Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-05 / 156. szám

Péntek, 1968. július 5. 3 SOMOGYINÉPLAY Ipari berendezések a szabad ég alatt Az élelmiszeriparban is egyre több kívüL Mintegy húsz évvel ezelőtt, a kőolajipari berendezéseken kívül elsősorban a hőerőmű­vek egyes elemeit kezdték a szabadba telepíteni. A telje­sen zártterű erőművekhez ké­pest az építés így lényegesen olcsóbb lett, arról nem is szólva, hogy az építkezés rö- videbb ideig tartott. Kezdet­ben a transzformátorok, az olaj- és légmegszakítók, a víz­lágyítók tartályai és derítő­medencéi kerültek a szabad­ba. Következő lépésként a ka­zánok szí vóven til Iá torait és pernyeleválasztó berendezé­seit telepítették szabadtérre; így épült például a Szovjet­unióban a krasznodári erőmű. A szabadtéri és félszabadtéri erőművek beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket és lehetővé tették, hogy az or­szág déli részein (Üzbegisztán, Türkménia) található rossz minőségű, kis kalóriájú szén­ből gyorsabban és olcsóbban tudjanak energiát előállítani. Az egyes berendezések és üzemek szabadtéri elhelyezé­sében legnagyobb fejlődést a vegyiparban találhatjuk. Itt elsősorban az olyan nagy­méretű berendezések szabad­téri elhelyezése jön számítás­ba, mint a szintézisoszlopok, mosótomyok, abszorberek. amelyek nagy épülettérfoga­tot vennének igénybe. A rob­banásveszélyt előidéző folya­dékok és gázok, valamint a nagy hőt, fényt stb. fejlesztő berendezések szabadba való telepítésének is nagy a jövő­je. A Szovjetunióban a közép- uráli rézolvasztó kombinát gépsort helyeznek el épületen második egységének szabadba épült szénsavüzeme harminc százalékkal került kevesebbe, mint az első, amely hagyomá­nyos módon készült. Baskíria kőolajfeldolgozó üzemeiben már nemcsak a szivattyúk és kompresszorok vannak szabad területen, hanem az egyik vákuum-desztilációs üzemben, harminchat különféle szivaty- tyű, valamint a paraffinmen­tesítő kristályosító berendezés is a szabadban működik. Franciaországban 50 000 tonna kapacitású aktívkorom-gyár épült, annak egy részét a sza­badban helyezték el. Az üzem dolgozói számára így egészsé­ges munkakörülményeket si­került teremteni. Az élemiszeriparban is egy­re jobban tért hódít a beren­dezések szabadtéri elhelyezé­se. Ez azért lehetséges, mert az élelmiszeripari technológia mai fejlettségi fokán sok te­rületen megvalósítható az au­tomatizálás, a gyártást távol­ról irányíthatják. Az irányító központ viszonylag kis he­lyen elfér, és az üzemnek csak ezt a részét kell zárt helyi­ségben elhelyezni. A Szovjetunióban, ahol az éghajlati viszonyok lehetővé teszik, az élelmiszeripari üze­mek kazánjait a szabadban állítják fel. Előnyük, hogy a beépített' térfogat és épület kisebb, az építés gyorsabb, azonkívül egységes ipari szer­kezeteket és alkatrészeket le­het felhasználni. A kazánház padlózatát betonból készítik, a kazánok hőszigetelését fém­hálóra felvitt vakolattal vég­zik. Az elemzést jobb bérgazdálkodás követte az AKÖV-nél A 13. számú Autóközleke­dési Vállalatnál különösen nagy volt a munkásvándorlás néhány hónappal ezelőtt. A kollektív szerződésbe fölvet­tek néhány juttatást, hogy csökkentsék ezt a folyamatot, a célt azonban nem érték el vele. I Tapaszt a I atcser e három megyében A vállalat vezetői a szak- szervezettel együtt arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy nem mindenütt megfelelő a norma és a bér. Ezért alapos vizsgálatot rendeltek el. ösz- szegyűjtötték a megyei ta­pasztalatokat, később elmen­tek Szekszárdra, Pécsre és Szolnokra, hogy a testvérvál­lalatoknál megnézzék, milyen a bérgazdálkodás. A látogatá­sok meggyőzték őket arról, hogy bérpolitikájuk változta­tásra szorul. Az itthon és más megyében szerzett tapasztalatokat bi­zottság összegezte és elemez­te; majd elkészítették a ja­vaslatokat. Ezeket a legérde- keltebbekkel, a munkásokkal megvitatták. Csak ezután ter­jesztették a vállalat igazgató­ja és szakszervezeti bizottsága elé jóváhagyás végett. Az első intézkedések A szakszervezeti bizottság nemrég megtartott ülésén megelégedéssel nyugtázta azo ­kat az intézkedéseket, ame­lyeket az említett bizottság javaslata alapján tettek. El­sősorban olyan helyeken ren­dezték a béreket, ahol legin­kább szorított a cipő, s ezzel megakadályozták a túlzott munkásvándorlást, azaz biz­tosították a vállalat működé­sének személyi feltételeil Nehéz lenne most vala­mennyi intézkedésüket felso­rolni. Ezért csupán néhányat említünk annak bizonyításá­ra, hogy a vállalat vezetői, szakszervezete kellő körülte­kintés után a legégetőbb ügye­ket intézték él. Sok bosszúságra adott al­kalmat a vasútra fuvarozó és onnan árut elszállít/? gépko­csivezetők körében az, hogy mások (például a vasút) hi­bájából keletkezett várakozási időt nem űzették ki nekik. Most ügy döntöttek, hogy ak­kor is adnak óránként hat fo­rintot, ha mások hibájából várakozik a gépkocsivezető. A Közúti Építő Vállalatnál dolgozó AKÖV-gépkocsiknak gyakran nem egy helyen kell lerakni az anyagot. A több­szöri megállás miatt a gépko­csivezetők nem tudták a nor­mát teljesíteni, ennek követ­keztében csökkent a kerese­tük. Most háromszori megál­lás után 50 százalékkal emel­kedik az állásidő-norma. Érin­tették az intézkedések a taxi­kat és a Balaton-parton szol­gálatot teljesítő gépjárműve­ket is. Ügy határoztak, hogy a taxivezetőket negyedéven­kénti teljesítmény alapján ju­talmazzák. 25 000 forint bevé­tel esetén az összeg egy szá­zalékát, azon felül 2, 3, il­letve 4 százalékát kapják meg jutalékként. A korábbi telje­sítményeket vizsgálva megál­lapítható, hogy van olyan taxis, aki mintegy ezer fo­rinttal kapott volna többet, ha az új bérezés szerint szá­molták volna el munkáját. A Balaton-parton az áru­szállító gépkocsivezetőik — mivel szinte mindenütt belte­rületen kell közlekedniük — nem jöttek ki a kapott me­netidőnormából. Most e nor­mát egy perccel növelték megállóhelyenként. A Bala­ton-parton a rakodók is na­gyon jól jártak. 15 százalék idénypótlékot kapnak, mivel nyáron a munkaerőhiány miatt ott nagy a munkásván­dorlás. Az AKÖV vezetői gondoltak a nehéz munkát végzőkre is. Így került sor többek között az égetettmész- raRodók bérének emelésére. Egy-egy kategóriában sze­mélyenként 120—300 forintig terjedő bértöbblet jövedel­met jelent a rendezés, s mint­egy 70 000 forintot tesz ki ha­vonta az a többlet, amelyet a vállalat dolgozói kapnak. Ezután a szerelők következnek Az intézkedések eredmé­nyeként azokon a területeken, amelyekre a béremelés kiter­jedt, máris csökkent a ván­dorlás, javult a munka, talál­kozott a vállalati és az egyéni érdek. A vállalat gazdasági veze­tői, szakszervezeti bizottsága elhatározták, nem veszik le napirendről a norma- és bér­rendezést. További vizsgálato­kat végeznek. Hogy hol növe­lik a jövedelmeket, azt a jö­vőben is elemzés alapján dön­tik el. Úgy fest, hogy legköze­lebb a szerelők anyagi hely­zetén kell változtatniuk. Pil­lanatnyilag itt a legkritiku­sabb a helyzet, innen mennek el a legtöbben. A vállalat vezetői tudják, hogy jobb bérpolitikával se lehet a vándorlást teljesen megszüntetni, hiszen mindig lesznek olyanok, akik száz fo­rint reményében útra kelnek, megfeledkezve arról, hogy bizonyos juttatások (például ingyenes autóbuszjegy) el­vesztésével annyival károsod­nak, amennyivel másutt töb­bet kapnak. (Ezek egy része kis idő múlva vissza is akar jönni.) Ám bíznak abban, hogy a vállalat működéséhez szükséges törzsgárdát meg tudják tartani. A dolgozók­tól azt várják mot, hogy a béremelésre még jobb mun­kával válaszolnak, hiszen azt a 70 000 forintot a második félévben ki kell majd gazdál­kodni. Szegedi Nándor Növényvédelmi tájékoztató Elkezdődött a barack- és szilvamoly rajzása A Somogy megyei Növény­védő Állomás tájékoztatása szerint az amerikai fehér szö­vőlepke az idén nagy károkat okoz. Különösen nagyok a ká­rok a siófoki járásban. Az amerikai fehér szövőlepkével fertőzött termények nem ex­portálhatok, ezért fontos, hogy a védekezést az első nemze­dék bábozódásáig elvégezzék. Kisebb fertőzéskor célraveze­tő a fertőzött ágak levágása és elégetése. Házikertekben 0,25 százalékos Ditrif ónnal vagy 0,5 százalékos Fiiból E- vei lehet védekezni A mocskospajor kártevése a kapásnövényekbem és a ker­tészetekben nagyon erős; fő­leg a kaposvári járás észak­keleti részén, de szórványosan az egész megyében megtalál­ható. Védekezésre nagyüze­mekben Parathion—20 0,2— 0,3 százalékos Wofatox Spritz- pulver—30 0.6 százalékos ol­data, kisüzemekben a Fiiból E 0,5 százalékos, a Ditrifon 0,25 százalékos, a Pol—Metox 0,1 százalékos oldata haszmál­Az arankával fertőzött te­rületek nagysága ebben az év­ben emelkedett, és további terjedésével lehet számolni. A pillangóstáblákon kívül az utak és árokpartok is fertőzöt­tek, ahonnan az aranka az új pillangósvetésekre is átterjed­het Az arankát minden ter­melő köteles irtani. Kisebb területeken kikapálással vagy kiégetéssel lehet ellene véde­kezni. A vegyszeres védekezés módja: Aretit 2—3 százalékos oldatát ázta tásszerűen kiper­metezzük a foltokra és egy­méteres körzetükre; a Régió­né 0,5 százalékos oldatából pedig négyzetméterenként 1 liter permetlevet használunk fel. Az aranka ellen legcél­szerűbb kaszálás után véde­kezni, mert akkor minden folt felderíthető. Az almamoly eilend 14 na­ponkénti permetezéseket to­tóvá,bb kell folytatni, mert a rajzása elhúzódik. A védeke- I zés eszköze nagyüzemben j Parathion—20 0,3 százalékos, Bi—58 0,1 százalékos, Ekatox 10,3 százalékos Lebaycid »4 százalékos, Ultracid 0,1 száza­lékos, kisüzemben Dipterex 0,25 százalékos, Fiiból E 0,5 százalékos Wofatox Spritz- pulver—30 0,6 százalékos (csak lakott területen kívül!), Pol- Metox—30 0,1 százalékos, Me- tation 0,2 százalékos oldata. A molyfcártevők közül a barackmoly és a szilvamoly rajzása ugyancsak megkezdő­dött. A védekezést az alma- molynál ismertetett szerek va­lamelyikével végezzük. Nagy­üzemek a korai érésű barac­koknál 0,1 százalékos tömény­ségű Hhosdrint is használhat­nak. Igen fontos, hogy a szerek­kel kapcsolatos óvórendszabá- lyokat és egyéb előírásokat (pl. várakozási időt) a felhasz­nálók szigorúan tartsák meg, mivel az új növényvédő sze­rek közvetlen mérgező hatá­sa nagyobb az eddig használ­takénál. Előnyük viszont, hogy tartósan nem halmozódnak fel sem a növényekben, sem a talajban, így a várakozási idő lejárta után a fogyasztókra is veszélytelenek. Rekord vízfogyasztás Lehet két és fél ezer köbméterrel is több Kaposvár napi vízfogyasz­tása tavaly a legmelegebb napokban kilencezer köbmé­ter volt, tavalyelőtt hétezer, az idén tizenháromezer köb­méter. A két új vízmű kö­zül a sántosi naponta csak­nem ötezer köbméter vizet ad a városnak. Az eddigi ti­zenhat óra helyett a kániku­lai meleg kezdete óta húsz, illetve huszonkét órán át üze­mel szünet nélkül, csak éjjel két órakor áll le, és hajnali négykor már újra indul. A kora reggeli órákban in­dultunk el Horváth Tivadar főmérnökkel hogy fölkeres­sük a város legnagyobb víz­müvét, a sántosit. Szentjakabon túl, ahol San­tos felé kanyarodik az út, egy­más után maradnak el az embermagasságú földkúpok, a vízmű kútjai. A tizennégy kilométeres föld alatti csőhá­lózat vonalát itt-ott a termé­ketlen agyagföld vörös-barna töltéscsíkjai jelzik. A levegő­ben pedig az elektromos ve­zetékek. Mind a tizenkilenc kúthoz kövesút is vezet. Sántos előtt, még mielőtt el­érnénk a Surján völgyét, a karcsú fémsorompó mögött a lejtős rét felé ereszkedik az út — Ez a legnagyobb hoza­mú kút a tizenkilenc közül — mutat az út végében álló földkúp felé a főmérnök. — Percenként ötszáz liter vizet termed ki a szivattyúja. Ellenőrző kőrútján itt ta- lákozunk Hügner Lászlóval, a vízmű irányítójával. Felnyit­ja a kút nehéz vasfedelének zárját. Lenn, a betonaknában csak az egymásba kapcsolódó csővezetékek láthatók. A bú­várszivattyú a víz alatt dol­gozik, a lábunktól tizennégy méterre. A felhallatszó zaj alig különbözik a hűtőgépek egyenletes zümmögésétől, cso­bog, csattog a víz, aíiogy ha­lad a gyűjtőtartályok felé. o A vízmű épülete felé vet­tük utunkat. A főmérnök köz­ben arról beszél, hogy a Sur­ján völgyét kísérő dombok alját még az idén megfúrják; innen várják a következő öt­ezer köbméteres bővítési prog­ram megvalósításához szük­séges vízmennyiséget. Délelőtt 9 óra körül érjük el a két nagy tárolót, ahon­nan a gépház szivattyúi a városi hálózatba nyomják a Jvizet Ilyenkor már nagy a vízfogyasztás, de ez a két óriás tartály szintjén alig lát­szik. A kutak megállás nélkül zakatolnak. Kőműves János gépkezelő bevezet a vezéi'lő- terembe, ahol a jelfogók vö­rösen izzó lámpaszemei min­dent tudatnak azzal, aki is­meri őket. Ezek "ellátnak- a kilométerekre levő kutakig, a kutakban dolgozó szivattyú­kig, apró műszereken re­gisztrálják minden kút pilla­natnyi hozamát. — A kánikulai meleg ezek szerint itt csak a gépektől kí­ván nagyobb teljesítményt. — Nem mondhatnám. A kút teljes kapacitásának csak hat­vanhat százalékát lehet ki­használni — feleli a gépkeze­lő —,_ az irányítótól pedig ez állandó éberséget kíván. Fi­gyelni kell a vízfogyasztás, a tartalékkészlet alakulását, a szivattyúk teljesítményét. A legkisebb figyelemkihagyás percekig vagy órákig tartó vízhiánnyal járhat. Ha néha mégis előfordul, hogy percekig vagy tovább sincs víz a csapokban, annak általában mégsem ez az oka. A figyelemmel nincs baj, a beosztott gépkezelők jó gaz­dái a tavaly átadott vízmű­nek, de a kisebb-nagyobb lei- eséseket okozó géphibák a legnagyobb óvatosság mellett sem kerülhetők el. Mivel ilyen elég ritkán fordul elő, a legmelegebb napokon sem "száradnak ki- a vízcsapok. Az automatizált vízműnél állandó szerelő-javító csoport­ra nincs szükség, de ha vala­mi mégis előadódik, csak kö­rülményes úton tudnak intéz­kedni. Telefonjuk ni//: . a központi vezérlőt, a gépházat pedig percekig sem hagyhat­ja el a gépkezelő. Ha csak egyetlen kútnál jelez hibát a vezérlőasztal műszere, addig a többi tizennyolc még dolgo­zik, de néha sürgős javíta­nivaló is akad. Mivel a jót olyan Könnyű megszokni, amióta jó a vízel­látás, a legkisebb kimaradás sem múlhat el visszhang, pa­nasz nélkül. A napokban méltatlankodó férfi hívta telefonon a vízmű­vek központját, és érdeklő­dött, miért nincs víz a belvá­rosban, a második emeleten. A szakemberek utánanéztek a dolognak, és kiderült, hogy a házban reggel óta szerelők dolgoznak __ A z idei nyáron szerencsére a legtöbb panasz ilyen vagy ehhez hasonló. A vízművek, ha kell, tizenháromezer he­lyett tizenöt és fel ezer köb­méter vizet is ad a város­nak. Nagy József A POSTA HÁLÓZATÉPÍTŐ ÜZEM kábelépítési munkákhoz földmunkára AZONNAL ALKALMAZ férfi segédmunkásokat, főiskolás, egyetemista fiatalokat jól fejlett, lehetőleg felső osztályos középiskolás diákokat MUNKAHELY: kizárólag Kaposvár város területe. Bérezés teljesítménybérben. Főiskolások és középiskolások a nyári szün­idő alatt tetszés szerinti időre vállalhatnak munikát. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés: a Posta Hálózatépítő Űzsem kirendeltségénél, Kaposvár, postaépület II. em. Telefon- 13-015. (9879$

Next

/
Oldalképek
Tartalom