Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-07 / 132. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1968. június T> Megindult a közlekedés Franciaországban Teljesítették a postások és a vasutasok követeléseit Három létfontosságú gazda­sági ágban a sztrájkolok nagy győzelmével véget ért a há­rom hete megkezdett harc: a vasútnál, a postánál és a pá­rizsi városi közlekedés dolgo­zóinál. Csütörtök reggel valameny- nyi szakszervezet együttes felhívására a vasútnál, a pos­tánál megkezdődött a munka fokozatos felvétele, és megin­dultak Párizsban az első met­rószerelvények és autóbuszok. Valószínű, hogy meggyor­sulnak a tárgyalások a többi foglalkozási ágban is. Így esetleg a jövő hét elejére tel­jesen helyreállhat a gazdasági élet. Máris megegyezés szü­letett az építőiparban. A gép­iparban azonban a tőkések és a munkáltató állam makacs ellenállása miatt egy helyben topognak, az autóiparban pe­dig holtponton vannak a tár­gyalások. Az államosított Be nault-művek vezetősége a flins-i gyártelepen ezer ro­hamrendőrrel távolította el csütörtökre virradó éjjel a sztrájkőrséget, amely nem ta­núsított ellenállást. A többi gyártelepet, közöttük a leg­nagyobbat, a billancourt -it, továbbra is megszállva tart­ják a sztrájkolok. Továbbra is tart a sztrájk a francia televízió és rá­dió alkalmazottai köré­ben. A harc során szerdán a kor mány három lényeges enged­ményre kényszerült. Leváltot­ták az eddigi vezérigazgatót és három igazgatót. Vissza­vonták azt a rendelkezést, amellyel megkísérelték egy magáncég és a hadsereg szak­embereivel helyettesíteni a sztrájkoló technikusokat, a tájékoztatásügyi miniszter pe­dig békülékeny hangú nyilat­kozatában késznek mutatko­zott a tárgyalások folytatásá­ra. A CGT elnöksége szerda este nyilatkozatban állapítot­ta meg, hogy a hatalmas sztrájkmozgalom nyomásával évek óta visszautasított kö­vetelések kielégítését sike­rült kiharcolniuk. A CGT elnöksége hangsúlyozza, hogy mindenütt, ahol a lényeges követeléseket kielégítették, a dolgozóknak az az érdekük, hogy a munka felvétele mel­lett foglaljanak állást. A CGT végül felhívja a dolgozókat, hogy legiontosabb anyagi jel­legű követeléseik kielégítése után a választási küzdelem­ben folytassák a harcukat a politikai változásért, és ily módon tegyék teljessé győzel­müket. Az Humanité csütörtöki szá­ma felhívást közöl, amely éber ' ;re szólítja fel a sztrájkoló dolgozókat egyes Építkezik, figyelem! Falazó- és (éles) vakolóhomok megrendelését köbméterenként 80 Ft- os áron házhoz szállít­ja a töröcskei Ady End­re Mezőgazdasági Tsz. Megrendeléseket írás­ban a fenti címre vagy telefonon Simonfa 6-ra kérjük. Azonnal szállí­tunk. (9535)-baloldali- csoportok provokációival szemben. Ezek a -baloldali- csoportok azt állítják, hogy az anyagi követelésekért folytatott harc túlhaladott álláspont, erőszak­kal is szembeszegülnek a dol­gozók akaratával, hogy köve­teléseik teljesítése után mun­kába álljanak. Ezzel veszé- lyeztetiK mindazt, amit a szakszervezetek által folyta­tott tárgyalásokon a dolgozók kiharcoltak, és kétségtelen szolgálatot tesznek a g.aul- leista rendszernek és a leg­kapzsibb tőkéseknek. Álforra­dalmi frázisok leple alatt a dolgozók harcát irányító szakszervezeteket és aktivis­tákat, valamint a kommunis­ta párt baloldali egységpoli­tikáját támadják. Szerdán, magyar idő sze­rint az éjszakai órákban Jor­dánia és Izrael kérésére ülést tartott a Biztonsági Tanács. Az ülés napirendjén Jordá­nia és Izrael állandó ENSZ- képviselőinek június 5-i le­vele szerepelt. Jordánia a Biztonsági Tanács elnökéhez címzett levélben panaszt emelt Izrael újabb agresszív cselekménye miatt. Izrael vi­szont Jordániára próbálta há­rítani a felelősséget. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front harcoló alakulatainak tüzérsége éjsza­kánként egy percnyi nyugtot sem nagy a megszálló csapa­tok és a bábrendszer hadve­zetőségének. Csütörtökre vir­radóra ismét 182 milliméteres szovjet gyártmányú rakéták csa­pódtak be Saigon straté­giai fontosságú épületeibe. Találat érte a folyami Kikötő raktárövezetét, továbbá az úgynevezett Y hidat. Cholon övezeteiben a haza­fias erők katonái tartósan be­fészkelték magukat számos háztömb falai közé, s az ame­rikai tankok, repülőgépek és gyalogsági fegyverek szűnni nem akaró össztüze ellenére immáron hosszú idők óta tart­ják állásaikat. Belgrádban szerdán ismét felmerült annak a veszélye, hogy a vasárnap este meg­kezdett diákakciók újból el­fajulnak, azonban nem az egyetemisták miatt. A jugosz­láv főváros különböző ré­szeiben ugyanis szélsőséges követeléseket tartalmazó olyan röplapokat terjesztet­tek az egyetemisták nevében — amelyeket nem az egyete­misták írtak. Az egyetemis­ták szövetsége és a hétfőre virradóra alakult akcióbizott­ság ezért éberségre intett. A jogi kar kommunistáinak ér­tekezlete, sok belgrádi és vi­déki gyár, iskola kollektívája a kilengésektől való tartózko­dásra szólította fel a diákokat. A belgrádi egyetem épüle­teit a diákok változatlanul éj­jel-nappal megszállva tart­ják. Az ügyészség betiltotta a Sztudent című diáklap leg­újabb számának terjesztését, mert az indoklás szerint ha­mis, koholt és nyugtalan sá­Teljes erővel folyik a jú­nius 23-ra és 30-ra kitűzött francia választások előkészí­tése. Jelenleg a jelöltek be­nevezése folyik, ezt a pártok közül a 487 választókerület mindegyikében eddig egyedül a Francia Kommunista Párt hajtotta végre. A párt csak­nem kivétel nélkül újra jelöl­te eddigi képviselőit. A töboi pártnál, a giaulleistákat is be­leértve, a sok személyi és más vita miatt csak lassan halad a jelöltek kiválasztása. De még számukra sincs késő, jú­nius 9-én, vasárnap éjfélkor zárul le a nevezések törvé­nyes határideje. A gaulleista párt elhatározta, hogy saját jelöltjeit és mindazokat, akik­nek támogatást ad, »-unió a köztársaság védelmére* címke I alatt indítja. Az ülésen a tanács tagjai elfogadtak egy táviratot, amelyben részvétüket fejezték ki a Robert Kennedy szená­tor ellen elkövetett merény­let miatt a szenátor feleségé­nek. Ezután a delegátusok rö­vid nyilatkozatban ítélték el a Los Angeles-i merényletet. Algéria képviselőjének javas­latára a jordániai és izraeli panasz megvitatását későbbi, meghatározatlan időpontig el­napolták. A Felszabadítás hírügynök­ség a Saigon ellen indított legújabb, offenzíváról szóló összesített jelentésében beszá­mol arról, hogy a dél-vietna­mi főváros több középületére, egyebek között a postahiva­talra kitűzték a DNFF narci zászlaját. »A* ellenség újra meg újra ellentámadásba len­dült, még mérges gáz be­vetésétől sem riadt visz- sza, ám csapataink mind­annyiszor visszaverték* — jelenti a hírügynökség. Az amerikai csaptok most hang­szórókon igyekeznek fegyver- letételre bírni a romhalmazok között elbarikádozott forra­dalmi egységeket. Ezekre a felhívásokra a hazafiak vála­sza mindannyiszor egy egy jól irányzott rakéta. got keltő hírekkel veszélyez­teti a közrendet és a békét A belgrádi ügyészség egy képviselője ugyanakkor kö­zölte: nem felel meg a való­ságnak az, hogy több egye­temi hallgatót vizsgálati fog­ságba helyeztek. Bár ezek a hírek és ese­mények továbbra is borzol- gatják a kedélyeket, jelenleg a legfontosabb momentumnak az látszik, hogy kezdenek ki­bontakozni a diákmegmozdu­láson elhangzott reális köve­telések megoldásának keretei. Sikerült végre közös plat­formot megfogalmazni, még­pedig az egyetemi hallgatók szövetsége belgrádi egyetemi bizottsága, a JKSZ egyetemi bizottsága és a tüntető diá­kok képviselőiből választott bizottság együttműködésével. Spiljak miniszterelnök a par­lamentben bejelentette, hogy a kormány és illetékes szer­vei nagy figyelemmel foglal­koznak az egyetemi Hallgatók problémáival. (MTI) A Biztonsági Tanács ülése fi DHFF zászlói saigoni épületeken Tárgyalások kezdődtek a jugoszláviai diákokkal Robert Kennedy A rendőrség elviszi a gyilkost az Ambassador szállodából m merénylet után. Meghalt (Folytatás az 1. oldalról) rálynő, Papadopulosz görög miniszterelnök, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke, Jo­sef Klaus osztrák kancellár, De Valera ír elnök, Gustav Adolf svéd király, Willy Spiihler svájci elnök, Lübke, az NSZK elnöke, Zalman Shazar, Izrael elnöke, Indira Gandhi asszony, indiai mi­niszterelnök, Ajub Khan pa­kisztáni elnök, Walter Ulb­richt, az NDK Államtanácsá­nak elnöke, Burgiba tunéziai elnök, II. Hasszán marokkói király, Husszein jordániai ki­rály és a Budapesten tartóz­kodó dr. Zakir Husain in­diai államfő. A merénylő feljegyzései Mint már jelentettük, a Ro­bert Kennedy elleni merény­let elkövetőjének személy- azonosságát sikerült megálla­pítani. A 24 éves S irhán Bishara Sirhan több mint egy évtizede vándorolt be az Egyesült Államokba Jordá-. niából. A kaliforniai Pasade- nában élt. Sirhan jelenleg a Los An­geles-i börtön »-maximálisan biztonságos« cellájában ül, és könnyebb sérüléseit ápolják, amelyeket akkor szerzett, amikor a merénylet után igyekezett kiszabadulni az őt fogó emberek kezéből. A rendőrség közölte, hogy a Los Angeles-i bíróságon hét­főn fogják kihallgatni. A me­rényletre vonatkozóan Sirhan eddig semmit sem közölt. A Los Angeles-i polgármester elmondotta, hogy a merénylő pasadenai otthonában két jegyzetfüzetet találtak, me­lyekbe Sirhan Amerika-elle- nes megjegyzéseket firkált. Állítólag találtak egy olyan feljegyzést is, amely szerint Robert Kennedynek 1968. jú­nius 5-e előtt meg kell hal­nia Találtak továbbá egy ki­vágott újságcikket, amely Ro­bert Kennedyt támadta azért, hogy Vietnammal kapcsolat­ban »engedékeny«, míg a kö­zel-keleti válsággal kapcso­latban »erélyes« magatartást tanúsít. Az Egyesült Államokban uralkodó légkörre jellemző módon az ENSZ arab tagálla­mainak New York-i irodáiba több fenyegető telefonhívás érkezett. A New York-i rend­őrség megerősített őrséget rendelt az arab ENSZ-diplo- maták védelmére. A jordániai nagykövet fölkereste az ame­rikai külügyminisztériumot, hogy kormánya nevében saj­nálkozását fejezze ki a me­rénylet miatt, s közölte, hogy Jordánia elhatárolja magát a merénylőtől. McCloskey, a külügymi­nisztérium szóvivője újság­írók kérdéseire válaszolva ki­jelentette: »Semmiféle bizo­nyítékunk nincs arra, hogy bármelyik külföldi kormány szerepet játszott volna ebben a tragikus ügyben«. cán a délutáni lapok különki­adásai. Az első nyilatkozatot Ramsey, canterbury érsek tet­te, aki kijelentette, hogy Ken­nedy halála nemcsak a szená­tor családja, hanem az egész amerikai nép számára is mély­séges tragédia. A Sun című lapban még kedden, a merénylet előtt meg­jelent egy amerikai riport, amely beszámolt arról, hogy az Egyesült Államokban naponta körülbelül ötven embert lőnek le, évente pedig 19 000 embert terít le a golyó. Az amerikai otthonokban — jegyzi meg a Sun — több lőfegyver van, mint az amerikai, a szov­jet és a NATO-hadseregekben együttvéve: körülbelül 200 millió lőfegyver van magán­kézben az Egyesült Államok­ban. Egy jogász kételyei Egy Londonban tartózkodó amerikai jogász, aki kérte, hogy nevét ne közöljük, a kő­vetkezőket mondotta az MTI tudósítójának: — Természetesen semmiféle bizonyíték nem áll rendelke­zésemre, de meg vagyok győ­ződve arról, hogy — mint 1963- ban — most is összeesküvéssel állunk szemben. Túl sok a ha­sonlóság: annak idején Oswald személyének kiválasztásával Kubára és a kommunistákra akarták hárítani a felelőssé­get, most Sirhan naplójával az arabokat akarják felelőssé ten­ni a gyilkosságért, sőt, Yorty, Los-Angeles polgármestere már arra is céloz, hogy Sir­han naplójában »kommunista- barát, Amerika-ellenes hangú bejegyzéseket találtak«. Csak a vak nem látja, mennyire meglepő a hasonlóság. Bizo­nyos, hogy egy sötét és nagy hatalmú politikai maffia mű­ködik az Egyesült Államok­ban. Ezért — bár jóslatom té­ves is lehet — egyetlen di- me-ot (tízcentes pénzdarab — a szerk. megj.) sem adnék a nyomorult merénylő életéért és meggyőződésem, hogy nem fogja megérni a nyilvános tár­gyalást. A Guardian tudósítója való­színűnek tartja, hogy Robert Kennedy gyilkosa nem volt egyedül. Zsebében egy autókul­csot találtak, amely- beleillik a szálloda előtt parkoló gépko­csiba, ez a kocsi pedig a hotel­konyha egyik alkalmazottjá­nak tulajdonát képezi. A Los Angeles-i rendőrség körözést adott ki egy 23—27 éves, körülbelül 165 centimé­ter magas szőke nő ellen, akit röviddel a merénylet elköveté­se előtt a merénylő társaságá­ban láttak. Az erőszak társadalma Johnson televízióbeszéde Johnson elnök szerdán tele- vízi óbeszédében nyugtatni igyekezett a Robert Kennedy ellen végrehajtott bűnös me­rénylet miatt felbolydult ame­rikai lakrsságot. Johnson ki­jelentette, Hogy a kormány még nem ismeri a Kennedy szenátor ellen elkövetett me­rénylet okait. »Ma este — mondotta — az amerikai nemzetnek a törvénytelenség, az erőszak és az eíztelenség következmé­nyeivel kell szembenéznie, öncsalás lenne, ha az ameri­kaiak nem látnák meg a kap­csolatot az erőszak és a New A világsajtó A Figaro című francia lap­nak nyilatkozott Romain Gary francia író és filmszakember. Elmondta, hogy két héttel a merénylet előtt találkozott Ro­bert Kennedyvel, akivel jó barátságban volt, s a szenátor már akkor megmondotta: »Tudom, hogy előbb vagy utóbb megpróbálnak megölni. Nem is annyira politikai meg­fontolásokból, mint inkább valami erkölcsi métely és be­York-i szenátor ellen végre­hajtott merénylet között«. Johnson az országban ki­alakult abnormális helyzetet a »szélsőségesség légkörével«, a »törvények felrúgásával«, a »kölcsönös gyűlölködéssel« magyarázta. Szavai szerint mindez »alkotó elemeire bontja az amerikai nemzeti élet struktúráját«. Az ameri­kaiak között uralkodóvá vált félelem az embereket arra készteti, hogy halált hozó fegyverekkel lássák el magu­kat. A mai Amerikában — hangoztatta az elnök — az ember ember ellen, csoport csoport ellen küzd. visszhangja teges féltékenység miatt« — tette hozzá. A francia író megkérdezte tőle, hogy milyen lépéseket tesz a saját védelme érdeké­ben. Robert Kennedy ezt vá­laszolta: »Nincs mód arra, hogy egy jelölt, aki részt vesz a választási kampányban, meg­védje magát«. Az angol rádió, megszakítva adását, ismertette Robert Ken­nedy halálhírét, majd néhány perc múlva megjelentek az ut­O. Anyicskin, a TASZSZ tu­dósítója írja: A világ egyetlen állami sem ismeri a politikai gyilkosságok olyan félelmetes sorozatát, mint az Egyesült Államok. Csak a legutóbbi öt esztendő alatt gyilkosság áldozata lett az Egyesült Államok három vezető politikai személyisége: John Kennedy elnök, Martin Luther King Nobel-békedíjas néger vezető és Robert Ken­nedy szenátor, az egyik elnök­jelölt. Merénylet következtében 1865-ben életét vesztette Lin­coln elnök, 1881-ben James A. Garfield elnök, 1901-ben Wil­liam McKiney elnök. 1912-ben súlyosan megsebesítették Theo­dor Roosevelt elnököt, 1933- ban merényletet terveztek Franklin Roosevelt ellen, aki helyett azonban Chicago pol­gármestere halt meg. 1950-ben majdnem súlyosan megsebesí­tették Truman elnököt Az ismert politikai vezetők elleni merényletek általában szenzációt keltenek, az »egy­szerű gyilkosságokat« azonban az amerikaiak megszokott je­lenségként veszik tudomásuk Mint John McCorman. a kép­viselőház elnöke kijelentette, »hazánkban valami szörnyű, felfoghatatlan dolog történik«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom