Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRI AI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér | Somogyi Népit AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LApj^Á XXV. évfolyam, 155. szám 1968. július 4., csütörtök IFTTtZtn Szovj eí—m agyar Ijarátsági nagygyűlés Moszkva lián Hável József és Bajnok Zsolt, az MTI tudósítói jelentik: Szerdán délben a Kreml Kongresszusi Palotájában szov­jet—magyar barátsági nagygyűlést rendeztek a magyar párt­ós kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatása alkalmából. A hatezer személyes kongresszusi palota — amelyet magyar és szovjet zászlókkal díszítettek fel — zsúfolásig megtelt. Moszkvai idő szerint pontosan déli 12 órakor foglalta el he­lyét az elnökség. A nagygyűlés részvevői helyűikről felállva, percekig tartó tapssal, éljenzéssel ünnepelték a magyar vendégeket, Kádár Jánost, Fock Jenőt és küldöttségünk többi tagját, valamint a szovjet vezetőket: Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, Alekszej Koszigint, Kirill Mazurovot, Arvid Pelsét, Nyikolaj Podgor- nijt, Alekszander Selepint, Mihail Szuszlovot, Gennagyij Vo- ronovot, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagjait, Jurij Andropovot, Viktor Grisint, Dmitrij Usz- tyinovot, a politikai bizottság póttagjait, Ivan Kapitonovot, Fjodor Kulakovot és Mihail Szolomencevet, az SZKP KB tit­kárait, M. Leszecskót, I. Novikovot, Ny. Tyihonovot és V. Kirillint, a minisztertanács elnökhelyetteseit, valamint And­rej Gromiko külügyminisztert. Az elnökségben foglalt helyet Nyikolajeva—Tyereskova, a szovjet nőszövetség elnöke, Anasztasz Mikojan, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének tagja és Nyikolaj Svernyik, a kommunista mozgalom veteránja. Az elnöklő Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd felcsendültek a magyar és a szovjet himnusz hangjai. A barátsági gyűlésen felszólalt Vaszilij Mojszejev, a Szocialista munka hőse, a 20-as hőerőmű gépkezelője, aki a moszkvai dolgozók nevében üdvözölte közvetlen szavakkal delegációnkat. A következő felszólaló, Pjotr Fedoszejev aka­démikus, az SZKP Központi Bizottsága mellett működő marxizmus—leninizmus intézet igazgatója, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnöke méltatta a két testvéri nép kö­zött mind szorosabbá váló kapcsolatok jelentőségét. Vera Taraszova, a 69-es iskola tanítónője a moszkvai értelmiségi dolgozók üdvözletét tolmácsolta. Hosszan zúgott a taps, amikor Leonyid Brezsnyev emel­kedett szólásra LEONYID BREZSNYEV: Örömmel töltenek el bennünket a magyar nép nagy sikerei — Kedves elvtársaink és barátaink! Tisztelt moszk­vaiak! Fővárosunk forrón és őszin­tén, hagyományos moszkvai vendégszeretettel fogadja is­mét vendégeinket a testvéri Magyarországról. Pártunk köz­ponti bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kor­mány nevében, valamennyi itt összegyűlt moszkvai lakos nevében szívből üdvözlöm kedves magyar barátainkat. Az önök szovjetunióbeli lá­togatását úgy tekintjük, mint pártjainkat, államainkat, né­peinket egyesítő testvéri kap­csolatok, barátság és együtt­működés fejlődésének és el­mélyülésének új, fontos sza­kaszát. A tárgyalások, amelyeket a magyar küldöttséggel foly­tattunk, ismét igazolták, hogy pártjaink és kormányaink kö­zött teljes a 'nézetazonosság a nemzetközi élet alapvető kér­déseiben. E tárgyalások lehe­tővé tették azt is. hogy a szovjet—magyar kapcsolatok egy sor fontos kérdését meg­vitassuk és tapasztalatcserére kerüljön sor az országainkban folyó belső építőmunka né­hány időszerű feladatának megoldását illetően. A Szovjetunió kommunistáit és egész népünket örömmel töltik el azok a nagy sikerek, amelyeket a Magyar Népköz- társaság a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével á szo­cializmus építésében elért. Annál is inkább tiszteljük az új Magyarország nagy sike­reit, mivel tudjuk, s jól em­lékezünk arra, hogy milyen megpróbáltatáson mentek ke­resztül a magyar' kommunis­ták és az Önök országának összes dolgozói 12 évvel ez­előtt, amikor a belső és a nemzetközi reakció vad tá­madást indított a szocializ­mus magyarországi pozíciói ellen. Az akkor kialakult bonyo­lult helyzetben arra volt szük­ség, hogy a magyar forrada­lom élcsapata, a kommunis­ták pártja szilárd és határo­zott, bátor és elvhű legyen a dolgozók érdekeiért, a szocia­lizmus ügyéért folytatott harc­ban. És a magyar kommu­nisták, akiket a munkásosz­tály, valamint a nép többsége támogatott, akik a többi szo­cialista országgal való testvé­ri internacionalista szövetség­re támaszkodtak, vissza tud­ták verni a reakciót és v<Mtéfc a szocializmust meg­Allamaink ssorosan együttműködnek a nemzetközi küzdőtéren Elvtársak! A szovjet nép tavaly, az egész világ dolgozóival együtt ünnepelte a szovjet állam fennállásának fél évszázados jubileumát. Az elmúlt évek hatalmas vívmányaira támasz­kodva, a kommunisták és az összes szovjet emberek gigászi munkát végeznek a kommu­nista építőmunka tervei és fel­adatai megvalósítása érdeké­ben. Pártunk nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy minden eszközzel növelje a szovjet emberek politikai aktivitását, a társadalmi élet minden terü­letén fejlessze a szocialista de­mokráciát, megszilárdítsa a törvényességet és a jogrendet. Egyetlen valamennyire is je­lentős kérdést sem oldanak meg nálunk a nép véleményé­tek kikérése nélkül. Mind a Szovjetunió Kom­munista Pártja, mind a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a sikeres szocialista építőmunka fontos feltételének tekinti a testvéri szocialista országok szaros, minden vonatkozásban megvalósuló együttműködését. Pártjaink egymással szoros kapcsolatot tartva fenn, tevé­keny harcot folytatnak a szo­cialista közösség és a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. Államaink szorosan együttmű­ködnek a nemzetközi küzdőté­ren. A párt- és állami élet min­den területén sikeresen fejlő­dik a szovjet—magyar együtt­működés. Egyszóval, elvtársak, sok munkát elvégeztünk már, tok folyik most, de nem kevés az, amit még tennünk kell, és mi reméljük, hogy a Magyar Nép­köztársaság párt- és kormány- küldöttsége szovjetunióbeli lá­togatásának eredményeként to­vább szélesedik országain! együttműködése. Szeretném önöket, kedves barátaim, biztosítani afelől hogy a Szovjetunió a jövőben is szilárdan és következetesen fog haladni ebben az irányban. Újabb megrázkódtatások érik a kapitalista rendszert Elvtársak! Népeink alkotó tevékenysé­ge bonyolult nemzetközi hely­zetben folyik, nem szűnik a megfeszített küzdelem egy­részről a béke, a demokrácia és a szocializmus, másrészről a reakció és az imperializmus erői között, és mint minden osztályharc, e küzdelem is a lehető legnagyobb éberséget szervezettséget, az imperialis­ta reakció megfékezésére irá­nyuló tevékeny, egyeztetett akciókat kíván a munkásosz­tály, a dolgozók, valamennyi kommunista részéről. Az utóbbi idők eseményei arról tanúskodnak, hogy a ka­pitalista rendszer komoly meg­rázkódtatások újabb szakaszá­ba lépett A politikai, gazda­sági és szociális jogaiért har­coló munkásosztály nyomása, a faji megkülönböztetés és el­nyomás minden formája ellen fellépő széles tömegek nyomá­sa, a militarizmus és az ag­resszió politikája ellen tilta­kozó dolgozók nyomása mind szemmel láthatóbbá teszi azt, hogy a társadalmi élet tőkés rendszere pusztulásra van ítélve. Az Amerikai Egyesült Álla­mokat — a mai kapitalizmus fellegvárát — szociális és faji konfliktusok feszítik. Az egész világ szeme láttára vallott ku­darcot az amerikai vezetők ama kísérlete, hogy felépítsék az USA-ban az úgynevezett »-nagy társadalmat«. Az állam, amely az erősza­kot és a terrort politikai alap­elvévé emelte, ezért politikai vezetőinek életével fizet A mai Amerikának — a monopó­liumok Amerikájának — szé­gyene Martin Luther King, az amerikai négerek jogaiért fo­lyó harc egyik vezetőjének és a vietnami háború ellen fellé­pő Robert Kennedy demokrata párti szenátor meggyilkolása. A politikai bánditizmust szü­lő társadalmi és politikai rend megvetést és undort kelt világszerte. Komoly nehézségiek elé ke­rültek a legnagyobb európai tőké« országok is. Az NSZK-ban, ahol aktivi­zálódnak a militarizmus és a revansizmus erői, ugyanazok a politikai erkölcsök virágoznak, mint az Egyesült Államokban. A Német Szövetségi Köz­társaság uralkodó körei be­tiltották a kommunista pár­tot, és széles lehetőségeket nyitottak az újfasiszta nemze­ti demokrata párt tevékenysé­ge előtt. A bonni hatóságok semmit nem tesznek az ellen, hogy az olyan revansista szer­vezetek és szövetségek, mint például az úgynevezett »szudél a németek közössége«, tovább folytatják bűnös tevé­kenységüket, nyíltan lépnek fel más államokhoz tartozó te­rületek iránti igénnyel. A militarista politika és a fasizmus újjászületése, a »szükségállapot-törvények« el­leni tömeges tiltakozások, a Nyugat-Németországon végig- hullámzó gyűlések és tünteté­sek arról tanúskodnak, hogy a munkásosztály, Nyugat-Né- metország összes haladó erői nem akarják, hogy megismét­lődjenek a hitleri »Reich« tra­gikus idejének eseményed. Jelenleg a helyzet vala­mennyire stabilizálódott A monopóliumok részleges en­gedményeket tettek a munká­soknak, de ennek az ország­nak a szociális problémái ép­pen úgy, mint a többi kapita­lista ország problémái, még megoldásra várnak. Nagy-Britannia éles pénz­ügyi válság szorítójában van. A dolgozó Anglia felháboro­dottan tiltakozik az ellen, hogy a gazdasági nehézségeket a dolgozók rovására oldják meg. Olaszországban megbukott és szétesett az úgynevezett »középbal« koalíció, amely né­hány évvel ezelőtt a jobboldali szocialisták megalkuvó politi­kájának következményeként jött létre. A legutóbbi válasz­tások a baloldali erők, minde­tfolyimtás a 2, oldalon) Befejeződlek a magyar-szovjet tárgyalások A moszkvai Kremlben szer­dán befejeződtek a magyar— szovjet tárgyalások — jelenti a TASZSZ. A megbeszélések során a felek eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet­ről — ideértve az európai biztonság kérdéseit —, vala­mint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű problémáiról. Az elvtársi és szívélyes légkör­ben lefolyt tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jellemzi vak er nnyi megvitatott kér­dést illetően. Szovjet részről a megbeszé­léseken részt vett Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Genna­gyij Voronov és mások. Ma­gyar részről Kádár János, Fock Jenő, Aczél György, va­lamint a magyar párt- és kormányküldöttség többi tag­ja. (MTI) Fogadás a magyar küldöttség tiszteletére Szerdán délután a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa foga­dást adott a Kádár János veze­tésével Moszkvában tartózko­dó magyar párt- és kormány- küldöttség tiszteletére. A Fogadások Házában lezaj­lott baráti hangulatú esemé­nyen jelen volt Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin, Kirill Ma­zurov, Gennagyij Voronov, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, Dmitrij Vsztyinov, a politikai bizottság póttagja, Fjodor Ku­lakov és Mihail Szolomencev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkárai, Mihail Jasznoo, Motejusz Sumauszkasz, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettesei, M. Leszecsko, V. Kirillin, Ny. Tyihonov, L. Szmirnov, I. No- vikov és V. Dimsic miniszter­elnök-helyettesek, továbbá Andrej Gromiko külügymi­niszter, Andrej Grecsko mar­sall, honvédelmi miniszter is. Ott volt a fogadáson Loson- czi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, aki szabadságának egy ré­szét a Szovjetunióban tölti. Ugyancsak részt vett a foga­dáson a moszkvában akkredi­tált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. (MTI) A 11. találkozó Szerdán a párizsi előzetes megbeszéléseken a 11. alka­lommal találkoztak a VDK és az Egyesült Államok képvise­lői. Xuan Thuy közölte, hogy a VDK kormánya megint szaba­don bocsátott három amerikai pilótát, jóllehet az ország lé­giterében lelőtt és foglyul ej­tett amerikai repülőket »tetten ért bűnözőknek« tekintik. Harriman a szerdai ülésen is »propagandamanőverekkel« és az amerikai történelem »ki- forgatásával« vádolta partne­rét, ami viszont nem zárta ki, hogy a szerdai ülés 75 perces »rekord« teaszü­nete után őszinte köszöne­tét mondjon a VDK kor­mányának az amerikai pi­lóták újabb csoportjának szabadon bocsátásáért. A szerdai ülés után Xuan Thuy államminiszter, a VDK küldöttségének vezetője nyilat­kozott a sajtó képviselőinek: — A mai tanácskozáson — mondotta — egy centiméterrel sem jutottunk előbbre, mert az amerikai fél továbbra is ra­gaszkodik imperialista, ag­resszív álláspontjához. Ennek az az oka, hogy az amerikai kormány az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatával ellentétesen járt el a múltban — fűzte hozzá Xuan Thuy. (Ma, július 4-én ünnepli az Egyesült Államok a független­ség napját.) — Azt kérem önöktől — je­lentette ki a vietnami fődele­gátus —, hogy továbbítsák az amerikai néphez a VDK kormánya képviselőinek szavait és nézeteit. — Szilárdan szembeszegü­lünk az Egyesült Államok kor­mányának agresszív álláspont­jával, de mindenkor baráti ér­zésekkel viseltetünk az ameri­kai nép iránt Köszönjük az amerikai népnek, hogy ügyünk mellett foglalt állást és ezt tüntetésekkel kinyilvánította. (MTI) Nyugati jegyzék Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország moszkvai nagykövete szerdán azonos szövegű jegyzéket nyújtott át a szovjet külügy­minisztériumban. A jegyzék­ben az NDK-nak a Nyugat- Berlinbe vezető utazásokkal kapcsolatos korlátozó intézke­dései ellen tiltakoznak. A három nyugati megszálló hatalom korábbi nyilatkozatán hoz hasonlóan a jegyzékben hangsúlyozza, hogy az intéz­a Szovjetunióhoz kedések »nem szolgálják a fe­szültség enyhítését, és árta­nak a Kelet- és Nyugat-Euró- pa közötti szorosabb együtt­működésre irányuló erőfeszí­téseknek«. A jegyzék a Szovjetunió részvételével kötött négyha­talmi egyezményre hivatkozva megkísérli a Szovjetuniót fe­lelőssé tenni az NDK-nak szu­verén államként hozott jogos intézkedéseiért (MTI) Dráma a Centrál parkban Szerdán reggel véres tűz­harc tört ki New York köz­pontjában, a Central parkban egy magányos, puskás gyilkos és a rendőrség között: az AP első jelentése szerint négy sze­mély meghalt és kettő megse­besült. Mint az AP jelentette, egy magányos férfi a Central park egyik fedett pihenőjében agyonlőtt egy asszonyt, majd felmászott egy fára és onnan tűz alá vette a közelben tartózkodó járókelőket és az elősiető rendőröket. A magányos lövész még két embert lőtt le a Metropolitan Múzeum közelben lévő épüle­te előtt, majd a karhatalom könnygázzal kényszerítette ar­ra, hagy tornásszon a fáról. A gyilkos a fa közelében lévő egyemeletes pihenőépület tete­jére mászott; két detektív ekkor egy lét­rán megközelítette és 14 golyót eresztett belé. A félelem negyven percéről egyébként a hírügynökségek a legellentmondóbb jelentéseket adják. A Reuter például azt ír­ta, hogy a lövész a múzeum tetejéről lövöldözött és végül egy helikopter segítségével tették ártalmatlanná. Az AP későbbi jelentése szerint csak ketten haltak meg, a többiek megsebesültek. Sem a gyilkos személyéről, sem áldozatairól nem közöltek részleteket, így a tragédia Oka is egyelőre ismeretlen. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom