Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-05 / 130. szám

Szerda, 1965. június 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP ARATÁSI KÉSZÜLŐDÉS 4>B termelősxövetkeseti kombájnt kosiak rendbe as idén a Nagyatádi Gépjavító Állomáson — Komb áj no&okat képesnek VÁSÁRI VISSZHANG NAGYATÁDON SikeH arafoff acrti KEDVEZŐ IDŐJÁRÁSÉ esztendőben is fontos, hogy a gabonabetakarítás szervezet­ten, minimális szemveszte­séggel történjen, hiszen nem kevesebbről, mint mindany- nyiunk kenyeréről van szó. Az idei aszályos év viszont parancsolóan megköveteli, hogy minden eddiginél na­gyobb gonddal bonyolítsák le az aratást, a cséplést, hogy a most már biztosra vehető ter­méskiesést némiképp ellensú­lyozni lehessen, magyarán: minden megtermett gabona magtárba kerüljön. örvendetes módon az utóbbi években szinte teljesen kivet­te az aratási munkát az em­ber kezéből a gép, különösen a kombájnnak nagy a szerepe. Érthető tehát, hogy az aratási készülődés idején a kombáj­nok felkészítése kerül a fi­gyelem középpontjába. Hol tartanak a javítással, mikorra várható a teljes készenléti ál­lapot: erre kértünk választ a kombájnjavításra specializált Nagyatádi Gépjavító Állomá­son Duics János igazgatótól és Hégelszberger József műveze­tőtől. Az állomás huszonnyolc dolgozója javítja ezekben a napokban a főként termelő- szövetkezetektől, kisebb rész­ben társállomásoktól érkezett kombájnokat. A múlt év vé­géig 22 termelőszövetkezeti arató-cséplőt javítottak ki, miután a tsz-ek a szezon be­fejeztével beküldték őket az állomásra. Január 1-től mos­tanáig 45 kombájnt hoztak rendbe, ebből 43 a közös gaz­daságoké. A műhelybei to­vábbi öt gép van javítás alatt, s a szerződések alapján még négynek a beérkezésére szá­mítanak. A szerelők, gépészek zöme több éve kizárólag kombájnjavítással foglalkozik, érti a dolgát, így kilátás van rá, hogy június 20-ig menet­kész állapotba hoznak min­den gépet. Az állomás tíz sa­ját kombájnja közül mindösz- sze egy nincs megbontva, a többi már kijavítva várja az indulást. Megtalálták a minő­ségi javításra való ösztönzés módját is az állomás vezetői: kombájnonként 300 forint cél­prémiumot kaphatnak a dol­gozók, ha a gépet határidőre és minőségileg kifogástalanul hozzák rendbe. akadályozza a terv­szerű MUNKÁT az a ki­számíthatatlanság, ahogyan egyik-másik termelőszövetke­zet — olykor szerződés nél­kül — beadja a gépét javítás­ra. A kapacitást, a szerelőál- iományt a szerződések alap­ján állapította meg annak ide­jén az állomás, s a gépek rendszertelen beérkezése nagy gondot okoz. (A tsz-ek egy ré­sze úgy fogja fel a kombájn­javítást, mint a többi erőgép téli nagyjavítását, holott az ál­lomás egész évi folyamatos munkára rendezkedett be.) A második félévre például egyet­len termelőszövetkezeti kom­bájn javítására sem kötöttek eddig szerződést. Arról egyéb­ként értesítették a gazdaságo­kat, hogy ha kint a földeken a betakarítás közben nagyobb hiba előadódik, azt jelezzék az állomásnak, s a behozott gé­ltet soron kívül, 12—24 órán belül rendbe teszik. Az ilyen előzetes értesítéskor a kijelölt dolgozók akár éjszaka is vár­ják a gépet. Az alkatrészellátás jelenleg kielégítő, jelentős tartalék van raktáron, s né­hány alkatrészt az állomás műhelyében is készítenek. A NAGYATÁDIAK nem­csak gépeket készítenek föl az aratásra, hanem embereket is: bentlakásos tanfolyamon kom- bájnosokat képeznek. Most a csurgói, a nagyatádi és a sió­foki járásból összesen hu­szonheten vesznek részt egy­hetes tanfolyamon, a követ­kező turnusban a barcsi, a marcali és a tabi járás kom- bájnosjelöltjei tanulnak majd itt. Valamennyien termelőszö­vetkezetekben dóig óznak, többségük traktoros, műhely- szerelő vagy gépész. A tanfo­lyamon a kombájn vezetésen kívül a kisebb műszaki hibák elhárítását is megtanulják. H. F. ,Gépi kéz" gyümölcsösben Moldáviában a gyümölcs­kertészet erőteljes fejlődése a tudósok elé tűzte azt a felada­tot, hogy gépesítsék a legtöbb munkaerőt igénylő, legnehe­zebb műveletek egyikét, a ter­més betakarítását. A moldáviai kertészeti, sző­lészeti és borászati intézet tu­dósai, a moszkvai szakértők egy csoportjával karöltve, megalkották és kipróbálták azt a gépet, amely lényegesen megkönnyíti az ember munká­ját, és gazdaságilag igen elő­nyös a szilva, a meggy, a cse­resznye, a dió, barack betaka­rításakor. A gép traktorra vagy magajáró alvázra szerelt »mechanikai kéz«. Az ilyen gép, miután beállt a la alá, megmarkolja a vastag ágakat, és vibráció útján lerázza a gyümölcsöt. A fa 3—4 másod­perc alatt megszabadul terhé­től. I A tavalyi, tavalyelőtti kiállí­táson még gyakran megtörtént, hogy a látogatók érdeklődésé­re nem tudtak mit válaszolni a pavilonokban, ha azt kér­dezték tőlük, hogy az új ter­mékek mikor jelennek meg a boltokban. A boltban és a pavilonban Mint ahogy sok kiállító, az Űjpesti Cémagyár is okult az elmúlt évek tapasztalataiból. Nagyatádon tavaly1 december­ben még csak kísérleteztek a szintetikus anyagból készült acril fonal előállításával, de alig fél év elteltével már elis­merést hozott a gyárnak az új termék. Sőt még arra is futot­ta ez alatt a rövid idő alatt, hogy néhány ezer kilót eljut­tassanak belőle a nagyobb fővárosi szaküzletekbe. A BNV-n az érdeklődőknek mindjárt sorolhatták a színe­ket. és azt is, hogy hol vásá­rolhatnak az új fonalból. Az érdeklődés méreteire mi sem jellemző jobban, mint­hogy a cérnagyári asszonyok közül is sokan kértek szabad­ságot, hogy ellátogathassanak a vásárra, és maguk is vásá­rolhassanak az általuk készí­tett fonalból. Végigjárták a ki­állítást. és fölkeresték a kiie- lölt boltokat, hogy mamikkal hozhassanak egy-esv pulóver­re. kardigánra valót Ilyenre még a legrégebbi cérnasvának sem emlékeznek. A gyár újabb történetében ez a legnépsze­rűbb termék. Vetekszik a gyapjúval Bartus Gyula, a gyár igazga­tója így foglalja össze a fonal vásári sikerét. — A Pamutfonó-ipari Válla­lat üzemei közül csak mi fog­lalkozunk az új termék előál­lításával. Fonal vagy cérna alakjában kerül hozzánk, itt végezzük el a kikészítő mun­kákat, a festést és a csomago­lást. Népszerűsége, mint azt a vásáron tapasztalhattuk, elvi­tathatatlan. Tulajdonságai az eddig gyártott szintetikus fo­nalak valamennyi fajtájánál jobban megközelítik a valódi gyapjúfonal jellemzőit. Én eb­ben látom a sikerét. Rugalmas, kellemes tapintású, gyapjú- szerű. Greller Gyula osztályvezető az előállításról szólva elmond­ta, hogy az acril munkaigénye­sebb az eddig gyártott fona­laknál, festése, szugorítása na­gyobb figyelmet, lelkiismeretes munkát igényel. Különleges színekben Az előírt technológiától a legkisebb mértékben sem le­het eltérni, mert az nyomban lényeges minőségi romlással jár. Vagyis éppen azokat a ki­tűnő tulajdonságokat veszíti el így a fonal, amelyek a többi fajtától megkülönböztetik, és értékesebbé teszik. Viszont mellette szól, hogy folyamatos gyártásához nincs szükség új gépekre, nagyobb beruházásra. Festéséhez különleges színezé­ket használnak, és a szebbnél szebb, ritkán látott színárnya­latok ugyancsak növelik az ér­tékét a vásárlók, különösen a női vásárlók körében. — A Pamutfonó-ipari Vál­lalat központja fölméréseket végez, hogy megismerhessük az igényeket. A gyártási terv attól függ, hogy az új fonal a vásár után is olyan keresett lesz-e, mint a kiállításon volt — mondta tájékoztatásképpen Bartus Gyula igazgató. Nagy József Számottevő mellékjövedelem 300000 forintot kapott tőzegért a háromfaí tsz A háromfai Üj Barázda Termelőszövetkezet határában egy régebben legelőnek hasz­nált, de később ellaposodott, hasznavehetetlenné vált terü­leten most tőzegkitermelés fo­lyik. A mintegy százholdas ha­tárrésznek egy húszholdnyi szakaszán még februárban megkezdődött a tőzegkiterme­lés. Minden ezzel kapcsolatos munkát a Talajjavító Vállalat balatonboglári kirendeltsége végez, ugyanis megvásárolta a tsz-től a tőzegkitermelés és -értékesítés jogát: 2,20 forintot fizetett a becsléssel fölmért mintegy 150 000 köbméter tő­zeg minden köbméteréért. A szállítmányokat majd megmé­rik, s ha a megvásárolt meny­nyiséget kitermelték, további üzletkötésre lehet számítani. Távolabbi terveik is vannak a tőzeggel a háromfaiaknak. A közeljövőben 25—30 millió forint költséggel sertéskombi­nát építését kezdik el Három­fán. A sertéstrágya és a tőzeg keverékéből készített éríékes talajgazdagító anyagot elad­hatnák, előnyben részesítve a kombinátot üzemeltető társszö­vetkezeteket. S végül, a telje­sen kiaknázott tőzegbánya he­lyén a meglevő víztároló mel­lett még egyet építhetnek. Az elképzelések a jövedelmezőség és termelésfejlesztés szempont­jából egyaránt hasznára vál­hatnak az Üj Barázda Terme­lőszövetkezetnek. Okszerű gazdálkodással enyhítik az aszálykárokat Az elmúlt hónapok kedve­zőtlen időjárását, az aszályt megérezte az öreglaki Állami Gazdaság is. Négy-ötmillió fo­rintra tehető kárt okozott ez év tavaszán az aszály és a jég. Kéí kezével otthoni íeremf HÍR: Kitüntetés. Lelkiismeretes munkájáért A könnyűipar kiváló dolgozója címmel tüntették ki Pin­tér József lengyeltóti kőművest. Magas, ŐSZ hajú ember. Ener­gikus a kézfogása, érezni benne az erőt. A szeme, a mosolya. az arcjáté­ka fiatalos, bár 58 éves, letagadhatná a nyolcat. Kiegyensúlyozottság, bizton­ság és valami nagy nyugalom érezhető a közelében. Egy kis idő múlva rá­jövök, hogy mi ennek a titka: egész életében örömmel és szeretettel vé­gezte munkáját, örömmel épített ott­hont az embereknek. Nem egyedüli kőműves Lengyeltó­tiban Pintér József. Négyen-öten dol­goznak még a szakmában rajta kívül. Ám amíg mások vándorolnak, vállal­tainak munkát a környéken, a Bala- ton-parton, ö megmarad a faluban. Itt is bőven ellátják megrendeléssel. — Több mint sok a munka — mondja —, tegnap például reggel fél öttől este fél nyolcig dolgoztunk. Ko­moly kis csapat a miénk a fiammal és két tanulóval együtt. A fiammal mun­kamegosztásban vagyunk, ő kéményt falaz, én tetőt fedek, ö cementlapoz, én csempézek. Legjobban azért a kö­vezést és a falazást szeretem ... Annak, hogy évtizedekkel ezelőtt a kőműves szakmát választotta, érzelmi indítékai voltak. 1945 őszén Székesfe­hérvárra járt dolgozni. Nagyon romos volt a város, összeismerkedett egy bá­csival, aki hetvenéves lehetett akkori­ban. Egy este azt mondta Pintér Jó­zsefnek, hogy látogasson el hozzá, megmutatja, mit gyűjtött össze öreg korára. — Odaértünk egy telekhez. Ház nem volt rajta, csak egy bombatölcsér. Mindene elpusztult. Akkor elhatároz­tam, hogy amíg az erőmből telik, la­kásokat, házakat építek az emberek­nek. tgy lettem kőműves, és nem bán­tam meg. Tizennégy éve vagyok ma­gánkisiparos. Ez alatt az idő alatt het­ven házat építettem föl, egy kis köz­séget. Igyekszem átadni a szakmát. A fiam is nálam szabadult. A mostani két tanulóval együtt kilencen valtak naLam kömíívaaté. De bátran erdeklöd­- &£ ' .jutídlwAid,. hetek bármelyik után, nem kell szé­gyenkeznem, megállják a helyültet. — Milyen érzés megállni egy-egy elkészült ház előtt? — Azt nem lehet elmondani. Az új otthonra lelt család örömét, boldogsá­gát látni — hát ez igazán csodálatos érzés. Jó érzés elmenni egy-egy ház mellett annak tudatában, hogy ezt is én csináltam. S hogy utána nem szid­ják az embert... Erre mindig na­gyon vigyáztam. Ha az ember egyszer elveszíti a »védjegyét«, az emberek bi­zalmát, nagyon nehéz visszaszerezni. — Sok házat épített már. Régen is, most is. Mennyit változott falun az emberek ízlése, igénye? — Nagyon sokat. Értenek az embe­rek az építkezéshez. Húsz évvel ez­előtt a vert falak mentek, kicsi abla­kokkal. Ma már igényesebbek, és ez a jó. Manapság alig lehet elképzelni egy falusi házat fürdőszoba nélkül. De le­gyen két nagy szoba és egy kicsi is. Hajópal&rói hallani sem akarnak, par­ketta kell. En is csak így gondolkod­nék a helyükben. Ha most házat épí­tenék magamnak, az két vagy három­szobás lenne, központi fűtéssel, teljes összkomforttal... Bár nem új Pintérék háza, azért bárki megnézheti. Kényelmesen elfér benne a két család, fiával és me­nyével lakik együtt. Az egyik szoba falán bekeretezett oklevelek. — Majdnem gyűjteményem van — mondja, szinte szégyenlősen — pedig higgye el, nem »hajtottam« a kitünte­tésekre. Nézzük csak sorjában: 1961. Jó mi­nőségért kitüntető jelvény és oklevél. 1964: Társadalmi munkáért ezüst, 1965: Társadalmi munkáért arany fokozat. 1967: Jó munkáért KlOSZ-kitüntetés. — Milyen társadalmi munkát vég­zett? — Abban az időben tanácstag vol­tam. Nagyon elhanyagolt volt az ut­cánk, gödrös, tócsás, sáros. Azt mond­ta a tanácselnök, ahol először ajánla­nak fel társadalmi munkát, ott lesz járda. Hát nálunk lett is. Talán az egész falu nem dolgozott összesen annyit, mint ez az utca... Több társadalmi funkciója volt: he­lyi csoporttitkár, községi népfrontel­nök. Le kellett mondania, mert egy­részt nagyon sok volt a munkája, másrészt rakoncátlankodni kezdett a szíve. — Alig jutott idő a munkámra. Volt olyan időszak, hogy ha nyolc napból állt volna a hét, mind a nyolc­ra szerveztek volna egy értekezletet. Ezt nem lehetett hosszú ideig bírni, mert az ember vagy dolgozik, vagy dolgoztat. , Most befejezés előtt áll egy ház. De már a következő munkája is megvan. Szintén a faluban. A szobrász szobrokat farag, a festő képeket fest. Művészi alkotó­munkát végeznek — az emberek szá­mára. A kőműves is alkot, szakmaja művészetével, egyszerűen, két kezé­vel, mégis nagyot teremt: házat, ott­hont, biztonságot — szintén az embe­reknek J Strubl Márta A vityapusztai gyümölcsöst ugyanis áprilisban érte a fagy, s a biztosító semmit sem térít meg a gazdaságnak. A tetemes kiesés enyhítésére több elképzelést dolgoztak ki. Az eredetileg tervezett négy­ezer helyett ötezer mázsa ser­téshúst ad a gazdaság az or­szágnak. Ezer süldőt magáno­soktól vásárolnak fel, eddig már háromszázat vettek meg. A számítások szerint minden kiló sertésen öt forintot nyer a gazdaság. Hizómarha-istállót alakítanak át sertésóllá szél­deszkákkal, hizlalórácsokkal — minél kisebb beruházással. A szarvasmarha-tenyésztésben is igazodnak a megváltozott kö­rülményekhez. Takarmányne­hézségekkel küzdenek, ezért azt tervezik, hogy eladják olasz exportra a 200—220 ki­lós növendékbikákat, s szep­temberben, ha már a takar­mány biztosítása nem okoz különösebb gondot, a hiányt szarvasmarha-vásárlással pó­tolják. A tenyésztyúkok helvett húscsibéket hizlalnak. 40 000 húscsibével növelték állomá­nyukat, ebből húszezret Csom- bárdon helyeztek el — tovább- tenyésztésre akarják eladni. A növénytermesztésben oko­zott kár tetemes, csak a kalá­szosoknál mintegy hárommil­lió forint. A kiégett növények helyett részben másodvetésűe- ket próbálnak termeszteni. Bár az időjárás okozta veszteséget teljes összegben nem tudják visszanyerni, azon igyekeznek a gazdaság vezetői, hogy ok­szerű gazdái kodással pótolják, ami pótolható. íi Kaposvári Állami Gazdaság eladja műszaki vizsgán átment, jó állapotban levő BARKAS tehergépkocsiját Terh.: 0,75. Megtekint­hető: Kaposvár, Cseri út 16 szám alatt. Fizetés megegyezés alapján. Kaposvári Állami Gazdaság f (7138)

Next

/
Oldalképek
Tartalom