Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1968. JtfUns L Szovjet—magyar barátsági nagygyűlés Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) nekelőtt az Olasz Kommunis­ta Párt újabb sikereit hozták. A Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri szolidaritását fejezi ki a tőkés országok kom­munistáival, munkásosztályá­val, összes dolgozóival. Az atomsorompó-szerződés békés külpolitikánk vívmánya Elvtársak! A monopolista burzsoázia igyekszik megtartani a hatal­mat, megmenteni a kapitaliz­must — még azokban az or­szágokban is, amelyek »de­mokratizmusukkal-« hivalkod­tak; és közben átalakítja az alkotmányos normákat, kato­nai erőhöz folyamodik, aktivi­zálja a fasiszta elemeket, fo­kozza az elnyomást és a rend­őri diktatúrát. Az amerikai imperializmus Vietnamban továbbra is az erőre helyezi a hangsúlyt, a probléma katonai megoldására törekszik. A Szovjetunió és a többi szocialista ország — va­lamennyi haladó erővel együtt — a szabadságáért és függet­lenségéért igazságos harcot ví­vó hős Vietnam oldalán áll és fog állni a jövőben is. A jö­vőben is megadjuk a harcoló Vietnamnak az imperialista agresszió elleni küzdelemhez szükséges segítséget, megadjuk a támogatást a harchoz, ame­lyet azért a jogáért folytat, hogy saját életét úgy építhes­se fel, ahogyan azt a vietna­miak akarják. A Közel-Keleten sem szűnt meg a feszültség. Ezért az iz­raeli szélsőséges elemek a fele­lősek, amelyeket az USA és más kapitalista országok im­perialistái támogatnak. Arab barátaink bizonyosak lehetnek abban, hogy továbbra is megadunk nekik minden szükséges segítséget és támo­gatást. Az igazság az arab né­pek oldalán áll; igaz ügyük győzedelmeskedni fog. A Szovjetunió külpolitikájá­nak — csakúgy, mint a többi szocialista ország külpolitiká­jának — egyik fő összetevője a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért folyó harc ás mindenekelőtt az atomfegy­verkezési verseny megszünte­téséért, az emberiségnek a nukleáris világháború fenye­getésétől történő megmenté­séért vívott küzdelme. Ma el­mondhatjuk, hogy ezen az úton fontos szakaszhoz érkez­tünk. Az atomfegyverek elter­jedését megakadályozó szerző­dést a világ országainak nagy többsége jóváhagyta és ez a szerződés július elsejétől kezdve aláírásra kész. Ez. elvtársak, lenini politikánk jelentős vívmánya. Felhívunk minden államot, hogy írja alá ezt a fontos ok­mányt- és tegyen meg min­dent, hogy a szerződés mi­előbb életbe lépjen és elő­mozdítsa a békét és a hala­dást. Elvtársak! Az élet megköveteli, hogy a világimperializmus egyesített frontjával szembeállítsuk a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség, a társadalmi ha­ladás összes töveinek egybefo­nódott antiimperialista front­ját. Ennek az egyesülésnek a magva a szocialista világrend- szer, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom. A szocialista országok köré­ben a legszorosabb együttmű­ködés a szocialista országok közössége biztonságának kér­désében valósul meg. Ebben nagy szerepet játszik a Varsói Szerződés Szervezete. E szö­vetség fő célja: biztosítani a békét az imperializmus hábo­rús próbálkozásaival szemben. Mindaddig, amíg létezik a NATO agresszív tömbje, fenn­marad és fejlődni fog a Varsói Szerződés Szervezete — az európai szocialista országok harcos politikai és katonai szövetsége. A katonai és a politikai együttműködés mellett a test­véri szocialista országok kö­zötti kapcsolatokban lényeges helyet foglalnak el a gazdasági együttműködés kérdései. A történelem alakulása olyan, hogy az egyes szocia­lista országok különböző fel­tételek között, a gazdasági és kulturális fejlődés különböző szintjein, különböző hagyo­mányok és nemzeti sajátossá­gok közepette fognak hozzá az új társadalmi rend felépí­téséhez. Mindez azt eredmé­nyezi, hogy a közös gazdasá­gi, társadalmi és politikai ala­pok mellett a szocializmus építésének konkrét útjai, konkrét formái, amelyekben kifejeződnek a szocialista tár­sadalmi viszonyok, bizonyos sajátosságokkal térhetnek el egymástól. Ebben, elvtársak, nincs semmi csodálkoznivaló, sem­mi meglepő. Lenin — mint ismeretes — már 1916-ban ezt írta: Minden nemzet eljut a szocializmushoz, ez elkerül­hetetlen. De nem mind jut el teljesen egyforma módon, mindegyik bizonyos sajátossá­got visz bele a demokrácia ilyen vagy olyan formájába, a proletariátus diktatúrájának ilyen vagy olyan változatába, a társadalmi élet különböző oldalai szocialista átalakításá­nak ilyen vagy olyan ütemé­be. — Ma a gyakorlatban győződünk meg róla, hogy mennyire helyes volt e leni­ni előrelátás és minél több szocialista ország jelenik meg a világon, annál változato­sabbak lesznek az új társada­lom felépítésének módszerei, annál gazdagabb lesz azoknak a konkrét társadalmi formák­nak a sokfélesége, amelyek­ben a szocialista életmód ki­teljesedik. Mi, kommunisták, saját or­szágainkban mindannyian szo­cializmust és kommunizmust építünk, s ezt tartjuk legfon­tosabb kötelességünknek. Ugyanakkor azonban meggyő­ződésünkből, nevelésünkből és szívünk akaratából következő­leg internacionalisták va­gyunk. Számunkra nem lehet és soha nem is lesz közöm­bös a szocialista építés sorsa más országokban, a szocializ­mus és a kommunizmus kö- :ös ügye a földön. Erről beszélni kell most, amikor e burzsoá rend védel­mezői krszek bármilyen szo­cialista álruhát magukra öl­teni, hogy megkíséreljék a »nemzeti formák« cégére alatt bomlasztani (ahogy ők mond­ják: fellazítani) a szocializ­must, gyengíteni a szocialista országok közötti testvéri kap­csolatokat. Ezért most inkább, mint korábban bármikor, az a feladat áll előttünk, hogy megsokszorozzuk erőfeszíté­seinket a burzsoá ideológia el- 'eni támadásainkban, hogy kommunista meggyőződésre, hazafiságra és proletár inter­nacionalizmusra neveljük a dolgozókat. Országaink hozott tovább erősítjük a testvéri szövetséget Az SZKP mindig elsőrendű jelentőséget tulajdonított és tulajdonít a testvérpártok nemzetközi összeforrottságá- nak, egységes politikai front megszervezésének az imperia­lizmus elleni harcban. E fel­adatok megoldásában nagy szerepet hivatott betölteni a kommunista és munkáspártok új nemzetközi tanácskozása, amelyre ez év novemberében kerül sor Moszkvában. Már a tanácskozásra való felkészülés — amelyben több mint hat­van párt vesz részt — meg­mutatta, milyen fontos érde­kük a kommunistáknak, hogy korunk időszerű problémáit közösen megvitassák. Minden KÁDÁR JÁNOS: alapunk megvan arra, hogy biztosak legyünk: a tanácsko­zás fontos szakasza lesz a marxista—leninista pártok szolidaritása megszilárdításá­nak. Szeretném most különösen aláhúzni azt a nagy szerepet, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásának előkészítésében betöltött. Az MSZMP erőfe­szítései, aktív tevékenysége — amely a marxista—leninista pártok közötti kapcsolatok megszilárdítására irányult — ismételten meggyőzően igazol­ják a magyar elvtársak állás­pontjának elviségét, határta­lan hűségét a proletár inter­nacionalizmus eszméjéhez. Elvtársak! Mindannyiunk szívéhez közel áll az a ba­rátság, amely a Szovjetunió és a népi Magyarország, az SZKP és az MSZMP között szövődött. E barátság közös vívmányunk, és nagy jelen­tőségű nemcsak a mi orszá­gaink, hanem a szocializmus nemzetközi pozíciói számára is. A szovjet emberek szilárd elhatározása, hogy tovább erősítik ezt a testvéri szövet­séget. Kérjük, hogy adják át a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kor­mányának és országgyűlésé­nek, az önök testvéri országa kommunistáinak és minden dolgozójának forró kommu­nista üdvözletünket. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a Magyar Népköztár­saság! Éljen és virágozzék a meg­bonthatatlan szovjet—magyar barátság! Éljen a kommunizmus! A nagygyűlés részvevői vi­haros ünnepléssel köszöntöt­ték Kádár Jánost, a magyar párt- és kormányküldöttség vezetőjét, sünikor a mikrofon­hoz lépett. jetumió felszabadító hadserege hozta el, és a szovjet nép segí­tőként azt követően is mindig velünk volt, jóban és rosszban, harcban és építőmunkában egyaránt. A Szovjetunió inter­nacionalizmusa példás, mi a Szovjetunióban látjuk a Ma­gyar Népköztársaság leghűbb szövetségesét, igaz barátját Népünk tudja, mit köszönhet a Szovjetuniónak és nem felejti cl. Utunk, sorsunk közös. Biz­tosak vagyunk abban, hogy egységünk, összeforrottságunk a jövőben még erősebb lesz. Népeink barátsága ma erősebb, mint korábban bármikor volt — Kedves elvtársak! Ked­ves szovjet barátaink! Szívből köszöntőm mai' ba­rátsági nagygyűlésünk tisztelt elnökségét, a gyűlés minden részvevőjét. Köszönöm Brezs- nyev elvtárs meleg szavait amelyekkel pártunk tevé­kenységét, népünk munkáját, országaink őszintén testvéri kapcsolatát méltatta. Küldöttségünk egy hete tar­tózkodik a Szovjetunióban. Látogatásunk, tárgyalásaink eredményeivel meg vagyunk elégedve, azokat nagyra érté­keljük. Rendkívül jólesett ne­künk, hogy bármerre jártunk, útunk minden állomásán érez­tük a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép megbecsülését, a szovjet nép igaz barátságát. Mindezért hálásak vagyunk. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége minden tagja nevében ismé­telten köszönetét mondok a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának a meghívásért. Megragadom az alkalmat és átadom önöknek, Moszkva lakosságának, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek a magyar kommunisták, a magyar dol­gozó nép forró, elvtársi üd­vözletét és testvéri jókívánsá­gait. Kedves elvtársak! Küldöttségünk látogatásá­nak célja, kapcsolataink bőví­tése, együttműködésünk kiszé­lesítése, népeink barátságá­nak toyábbi megerősítése volt. Ügy érezzük, hogy célunkat elértük, megbízatásunknak si­kerrel eleget tettünk. Ezt nagymértékben megkönnyítet­te, hogy szovjet partnerein­ket is ugyanaz a szándék ve­zette. Munkánkat mindenek­előtt az segítette, hogy egy­ségünk szilárd, a magyar— szovjet barátság megingatha­tatlan, eszményeink, érde­keink és céljaink közösek. Népeink barátsága töretlenül fejlődik és ma erősebb, mint korábban bármikor volt Barátságunk alapjait ötven évvel ezelőtt szovjet részről a halhatatlan Lenin és bolsevik kortársai, részünkről Kun Bé­la, Szamuely Tibor, az első magyar kommunisták vetették meg. Nemzedékek dolgoztak érte és sokan vérükkel szen­telték meg. Barátságunk, ame­lyet egykor csak. a legöntuda- tosabb, előretekintő vezetők hirdettek, napjainkra orszá­gainkban milliók személyes ügyévé vált. Népünk tisztele­tet és mély megbecsülést érez Brezsnyev, Koszigin és Pod- gornij elvtársak és mindazok iránt, akikre a szovjet párt, az állam és a társadalom ve­zet/-J.-<”k óriási feladata és felelőssége hárul. Ezt minden­ki megérti, aki tudja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam mi­lyen fontos szerepet tölt be az emberiség jelenében és jö­vőjében. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetes politikát folytat Elvtársak! Barátaim! A mi hazánkban, a Magyar Népköztársaságban az embe­rek magabiztosan, a jövőbe vetett szilárd hittel munkál­kodnak a szocialista társada­lom teljes felépítésének nagy művén. Tízegynéhány eszten­dővel ezelőtt, az 1956-os el­lenforradalmi felkelés tom- bolásának napjaiban nem so­kan gondolták volna azt, hogy 1968-ban Magyarország hely­zetének legfőbb jellemzője a kiegyensúlyozott és szilárd szocialista viszonyokon alapu­ló rend és nyugalom lesz. És mégis bekövetkezett. Minde­nekelőtt annak köszönhető, hogy a párt elnyerve a mun­kásosztály, a nép támogatását, leszámolt a dogmatizmussai és a revizionizmussal, politi­kailag elszigetelte és szétver­te a burzsoá ellenforradalmi erőket. A párt a tömegekkel össze­fogva dolgozik. Szövetségi po­litikánk szellemében, a közös szocialista cél szolgálatában most a Hazafias Népfront át­fogja és egységbe tömöríti társadalmunk, a nemzet min­den alkotó erejét. Az össze­fogással népünk nagy ered­ményeket ért el a munka szé­les frontján, a haza szocialis­ta átalakításában. A párt IX. kongresszusa megjelölte a feladatokat, ame- hlyeköt a szocialista társada­Szolidárisnk vagyunk a függetlenségükért küzdő népekkel lom építésének jelenlegi sza­kaszában meg kell oldani. Ez év elején hozzáláttunk a párt kezdeményezésére kidolgozott gazdaságirányítási reform be­vezetéséhez és dolgozunk a harmadik ötéves népgazdasági terv teljesítéséért, Az 1968-as év első öt hónapjának ered­ményei azt mutatják, hogy az elgondolások helyesek voltak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt mint marxista—leni­nista forradalmi párt követ­kezetes és egyértelmű politi­kát folytat. Politikánk több mint egy évtizede töretlen, ál­landó, de pártunk kötelessé­gének tartja, hogy a társadal­mi fejlődést, a helyzetet ál­landóan elemezze, az élet ál­tal felvetett- új kérdésekre he­lyes választ adjon. Pártunk, a magyar munkás- osztály, népünk annak idején elsőként követte a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom példáját, s 1919-ben létrehozta a Magyar Tanácsköztársasá­got. Az első magyar munkás­hatalmat akkor a nemzetközi imperializmus erőinek külső beavatkozásával, fegyverrel le­verték, kegyetlen ellenforra­dalmi rendszert vezettek be, de bármit tettek osztályellen­ségeink — íme, a szocializmus mégis győzött a magyar föl­dön! Népünknek a szabadságot, az új élet lehetőségét a Szov­Kedves elvtársak, barátaink' A nemzetközi helyzet alaku­lása, bonyolult világunk ese­ményei érthetően erősen fog­lalkoztatják pártjainkat, né­peinket. A külpolitikai esemé­nyek a haladás és a reakció el­lentétes erőinek összeütközé­seit és hatását tükrözik. Időle­ges kitérők és visszaesések le­hetnek és vannak is, de a tör­ténelem megy a maga útján előre. A haladás erői világ­szerte növekszenek. A kapita­lista rendszer a nemzetközi imperializmus kibékíthetetlen ellentmondásai következtében súlyos és növekvő problémák­kal küzd. Különböző tőkés or­szágokban ma már nemcsak kormányzati, hanem egyre erő­södő, mélyülő társadalmi vál­ság is kibontakozik. Mi teljes mértékben szolidá­risak vagyunk a kapitalista or­szágokban a tőkés kizsákmá­nyolás ellen küzdő osztálytest­véreinkkel, az imperializmus elnyomása ellen, a nemzeti függetlenségükért küzdő né­pekkel. A válsággal küzdő imperialisták gyakran kalan­dor vállalkozásokban keresik a kiutat. Ez fokozott helytál­lásra, aktív fellépésre, éber­ségre kötelezi a szocialista országokat, a kapitalista világ haladó mozgalmait, Ázsia és Afrika nemrégiben felszaba­dult népeit. Teljes mértékben szolidári­sak vagyunk vietnami testvé­reink harcával, jogos követelé­sével, hogy az amerikai agresz- szorok haladéktalanul és felté­telek nélkül szüntessék be a vietnami Demokratikus Köz­társaság bombázását és szün­tessenek be minden ellene irá­nyuló harci cselekményt. A békeszerető erőknek a kö­zel-keleti válságos helyzet meg­oldása érdekében is mindent meg kell tenniük. Izrael mind mostanáig nem teljesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, a megszállt arab területeket makacsul szeretné bekebelezni. Izrael miniszter- elnöke és más vezetői a minap is további fegyveres agresszió­val fenyegetőztek. A Magyar Népköztársaság az agresszív cselekedeteket elítélve a meg­támadott arab országok olda­lán lép fel a nemzetközi po­rondon. A magyar népet közvetlenül közelről érintő kérdés az euró­pai földrész biztonságának megteremtése. Ennek legfőbb akadályozója az a militarista és revansista politika, amelyet az Amerikai Egyesült Államok kormányának támogatásával a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei folytatnak. Az egész német nép jövőjét az a társadalom képviseli, amely a Német Demokratikus Köztársaságban épül és erősö­dik. Mi szolidárisak vagyunk a Német Demokratikus Köztár­saság népével, kormányával és segítjük harcukat. amelyet szuverenitásuk védelmében a Szovjetunióval és más szocia­lista országokkal szoros szövet­ségben a nyugatnémet milita- rizmus ellen vívnak. Közös feladatunk az egység erősítése a szocialista országok között Kedves elvtársak! Napjainkban rendkívül nagy, a nemzetközi élet egészére ki­ható jelentősége van a szocia­lista országok egységének, bel­ső szilárdságának, a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatának. Ezt az imperialisták is felis­merték. Hatalmas összegeket áldoznak az ellenünk folyta­tott propagandaháborúra, még külön »tudományos kutató« in­tézetet is létrehoztak azzal a céllal, hogy ideológiai zűrza­vart támasszanak, ily módon is kikezdjék a szocialista orszá­gok kapcsolatait, zavart kelt­senek a haladó erők soraiban, gátat vessenek a világméretű antiimperialista összefogásnak. Főleg a nacionalizmus, a nem­zeti gyűlölködés szításával igyekeznek megbontani a szo­cialista országok sorait. A cél­juk az, hogy elszakítsák ezeket az országokat a Szovjetuniótól és szembefordítsák egymással. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kor­mánya úgy véli, hogy a jelen­legi helyzetben nagyon fontos, közös feladatunk az egység erősítése a szocialista országok között és a Varsói Szerződés, valamint a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának ke­retében is. A szocializmusért, az embe­rek értelméért, szívéért, meg­győződéséért vívott politikai, ideológiai harc világméretek­ben a két társadalmi rendszer között, s a szocialista országo­kon belül egyaránt folyik. Mi elvetjük azt a tételt, hogy a szocializmus győzelmével és annak fejlődésével párhuza­mosan az osztályharc automa­tikusan éleződik. De saját har­caink és más szocialista or­szágok tapasztalatai azt bizo­nyítják ma is, hogy ez a küz­delem bizonyos körülmények között kiéleződik, bonyolultab­bá válik, az osztályharc élese­dik. Folyjék bármelyik ország­ban ez a harc, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt ilyen hely­zetben is teljes mértékben a kommunistákkal, azokkal szo­lidáris, akik a dogmatizmussai a revizionizmussal leszámolva az osztályellenséggel szemben a munkásosztály hatalmát, a szocializmus ügyét védik. Mi megértjük harcukat és készek vagyunk minden internaciona­lista segítséget megadni hozzá. Kedves elvtársak! Barátaink! A Szovjetunióban tett, nagy élményekben gazdag látogatá­sunk befejezéséhez közeledik. Küldöttségünk a rábízott mun­kát felelősen elvégezve tér vissza hazájába, a szocialista Magyar Népköztársaságba. Most, amikor elköszönünk Önöktől, élve az alkalommal, ismételten köszönetét mon­dunk a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának és kormá­nyának, közvetlen vendéglá­tóinknak, Moszkva, Volgográd, Tallinn lakosságának, az egész szovjet népnek azért az őszin­te rokonszenvért, meleg fogad- fatásért, barátságért, amellyel i.tt-tartózkodásunk minden nercében körülvettek bennün­ket. Búcsúzóul még egyszer sok sikert, új eredményeket kívá­nunk testvérpártunknak, a Szovjetunió Kommunista tártjának, igaz barátunknak •% szövetségesünknek, a Szov­jetuniónak itthon a kommu­nizmus építésében, a nemzet­közi küzdőtéren az emberiség békéjéért vívott harcukban. Őszinte szívvel sok sikert, bol­dogságot és békét kívánunk az egész szovjet népnek. Éljen a Szovjetunió dicső kommunista pártja! Éljen és virágozzék a nagy Szovjetunió! Éljen és erősödjék szüntele­nül népeink testvérisége és egysége, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Amikor az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára befejezte nagy hatású beszé­dét, a Kongresszusi Palotában jelenlévő mintegy hatezer moszkvai dolgozó helyéről fel­állva, nagy tapssal köszöntötte a magyar delegáció vezetőjét. Percekig hangzott az éljenzés, az ünneplők kórusban éltették a két testvéri nép barátságát A taps még csak fokozódott, amikor Kádár János és Leo- nyid Brezsnyev kézfogással üd­vözölte egymást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom