Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-30 / 152. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1968. Június 30. a... hető leggyor­sabban végez­zük, határ­őreink képzet­tek. Jók a kap­csolataink a vámhatóságok­kal, kölcsönö­sen segítjük egymás mun­káját. Helyeslőén bólint Csete Károly szavai­ra a gyékénye­st vámhivatal Alig van pár ember a vágá­nyok között, amikor befut a gyékényesi vasútállomásra az Adriatica nemzetközi gyorsvo­nat. A kinti sötétség egybeol­vad a vagonok ablakainak fe­keteségével, jobbára csak a fo­lyosókon ég a villany. A jugo­szláv gőzmozdony helyébe erős Dieselt kap a szerelvény. Még tart a tolatás, amikor az út­levélkezelők fölszállnak az el­ső kocsiba. egyelőre kevesebb, kétszáz és hatszáz között mozog. A 23 óra 30-kor beérkező nemzet­közi gyorson kívül van egy he­lyi jellegű vonat is, Kopriv- nicától Gyékényesig közleke­dik. Egyre több turistavonat érkezik, főként csehszlovák utasakkal, munkánk tehát van bőven. — Vannak-e problémáik? — Mivel a felkészülésünk I igen alapos volt, szerencsére nincsenek. Fel­adatunkat a le­Megkezdődött az úti okmányok ellenőrzése. parancsnoka, Merész István főhadnagy, aki­vel a nagy for­galom megin­dulása előtt be­szélgettünk a felkészülésről. Most megkér­dezzük, hogy Gyorsan megy az úti okmá­nyok ellenőrzése, de az álmos utasok kicsit zavartan szedik elő a papírokat Van, akit ál­mából kell felébreszteni. Az okmányok többsége magyar állampolgároké. Olaszország­ból, Jugoszláviából igyekeznek haza. Két osztrák fiatalemberrel probléma akad. Zágrábból utaznak Magyarországra, de nincs érvényes vízumuk. Az útlevél kezelő udvariasan le­szállítja őket, a hajnali vonat­tal vissza kell menniük, hogy vízumot szerezzenek. sikerült? — Az éjszakai vámkezelés ránk is nagyobb feladatokat ró, fokozottabb figyelmesség­gel kell ellátni munkánkat. Még nem volt semmiféle fenn­akadás. Persze az megesik, hogy egy-egy utas a vámkeze­lés után soknak tartja a vá­mot. Kirívóan nagy visszaélés­sel eddig nem találkoztunk. Vámhivatalunkban pár liter elkobzott tiszta szeszt őrzünk, de az alkoholt nem magyar állampolgárok akarták behoz­ni az országba. Közben megkezdődött a vo­naton a vámellenőrzés. Dr. Az ellenőrzésen részt vesz a gyékényesi határőrség egyik tisztje, Csete Károly százados elvtárs is. — Kicsit nehéz volt átállni az éjszakai útlevélkezelésre, az okmányok vizsgálata hosz- szabb ideig tart, mint régeb­ben, mert az utasok álmosak, nehezebben találják meg az iratokat stb. Ezekben a napok­ban kezd a forgalom erőtelje­sebben megnövekedni, öt-hat- százan utaznak ki naponta az országból, a beérkezők száma Horváth Sándor alezredesnek, a Somogy megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnokának és Faragó Ferenc főhadnagy, vámszaki előadónak kíséreté­ben indultunk el egy kicsit »körülnézni« a szerelvényen. Balogh Ferenc és felesége Olaszországból utazik haza Budapestre. Nem találtak ná­luk semmi rendelleneset, tu- ristaúton voltak, inkább a látnivalók kötötték le őket, mint az üzletek. — Észak-Olaszországot jár­tuk be, most voltunk harmad­szor ebben a szép országban. Minden alkalommal felfede­zünk valami újat, valami ér­dekeset. A következő fülkében egy fiatal tengerész foglal helyet. A csomagtartók tele poggyász- szál, a vonaton nem is végzik ei a vámellenőrzést, hanem majd Budapesten, a Keleti pá­lyaudvaron. Ez szemmel lát­hatóan nem tetszik a fiatalem­bernek, de a vitát udvariasan elhárítja a vámkezelő. Mi azonban végighallgatjuk. — A Tokaj tengerjáróról jö­vök, Rijekó'oól. Vásároltam egyet-mást a feleségemnek, szereti a szép ruhát, meg az egyéb holmit is. Igaz, s'jk a csomag, de mi — mivel rit­kán járhatunk haza — tizen­nyolcezer forint értékig hoz­hatunk be árut. Most meg zutty, viszik a cuccot Pestre. Megvakarja a fülé tövét, mormol valamit, aztán hozzá­teszi: — Azért re­mélem nem lesz semmi Egy társa jóval ke­vesebb holmi­val érkezett, okmányaira gyorsan rá­nyomták a bé­lyegzőt. Lát­szik, jó párszor átesett már vámvizsgálaton, mindent előké­szített. Idősebb férfi csomagját szemléli a vámellenőr. Az ülésen össze­kötve egy cso­mó külföldi új­ság; napilapok, képes magazi­nok vegyesen. Húzódozva áll neki kibontani, azt hiszem, at­tól fél, hogy némelyik ma­gazintól meg kell válnia. A lenge öltözékű hölgyek fotói miatt... De aztán mindent visszakap. Ahogy a fülke aj­taja becsapódik, közelebb húz­za »sajtos csomagját«, s. fél­tőn rárakja a kezét. A vámos elmosolyodik. Jugoszláv turistákhoz érünk, náluk sem találnak semmi sza­bálytalanságot. Sok az átuta­zó is. többnyire lengyelek, né­metek és csehszlovákok. A határőrök és a vámhiva­tal dolgozói mesélik, hogy az utasok sokféle kérdéssel for­dulnak a hatóságokhoz. Ami­kor például lelőtték Robert Kennedy t, majdnem minden utas érdeklődött a legfrissebb hírekről. De men sok a kér­dés a menetrendekről, a csat­lakozásokról, a szállodákról is. Kaposvár felé közeledik a vonat, amikor a vámtisztvise­lők befejezik a munkát. Sem­mi kirívó szabálytalanságot nem találtak. Ahogy mondják: bárcsak mindig így lenne. Pintér Dezső Fotó: Grábner Gyula »Pillanat, máris kibontom ...« A Kaposvári Cukorgyár értesíti mindazokat a férfi és női munkavállalókat, akik a fo­lyó évben a répafeldolgozási időszakban munkát kí­vánnak vállalni, 30 ssásalékos árengedményt ad a Patyolat a lakosságnak, ha július 1—31 között vegytisztíttat pulóvert, kardigánt, Huligánt, felöltőt, átmeneti és télikabátot, plédet és pok­rócot. (7266) felvételük biztosítása végett jelentkezzenek a gyár munkaügyi osztályán. JELENTKEZÉS CSAK SZEMÉLYESEN TÖRTÉNHET, A VBKM U. S'Z. VILLAMOSSÁGI GYÁRA férfi és női munkaerőt azonnal fölvesz bctnni.ol: munkára. Három műszak esetén a keresetű lehetőség 150(1—1700 Ft. .Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán, Kaposvár, Mező Imre út. <71™ vidéki dolgozók vasúti és autóbuszköltségét a gyár megtéríti abban az esetben, ha ténylegesen munkába is állnak. Azoknak a vidéki és helybeli dolgozóknak, akiknek a gyár felszólítást küldött és a válasz-levelezőlapot visz- szaküldték, JELENTKEZNIÜK NEM KELL! (7221) Nem minden vér piros A vér színét a benne lebegő, vérfestéket tartalmazó vértes­tek szabják meg. Sokan él­nek abban tévhitben, hogy valamennyi élőlény vére pi­ros színű; a zoológusok azon­ban tudják, hogy ez csak a ge­rincesekre érvényes. Más ál­latfajok vére ettől eltérő szí­nű is lehet, például a csigáké és a rákoké többnyire hal­ványkék, egyes férgeké zöld, a legtöbb rovaré pedig szín­telen. A gerincesek vérfestéke, a vörös hemoglobin, képes föl­venni és szállítani az oxigént és a széndioxidot. A hemoglo- binos vérű állatok tehát, ha korlátlan mennyiségben van jelen oxigén, minden különö­sebb nehézség nélkül fedez­hetik szükségletüket. Ha azonban a szokásosnál keve­sebb oxigénhez jutnak, akkor a hemoglobin a tartalékolt oxigénből egy ideig még ki­elégíti a szervezet igényét. Érdekes, hogy olyan gerinc­telen állatok vérében is talál­ható hemoglobin, amelyeknek renkívül nehéz körülmények között kell lélegezniük (vörös szúnyoglárva, giliszta stb.). Egy norvég tudós újabb vizsgálatai viszont azt bizo­nyítják: arra is akad példa, hogy a gerincesek között is találhatók színtelen vérnek. Ilyenek például a mi folyami sügéreinkkel rokon jéghalak, melyek a sarkvidéki vizekben élnek. E halak véréből telje­sen hiányoznak a vörös vér­sejtek, fehér vérsejt is csak kevés van benne. Hiányzik tehát belőle az az anyag, amely oxigént kötne le, így csupán oldott oxigén található a jéghalak vérében. Nagyon csekély oxigéntartalékkal keU tehát beérniük, ami nem azt jelenti, hogy oxigénigényük kicsi, hanem azt, hogy a fel­vett oxigént maradéktalanul felhasználják, s ezért ha rend­ellenes körülmények közé ke­rülnek, hamarabb elpusztul­nak, mint más halak. S való­ban, ha kiveszik őket a vízből, kopoltyúik szinte megreped­nek az erőlködéstől. A jéghalak ősei feltételez­hetően vörös vérűek voltak, de idővel alkalmazkodtak a rendkívüli környezethez. E változás úgy érhető meg, hogy hideg vízben több oxi­gén oldódik fel, mint meleg­ben. Ez a helyzet a Jeges- tengerben is, érthető tehát, hogy a jéghalak véréből az idők folyamán kiveszett a fö­lös oxigént lekötő hemoglobin. B. I. A fogoly haszna és a mezőgazdaság A tyúkfélék rendjébe tar­tozó fogoly igen elterjedt ma­dár Európában. Nálunk a kö­zönséges fogoly él, de egykor déli megyéinkben ismerték a szirti foglyot is, amely külön­ben az Alpokban, Itáliában, a Balkánon és Kis-Ázsiában honos. Nyugat-Európában el­terjedt a vörös vagy francia fogoly, amelyet másfél század­dal ezelőtt Nagy-Britanniába is áttelepítettek. A fogoly leginkább sík te­rületen, a vetésekben szeret tartózkodni. Csapatokba, csa­ládokba verődve él, létszámuk 20—25 főt is elérhet. A hímek — a házi kakashoz hasonlóan — vezetik és irányítják csa­ládjukat. Félénk állat a fo­goly, gyorsan fut és hirtele- nüi rebben fel veszély esetén. Különben rossz repülő, nem megy el hosszú távolságra. Fészkét földre rakja, 10—20 szürke tojást is találhatunk egy fészekben, amelyet a tojó általában 26 nap alatt kelt ki. Sokat szenved a fogoly té­len, csak nagy szaporaságának köszönhető, hogy nem pusz­tult ki teljesen. Magyarorszá­gon sokáig kellett védeni, mert a második világháború kezdetén szinte a kipusztulás fenyegetett a fagy következté­ben. A régi állományt azóta sem értük még el. A fogoly védelmet, szak­szerű vadgazdálkodást és té­len etetést kíván. Tápláléka hasonló a fácánéhoz, amely ugyancsak igen hasznos állat. Gyommagvakat, rovarokat, férgeket, és bogyókat fogyasz­tanak. A fiatal foglyok Inkább rovarevők, az öregebbek pe­dig magevők. Már a táplálé­kuk felsorolása is jelzi, hogy a haszon sokszorosa az oko­zott kárnak. A fogoly ellensé­gei mégis fölvetették, hogy még a haszonnal is kárt okoz, hiszen a megevett gyommag­vakat az ürülékével szétszórja és terjeszti. Számos kísérletet végeztek a fogoly hasznának és kárá­nak megállapítására. Bebizo­nyosodott, hogy a foglyok táp­lálékának 70%-át Itáros nö­vények és rovarok alkotják, 28%-át közömbös, és kánt leg­följebb a megevett magvak 2°'0-ával okoz. A közömbösök közé kell sorolnunk a tarló­kon felszedett, egyébként már kárba vesző gabonamagvakat is. De hogy állunk a gyommag­vak terjesztésével? Itt is a fogoly mellett törhetünk lánd­zsát. A gyommagvak már a gyomorban összezúzod nak és többé nem csiraképesek. A vád így elesik, haszna egyér­telművé válik. Méltán tart­hatjuk számon a fácánnal együtt a foglyot a mezőgaz­daság leghasznosabb vadjai között. A mezőgazdaság dolgo­zói a nyári időszakban sokat tehetnek értük és ellenük egyaránt..; A POSTA HÁLÓZATÉPÍTŐ ÜZEM i kábelépítési munkákhoz földmunkára AZONNAL ALKALMAZ férfi segédmunkásokat, főiskolás, egyetemista fiatalokat jól fejlett, lehetőleg felső osztályos középiskolás diákokat MUNKAHELY: kizárólag Kaposvár város területe. Bérezés teljesítménybérben. Főiskolások és középiskolások a nyári szün­idő alatt tetszés szerinti időre vállalhatnak munkát. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés: a Posta Hálózatépítő Üzem kirendeltségénél, Kaposvár, postaépület II. em. Telefon: 13-015. (9879)

Next

/
Oldalképek
Tartalom