Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-04 / 155. szám
Csütörtök, 1968. július 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Munkúsnú Mezőről a gyárba----- Sokszor jártam már a Dráva partján fölépült ----------------- lakatosüzemeid Akármiről beszélgettünk, minden alkalommal visszakanyarodtunk a fiatal barcsi üzem megszületésének körülményeihez. Az üzemvezető meghatározása szerint a mezőről került a gyárba, a vasas szakmába az emberek többsége. A törzsgárdát a vállalat pécsi gyárában nevelődött barcsiak és környékbeliek alkották. Eleinte nagy gondot okozott nekik, hogyan neveljék rendre, fegyelemre, helytállásra társaikat. Tel- tek-múltak a hónapok, s a törzsgárda átformálta az új munkásokat, megtanította őket minél többet tenni a köz javára, beléjük plántálta az üzemi fegyelmet, rendet. Azóta háromszoros élüzem a barcsi gyár, s most éppen a szocialista üzem címért küzd. K isebb és nagyobb méretekben ugyanígy történt a megyeszékhelyen, Tabon és Nagyatádon, Csurgón és Marcaliban is. A megyei vezetés következetes politikájának eredményeként meggyorsult az ipar . fejlődése, s ezzel együtt rövid idő alatt megtöbbszöröződött a munkások száma is. A törzsökös munkások mellé tömegével kerültek be az új és fejlődő gyárakba falusi férfiak és nők, azelőtt háztartásban foglalatoskodó lányok és asszonyok, általános és középiskolát végzett fiatalok. S ez természetes, hiszen Somogy mezőgazdasági jellegű * megye, a gyorsabb iparosítást éppen azért szorgalmazták a megye vezetői, hogy munkát adhassanak a mezőgazdaságban felszabaduló embereknek, a tovább nem tanuló fiataloknak és az elhelyezkedni nem tudó nőknek. Az üzemekbe bekerülők házra, a kiállításra, aki azelőtt sohasem olvasott, nem nézett drámát és festményeket. Tréfás és komoly megjegyzésekkel serkentik társai, hogy járjon szemináriumra tájékozódjon a világ, az ország és a megye dolgaiban. S arra is, hogy nyitott szemmel járjon az üzemben, tegye szóvá, ha hibát lát. Így aztán előbb vagy utóbb mindnyájan felnőnek a törzsgárdához. Ennek az ideje éppen attól függ, hogy a közvetlenül velük dolgozó kommunisták és régi munkások milyen türelmesen nevelik őket. Legnagyobb hatással a szocialista brigádok emberformáló ereje van rájuk. Ez a hatalmas életiskola kialakítja bennük a munkás- osztályt jellemző vonásokat: a oolitikai öntudatot és helytállást, a munka és a gyár szere- tetét és megbecsülését, a közösségi érzést és a közügyek iránti érdeklődést. A somogyi munkások többsége fiatal, mind az életkorát, mind a munkaviszonyát tekintve. Nagyon sok üzem és gyár is fiatal, mint a cikk elején példának hozott barcsi lakatosüzem, s ezekben együtt fejlődik és terebélyesedik a törzsgárda a gyárral. Holnap a tegnapi új munkások nevelik az újonnan bekerülő embereket. Szakszervezeti bizalminak választották vagy munkásőrnek vették fel őket, esténként iskolába vagy szakmai továbbképzésre járnak. Amikor vietnami műszakot szerveznek vagy társadalmi munkára hívják a gyáriakat, az elsők között jelentkeznek. A gyűléseken sem ülnek hallgatagon, hanem szenvedélyesen és felelősen vitatkoznak, érvelnek, mint »hogy a gazdához illik. Szívesen jelentkeznek politikai oktatásra, és szabad idejükben újításokon törik a fejüket. S mindez annak az eredménye, hogy a munkásközösség rövid idő alatt a maga képére formálja a soraiba kerülőket. S hozzáteszem, hogy az új munkások maguktól is nevelődnek. Egyre többen kerülnek be érettségivel az üzemekbe, s ha ehhez Műveltebb, képzeltebb a muckásság hozzászámítjuk a továbbtanulókat, elmondható, hogy műveltebb és képzetteb a munkásság, sokkal jobban megállja a helyét, mint bármikor Tettekkel bizonyítja, hogy elfogadja és elismeri a párt vezető szerepét. A somogyi munkások ezrei tudatosan részt vesznek a párt politikájának érvényre juttatásában. Ez megnyilvánul a reform si- Kerre viteléért tett erőfeszítéseikben, a Tegyünk többetSo- mogyértl-mozgalom támogatásában, a szolidaritási akciókban, a társadalmi munkában való részvételben és még sok egyébben. Somogybán a számszerű növekedés és a jobb területi megoszlás megsokszorozta a munkások társadalmi és politikai befolyását. A nevelés és átformálás feladata éppen ezért egyre nagyobb feladatokat ró a kommunistákra és a régi munkásokra. Tőlük függ, hogy a gyárkapun belépők milyen gyorsan válnak öntudatos munkásokká. Lajos Géza Garancia gyermekruliára A bizonyítványt a vevők állították ki Még nem volt reklamáció Az átalakított Csibi Gyermekruházati Áruház szerződést kötött a Kaposvári Ruhagyárral, hogy közvetlenül értékesíti a gyár termékeit. A kirakatban megnyitása óta külön helyet foglalnak el az itt készített ruhák. A boltban is különös gondossággal kezelik az innen érkező árut, hiszen a gyár minden gyártásból eredő hibáért egyéves garanciát vállal. Ezt az újszerű áruértékesítést a gazdasági reform tette lehetővé. A velejáró haszon azonban mindenkit érint, hiszen a szülője örülnek a jól megvarrt tartós ruháknak. Szállítás előtt az üzemben ►>K- betűs bélyegzőt ütnek azokra a gyermekruhákra, amelyeket közvetlenül — a nagykereskedelmi vállalat kikapcsolásával — küldenek a boltba. Ez a bélyegző a garancia alapja. Éppen három hónap telt el a meknyitás óta. Ez alatt az idő alatt azonban még egyszer sem érkekett reklamáció a kaposvári gyár termékeire. Fedig jelentős az a mennyiség, amit így kap az áru- házDr. Nagy Gyula, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője azt is elmondta, hogy nagyon megkedvelték ezeket az árucikkeket a vásárlók. LENGYEL HAJÓ MEXIKÓNAK A szczecini hajógyárban a napokban elkészült egy teherhajó egy mexikói hajótársasá ?nak. Képünkön a vízre bocsátás előtti pillanatban látható »Azteca« Mexikó legnagyobb és legkorszerűbb keres kedelmi hajója lesz. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Az öntudat is lassan érik nem egy csapásra válnak _______________ munkásokká. A sokat emlegetett és példának állított munkásöntudat csak a régiek türelmes nevelő munkájával formálódik ki bennük. Szükség van egy bizonyos időre, amíg öntudatos munkásemberekké érnek. Azzal, hogy belépnek a gyárkapuján, még nem változik meg, a gondolkodásuk és a szokásuk. A környezetükből magukkal hoznak világnézeti, politikai, felfogásbeli, erkölcsi és magatartásbeli különbségeket. Ezt aztán a közösség ereje és példamutatása napról napra csiszolja róluk. Aki például későbben kezdte és hamarabb befejezte a műszakot, s közben is gyakran tartott szünetet, megtanulja forintokban mérni a perceket. Aki se- lejtet gyártott, nem vigyázott a gépre és a szerszámra, azt a többiek addig figyelmeztet- tik, amíg szintén megtanulja, csak szépen, jól érdemes, szabad dolgozni. Ebben az őszinte kohóban megváltozik a közügyek iránt közömbös ember, rászokik a könyvre, a színKei peri Kényszerből fürdünk. A hullámok hátán nagy zökkenésekkel igyelzszik Bala- tónfüredről Siófok felé a négyszemélyes motorcsónak. Vezetője, Országh István, a Siófoki Hajózási Vállalat főmérnöke negyedórái út után kérdezi meg: — Nem fáznak? Már régen levetettük a zakónkat, miután csuromvizes lett. Hiába, hozzá kell még szokni a csónakon átcsapó hullámokhoz. Percenként mosnak bennünket. Vihar ez? A szél egy méternél nagyobb hullámokat ver. Időnként égető napfény szárítgat bennünket, aztán felhő fut át fölöttünk, csípős szél kíséretében. Kollégám azt kérdi két hullámzuhany között: — Félsz? — Nem. És összekoccan a fogam. — Milyen mély itt a víz? — Nem sok, talán négy méter — válaszolja a főmérnök. — Akkor nem szállók ki — teszi hozzá kollégám. Megyünk tovább. Fürdünk és fázunk. Cigarettára gyújtanánk, de a víz mindig kiA Kaposvári Cukorgyár értesíti mindazokat a férfi és női munkavállalókat, akik a folyó évben a répafeldolgozási időszakban munkát kívánnak vállalni, felvételük biztosítása végett jelentkezzenek a gyár munkaügyi osztályé n. JELENTKEZÉS CSAK SZEMÉLYESEN TÖRTÉNHET, vidéki dolgozók vasúti és autóbuszköltségét a gyár megtéríti abban az esetben, ha ténylegesen munkába is állnak. Azoknak a vidéki és helybeli dolgozóknak, akiknek a gyár felszólítást küldött és a válasz-levelezőlapot visz- szaküldték, JELENTKEZNIÜK NEM KELL! (7282) mossa a kezünkből. Az északi part lassan ködbe vész. A délit sem lehet yrtég látni. Lábunknál a motor dobogással küszködik a hullámokkal. Alattunk egyre magasabb lesz a víz a csónakban. — Tudsz úszni? — kérdem a kollégát. — Miért, te tudsz? A kérdés válaszolatlan maradt. A somogyi partot keressük. Megvan. Akkor egy motoros gyors száguldással egyenesen felénk tart. Figyeljük, hogyan jut egyre közelebb. Amikor odaérnek, a vezetőjük csak ennyit kérdez: — Nem találkoztak egy gumimatraccal ? — Eltűnt? — Hiányzik. Megjelenik fölöttünk egy repülőgép is. Füred fölött megfordul, aztán indul újra a víz fölé. Tanakodunk, kit sodorhatott el a vihar. S azt is kérdezzük egymástól, vajon sikerül-e megtalálni. A motoros gyors vágtával távolodik tőlünk. Egyedül maradunk megint a nagy vízen. De valahogy sokkal biztonságosabbnak érezzük a csónakot. Mintha ezután a találkozás után már sikerült volna megnyergelni a hullámokat. — Milyen vihart bír ki ez a csónak? — Elméletileg a legerősebbet is. Nem borul fel, ne féljenek. Vidámak vagyunk. S talán valami dalt is volna kedvünk dúdolni. Hiszen nem vagyunk egyedül. A motoros a pontként evickélő csónakot is észre vette. Egyre közelednek a parthoz. Mennyire lehet még? Talán másfél kilométerre. Vízi buszok üdvözölnek bennünket, hajókürttel. Közel látszanak a fehér vitorlások is. Felénk tart egy vízibusz. Vagy csak mi gondoljuk ezt? Megfordul, és behúz előttünk a kikötőbe. Közel már a hullámtörő. A motor mellett a labdacsot figyeljük. Puha. — Mivel megyünk? — kérdi a főmérnök. — Hogyhogy mivel? — Hát ha a labdacs puha, az azt jelenti, hogy elfogyott a benzin. — No még csak ez hiányzott. Gyors jeladás. Üzemanyagot a kikötőből várunk. A csónak valami rejtett tartalékkal még mindig tovább megy. Dolgozik a motor. Még ötven méter a kikötő ... Még tíz... Aztán bent vagyunk a hullámtörő mögött. S akkor a motor egy nagy prüszköléssel leáll. A főmérnök felsóhajt: — Ha a nyílt vizen fogy el, elsodor bennünket a szél. Lapáttal megyünk tovább. Lassan haladunk előre. Egy öreg matróz nevetve pipázik a sólyatér mellett. — Gyászosan jöttök — ki ált ja. — Elfogyott a benzin — válaszoljuk. — Tudom. — Honnan? — Hát csak rátok kell nézni. Nagy a hullám kinn? — Nem mondhatnánk. Csak egy kicsit borzolja a szél a vizet... Kercza Imre Hadüzenet a szabálytalanságoknak RENDELET AZ ILLETMÉNYFÖLDEKRŐL Mint ismeretes a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a 12/1968. (III. 16) MÉM. számú rendeletben szabályozta az illetményföld-használatot. Fontos és időszerű tennivaló volt ez, hiszen számos vizsgálat, ellenőrzés mutatja, hogy ekörül számos helyen nincs minden rendben. Viszonylag magas azoknak a száma, akik ilyen vagy olyan oknál fogva illetéktelenül használnak bizonyos földterületeket, vagy ha jogosultak is, több földet használnak, mint amennyi jog szerint járna nekik. 22 mázsás árpatermés Tengődön Száznegyvenhét holdról 22 mázsás ősziárpa-átlagter- mést takarítottak be a tengődi Űj Élet Termelőszövetkezetben. Kombájnjaikkal megkezdték a búza aratását is. Az elsőként learatott — s az átlagosnál gyengébb — 24 holdas Bezosztaja-táblájuk 15 mázsás átlaggal fizetett. Kik jogosultak rá ? Az új miniszteri rendelet pontosan meghatározza, kik részesülhetnek munkakörük alapján illetményföld-juttatásban. A felsorolásban első helyen az államvasutak alkalmazottai találhatók. Ebben a pályaőröktől az állomásvezetőkig szerepelnek a jogosultak. A továbbiakban kimondja, hogy illetményföldre tarthatnak igényt a Művelődés- ügyi Minisztérium alá tartozó oktatási intézmények dolgozói közül a tanítók, tanárok, szakoktatók és óvónők. Továbbra is jár az illetményföld a termelőszövetkezetek szerződéses alkalmazottainak, a MÉM felügyelete alá tartozó alsó és középfokú oktatási intézmények tanárainak és tanműhelyi főnökeinek, valamint diákotthon-vezetőinek; a vízügyi szolgálat meghatározott beosztású dolgozóinak; az igazságügy-minisztériumi célgazdaságok dolgozóinak és vezetőinek. Továbbra is, mint eddig, megkapják az illetményföldet az erdészek, valamint az állami gazdaságok mindazon dolgozói, akik legalább nyolc hónapra leszerződtek a gazdaságba. A felsoroltakon kívül a rendelet részletesen tartalmazza mindazokat a foglalkozási ágakat, amelyekben a dolgozók illetményföldet kaphatnak. Rendezik a földnyilvántartásokat A gazdálkodás biztonsága szempontjából igen fontos a rendelkezésnek az a pontja, amely kimondja, hogy az illetményföld-juttatás céljára fenntartott területeken kívül az állami szervek nem igényelhetnek újabb földterületet sem termelőszövetkezettől, sem pedig állami gazdaságtól. jNem lehet megszüntetni az ■allami tartalékföldekre vonatkozó haszonbérleti szerződéseket sem, illetményföld- juttatás miatt, A rendelkezés intézkedik arról, hogy a földnyilvántartás szempontjából rendezetlenül maradt földterületeket érintő kezelési változásokat az állami földnyilvántartáson át kell vezetni. Ha az illetményföldekre jogosultak egyéb címen is használnak bizonyos nagyságú földterületet, büntetőjogi felelősségük tudatában ezt munkáltatójuknak 15 napon belül jelenteni kötelesek. Mindkét előírás hozzájárul ahhoz, hogy végre megszűnjenek a földhasználattal kapcsolatos visszásá- gok, amelyek nem ritkán a korrupció határát súrolták. Mekkora lehet az illetményföld? A használatba adott földterület nagyságát illetően az elosztásnál szociális szempontok is érvényesülnek. így például a nagy családos dolgozók előnyt élveznek mind az illetményföld nagyságát, mind a minőségét illetően. Az illetményföld területe azonban az 1600 négyszögölet nem haladhatja meg. Az utóbbi években gyakran tapasztalhattuk, hogy éppen azok kerültek hátrányos helyzetbe az illetményföldek juttatásánál, akik leginkább rászorultak volna. Nem ritkán az érvényes rendelkezéseket kijátszva olyanok is illetményföldhöz jutottak, akik munkakörüknél fogva nem voltak rá jogosultak. Előfordult olyan eset is, hogy az ilyen illegálisan használt földek után azok, akik használták, adót 6em fizettek, ilyenformán kétszeresen is megkárosították az államot. Az új rendelkezés hozzájárul ahhoz, hogy legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld azokat szolgálja, akiknek arra törvényben biztosított joguk van. Ehhez természetesen elengedhetetlen a hűséges, pontos végrehajtás. K. L é
