskedelmi hálózaton keresztül vezet a fogyasztóhoz. Nem mindegy azonban, hogy ez a kereskedelmi hálózat milyen tagozó- dású, mennyire mozgékony és mennyire igazodik a termelő-. hoz. Ez az a pont, ahol nyilvánvalóvá válik, hogy miért soroltam az eddigi érveket: az üzemi vezetők véleménye, szerint ugyanis az országos vállalatok, trösztök mai szervezete nem segíti elő az egészséges piaci kapcsolatok kialakulását és sok esetben gátolja a mező- gazdasági üzemek önállósulási törekvéseit. Az ok kézenfekvő: ha egy termék forgalmazásával egyetlen vállalat foglalkozik, akkor szükségszerűen diktálja is a forgalom feltételeit. Tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben — tudomásom szerint — a jávoré vonatkozóan hivatalos álláspont nem hangzott el, szeretnék tájékoztatást kapni arra, hogy van-e elképzelés a mezőgazdasági felvásárló szervezet decentralizálására, s ha van, milyen formában képzelhető ez el, továbbá, hogy folyamatban van-e az állatforgalmi vállalat és a húsipar összevonása, s ha igen, mi indokolja? Természtesen az értékesítés és felvásárlás kérdése a problémának csak az egyik oldalát jelenti. Legalább ugyanilyen jelentőségű a mezőgazdasági üzemek számára az ipari eredetű termékek beszerzése. Ebben a kérdésben csak megismételni tudom mindazt, amit az előbbiekben elmondtam. Egy-egy mezőgazdasági üzem vezetője az ujjam össze tudja számolná, hogy hány vállalat foglalkozik azokkal a cikkekkel, amelyek az ő számára alapvetően fontosak a termelésben. Arról nem is beszélve, hogy egy-két vállalat vevőként és eladóként Is funkcionál. Például a gabonaforgalma vállalat kizárólagos felvásárlója a gabonának, ugyanakkor kizárólagos forgalmazója az ipari takarmánynak, tápoknak. Vajon elképzelhető-e, hogy a hasonló helyzetek egyértelműen a jobb és színvonalasabb, partner érdekeit messzemenően figyelembe vevő munkára ösztönözzenek? Én ezt nem tudom elképzelni. Hadd idézzek egyetlen esetet, amely ebben az évben történt meg. Közismert, hogy nitrogén műtrágyából nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A mezőgazdasági üzem rendel ugyan az AGROKER-től, de csak annyit kap, amennyi éppen jut. Ezt tudomásul kell venni, ha nincs, üiMHfc D* mi ♦aji+foa.iir közben? Nasszer tárgyalásai Brioniban Csütörtökön délelőtt Brion- niban megkezdődtek a tárgyalások a Nasszer vezette egyiptomi és a Tito vezette jugoszláv küldöttség között. Nasz- szer elnök kíséretében, csakúgy, mint Moszkvában, most is ott van Anvar Szódat, az EAK nemzetgyűlésének elnöke és Mahmud Riad külügyminiszter. A csütörtöki jugoszláv lapok hangsúlyozzák a közel- keleti rendezés fontosságát és sürgősségét. A Borba arról ír, hogy Nasszer elnök kíséretének tagjai elmondták Br^gjiiban: Moszkvában részletesen elemezték a Szovjetunió ás aa EAK együttműködésének küy lönböző vonatkozásait és egész sor elképzelést vizsgáltak meg a közel-keleti válsággal kapcsolatban. Egyiptomi részről elégedettek a tárgyalásokkal és kifejezik azt a meggyőződésültet, hogy a két ország legmagasabb szintű vezetőinek tárgyalásai nyomán született megegyezések bizonyára jó szolgálatot tesznek majd az agresszió áldozatainak, elősegítik érdekeik megvédését és az igazságos béke megteremtését a forrongó Közel-Keleten — hangoztatja a Borba. (MTI) n görög aUtotmínylsrvezet szerint erélyesen megnyirbálják 3 király és a parlament jogkörét A görög katonai kormány csütörtökön nyilvánosságra hozta az új alkotmánjtiervezetet, amelyet jóváhagyás céljából népszavazásra bocsátanak. A népszavazás időpontját eredetileg szeptember 1-re terveztek, de — mint azt Pa- padopulosz miniszterelnök csütörtökön bejelentette — szeptember 29-re halasztották el. A tervezet nyilvánosságra hozatalát már néhány héttel korábbra várták, de annak végleges formája csak most készült el, hír szerint a juntán belül felmerült komoly nézeteltérések miatt. Hírügynökségi ismertetések szerint az új alkotmány erélyesen megnyirbálja a király és a parlament hatalmát, illetve jogkörét. Így például a jövőben a királynak nem lesz joga miniszterelnökök kinevezésére és felmentésére. A miniszterelnököt az a politikai párt nevezi majd ki, amely a parlamentben abszolút többséget szerez. A kormány tagjait az új alkotmány értelmében nem a parlamenti képviselők közül fogják kiválasztani. A parlament tagjainak számát az 1967. évi katonai puccsot megelőző idők 300 képviselőjéről 150-re csökkentik és csak arra lesz jogúit, hogy kisebb jelentőségű törvények meghozatalánál hallassák szavukat. A kormány viszont felhatalmazást kap arra, hogy rendeletek útján kormányozzon és maga döntsön a fontosabb törvények meghozataláról. Az alkotmány több más intézkedés között előirányozza még egy úgynevezett nemzeti tanács, mint a király tanácsadó testület« felállítását, a minisztertanács tagjai számának csökkentését 20-ra, a parlamenti mandátumok érvényességének csökkentesét öt évről négy évre, végül kijelenti, hogy továbbra sem en- <móélvpzik a kommunista párt működését. Jön a gabonaforgalmi vállalat és azt mondja: adok nitrogén műtrágyát, ha ennyi meg ennyi kukorica értékesítésére leszerződsz velem. Hát mégis van nitrogén műtrágya? De hogyan kerül akkor az a gabonaforgal- mihoz? Ügy, hogy azt is az AGROKER szállítja, de a gabonaforgalmi rendelkezése szerint, — mert a két nagy vállalat könnyen megegyezik egymással. íme, a monopolhelyzet tipikus következménye. Az informálás, tájékoztatás problémáiról szólva a továbbiakban kijelentette, hogy a mezőgazdasági üzemek jelenleg még alapvető kérdésekben is hiányosan tájékozottak. Engedjék meg — folytatta —, hogy csak egy kérdést említsek a sok közül, ami még nyitott számunkra. 1968. január 1-e óta 70 százalékos ártámogatást >tapnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sertés- és szarvasmarha-férőhelyek beruházási költségeinek fedezésére. Jelentős ez a támogatás, s ebből arra következtetünk, hogy sertésből és szarvasmarhából biztosított a növekvő kereslet. Meglepően ellentmond viszont ennek az a tény, hogy néhány hónapja zavarok mutatkoznak mind a hízott sertés, mind a szarvasmarha eladásában. Nem tudjuk, hogy melyik hatásnak higgyünk: fejlesszünk vagy ne fejlesszünk. Ezzel a lényeges dologgal én még a hozzánk érkező információs anyagok egyikében sem találkoztam, ezek az információk, tájékoztatók ma még vagy elvontak a mi számunkra, vagy olyan dolgokat tartalmaznak, amiket ml már amúgy Is ismerünk. Az az érzésem, hogy az informátorok még sokat rágódnak azon, hogy mit áruljanak el a tsz elnökeinek és mit ne. Pedig a gazdasági információ csali akkor lehet célravezető, ha tartalmában teljességre törekszik, s ha vizsgálódásainak nemcsak bizonyos következtetéseit, hanem annak anyagát is hozzáférhetővé teszi. Szeretnénk tehát, ha az üzemekbe egyre nagyobb mennyiségű és egyre jobb minőségű információ áramlana, amelyből tetszés szerint kiemelhetnénk a minket érdeklőket, ha ezek a tanulmányok elevenek, jól követik a gazdasági folyamatokat, akkor a belőlük származó haszon nemcsak az üzemek, hanem a népgazdaság számára is biztosított * • • Az országgyűlés ma folyta!, ja tanácskozását. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára felvesz általános lakatosokat, géplakatosokat és hegesztőket Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés a munka- (9963) ügyi osztályon. Kaposvár, Mező Imre u. 22. sz. nap alatt Megtekintheti a Balaton nevezetességeit! Naponta kétszer indul autóbuszjárat Balatonvi- lágosról Tihanyon át Keszthelyre és vissza, valamint Siófokon, Fonyódon át Hévízre és vissza. KELLEMES UTAZÄST KÍVÁN AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TRÖSZT <m____________________________________________
