Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-08 / 106. szám
T4BK4 SOEOlí XXV. évfolyam, 10«. szám Szerda, 1968. május 8. Beatzenés vígjáték Ü jabb zenés vígjátékot mutatott be színházunk, Kövesdi Nagy— Szenes—Dobos szerzeményét, Isién véled, édes Piroskám címmel. Műfaji elnevezése, a »minioperett« egy kissé meglepő. Különösen azután, hogy műsorideje az átlag zenés vígjátéknál is jóval hosszabb, ugyanakkor az operett legcsekélyebb stílusjegyét sem fedezhetjük föl benne. A népszerű tán oldallal fémjelzett zenés darab se mini, se operett. Zenés vígiáték. A Paprikáscsirke címen is egykor oly népszerű Duna-parti randevú sajátosságaitól csupán annyiban különbözik, hogy cselekménye nem a harmincas években, hanem ma játszódik és betétszámai beatslágerek, Dobos Attila kellemesen fülbemászó dallamaival. Közülük jó néhány megkopott ugyan az utóbbi egy-két év alatt (egy sláger életében ennyi idő — matuzsálemi kor!) s cselekménye is mintha szürkébb, ki- agyajtabb volna a többinél. Jóllehet a szerző hű maradt a harmincas évek zenés vígjátékainak iól bevált fordulataihoz. Van azután még valami. V alószínűtlenségekhez a hasonló darabokbah hozzászoktunk már, persze bizonyos határokon belül. Azon túl nagyon zavaró lehet. Mint például ennek a darabnak az alaphelyzetében. A történet szerint egy pesti slágerszerzőt nem ért meg a neje. Az elhidegülés pitvarajtajából érzékeny búcsút vesznek, az ifjú zenei titán Párizsba indul múzsanézőbe. Neje titokban megelőzi, hogy »rangrejtve" visszahódítsa és megleckéztesse más múzsák utón Kacsingató férjét. S mit latunk? A házastársnak bizony egy kicsit ügyetlen és butácska feleség Párizsban csillagos ötösre vizsgázik. Szeretőként és mondén párizsi hölgyként egyaránt. Annak a biztos tudatában, hogy inkog- nitója tökéletes, noha erről szó sincs egy vörös parókától eltekintve. Zavar továbbá, hogy ez a szituáció leplezetlen utánérzése (a holdfény sütötte tüllhálóinges rendezői beállítással egyetemben) egy tiz-egynéhány éve játszott rossz magyar film nagyjelenetének. A film azonnal megbukott, az Isten véled, édes Piroskámnak azonban — több okból — bizonyára sikere lesz Kaposváron is. Mert végeredményben kit érdekel egy zenés vígjáték cselekménye? A lényeges az, hogy valami történjen, és zenével, tánccal, jó bemondásokkal átszőtt néhány órás kikapcsolódást nyújtson a meghirdetett darab. Nos, persze ennél sokkal igényesebb, jobb kikapcsolódásban is volt már részünk ugyanebben a műfajban, ezen a színpadon. Viszont az is igaz: nem beatzenével .., Gyökössy Zsolt rendező ötletei csakúgy, mint a szövegkönyv poénj '. úgy tűnik, vérszegényen csörgedeznek. Különösen a arab első felében. Néhánv ötletszikrától (pl. a mikrofonon való kopogtatás) és eredeti bemondástól eltekintve gvakran unatkoztam. A folytatás, a párizsi bonyodalom viszonylag dinamikusabb. HelyzeiKomikuma is elevenebb; nívós tánc- és dalbetétek is gyakrabban feledtetik a technikai apparátus bosszantó hibáit — és bizonyos fordulatok előre jól látható következményeit. (Pl. a csomagolás jelenetnél). Gáspár András díszletei kopottak, szegényesek, ismerősek. Általában gyakoriak a színváltozás sok másodperces kínos-kényszerű szünetei. A szereplőgárda mindent elkövetett, hogy szórakoztassa a közönséget. Varga Tibor megnyerő közvetlenséggel játszotta a fiatal zeneszerzőt. Hangja kellemesen érvényesült mikrofonnal. Fartnere, Oláh Magda énekszámaiból viszont semrfíit sem értettünk. Kedves, csilingelő szubretthangja sivitássá torzult a mikrofonon keresztül. Bizonyára ez is zavarta, mivel tőle szokatlan, szürke, jelentéktelen figurái teremtett Piroska szerepében. Színvonalas, élvezetes volt Boross István és Zilahi Katalin groteszk tánca. Bak Mária akrobatikus tánca hasonlóképpen; énekszámaiban. Colette rövid szerepében pedig előnyös színészi tulajdonságairól győzött meg bennünket. Szabó Ibi és Kiss László, a darab eev-egy jól felépített imájaként szerzett néhány kellemes percet a színpadon. Dobos Attila gyakran több szólamú, kellemes beatzenéjét Rónai Nándor vezetésével az Atlasz-zenekar tolmácsolta. W. E. (Kácsor László felvétele.) Sziik&Áqes, li&q,y. aers írás sík,.. IRODALMI EST A MEGYEI KÖNYVTÁRBAN — »Nem szükséges, én írjak verset, de úgy látszik szükséges, hogy vers írassák, mert különben meggörbülne a világ gyémánttengelye« — egyre többször idézett József Atrtila-i gondolat, belekóstoltunk egyszer, hát mondjuk, mert oly szép, é6 nagyon-nagyon igaz. És talán éppen ma nagyan-na- gyon is korszerű, hisz a világ gyémánttengelye, tudjuk jól, igen-igen féltésre szorul. Ezt teszik a költők. A költészetet nem lehet ünnepelni, mert ünnep maga is. Tiltakozik a költészet, ha reklámcikknek tekintik. Ds úgy látszik, nemcsak az szükséges, hogy vers írassák, hanem az is, hogy a vers olvastassák. A költészet az által ünnep, hogy olvassál: az emberek a költők verseit, meghallgatják őket. Minél többen figyelnek rá, annál inkább kiteljesedik, mert a költészet nerp más, mint emberi kapcsolat. S jó, ha mentül több lehetőséget terem - tünk e kapcsolat létrejöttére. Az irodalmi estek is erre szolgálnak. A Szépirodalmi Könyvkiadó, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár közös vállalkozásáért — a hétfői irodalmi estért — csak hálásak lehetünk. Három költő, Demény Ottó, Fodor József K06suth-díjas és Takács Gyula. Józsei Attilá-dí- jas volt a kissé megkésett költészet napi emlékest vendége és Horváth Zsigmond irodalomtörténész, valamint Kállai Ferenc érdemes művész, Kohut Magda Jászai- díjas és Cserhalmi Anna előadóművész. A népes pódium előtt a megszokott könyvtári estekhez képest kevesebben ültek. Horváth Zsigmond irodalomtörténész a bevezető szerepére vállalkozott, s ennek talán csak Fodor József bemutatásánál tett igazán eleget. A hallgatóság — nem a két másik költő — szívesen odafigyelt volna többre is. Az irodalomtörténésznek a költőkhöz intézett egy-egy kérdése pedig inkább volt önnépszerű- sítő — végre egy kritikus, aki csak jót mond! —, mint más célt szolgáló. Szerencsére a költőket, amikor beszélnek is, érdemes hallgatni... A versek tolmáosolói közül ketten — Kállai és Kohut — ismertek és elismertek, rutinjuk is akkora, amelyre építhetnek. Cserhalmi Anna előadóművész kamaszosságával érdekes és figyelemre méltó volt. Három költő szómban kevés, de erőnek egy is mily hatalmas! Egy vers is az lehet, s kell annak lennie, gondoljunk csak az első sorban idézett József Attila- gondolatra. H. B. Tsz-vezetők Jugoszláviában Negyven somogyi termelőszövetkezeti vezető utazik a május 15-én nyíló ' Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításra. A kaposvári Idegenforgalmi Hivatal, a túra szervezője Belgrád nevezetességeivel is megismerteti a tsz-vezetőket. RÉGI SOMOGYI MÁJUS ELSEJÉK Ritka és ízléses miniatúrá- val ajándékozta meg a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat a 24. szabad május elseje alkalmából a nyomdai ritkaságokat kedvelők táborát. Az Andrássy Antal ösz- szeállításában és Mautner József szerkesztésében megjelent kiadvány ízléses tipográfiáját és kötéstervét Farkas Béla, kiszedését és kinyomását pedig a Nyomdaipari Vállalat dolgozói vállalták magukra társadalmi munkában. A kis kötet átkötő szövegrészeit Andrássy Antal, az MSZMP megyei bizottsága archívumának vezetője írta, és forrásdokumentációját is ő állította össze. A ritkaság- számba menő kiadvány az újabbkori munkásmozgalom helytörténeti kutatása és a legújabbkori történeti mú- zeológia területén is hézagpótló kezdeményezés, hiszen egy »Május I.« című káállíFigyelmesebben, sok a gépkocsi baleset AUTÓVERSENY Megyénk nemzetközi újságíró-autóverseny színhelye lesz május 17-én. Az Interpress Roily Balatonszeplaktöl rajtol, S megkerülve a magyar tengert, a délutáni órákban érkezik a siófoki célba, ahol ügyességi verseny zárja a kétszázötven kiloinéteres jmíaA szinte nyárias idő sok kirándulót vonz a Balaton partjára, aki teheti, kocsiba ül, s a tóhoz igyekszik. A megnövekedett forgalom. a bágyasztó meleg fokozott figyelmességet igényel minden gépjárművezetőtől. Nem érdemes a szabályok félre- dobásával rohanni, mert hasonló következményei Sebeinek, mint irat tásnak akár forgatókönyvévé is válhat a jövőben. A II. Internacionale párizsi kongresszusának határozata nyomán — hazánk szervezett munkásosztálya csakúgy, mint megyénké — 1890-ben ünnepelhette meg először május elsejét. Megyénkben a kaposvári vasúti munkásoké volt a kezdeményező érdem, akik a Nádasdi erdőben és a szentjakabi hangulatos csárdában tartották meg a nemzetközi munkásmozgalom új ünnepnapján első összejövetelüket. A kis kötet kronológiai rendben, lényegre törő rövidséggel forgatja olvasói előtt a somogyi és a kaposvári május elsejék történetének filmkockáit, különös fénnyel ra- gyogtatva fel a Tanácsköztársaság május elsejéjének és a második világháború utáni felszabadult nép első, sorsfordító szabad májusának történetét. A kötet képdokumentációja, és sajtókliséi közül különösképp érdeklődésre tarthatnák számot azok az eredeti felvételek, amelyek a Tö- röoskei erdőben az 1932—37 közötti május elsejékről készültek, hiszen akkor ezeket az ünnepségeket a rendőrhatóságok éberen figyelték és üldözték. A kiadvány nemcsak a kutató helytörténészek, a honismereti szakkörök, a KISZ- bizottságok, a diákszakkörök tagjainak kezében forgathatók haszonnal, hanem megjelentetése arról az igényről beszél — a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat az utóbbi időben mind többször jelentkezik figyelemre méltó kiadványaival — amely a megye általános kulturális érdekeit is messzemenően szolgáló új és korszerű nyomda mielőbbi felállítását sürgeti illetékes szerveinktől. Nem beszél fölöslegesen... Irta; AJ. Cornescu A vevő bemegy a háztartási boltba. — Kaphatok dugót kádhoz és mosdókagylóhoz? — Milyen nagyságban? — Egyiket kádhoz, a másikat kagylóhoz. — De milyen méretben? — Hazamegyek és megmérem. Néhány óra múlva ugyanaz a vevő visszatér ■ugyanahhoz az eladóhoz. — Adjon nekem egy négy centiméteres és egy három centímCteres dugót. — Kádhoz vagy mosdókagylóhoz? — A 4 centiméterest kádhoz, a 3 centiméterest kagylóhoz. — Csak egyfélénk van. — Éspedig? — Kád számára. Kagyló számára nincs. — Adjon tehát kád számára. A vevő fizet, magához veszi a dugót, de mikor távozik, észrevesz a polcon egy tárgyat. — Hát azok miféle dolgok? — Dugók. — Kád vagy kagyló számára? — Ahogy akarja. Jó kádhoz is, kagylóhoz is. — De miért nem szólt nekem ezekről? — Mert nem kérdezte, én pedig nem beszélek fölöslegesen. Találkozás — Mondja, maga irta ezt a verset? <». Természetesen! — Nagyon örülök, hogy megismerkedhetem önnel, Mr. Edgar Poe. Azt hittem, hogy már meghalt.. Válóok — Szeretném, ha a válást a férjem hibájából mondanák ki, mert tudtom nélkül eladta a konyhai tűzhelyet, o pénzt pedig elitta. — Kérem, hogy a válást a feleségem hibájából mondják ki, mert a tűzhely eltűnését csak 14 nap múlva vette észre. Marad a whisky — Parancsol kávét? — Köszönöm, kávét nem kérek. — Teát? — Köszönöm, teát sem kérek. — Akkor talán whiskyt szódával? — Nem, köszönöm, szódát sem kérek. Mint a többi — Hallottam, hogy tegnap férjhez mentél. Milyen volt a nászéjszaka? — Olyan, mint a többi... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WITtTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetés! díj egy hónapra 18 Ft index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 8. Nyomdáért felel; Mautner József. Kanyar József
