Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1968. május tt. HOMOKÓRÁT A BÁLÁIOABOGLÁRI HALASZKKRTBE Sokan élvezik már az elti-elő- szezon nyújtotta kedvezménye­ket a Balaton menti üdülőbe, ye- ken. A legtöbb étteremben, esz­presszóban nem korai vendé­gekként kezelik őket, hanem olyan figyelmességgel, udva­riassággal lesik még a gondola­taikat is, mint a legnagyobb nyári szezon, a csúcsforma om idején. Persze nem mindenütt. Egy panaszos levél írója arra hívta fel figyelmünket, hogy a balatonboglári Halászkert Étte­remből 50 perc várakozás után fogyasztás nélkül voltak kény­telenek távozni. Az étteremben csupán néhányan tartózkodtak, s ők lengyel vendégeikkel hiába kérték többször is H. L. felszol­gálót, az nem volt hajlandó rendelésüket fölvenni. Amikor végül is panaszt tettek emiatt, a felszolgáló minősíthetetlen hangon válaszolt. Csúcsforgalomban előfordul­hat, hogy a vendégeknek hosz- szabb ideig kell várakozniuk egy-egy zsúfolt balatoni étte­remben vagy más szórakozóhe­lyen. De akkor is enyhíthetik a bosszankodást azzal, hogy el­nézést, türelmet kérnek. Megen- gedhctetlen azonban, hogy most, az elő-előszezonöan órákat vár­Í on a vendég, akár fiazai, akár Lülföldi, s ráadásul a felszol­gáló, aki hibát követett el, an­nak legyen nagy hangja. Országosan jó viszhangot vál­tott ki a debreceni, illetve a Hajdú megyei Vendéglátó Vál­lalatnak az a kezdeményezése, hogy a debreceni Aranybika Szálló Kinizsi Sörözőjében ho­mokórákat helyeztek el az asz­talokra. Ha az lejár, és a ven­dégeket nem szolgálták ki, in­gyen fogyaszthat, a számla a felszolgálót vagy az étterem ve­zetőjét terheli. Ilyen homokórát kellene el­helyezni a balatonboglári Ha­lászkertben és mindazokban az éttermekben, eszpresszókban, ahol baj van a felszolgálók gyor­saságával. Talán néhány számla kifizetése jó hatással lenne rá­juk, meggyorsulna a kiszolgá­lás, kevesebbet várakoznának és bosszankodnának a vendégek. (Sz.) Egy fiatalember, aki nem ta álta meg a helyét Kiegyenlítetlen szállodaszámla — A „kölcsönvett“ cipő KlSZ-lakáeok Űjabb két, egyenként négy- néigy lakásból álló emeletes KlSZ-fakás építését kezdte meg Nagyatádon a Komfort Ktsz. A lakásokat ez év vé­gén foglalhatják el a lakók. Hég az idén egy másik két­emeletes lakóház építését *s megkezdik. MAGAS, JOGÁLLÁSÚ fiatalember, Időnként Idege sen beletúr a hajába, tekinte- tete tétován körülfut a szo­bán. Zavartan válaszolhat, gyakran megesik, hogy »elfe­lejtkezik- valamiről. Ilyenkor persze mindig kiigazítják a ’tévedést-. A huszonegy éves Voider István egy munkahelyen pár hónapnál többet soha nem dol­gozott. Ahogy mondja: nem volt elégdett a körülmények­kel, a fizetéssel. Az ipari isko­lát otthagyta, Kaposvárról Veszprémbe ment. Ott az \KÖV-nél helyezkedett el, la­katosként. Immel-ámmal vé­gezte a teendőkét, kevésnek találta a fizetését. — Veszprémben azért mép’s jól éreztem magam, mivel le­hetőség volt a sportolásra. Ar. AKÖV csapatában játszottam mint kapus. Hétfői napokon soha nem kellett munkába állnom, pihenőnapot tartot­tam. Két-háromhetenként haza­látogatott Bonnyapusztára, mindig kapott pár százast szórakozásra. Kellett is a pénz, mivel Valder idejének nagy részét presszókban, éttermek­ben töltötte. — Szeretem a jó társaságot, a hangulatot, csak pénz kell hozzá. Amiből úgy látszik még az otthoni segélyekkel együtt sem volt elég. Ugyanis Valder a múlt évben tekintélyes számlát hagyva maga után, fizetés nélkül távozott az egyik szállodából. — Hatvanhét végén egyik is­merősömtől megtudtam, hogy Komlón van valamilyen könnyebb munka, futballozni is lehet. Otthagytam a vesz­prémi céget, de amikorra Komlóra értem, már nem volt hely a csapatban. Ezért aztán ott nem is helyezkedtem el. MAGA SEM HISZI, amit in­doklásnak mond, de azért megpróbálkozik a meglehető­sen gyenge alapokon álló ma­gyarázattal. — Visszajöttem Kaposvár­ra, a világítástechnikánál megígérték, hogy alkalmaz­nak. De aztán valahogy elma- »adt... Persze, hogy elmaradt, mert Valder nem foglalta el új munkahelyét. Egyik kaposvári futballcsapatunkhoz járt ed­zésre, januártól ez volt min­den elfoglaltsága. Ahogy mondja, édes életet élt. Tízkor kelt, kisétált a városba, meg­látogatta munkahelyén a kis­lányt, akinek udvarolgatott, igen gyakrap náluk is étke­zett. Estéit a Knpos presszó­jában, a bárban s a többi szó­rakozóhelyen töltötte. — Honnan volt minderre pénze? — Hazulról kaptam. Otthon egyébként azt mondtam, hogy dolgozom. Egyszer aztán úgy gondol­ta. ideie felfrissíteni a ruha- l'irát. Ha másként nem megy, hát majd másoktól beszerzi a szükséges holmikat. A fut­ballcsapat öltözőjéből már ed­dig is lopott tíz-húsz forinto­kat, most pedig elhatározta, hogy elemei egy inget. Egy pi­ros nyloning különösen meg­nyerte a tetszését, gondolta, rajta is jól fog állni. Többször járt egyik rokoná­nál, az építőipari ktsz mun­kásszállásán. Megleste, hogy hova teszik a szállás kulcsát, egy alkalommal aztán »-meglá­togatta« az épületet. Mivel ci­pőjét már használtnak találta, lopott a munkásszállásról egy új, fekete félcipőt. A cipő tu­lajdonosa aztán megtalálja nála a lábbelit, Valder azzal próbálta kivágni magát a ké­nyes szituációból, hogy csak kölcsönvette a cipőt, amíg az övét a cipész rendbe teszi. Valder albérletben lakott, a háziakat sem kímélte meg »kölcsönkérő« szenvedélyétől. (Egyébként nem is jelentke­zett be, a főbérlőt csak a pénz érdekelte, nem sokat tö­rődött albérlője kötelezettsé­gével. Sajnos gyakori az ilyen az eset, pedig a főbérlő is fe­lel a bejelentkezés elmulasz­tásáért.) A főbérlőéktől is nyloninget lopott, a háziasz- szonytól meg egy vég ruha­anyagot, azt azonnyomban el is vitte a szabóhoz. Legna­gyobb sajnálatára az öltönyt már nem viselheti, mivel a rendőrség gátat vetett ebbeli tevékenységének. EGYÉBKÉNT VALDER a falujában is »nevezetessé« tet­te magát. Ismerősénél kártyá­zott, s eközben megtetszett neki az asztal szélére tett kar­óra. Egy óvatlan pillanatban az óra aztán már nem az asz­talon, hanem az ő zsebében ketyegett. — Mondja, hogy vélekedik a munkáról? — Én kérem, szeretek dol­gozni, csak még nem találtam meg az igazi helyemet. A lopások miatt a hatósá­gok egvelőre biztosítják a megfelelő helyet a munkaun- dorban szenvedő fiatalember­nek. Pintér Dezső A Mérleg nyelve — Nem igaz, hogy rossz! — Ez az igazi! — Na mit szól hozzá? — Még hozzá csizmában! E felkiáltásokat a kapos­vári vásárcsarnokban hal­lottuk az automata mérleg előtt. Bedobandó egy alu­mínium húszfilléres. Valaki rááll: jó kilencven kiló. A mutató széles ívben kibil­len, emberünk most dobja be a pénzt. A mérleg nyelve lelassul, majd megáll a ke­rek negyvennél. Csodálkozó morgás. Emberünk diadal­masan néz körül a bámész­kodókon: Csak ezt látná ott­hon az asszonv! # Posta, bélyegautomata. Kettő is egymás mellett. Egyformán szépek és egy­formán rosszak. Vagy csak üresek? Bedobandó három­szor húsz fillér: Kihulla­nak, mint lyukas zsákból a szem. Gyerekjátéknak nem rossz, de a felnőttet bosz- szantja. Szerencsére a leve­lezőlap — automata műkö­dik. Csak régi típusú öt- venfillérest kell szerezni. Más bosszúság nincs. Leg­alábbis i.t, az automatá­nál... * Miért mondtam el mind­ezt? Meg szeretném védeni az automatákat. Nem igaz, hogy bosszantásunkra van­nak, de az se, hogy megta­karított perceinket nekik köszönhetjük. Valahogy e kettő között: Felhívják ma­gukra a figyelmet, és rend­re intenek bennünket, ha reményeink túlzottak velük szemben. Barátaink, akik szívesen velünk tartanak, de ugye — és itt széttárják automatakarjuföit — nem­csak rajtuk múlik a dolog. És tűrik szeszélyeinket.. A poétán még dühösen oldalba vágjuk őket A vá­sárcsarnokban azonban már cinkosként csapunk bidog- vállukra, ahonnan bibliai üzenet jön: »Megmérettél, és könnyűnek találtattál«... Íme, egy adag optimiz­mus, automatakijszolgálás- ban, potom fillérekért. Szabó György J A tabiak áruháza Bőséges választék, emelkedő forgalom — Nincs utánpótlás Szükség volna még egy pénztárra Nemcsak a helybeliek és a környékről bejáré vásárlók, hanem a szakemberek véle­ménye szerint is bőséges az áruválaszték a tabi ABC-áru- házban. Élelmiszerekből, ve­gyes iparcikkekből a legke­resettebbeket is megtalálni az üzletben. A havi 600 000 forintos for­galomra tervezett áruház át­lagosan 750—800 000 forintos forgalmat ér el, tavalyi tervét 106 százalékra teljesítette, több mint kilencmillió forint értékű árut adott el. Igen ízléses, ötletes reklám­mal hívják fel vevőik figyel­mét a mélyhűtött árukra. Szükség volna viszont egy üveges vitrinre, hogy a vá­laszték jobban szembe tűn­jön. Tervezik, hogy hamaro­san akváriumot állítanak fel az üzletben, és élőhalat is árusítanak, mert a nemrégen bevezetett új árucikk, a ten­geri mélyhűtött halak sikere azt bizonyítja, hogy igénylik ezt is a tabiak. Az áruk forgási sebessége a múlt évre engedélyezett negy­ven nap helyett 37,5 nap volt, ez azt bizonyítja, hogy az áruház vezetői igen körülte­kintően rendelnek. Sz&mlahalmaz feözótt az Igazgató. Pintér Jenő, az áruház igaz­gatója szinte alig tud a ve­vők, s az eladók között len­ni, annyira túlterhelt az ad­minisztrációval. Naponta szá­zával könyveli le a számlákat, vezeti át az árváltozásokat vagy veszi át az érkező árut Nem jut ideje ellenőrzésre, a vevőkkel való beszélgetésre, pedig most nagyon fontos volna, hogy megismerje véle­ményüket, kívánságaikat. Egy négyórás adminisztrátor fog­lalkoztatása bőségesen meg­térülne. De az is furcsa, hogy a központi fűtéssel ellátott áruház kazánját a vizsgázat- lan eladók kezelik, ők fűte- nek télen. Kiesnek a munká­ból, s félő, hogy a hozzá nem értésből esetleg még baj is történik. Szombaton, ünnep előtt ke­vés az áruházban a jelenlegi két pénztár, a vásárlóknak hosszú ideig kell várakoz­niuk, amíg fizethetnek. Több jó szakembere van az áruház­nak, akik nyitás óta együtt dolgoznak Pintér Jenővel, s akiknek na.gy érdemük van abban, hogy az áruház jó hírnevet szerzett a szövetke­zetnek. Proksa Jenő és Schmidt Jenő régi szakembe­rek, a fiatal eladók szocialis­ta brigádban vannak, s mint a növekvő forgalom mutatja, igen eredményesen dolgoz­nak. Helytelen viszont, hogy egyetlen tanulója sincs az áruháznak, nincs utánpótlás, s kénytelenek másutt végzett szakembereket alkalmazni. Sz. L. Azonnal felveszünk pécsi építésvezetőségünkre a kőműves, ács, kubikos, férfi segédmunkás dolgozókat. Teljesítménybér, szállás, napi háromszori étke­zés biztosítva. Figyelem! Pécsi érítésvezeíős'günk társépítóje lesz a beremendi új Cement- és Mészlparl Műveknek. Az új __ belépőket — a beremerdi munkánk megkezdésekor átirá­nyítjuk a cementművek építéséhez. Érdeklődni lehet személyesen és levélben. 63. sz. építésve- Bfl zetőség, Pécs, Hőerőmű területén. (Levélcím: Pécs 7. Pf.: 12.) (7072) SZIKRAESŐBEN Kékes-lila fény remeg a szürke falakon. A sablonba szorított vaskeretek sarkai sargas-vorosen izzana k, amint az ívhegesztő szára koppan a fémkereten, siste­regve hullani kezd a forró szikraeső. A hegesztőpajzs sötét üvegén keresztül jóval Keveseooet tat ni a vuiogo tűzijátékból. — Ott, ahol a hegesztő­pálca találkozik a fémkere­tek sarkával, másodpercek alatt 4000—4500 Celsius fok­ra emelkedik a hőmérséklet — mutat a még fehér-sárgán izzó vasra Kádár Miklós he­gesztő. — Könnyű kéz, jó reflexek kellenek hozzá. Na és kifogástalan szem. A lánghegesztés még en­nél is látványosabb és talán nehezebb is. Jellemző a szaktjiában dolgozókra, hogy többségük mégis ezt szereti jobban. Mindig a nehezeb­bet. Van, aki három év alatt sem tudja megtanulni a szakmát. — Érzék dolga — mondja Kádár Miklós —, hiszen a ridegnek, keménynek tartott vas a hegesztőpisztoly alatt roppant érzékenységű anyag­gá válik. Talán ezért is vált a mesteri cím fokmérőjévé a fej fölötti lánghegesztés bra­vúrja. — Ez azt jelenti —• ma­gyarázza Csiszár István ener­getikus —, hogy a hegesztő hanyatt fekve dolgozik pél­dául egy hídszerkezeten. Ilyenkor fennáll a veszély, hogy ha egy pillanatra is ki­hagy a figyelme, a vas meg- folyósodik és lecsöppen. A jó hegesztők éppen ezért szíve­sen vállalják az ilyen mun­kát, mivel ezzel szakmai képzettségüket bizonyíthat­ják. Kádár Miklós tizenöt éve dolgozik a vasas szakmában. Géplakatosként kezdte, hét éve mint hegesztő dolgozik a Finommechanikai és Gépja­vító Vállalatnál. — Azt már gyerekkorom­ban tudtam, hogy a vasipar­ban fogok elhelyezkedni. Ide jártam gyakorlatra ipari ta- tulóként is. Mint lakatos fi­gyeltem föl a hegesztők munkájára. Órákig elnéztem volna, nagyon szépnek, vál­tozatosnak találtam. Örülök, hogy most, hét év után is ugyanilyennek latom. Azóta letettem ebből is a szakmai vizsgát. A vastag acélleme­zen különböző mértani alak­zatok krétával rajzolt körvo­nalai fehérlenek. A kis ke­rekeken haladó vágópisztoly úgy siklik a vonalak fölött, mintha sínen menne, s pa­pírként szeli a négycentis, súlyos acéllemezt. A falon függő szekrény­ben két garnitúra fölszere­lést is tartanak. Az egyikkel a műhelyben gyakorló ipari tanulók dolgoznak. Kádár Miklós büszke a tanítvá­nyaira, Dánosi Károlyra es Dede Attilára. Az iskolában ők a legjobb tanulók, és a műhelyben is bebizonyítot­ták már, hogy értenek a szakmához. Most másodéve­sek, és már együtt dolgoz­nak a régi hegesztőkkel. — Az órabérük 1,20 és 2,20 között lehet — mondja Kádár Miklós —, ezért az igyekezetüket úgy próbáljuk honorálni, hogy a műhely főnökének javaslatára néha ok is részesülnek az időn­kénti jutalmakból. Egyikük már alumínium­hegesztésre is vállalkozott, pedig ez ugyancsak a leg­kényesebb munkák egyike. Az alumíniumnál ugyanis nem látni, hogy a felület mikor folyósodik meg, mint a vasnál. A jó hegesztő meg­érzi, melyik az a pillanat, amikor dolgozni lehet már a darabon. Akinek ehhez nincs érzéke/ annak a keze alatt a munkadarab hirtelen megfo- lyósodik vagy vártatlanul összerogyhat. A szomszéd műhelyből hegesztésre váró olajkályha- kereteket hoznak. A már összeállított vázra fíj erősítő varratok kerülnek. Ahogy sziszeg a pisztolyból szökellő láng, a rideg vas megvörö- södik, aztán sárgás-fehér, majd halványsárga lesz. Egy pillanat, és máris olvad a vékony vaspálca. A hegesz­tők csak a ceruzavékony égő csíkra figyelnek a szakadat­lan szikraesöben. , Nagy József Gyermekököl nagyságú eper A Max Plánok Intézet (NSZK) kultúrnövény-kísér­leti telepín olyan eperfajtát sikerült kitenyészteni, amely szántóföldeken, nagy terüle­ten való termesztésre alkal­mas, nem munkaigényes, s egy-egy szem nagysága gyer­mekökölnyi. Ez az eperfajta kiválóan felhasználható mély- hűtésre és a konzerviparban is. Ma már nagy epertelepek vannak belőle az NSZK-ban. Az Építőipari Szállítási Vállalat i FELVESZ kaposvári és siófoki munkahelyekre rakodómunkásokat, segédmunkásokat és műheiyl segédmunkásokat. Szállást biztosítunk. Jelentkezés: ÉP FU-kirendeltség, Kaposvár, Vásártér u. 10. (7066) A CUKORGYÁR állandó munkára felvess férfi segédmunkásokat és hegesztőt Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. (7050) „EXPRESS HEATING“ légfűtőkészülékek szállítását és szerelését rövid határidőre vállalja az Országos Szakipari Vállalat, Budapest, V., Báthory u. 12. A légfűtőkészülékek nagyméretű szerelőcsarnokok, gépállo­mások, moziüzemek, raktárak fűtésére alkalmas. Írásbeli vagy szóbeli részletes tájékoztatást adunk. Érdeklődni telefonon a 115-000/476 melléken lehet (4252)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom