Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-05 / 130. szám
Szerda, 1965. június 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP ARATÁSI KÉSZÜLŐDÉS 4>B termelősxövetkeseti kombájnt kosiak rendbe as idén a Nagyatádi Gépjavító Állomáson — Komb áj no&okat képesnek VÁSÁRI VISSZHANG NAGYATÁDON SikeH arafoff acrti KEDVEZŐ IDŐJÁRÁSÉ esztendőben is fontos, hogy a gabonabetakarítás szervezetten, minimális szemveszteséggel történjen, hiszen nem kevesebbről, mint mindany- nyiunk kenyeréről van szó. Az idei aszályos év viszont parancsolóan megköveteli, hogy minden eddiginél nagyobb gonddal bonyolítsák le az aratást, a cséplést, hogy a most már biztosra vehető terméskiesést némiképp ellensúlyozni lehessen, magyarán: minden megtermett gabona magtárba kerüljön. örvendetes módon az utóbbi években szinte teljesen kivette az aratási munkát az ember kezéből a gép, különösen a kombájnnak nagy a szerepe. Érthető tehát, hogy az aratási készülődés idején a kombájnok felkészítése kerül a figyelem középpontjába. Hol tartanak a javítással, mikorra várható a teljes készenléti állapot: erre kértünk választ a kombájnjavításra specializált Nagyatádi Gépjavító Állomáson Duics János igazgatótól és Hégelszberger József művezetőtől. Az állomás huszonnyolc dolgozója javítja ezekben a napokban a főként termelő- szövetkezetektől, kisebb részben társállomásoktól érkezett kombájnokat. A múlt év végéig 22 termelőszövetkezeti arató-cséplőt javítottak ki, miután a tsz-ek a szezon befejeztével beküldték őket az állomásra. Január 1-től mostanáig 45 kombájnt hoztak rendbe, ebből 43 a közös gazdaságoké. A műhelybei további öt gép van javítás alatt, s a szerződések alapján még négynek a beérkezésére számítanak. A szerelők, gépészek zöme több éve kizárólag kombájnjavítással foglalkozik, érti a dolgát, így kilátás van rá, hogy június 20-ig menetkész állapotba hoznak minden gépet. Az állomás tíz saját kombájnja közül mindösz- sze egy nincs megbontva, a többi már kijavítva várja az indulást. Megtalálták a minőségi javításra való ösztönzés módját is az állomás vezetői: kombájnonként 300 forint célprémiumot kaphatnak a dolgozók, ha a gépet határidőre és minőségileg kifogástalanul hozzák rendbe. akadályozza a tervszerű MUNKÁT az a kiszámíthatatlanság, ahogyan egyik-másik termelőszövetkezet — olykor szerződés nélkül — beadja a gépét javításra. A kapacitást, a szerelőál- iományt a szerződések alapján állapította meg annak idején az állomás, s a gépek rendszertelen beérkezése nagy gondot okoz. (A tsz-ek egy része úgy fogja fel a kombájnjavítást, mint a többi erőgép téli nagyjavítását, holott az állomás egész évi folyamatos munkára rendezkedett be.) A második félévre például egyetlen termelőszövetkezeti kombájn javítására sem kötöttek eddig szerződést. Arról egyébként értesítették a gazdaságokat, hogy ha kint a földeken a betakarítás közben nagyobb hiba előadódik, azt jelezzék az állomásnak, s a behozott géltet soron kívül, 12—24 órán belül rendbe teszik. Az ilyen előzetes értesítéskor a kijelölt dolgozók akár éjszaka is várják a gépet. Az alkatrészellátás jelenleg kielégítő, jelentős tartalék van raktáron, s néhány alkatrészt az állomás műhelyében is készítenek. A NAGYATÁDIAK nemcsak gépeket készítenek föl az aratásra, hanem embereket is: bentlakásos tanfolyamon kom- bájnosokat képeznek. Most a csurgói, a nagyatádi és a siófoki járásból összesen huszonheten vesznek részt egyhetes tanfolyamon, a következő turnusban a barcsi, a marcali és a tabi járás kom- bájnosjelöltjei tanulnak majd itt. Valamennyien termelőszövetkezetekben dóig óznak, többségük traktoros, műhely- szerelő vagy gépész. A tanfolyamon a kombájn vezetésen kívül a kisebb műszaki hibák elhárítását is megtanulják. H. F. ,Gépi kéz" gyümölcsösben Moldáviában a gyümölcskertészet erőteljes fejlődése a tudósok elé tűzte azt a feladatot, hogy gépesítsék a legtöbb munkaerőt igénylő, legnehezebb műveletek egyikét, a termés betakarítását. A moldáviai kertészeti, szőlészeti és borászati intézet tudósai, a moszkvai szakértők egy csoportjával karöltve, megalkották és kipróbálták azt a gépet, amely lényegesen megkönnyíti az ember munkáját, és gazdaságilag igen előnyös a szilva, a meggy, a cseresznye, a dió, barack betakarításakor. A gép traktorra vagy magajáró alvázra szerelt »mechanikai kéz«. Az ilyen gép, miután beállt a la alá, megmarkolja a vastag ágakat, és vibráció útján lerázza a gyümölcsöt. A fa 3—4 másodperc alatt megszabadul terhétől. I A tavalyi, tavalyelőtti kiállításon még gyakran megtörtént, hogy a látogatók érdeklődésére nem tudtak mit válaszolni a pavilonokban, ha azt kérdezték tőlük, hogy az új termékek mikor jelennek meg a boltokban. A boltban és a pavilonban Mint ahogy sok kiállító, az Űjpesti Cémagyár is okult az elmúlt évek tapasztalataiból. Nagyatádon tavaly1 decemberben még csak kísérleteztek a szintetikus anyagból készült acril fonal előállításával, de alig fél év elteltével már elismerést hozott a gyárnak az új termék. Sőt még arra is futotta ez alatt a rövid idő alatt, hogy néhány ezer kilót eljuttassanak belőle a nagyobb fővárosi szaküzletekbe. A BNV-n az érdeklődőknek mindjárt sorolhatták a színeket. és azt is, hogy hol vásárolhatnak az új fonalból. Az érdeklődés méreteire mi sem jellemző jobban, minthogy a cérnagyári asszonyok közül is sokan kértek szabadságot, hogy ellátogathassanak a vásárra, és maguk is vásárolhassanak az általuk készített fonalból. Végigjárták a kiállítást. és fölkeresték a kiie- lölt boltokat, hogy mamikkal hozhassanak egy-esv pulóverre. kardigánra valót Ilyenre még a legrégebbi cérnasvának sem emlékeznek. A gyár újabb történetében ez a legnépszerűbb termék. Vetekszik a gyapjúval Bartus Gyula, a gyár igazgatója így foglalja össze a fonal vásári sikerét. — A Pamutfonó-ipari Vállalat üzemei közül csak mi foglalkozunk az új termék előállításával. Fonal vagy cérna alakjában kerül hozzánk, itt végezzük el a kikészítő munkákat, a festést és a csomagolást. Népszerűsége, mint azt a vásáron tapasztalhattuk, elvitathatatlan. Tulajdonságai az eddig gyártott szintetikus fonalak valamennyi fajtájánál jobban megközelítik a valódi gyapjúfonal jellemzőit. Én ebben látom a sikerét. Rugalmas, kellemes tapintású, gyapjú- szerű. Greller Gyula osztályvezető az előállításról szólva elmondta, hogy az acril munkaigényesebb az eddig gyártott fonalaknál, festése, szugorítása nagyobb figyelmet, lelkiismeretes munkát igényel. Különleges színekben Az előírt technológiától a legkisebb mértékben sem lehet eltérni, mert az nyomban lényeges minőségi romlással jár. Vagyis éppen azokat a kitűnő tulajdonságokat veszíti el így a fonal, amelyek a többi fajtától megkülönböztetik, és értékesebbé teszik. Viszont mellette szól, hogy folyamatos gyártásához nincs szükség új gépekre, nagyobb beruházásra. Festéséhez különleges színezéket használnak, és a szebbnél szebb, ritkán látott színárnyalatok ugyancsak növelik az értékét a vásárlók, különösen a női vásárlók körében. — A Pamutfonó-ipari Vállalat központja fölméréseket végez, hogy megismerhessük az igényeket. A gyártási terv attól függ, hogy az új fonal a vásár után is olyan keresett lesz-e, mint a kiállításon volt — mondta tájékoztatásképpen Bartus Gyula igazgató. Nagy József Számottevő mellékjövedelem 300000 forintot kapott tőzegért a háromfaí tsz A háromfai Üj Barázda Termelőszövetkezet határában egy régebben legelőnek használt, de később ellaposodott, hasznavehetetlenné vált területen most tőzegkitermelés folyik. A mintegy százholdas határrésznek egy húszholdnyi szakaszán még februárban megkezdődött a tőzegkitermelés. Minden ezzel kapcsolatos munkát a Talajjavító Vállalat balatonboglári kirendeltsége végez, ugyanis megvásárolta a tsz-től a tőzegkitermelés és -értékesítés jogát: 2,20 forintot fizetett a becsléssel fölmért mintegy 150 000 köbméter tőzeg minden köbméteréért. A szállítmányokat majd megmérik, s ha a megvásárolt menynyiséget kitermelték, további üzletkötésre lehet számítani. Távolabbi terveik is vannak a tőzeggel a háromfaiaknak. A közeljövőben 25—30 millió forint költséggel sertéskombinát építését kezdik el Háromfán. A sertéstrágya és a tőzeg keverékéből készített éríékes talajgazdagító anyagot eladhatnák, előnyben részesítve a kombinátot üzemeltető társszövetkezeteket. S végül, a teljesen kiaknázott tőzegbánya helyén a meglevő víztároló mellett még egyet építhetnek. Az elképzelések a jövedelmezőség és termelésfejlesztés szempontjából egyaránt hasznára válhatnak az Üj Barázda Termelőszövetkezetnek. Okszerű gazdálkodással enyhítik az aszálykárokat Az elmúlt hónapok kedvezőtlen időjárását, az aszályt megérezte az öreglaki Állami Gazdaság is. Négy-ötmillió forintra tehető kárt okozott ez év tavaszán az aszály és a jég. Kéí kezével otthoni íeremf HÍR: Kitüntetés. Lelkiismeretes munkájáért A könnyűipar kiváló dolgozója címmel tüntették ki Pintér József lengyeltóti kőművest. Magas, ŐSZ hajú ember. Energikus a kézfogása, érezni benne az erőt. A szeme, a mosolya. az arcjátéka fiatalos, bár 58 éves, letagadhatná a nyolcat. Kiegyensúlyozottság, biztonság és valami nagy nyugalom érezhető a közelében. Egy kis idő múlva rájövök, hogy mi ennek a titka: egész életében örömmel és szeretettel végezte munkáját, örömmel épített otthont az embereknek. Nem egyedüli kőműves Lengyeltótiban Pintér József. Négyen-öten dolgoznak még a szakmában rajta kívül. Ám amíg mások vándorolnak, vállaltainak munkát a környéken, a Bala- ton-parton, ö megmarad a faluban. Itt is bőven ellátják megrendeléssel. — Több mint sok a munka — mondja —, tegnap például reggel fél öttől este fél nyolcig dolgoztunk. Komoly kis csapat a miénk a fiammal és két tanulóval együtt. A fiammal munkamegosztásban vagyunk, ő kéményt falaz, én tetőt fedek, ö cementlapoz, én csempézek. Legjobban azért a kövezést és a falazást szeretem ... Annak, hogy évtizedekkel ezelőtt a kőműves szakmát választotta, érzelmi indítékai voltak. 1945 őszén Székesfehérvárra járt dolgozni. Nagyon romos volt a város, összeismerkedett egy bácsival, aki hetvenéves lehetett akkoriban. Egy este azt mondta Pintér Józsefnek, hogy látogasson el hozzá, megmutatja, mit gyűjtött össze öreg korára. — Odaértünk egy telekhez. Ház nem volt rajta, csak egy bombatölcsér. Mindene elpusztult. Akkor elhatároztam, hogy amíg az erőmből telik, lakásokat, házakat építek az embereknek. tgy lettem kőműves, és nem bántam meg. Tizennégy éve vagyok magánkisiparos. Ez alatt az idő alatt hetven házat építettem föl, egy kis községet. Igyekszem átadni a szakmát. A fiam is nálam szabadult. A mostani két tanulóval együtt kilencen valtak naLam kömíívaaté. De bátran erdeklöd- &£ ' .jutídlwAid,. hetek bármelyik után, nem kell szégyenkeznem, megállják a helyültet. — Milyen érzés megállni egy-egy elkészült ház előtt? — Azt nem lehet elmondani. Az új otthonra lelt család örömét, boldogságát látni — hát ez igazán csodálatos érzés. Jó érzés elmenni egy-egy ház mellett annak tudatában, hogy ezt is én csináltam. S hogy utána nem szidják az embert... Erre mindig nagyon vigyáztam. Ha az ember egyszer elveszíti a »védjegyét«, az emberek bizalmát, nagyon nehéz visszaszerezni. — Sok házat épített már. Régen is, most is. Mennyit változott falun az emberek ízlése, igénye? — Nagyon sokat. Értenek az emberek az építkezéshez. Húsz évvel ezelőtt a vert falak mentek, kicsi ablakokkal. Ma már igényesebbek, és ez a jó. Manapság alig lehet elképzelni egy falusi házat fürdőszoba nélkül. De legyen két nagy szoba és egy kicsi is. Hajópal&rói hallani sem akarnak, parketta kell. En is csak így gondolkodnék a helyükben. Ha most házat építenék magamnak, az két vagy háromszobás lenne, központi fűtéssel, teljes összkomforttal... Bár nem új Pintérék háza, azért bárki megnézheti. Kényelmesen elfér benne a két család, fiával és menyével lakik együtt. Az egyik szoba falán bekeretezett oklevelek. — Majdnem gyűjteményem van — mondja, szinte szégyenlősen — pedig higgye el, nem »hajtottam« a kitüntetésekre. Nézzük csak sorjában: 1961. Jó minőségért kitüntető jelvény és oklevél. 1964: Társadalmi munkáért ezüst, 1965: Társadalmi munkáért arany fokozat. 1967: Jó munkáért KlOSZ-kitüntetés. — Milyen társadalmi munkát végzett? — Abban az időben tanácstag voltam. Nagyon elhanyagolt volt az utcánk, gödrös, tócsás, sáros. Azt mondta a tanácselnök, ahol először ajánlanak fel társadalmi munkát, ott lesz járda. Hát nálunk lett is. Talán az egész falu nem dolgozott összesen annyit, mint ez az utca... Több társadalmi funkciója volt: helyi csoporttitkár, községi népfrontelnök. Le kellett mondania, mert egyrészt nagyon sok volt a munkája, másrészt rakoncátlankodni kezdett a szíve. — Alig jutott idő a munkámra. Volt olyan időszak, hogy ha nyolc napból állt volna a hét, mind a nyolcra szerveztek volna egy értekezletet. Ezt nem lehetett hosszú ideig bírni, mert az ember vagy dolgozik, vagy dolgoztat. , Most befejezés előtt áll egy ház. De már a következő munkája is megvan. Szintén a faluban. A szobrász szobrokat farag, a festő képeket fest. Művészi alkotómunkát végeznek — az emberek számára. A kőműves is alkot, szakmaja művészetével, egyszerűen, két kezével, mégis nagyot teremt: házat, otthont, biztonságot — szintén az embereknek J Strubl Márta A vityapusztai gyümölcsöst ugyanis áprilisban érte a fagy, s a biztosító semmit sem térít meg a gazdaságnak. A tetemes kiesés enyhítésére több elképzelést dolgoztak ki. Az eredetileg tervezett négyezer helyett ötezer mázsa sertéshúst ad a gazdaság az országnak. Ezer süldőt magánosoktól vásárolnak fel, eddig már háromszázat vettek meg. A számítások szerint minden kiló sertésen öt forintot nyer a gazdaság. Hizómarha-istállót alakítanak át sertésóllá széldeszkákkal, hizlalórácsokkal — minél kisebb beruházással. A szarvasmarha-tenyésztésben is igazodnak a megváltozott körülményekhez. Takarmánynehézségekkel küzdenek, ezért azt tervezik, hogy eladják olasz exportra a 200—220 kilós növendékbikákat, s szeptemberben, ha már a takarmány biztosítása nem okoz különösebb gondot, a hiányt szarvasmarha-vásárlással pótolják. A tenyésztyúkok helvett húscsibéket hizlalnak. 40 000 húscsibével növelték állományukat, ebből húszezret Csom- bárdon helyeztek el — tovább- tenyésztésre akarják eladni. A növénytermesztésben okozott kár tetemes, csak a kalászosoknál mintegy hárommillió forint. A kiégett növények helyett részben másodvetésűe- ket próbálnak termeszteni. Bár az időjárás okozta veszteséget teljes összegben nem tudják visszanyerni, azon igyekeznek a gazdaság vezetői, hogy okszerű gazdái kodással pótolják, ami pótolható. íi Kaposvári Állami Gazdaság eladja műszaki vizsgán átment, jó állapotban levő BARKAS tehergépkocsiját Terh.: 0,75. Megtekinthető: Kaposvár, Cseri út 16 szám alatt. Fizetés megegyezés alapján. Kaposvári Állami Gazdaság f (7138)
