Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-07 / 132. szám
pest««, tm. jfmfns l §zoeio!óg'iai módszerek a pártmunkában SOMOGYI NÉPLAP »DIVATBÓL« avagy más okok folytán hódít tért mindinkább a pártmunkában a szociológiai módszerek alkalmazása? Mert hogy tért hódít, az kétségtelen. Mind gyakrabban vitatnak meg párt-végrehajtóbizottsági és pártbizottsági üléseken szociológiai igénnyel előkészített írásos anyagokat Egyre-másra találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek szociológiai fölmérésekkel segítik a pártmunkát. Mostanában például több megyében, városban vizsgálják a pártbizottságok: melyek az első, mérhető hatásai a gazdasági reformnak, hogyan hat a különböző rétegek politikai hangulatára az árszínvonal alakulása, s melyek a reformmal kapcsolatos főbb, gazdasági, termelési problémák. A tapasztalat szerint nem elégszenek meg az általános jellemzéssel, a tényekből, adatokból, a sok száz, sőt több ezer dolgozóval folytatott beszélgetésekből vonják le a következtetéseket Ezzel már ki is mondtuk: ■feltétlenül helyeselhető törekvésről van szó. Miért hát a bevezetőben megfogalmazott némi kétséget ébresztő megfogalmazás: »divatból« hódít-e tért a szociológia a pártmunkában? Azért, mert valóban divat ma sok területen a kérdőívek segítségével folytatott vizsgálódás, amelyet sokan már önmagában is szociológiának tartanak, holott a szociológiai kutatásnak a kérdőív csak az egyik módszere. Eleve óvnunk kell tehát attól, hogy a kérdőíves vizsgálódást túlzásba vigyük a pártmunkában és attól is, hogy azt már önmagában is szociológiának tekintsük. A napokban kerü't a kezembe egy középiskola alap- szervi titkárának kiküldött kérdőív, amelyen a többségében konkrétan megfogalmazott kérdések között ilyenek is szerepelnek: »Milyen az alapszer- vezet szervezeti ereje? Milyen a pártrendezvények légköre?« Az ilyen kérdések aligha alkalmasak arra, hogy a válaszokból a felsőbb pártszervek megbízható képet kapjanak arról, valójában milyen szerepet is tolt be az iskolában a szóban forgó pártszervezet. Azon túl tehát, hogy a kérdőív nem az egyedül üdvözítő módszer a szociológiában, a kérdések rossz megfogalmazása használhatatlan vagy helytelen válaszokat szül, torz képet fest a valóságról. Gondoljuk el: milyen nagy felelősség következtetéseket levonni, mi több, feladatokat meghatározni egy-egy kérdőíves közvélemény-kutatás, felmérés alapján. Ha megbízhatatlanok a válaszok vagy torz arányokat tükröznek a vizsgálódásra kiválasztott területek, torzak, helytelenek lesznek a következtetéseink, s nem tudjuk helyesen megszabni a feladatokat sem. MINDEZZEL NEM ELRIASZTANI akarunk a szociológiai módszerek alkalmazásától a pártmunkában, hanem figyelmeztetni: a szociológia tudomány, alkalmazása fel- készültséget, hozzáértést kíván. Helyesebb tehát először magát a szociológiát tanulmányozni, mint azt előkészület nélkül alkalmazni. A pártbizottságoknak módjukban áll megtalálni és bevonni a munkába olyan szakembereket, akik nemcsak a megvizsgálásra kijelölt problémakörben járatosak, hanem magában a szociológia tudományában is. Mert lehet, hogy egy mérnök kiválóan ismeri a maga szakterületét, de nem ért a szociológiához és megfordítva: valaki lehet jó ismerője a szociológia tudományának, de nem biztos, hogy ismeri a vizsgálandó szakterületet. A vizsgálatokat vezető, irányító személyek kiválasztása, tehát igen nagy körültekintést kíván. Szólnunk kell egy másik problémáról is. A szociológiai jellegű vizsgálódásokat nem célnak, hanem eszköznek kell tekintenünk a pártmunkában. S erre azért is figyelmeztetnünk kell, mert nincs veszélyesebb dolog annál, minthogy valaki kéidéseket gyárt az íróasztal mellett, azután íróasztal mellett feldolgozza, értékeli a válaszokat, s azt hiszi, az élet. a valóság bontakozott ki előtte a maga teljességében, sokszínűségében. Először is: a pártmunkát sohasem pótolhatják a kérdőívek, az írásos válaszok, mert a pártmunka nem regisztráló, hanem élő, eleven alakító erő. Másodszor: a pártmunkában — még ha szociológiai eszközökkel is — jórészt tudatbeli, politikai felfogásokat, nézeteket, változásokat vizsgálunk, s ezek megismeréséhez nem elégséges az írásos válasz. Harmadsorban: semmiféle kérdőív alapján végzett elemzés sem pótolja az élet, a valóság ismeretét. A szociológiai vizsgálódás különben sem csupán adatok gyűjtését, elemzését jelenti. Szociológiai igénnyel lehet vizsgálatot végezni élőszóban is, a dolgozók véleményének megismerésével. Az persze mindenképoen hasznos, ha már a vizsgálat előtt rendelkezésünkre állnak írásos anyagok, felmérések, hiszen így szélesíthetjük a megismerés körét, s jobban elérhetjük a célt, ami a pártmunkának valóiéban a lényege, az értelme: hatni az emberekre a mindennapi munkában, a párt politikájának, céljainak megfelelően. tegyünk különbséget — és a pártmunka és a szociológia vonatkozásában ez az egyik legfőbb tanulság — módszer és módszer között akkor, amikor a tudatbeli változásokat. a politikai véleményeket, »légkört« akarjuk megismerni, s amikor termelési problémákról vagy az egyes rétegek anyagi, kulturális feltételeiről kívánunk tájékozódni. Az előbbieknél nyilván kisebb mértékben és nagyobb körültekintéssel kell alkalmaznunk a szociológiai vizsgálódás módszerét csupán segédeszköznek tekintve, kiegészítésül arra. hogy ily módon is ellenőrizzük azokat a tapasztalatokat, amelyeket az életből, az élettel szoros kapcsolatot tartva szereztünk. Az utóbbiaknál viszont kétségkívül tágabb lehetőség nyílik az adatgyűjtés és elemzés módszeréinek alkalmazására. Nemcsak hogy van létjogosultsága tehát a pártmunkában a szociológiának, hanem mind szélesebb körben kell azt alkalmaznunk is. Nem azért, mintha most fedeztük volna fel, hanem azért, mert' most értek meg rá a feltételek. Két okból is: a párt egész politikája — s a legjobb példa erre a gazdaságirányítás új rendszs- re — a tudományos felismeréseken, a gazdaság, a társadalom fejlődése törvényeinek alapos ismeretén nyugszik, ezekből indul ki, ezeken alapszik. Tudományossá kell tehát tenni a pártmunkát is, s ennek egyik eszköze — mint a valóság megismerésének egyik fontos módszere — a szociológia. A másik ok: régen elmúltak már azok az idők, amikor csupán az élet »napos oldala« érdekelt bennünket, amikor annál jobb volt egy jelentés, minél inkább megszépítette a tényeket. Ismerni akarjuk a valóságot, mert csak így tudjuk megváltoztatni azt, céljainknak megfelelően. LEHETŐSÉG. IGÉNY És SZÜKSÉGESSÉG is tehát a szociológia betörése a pártmunkába. S ha elkerüljük azokat a veszélyeket, amelveket a hozzá nem értés, a túlbuzgóság vagy éppen a szociológiával kapcsolatos illúziók kelthetnek — a szociológia tudománya, módszereinek alkalmazása a partmunka hatékony segítőjévé válhat. F. J. Már most nagy a forgalom a szántódi átkelőhelyen, szállítanak át egyik partról a másikra. Naponta átlag 300—350 gépkocsit CÍMZETTEK: A KAPOSVÁRI ÜZEMEK Megérte támogatást a szociális ísgialkoztaténak! Gyors segítséget kérő szavakkal ecsetelte a régi gőzfürdő helyéin megnyílt szociális foglalkoztató nehéz helyzetét a városi tanács elnöke a városi pártbizottság legutóbbi ülésén. Súlyos gondokkal küzd városunk új intézménye. A hatalmas költséggel létrehozott foglalkoztatóban csak feleannyi csökkent munkaképességűt foglalkoztathatnak, mint ahányan jelentkeztek, s azt sem folyamatosan, mert a kaposvári üzemek, vállalatok és szövetkezetek nem támogatják kellő megértéssel az új intézményt. Nem értik és érzik, hogy a kereseti lehetőségen túl hitet és bizakodást önteA NEB NAPIRENDJÉN ci személyszállítás helyzete Csaknem egyéves munka összegezése az a részletes jelentés, amelyet egy országos vizsgálat részeként készített a személyszállítás helyzetéről a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálatban — amelynek során fölmérték a vasúti és közúti személyszállítás kapacitását, az igényeket — részt vettek a járási népi ellenőrzési bizottságok is. Mikroszkóp alá került a menetrendkészítés, az autóbusz- és a vasúti kocsipark állapota, az utazás színvonala, kulturáltsága. Negyvenéves kocsik, 25 kilométeres átlagsebesség Az elemző vizsgálat kezdete óta a menet közben felvetődő szervezéssel vagy kisebb anyagi ráfordítással megoldható problémák rendezésére már több intézkedés is született. Megyénk utasforgalma a második ötéves terv időszakában részben az iparosítás következtében, részben az új középfokú iskolák megszervezésével évről évre tíz-tizenként százalékkal emelkedett, ugyanakkor a szükséges kocsipark mind az AKÖV-nél, mind a MÁV-nál mindössze 3—4 százalékkal bővült. A kaposvári vasútállomás személyszállító kocsijainak több mint a fele A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat 4« tonnás Tráilerrel vállalja az ország területéi* nehézgépek és tárgyak fuvarozását A megrendelést Kaposvár, Berzsenyi út 41. szám (szállítási csoport) címre kérjük. Telefon: 12-136. Ügyintéző: Horváth József. (9467) elavult, korszerűtlen. Egyik- másik vonalon negyvenéves kocsik közlekednek — állapítja meg a NEB jelentése. A kaposvári vasútállomást a napi utasforgalom túlnőtte, legföljebb fele ekkora forgalom lebonyolításához volna megfelelő. Néhány vonalon joggal kifogásolták a népi ellenőrök a kocsik tisztaságát. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság útján javasolták a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak, hogy a kaposvári vasútállomás korszerűsítési munkáit lehetőség szerint előbb kezdjék el, hogy az még 1971 előtt — a tervezett felújítás előtt elkészüljön. Javasolták, hogy o siófoki és szigetvári vonalakon biztosítsa a MÁV a 25 km-es sebesség helyett a 40 km-es átlagsebességet. Mivel a kis teherbírású vágányokon a régi gépek egyre kevésbé megbízhatóak, és az utánpótlásuk sincs biztosítva, célszerű lenne az utasforgalmat közúton lebonyolítani. FejISdott a közúti személyszállítás, de. Az utóbbi években a közúti személyszállítás színvonala sokat javult Somogybán, és mindinkább megfelel a korszerű igényeknek. Az 1966-ban kezdődött tipizálás során nagy befogadóképességű autóbuszokat állított be az AKÖV. A legújabb tervek közt szerepel néhány olyan távolsági járat indítása, amely több megyét is érint, s bővül a városok közötti rendszeres autóbuszjáratok száma is. Az életszínvonal emelkedésével függ össze, hogy az utasok szívesebben választják úticéljuk eléréséihez az autóbuszt. A járatok időnkénti zsúfoltságát egyrészt ezért sem lehet rövid időn belül megszüntetni. Ehhez a járműpark további bővítésére lenne szükség. Piaci napokon a reggeli órákban a Kaposvárra érkező autóbuszok szinte kivétel nélkül zsúfoltak. Az országos értékelés szerint a somogyi ember éri el legnehezebben úticélját a szatmári és a zalai mellett. A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatában részt vevő szakemberek a napokban ismét megbeszélést tartottak, amelyen már a vizsgálat kezdete óta elért eredményeket is ismertették. Csöp- penszki Ferenc, a KNEB főosztályvezetője pozitívan értékelte a Somogy megyei bizottság felmérő munkáját. B. J. nek az itt dolgozókba: szükség van a munkájukra. Felháborító eseteket sorolt mind a városi tanács elnöke, mind a szociális foglalkoztató vezetője. Az egyik kaposvári ktsz elnöke durván elutasította a csökkent munkaképességűeknek munkát kérő vezetőt. Máshonnan használhatatlan, selejtgépeket küldtek a Berzsenyi utcai műhelybe. A foglalkoztató költségvetése nagyon szoros, nem telik belőle a szállításra. Ha a szerződést kötő vállalatok megértőbbek lennének, jobban meggondolnák, milyen áldozatot vállalt a város a foglalkoztató megnyitásával, s milyen terhet vett le egyben a vállukról, akkor minden kérés nélkül megszerveznék az anyag oda- és a termék visz- szaszállitását. Több munkára és munkagépre volna szükség a szociális foglalkoztatóban. Ez pedig csak a megyeszékhely üzemeinek gyors segítségével adható meg. A pártbizottság ülésén néhány párttitkár felajánlott. négy-öt lehetőséget. A kört azonban tágítani kellene, az ajánlatokat pedig megsokszorozni, hogy betölthesse hivatását a kaposvári szociális foglalkoztató. A társadalom kötelessége, hogy gondoskodjon a csökkent munkaképességűekről. S ebben az esetben ezt nem teheti meg más, mint a kaposvári vállalatok. A városa pártbizottság ülésén, úgy is fogalmazhatnánk, S. O. S.-je- léket adtak le a szociális foglalkoztató ügyében. Ezután az szükséges, hogy minden üzem állítsa vételre a vevő- készülékét, gyorsan fogja ezeket a jeleket, s teljes gőzzel siessen a gondokkal küzdő szociális foglalkoztató segítségére. L. G. Közvetlen kapcsolatban a termelőkkel Mintegy ötvenmilliós megrendelés éves szinten Néhány év óta egy-két termelővel közvetlen üzleti kapcsolatban áll a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. Ez a kapcsolat 1968. január elsejével — a gazdaságirányítási reform adta lehetőségek felhasználásával — tovább bővült. A vállalatot nem az üzleti haszon- szerzés vezette elsősorban, amikor a termelőkkel kötött szerződést, hanem főként arra törekedett, hogy ily módon is növelje a nagykereskedelem által biztosított cikkek választékát és mennyiségét. Ruházati cikkeket 27 lattól, ktsz-től, háziipari szövetkezettől szereznek be, illetve fogyasztási és termelőszövetkezettel állnak üzleti kapcsolatban. A Kaposvári Ruhagyár gyermekkonfekciót, a Kaposvári Asztalosipari. Ktsz matracokat, a Pécsi Kesztyű- és Bőrkonfekció Ktsz divattáskákat, a Marcali és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet előnyomott kézimunkákat, a Délegyházi Egyesült Törekvés Termelőszövetkezet gombokat szállít a vállalatnak. Szerződést kívánnak kötni a Csurgói Napsugár Ktsz-szel. hasított bőrkabátokat rendel tőlük a vállalat. Vegyes iparcikkeket 12 közvetlen partnerétől is kap a Somogy megyei Iparcikk-'kis kereskedelmi Vállalat. A többi között a Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz-től kerítés-drótfonatot, a Kaposvári Szíjgyártó Ktsz-től bőrlabdákat, a Budapesti Töltőtolljavító Ktsz- től golyóstollakat és betéteket, a Pécsi Fatömegcikk és Járműjavító Ktsz-től vállfákat, háztartási faáruikat vásárolnak. Éves szinten mintegy 50 millió forint értékű árut kap a vállalat a partnerekkel közvetlenül kötött megállapodás alapján. Az eddigi eredmények biztatóak. Az áruk minősége ellen nem volt kifogás, a határidőkkel néha elcsúsztak, ezek azonban kezdeti nehézségek, S. M. Mit adunk enni-inni a külföldieknek? Vágó sertésben csökkent, viszont vágó marhában, vágott baromfiban, szalámiban, tojásban és borban egyaránt alaposan meghaladta exportunk tavaly az 1960-as »bázisesztendő« kivitelét. Csaknem egész Európának jutott azokból az »alapanyagokból«, amelyeknek feldolgozásával szerezte meg nemzetközi népszerűségét a magyar konyha. Sertésből és vágó marhából Olaszország vásárolta tőlünk a legtöbbet. A kereken 174 000 kiszállított vágó marhából csaknem 144 000, a hozzávetőleg 85 000 sertésből megközelítőleg 40 000 jutott Itáliába. A Szovjetunióba irányult a külföldre szállított 730000 hektoliter borból 205 0G0 hektoliter bor és a 39 000 tonna vágott baromfiból 14 600 tonna áru. A Német Demokratikus Köztársaság a szalámifogyasztásban lett listavezető: a 4197 tonnás exportból csaknem 1600 tonnát kapott. Tyúkjaink viszont főként osztrák barár taink étkezését igyekeztek feljavítani.
