Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

Csütörtök, 1968. május 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÖREGLAKI MOZAIK SZOCIALISTA BRIGÁDOK Négy éve alakult az első bri­gád az öreglaki Állami Gaz­daságban, és azóta újabb mun­kacsapatok, jól dolgozó kollek­tívák nyerték el a szocialista brigád címet. A központi gép­műhely dolgozói eddig min­den évben teljesítették, amit vállaltak. Samu János trakto­ros, az egyik brigádtag május 1-én kiváló dolgozó kitünte­tést kapott tavalyi 150 száza­lékos teljesítményéért. — Hét szocialista brigádunk összesen 800 000 forint többlet- hozamhoz segítette hozzá jó munkájával a gazdaságot — tájékoztat Völgyesi János igazgató. — A gépműhelyben dolgozókon kívül a baromfi- tenyésztők vették legkomo­lyabban a szocialista munka­versenyt. A megerősödött bri­gádokra most már a nagyobb feladatok elvégzését is bátran rábízhatjuk. Négy évvel ezelőtt még csak húszezer csirkét tar­tottunk, az idén pedig már nyolcszázezret nevel a barom­fitenyésztő brigád. Gumi javító üzem a tsz-ben Százezer forintos költséggel gumijavítő üzemet létesített a csurgói Zrínyi Tsz. Főleg a tsz-társulásnak dolgoznak. Mezei beszélgetés ÚJRAVETÉS Szabó Ferenc párttitkárral járjuk a határt. — Még a lucerna is megér­zi a huzamos esőhiányt. Pe­dig annak mélyre nyúlik a gyökere. A talajban kevés a csapadék, mert száraz vólt a tél is. A lucerna például egy- harmadát sem adja a szoká­sos szénamennyiségnek — mondja a párttitkár. — Gyé­ren kelt a répa is, száz hol­don újravetettünk, és ha egy héten belül sem lesz valami­revaló csapadék, kukorica ke­rül a helyére. Ha megjönne az eső, még rendes termést hozhatna a répa, kivált ha szép hosszú lesz az ősz. ÖNTÖZÖTT A cukorrépatábla két végén ták strázsálnak. A föld por­hanyó, a sarabolókapa köny- nyed kézmozdulatra is elvég­zi a dolgát. Lehetnek vagy húszán az asszonyok mag fér­fiak a táblán. Bár mindenki­nek kimért parcellája van, mégis együtt dolgoznak. Hogy miért? A kastélyosdombói Népakarat Termelőszövetke­zetben is csakúgy, mint a me­gye többi közös gazdaságá­ban, elszoktak attól az embe­rek, hogy egyedül dolgozza­nak a földeken naphosszat És mert szomszédosok egy­mással a parcellák, a beszél­getésre is nagyobb lehetőség nyílik, s így gyorsabban telik az idő ... Bognár János né és Németh Ferencné egymás mellett sa- rabolja a cukorrépát. Hét- százhúsz négyszögöl egy-egy rész, cövektől cövekig tizen­négy sor. Sok munkát ad ez. még ha jó is a földje. A té­ma, amelyről a két asszony között, de általában az egész téeszben mostanában a leg­több szó esik: hogyan lesz az idén? — Űj elnökünk meg főag- ronómusunk van — mondják az asszonyok. — Aztán most nem munkaegységre dolgo­zunk, hanem minden munká­nak megvan a normája, a pénzértéke. — És mit tartanak ebben jónak? — Azt, hogy nem kell év végéig várni a részesedésre, és mindig tudjuk, mennyit ér a munkánk. — Az idén változott a ház­táji területe is, ez is több em­bert hoz ki a földekre. — A maguk családjában ho­gyan volt ezelőtt a háztáji? — kérdem Bognárnétól. — Nálunk csak az uram kaphatott háztáji földet, mert ő volt a tag. — És most? — Most azt mondtam az uramnak, hogy én is belépek a szövetkezetbe tagnak. Ed­dig is minden évben dolgoz­tam annyit, hogy a munkám alapján megjárt volna a ház­táji. De az akkori törvények szerint, ha beléptem volna is, nem kaphatott volna többel a család egy holdnál. Most ne­kem a munkám után ezerkét­száz négyszögöl jár, az uram­nak meg egy hold. — És azok az évek, ame­lyekben ugyancsak sokat dol­gozott, de nem volt tagja a téesznek, nyugdíj szempont­jából nem jöhetnek számítás­ba... — Én ugyan nem hagyom azokat az éveket! Ügy tudom, van rá lehetőség, hogy az ilyen bedolgozó, mint amilyen én voltam, visszamenőleg meg­vásárolhassa a nyugdíjéveket. Hát én is megveszem. Körül­belül négyszáz forintot kell befizetni egy-egy évre, és ak­kor úgy veszik, mintha tag­ként dolgoztam volna azok­ban az években.,. — Hogyan tudják ezután megszerezni a nyugdíjévhez szükséges munkaórákat, illet­ve a háztájiföld-jogot? — Nemcsak cukorrépát, hanem egyéb növényeket is vállaltunk. Hétszázhúsz négy­szögöl cukorrépa jut egy ka­pásra, aztán egy hold kapás- kukorica, meg még a vegy­szeres kukorica betakarításá­nál is kapunk munkát. Emel­lett, aki szorgalmas talál még magának munkalehetőséget a közösben. Téli foglalkoztatást is igyekszenek biztosítani. Az uramtól hallottam, hogy sep­rűcirkot is termelünk majd, és magunk készítjük el a sep­rűket. — Van-e már valami olyan eredménye ennek a díjazás­nak, hogy a fiatalok visszakí­vánkoznának a falujukba? — Most még nemigen lát­szik ez a hatás, de később bi­zonyára sokaknak kedvet ad az itthoni munkához a biztos kereset. Nézze, egy fogatos csupán előlegként körülbelül másfél ezer forintot kaphat havonta, ha lelkiismeretesen dolgozott. Ennél többet vajon hol kereshetne ezzel a mun­kával? Emellett itthon van­nak, háztáji földet kapnak, meleg koszton élhetnek ... Az égen felhők gyűlnek, biztató, esőt ígérő felhők. A saraboláshoz ugyan jó a per­zselő napsütés, a kivágott gyom szinte percek alatt fonnyad, szárad el, de a föld sőt vár. Még többet, kiadó- sabbat. A közösben is meg a háztájiban is. Hernesz Ferenc KERTESZET A víztorony közelében, a kertészetben nyoma sincs a szárazságnak. Tízezer négyszö­göl oázis ez a szikkadt, esőt váró ezer holdak közepén. Az oázis fele üveg alatt van. Itt minden üdezöld. Németh József brigádvezető a cecei és a hatvani papriká­val beültetett ágyakat járja. Naponta százával szedik a piacra való, hosszú zöldpapri­kát. A kertészet látja el zöld­séggel a többi kerület üzemi konyháit és a szakiskolát is. — Darabra adtuk el a kara­lábét, csomóra a retket meg hatezer fej salátát. A primőr zöldség nagyobb felét a MEK vásárolta fel — mondja a ker­tész, és a hajtatóházban meg­mutatja a negyedik vetést. ­— Innen viszik exportra a kaliforniai csoda nevű papri­kát — mutatja az üvegfedelű ágyakat a brigádvezető. — Annyival többet terem ez a többi fajtánál, mint a meleg- ágyi paprika a szabad földbe kiültetettnél. NAGYARÁNYÚ ÉPÍTKEZÉS Az idei év a nagy beruhá­zások éve lesz az öreglaki Ál­lami Gazdaságban. Völgyesi János igazgató szerint négy- szer-ötször akkora összeget fordítanak ilyen célra, mint az elmúlt években. Az idén nem kevesebb, mint huszonhatmil­lió forintból építkeznek az öreglaki és a többi kerület­ben. A legnagyobb összeget a vityai tehenészeti telep kiala­kítására és a bekötő út meg­építésére költik. Az út építé­sét már megkezdték, az át­adását augusztus 20-ra terve­zik. A két nagy jelentőségű beruházás elválaszthatatlan egymástól, hiszen a télen-nyá- ron járható út feltétele a korszerű 350 férőhelyes szar­vasmarha-istállók megépítésé­nek. A gazdaság száztagú saját rezsis brigádja jövőre készül el a tizennégymillióba kerülő komplett tehenészeti telep megépítésével. Az istállók és a takartnányos épületek szom­szédságában szolgálati lakáso­kat is építenek az állatgondo­zóknak. Ezenkívül az öreglaki kerületben is építenek egy új istállót. Vityapusztán a gaz­dasági épületek átadásával fo­kozatosan kicserélik majd a meglevő tehénállományt. N. J. ÖSSZEHANGOLT OFFENZfVA Föllendítik a városi üzemek művelődési életét Pontos keresztmetszetet ka­pott a városi párt-végrehajtó­bizottság a megyeszékhely üzemeinek művelődési életé­ről huszonnyolc vállalat és in­tézmény napfényes és árnyé­kos oldalainak összegezésével. .4 kiindulópont a városi párt- értekezlet határozata volt, a nézőpontot pedig az határozta meg: hogyan irányítják a gaz­dasági vezetők a művelődési életet, nagyobb gondot fordí­tanak-e a párt- és a tömeg­szervezetekkel együtt az em­berek általános műveltségé­nek, szakmai ismereteinek nö­velésére, művészi ízlésének formálására, érdeklődési kp- rük bővítésére, világnézetük megszilárdítására. Csekély összegek a kultúrára A kép, amely kialakult, nem megnyugtató. A városi pártér­tekezlet óta csekély mérték­ben változott a gazdasági vezetők szemlélete, s éppen ezért az irányitó tevékenység sem fejlődött megfelelően. A megyeszékhely kulturális éle­te pezsgőbb és jobban irányí­tott a városi pártértekezlet óta, a kaposvári üzemekben azonban nem tapasztalható ekkora fejlődés. Nem érvé­nyesült még kellően az az elv, hogy a gazdasági tervekkel összhangban kulturális terv is készüljön, s végrehajtásukért legyenek felelősek a gazdasá­gi vezetők is. S hogy min mérték ezt le a vizsgálatot végző népműve­lők? A gazdag tapasztalatból csupán néhány fontosabbat emelnénk ki bizonyításul. Kezdjük talán a nevelő mun­kához szükséges anyagi ala­pok előteremtésénél. Elgon­dolkoztató, hógy a cukorgyár és a Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat meglepően gyéren támogatja az ÉDOSZ Művelődési Otthont, jóllehet aránytalanul sokat költ sport­ra és a vállalati üdülő fenn­tartására. Alacsony a kultu­rális alap az AGROKER-nél, a Baromfifeldolgozó Vállalat­nál és a húsüzemben, vala­mint a Vendéglátóipari Válla­latnál. Meghökkentően cse­kély összeget szánt a szak- szervezeti bizottság a kultú­rára g Patyolatnál: mindössze ötszáz forintot. A Tégla- és Cserépipari Vállalat központ­ja például nem tudott számot adni arról, mire költik a te­lepek a rendelkezésre álló hetvenezer forintot A fölmérés a textilművek­ben, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál, a DÉDÁSZ-nál, a Bútoripari Vállalatnál és a Kefeanyag-kikészítő Vállalat­nál összhangban találta a pénz felhasználását és a végzett művelődési munkát. Formális művelődési tervek Az anyagi alapok megte­remtésében tapasztaltak szin­te kisugároznak a kulturális tervezésre. A vizsgált vállala­tok és intézmények ötven szá­zaléka épít csupán a tényle­ges igények kielégítésére, no­ha a korszerű népművelésnek ez a legfontosabb hajtóereje. S ebből fakad, hogy a legtöbb helyen formálisak a tervek, nem veszik figyelembe az emberek képzettségét, kor és érdeklődés szerinti megoszlá­sát, a helyi sajátosságokat és feladatokat. Csak a textilmű­vek, a Tanácsi Építőipari Vál­lalat. a Tégla- és Cserépipari Vállalat és a megyei kórház *» iégfií tőkészülékek EXPRESS HEATING“ ékek szállítását és szerelését rövid határidőre vállalja az Országos Szakipari Vállalat, Budapest, V., Báthory u. 1Z. A légfűtőkészülékek nagymérelű szerelőcsarnokok, gépállo­mások, moziüzemek, raktárak fűtésére alkalmas. Írásbeli vagy szóbeli részletes tájékoztatást adunk. Érdeklődni telefonon a 115-000/476 melléken lehet. (4252) készített önálló művelődési tervet, s ezt összehangolta a gazdaságival. Ezek után job­ban érthető, hogy a legtöbb helyen elhanyagolták az álta­lános iskola elvégeztetésére irányuló serkentést, a bejáró munkások nevelését, a mun­kásszállásokon élők tudatának formálását, a szocialista brigá­dokban rejlő gazdag lehetőség kiaknázását. Mert néhány szót szólva ez utóbhiról, minden­képpen elszalasztott lehetőség, hogy az AKÖV brigádjai for­mális vállalásokat tesznek, az ÉVM Állami Építőipari Vál­lalat szocialista brigádjai na­gyon alacsony színvonalú fel­adatokat vállalnak, s hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalatnál, a postán, a Ba­romfifeldolgozó' Vállalatnál és a húsüzemben csupán az ok­tatásra terjed ki a brigádok figyelme. Erősen visszaesett a város üzemeiben az ismeretterjesz­tés. Munkásakadémiát pl. csak néhány üzemben szerveztek. Sürgős tennivalókra serkent ez a helyzet különösen a termé­szettudományos, a műszaki— technikai ismeretek és a köz- gazdasági tudás terjesztésé­be^. Gyors léptekkel halad előre minden tudományág, s ha az üzemekben megfeled­keznek eredményeik népszerű megismertetéséről, akkor ez előbb vagy utóbb érződik majd a modern gépeken dol­gozó munkások tudásán. A pártszervezetek < felelőssége A városi párt-végrehajtóbi­zottság a tényleges helyzetet figyelembe véve összehangolt offenzívat indít a kaposvári kommunisták révén az üze­mek művelődési életének föl­lendítésére. Minden pártszer­vezetnek feladata, hogy meg­nyerje az emberek eszét és szívét. Ez pedig elképzelhetet­len a közösségek tudatának hatékonyabb formálása nélkül. A városi pártértekezlet hatá­rozata akkor váltható apró­pénzre, ha minden üzemben nagyobb buzgalommal serken­tik a gazdasági vezetőket az irányítás megjavítására, a sze­mélyes példamutatásra. Mert az üzemek felzárkózá­sa kiteljesíti és magasabb fok­ra emeli Somogy székhelyé­nek kulturális életét is. Lajos Géza ÖREG GYÁR - KORSZERÉ TERMÉKEK Az immár 90 éves Ganz Villamossági Müvek az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron kiállítja a korszerű OD jelű szinkrongenerátorát, amelyet NSZK-beli exportra is gyárta­nak. Ugyancsak a kiállításon lesz látható a szovjet áram fo­gadására konstruált, nagyfeszültségű késes szakaszoló, ame­lyet képünk ábrázol. (MTI-fotax) Napirenden a piacszervezés Dr. Szabó Kálmán profesz- szor, a közgazdaságtudomá­nyok doktora, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem rektora megnyitotta azt a háromnapos konferenciát, amelyet az egyetem, a Belke­reskedelmi Kutató Intézet és az Országos Piackutató Inté­zet rendez a marketing kér­déséről. Amint megállapítot­ta, a marketing — tehát a piacszervezés, amely több a piackutatásnál, mert magá­ban foglalja a piac bizonyos mérvű irányítását is — kü­lönösen nagy figyelmet érde­mel most, amikor az űj gaz­dasági mechanizmusban a piac szerepe és jelentősége fokozottan érvényesül. A kon­ferencia részvevői a marke­ting-tevékenység szerepét,- szervezésével és oktatásával kapcsolatos kérdéseket vitat­ják meg. Munkabizottságokat alakított a városi népfrontbizottság A Hazafias Népfront váro­si bizottsága megtartotta a megalakulása utáni első mun­kaértekezletét. A bizottság tagjai először meghallgatták Tóka Lajosné városi titkár kongresszusi beszámolóját. A titkári beszámoló után dr. Kanyar József, a bizott­ság elnöke terjesztette elő az 1968. évi munkatervet, ame­lyet már a IV. kongresszus határozatainak figyelembevé­telével állítottak össze. Űj vonása a munkatervnek, hogy a különféle feladatok végre­hajtására munkabizottságo­kat alakítottak. így például szociológiai munkabizottságot hoztak létre a társadalom strukturális változásainak elemzésére, feltárására. E munkabizottság feladata lesz, hogy felmérje a városban a társadalmi mozgások irányát, lényeges társadalmi problé­mákat elemző módon tárjon föl, és informálja ezekről az illetékes szerveket. A lakó­hely szebbé tétele érdekében urbanisztikai munkabizottsá­got alakítottak. Az ifjúság és gyermekvédelemmel kapcso­latos kérdésekkel is külön munkabizottság foglalkozik majd, amelynek tagjai lesz­nek a városi tanács, pártbi­zottság illetékes munkatár­sai, valamint a KISZ és a társ tömegszervezetek e kér­désekkel foglalkozó képvise­lői. A szolidaritási munkabizott­ság programját, a békehónap városi rendezvényeit már ezen a bizottsági ülésen tár­gyalták meg a részvevők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom