Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

az össz-afrikai Szakszervezeti Szövetség öttagú delegációját mi háború elleni tilts Ezt a harcot is a trtők, az mÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: 70 fföér Somául Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 107. szám 1968. május 9., csütörtök A békehónap megyei megnyitója A függetlenségükért harcoló népek iránti szolidaritás jegyében tartották meg Kaposváron az anyák nagygyűlését Tegnap délután őt órai kez­dettel rendezték meg a májusi szolidaritási hónap megnyitó nagygyűlését, amelynek rész­vevői kaposvári dolgozó asz- szonyok, anyák voltak. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának elnöki megnyitója után az elnökség tagjait, kö­zöttük Pung Ma'iíh' Cung elv­társat, a VDK budapesti nagy­követségének első titkárát és többek között. Nem kis mér­tékben az asszonyokon, az anyákon múlik, hogyan állunk helyt mi itt a »hátországban«, és hogyan segítjük a harcoló Vietnamot végső győzelmének elérésében. Az Országos Béke- tanács titkára megemlékezett arról is, hogy ma már egyre többen vannak a béke érdeké­ben szavukat felemelő embe­rek, és az Egyesült Államok­ban is mind erősebb a vietna­5. [v titkára ezután megköszönte a magyar nép áldozatos segítsé­gét. Az afrikai küldöttek nevé­ben A. P. Mujwahuzit, az össz-afrikai Szakszervezeti Szövetség újságírói munkasöi- zottsá'gának elnöke szólt hoz­zá. Javaslatára a nagygyűlés részvevői egyperces néma fel­állással adózlak á harcos alti - kai és vietnami hősök emléké­nek, akik életüket áldozták a gyarmatosítás és az imperia­lizmus elleni harcban. Ezután Horváth Sándomé, a megyei nőtanács titkára szim­bolikusan átadta Pung Manh Cungnak a nőtanóes akciójá­ban gyűjtött JOO 000 forintot, valamint a kaposvári asszo­nyok, anyák aláírását és a vá­ros úttörőinek a vietnami anyákhoz intézett anyák napi köszöntőit, leveleit tartalmazó albumot. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára zárszavában köszön­tötte a nagygyűlésen részt ve­vő asszonyokat, anyákat, majd jelképesen ő is átnyújtotta a VDK jelenlévő képviselőjének a vietnami nép megsegítésére a megyei üzemeiben összegyűj­tött mintegy 240 000 forintot. Ezután a hazánkban tanuló külföldi diákok városunkban tartózkodó csoportjának kul- túregyüttese adott látványos műsort Uttörök virággal köszöntik az einokseg lagjaru virággal köszöntötték a város úttörői. E kedves epizód után Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a nagygyű­lés előadója lépett a szónoki emelvényre. Az előadó többek között arról beszélt, hogy az Országos Béketanács hétfői ünnepi ülésén elhatározták: ismét megindítják a vietnami gyűjtőakciót, új formában, de a régi tartalommal, a szabad­ságáért küzdő vietnami nép megsegítésére. Sebestyén Nán- domé nemrég tért haza Viet­namból, ahol egy küldöttség élén tett látogatást. A kapos­vári asszonyoknak, anyáknak most beszámolt megrázó élmé­nyeiről, a vietnami emberek, különösen az asszonyok, nők példamutató helytállásáról, ál­dozatvállalásáról. A most kez­dődő vietnami szolidaritási gyűjtőakció jelszavai: »Segít­sük Vietnamot!«, »Vietnam értünk harcol!« — mondotta indították meg Amerikában, azok az anyák, akiknek fiaira értelmetlen pusztulás vár. Sebestyén Nándorné ünnepi beszéde után Púng Mann Cung emelkedett szólásra Elmon­dotta, hogy Vietnamban az asszonyok a férfiakkal váll­vetve küzdenek a szabadsá­gért; hogy mind a termelés­ből, mind a harcból kiveszik részüket; hogy vannak Észak- Vietnamban olyan légvédelmi egységek, amelyeknek minden tagja, parancsnokuk is nő. Be­szélt arról, hogy az amerikai agresszorok most már nem térhettek ki az előzetes tár­gyalások elől, de ahhoz, hogy igazán megszülessen a béke, a csatatereken is helyt kell állni. Pung Manh Cung emlékezte­tett arra, hogy május 7-én volt a Dien Bien Phu-i csata, a francia kolonialista csapatok teljes megsemmisítésének ti­zennegyedik évfordulója. A VDK nagykövetségének első Találkozó Moszkvában Május 8-án Moszkvában ta­lálkoztak a Bolgár Kommunis­ta Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja vezetői. A találkozón reszt vettek: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke; Wladyslaw Gomulíca, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke; L. 1. Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára. N. V. Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizotságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, K. F. Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A találkozón eszmecsere folyt a nemzetközi helyzet, va­lamint a világ kommunista és munkásmozgalma időszerű problémairól. A találkozó rész­vevői tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, és kife­jezésre juttatták szilárd elha­tározásukat, hogy továbbra is minden vonalon fejlesztik a baráti kapcsolatokat és sok­oldalú együttműködésüket a marxizmus—ileminizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján. A találkozó baráti, szívélyes légkörben folyt le. (MTI) A diákzavargásokról tárgyalt a francia minisztertanács A francia minisztertanács szerda délelőtti ülésén Couve de Murville külügyminiszter beszámolt a pénteken Párizs­ban kezdődő vietnami—ame­rikai találkozó előkészületei­ről. Couve de Murville kife­jezésre juttatta azt a vélemé­nyét, hogy Párizs nem pusz­tán az előkészítő találkozó­nak, hanem a bombázások be­szüntetését követő tulajdon­képpeni tárgyalásoknak is színhelye lesz, ezek közvetle­nül követik majd egymást és a két ország megbízottai is ugyanazok maradnak. A francia minisztertanács foglalkozott a legutóbbi pári­zsi diákzavargások kérdésével is. A kormány az ülésről ki­adott ismertető szerint az egyetemi reform folytatását ígéri, és igyekszik elválaszta­ni az egyetemi problémákat a közrend kérdésestől. TANULSÁGOK — A JELENNEK Aki 1945 tavaszán született, ma huszonhárom éves. Szak­májában dolgozik, vagy most készül kilépni friss diplomával az egyetem falai közül, családalapításon gondolkozik. Növek­szik az új generáció, az idő könyörtelenül múlik. Vannak azonban dátumok, napok, amelyeket nem kezd­het ki az idő. Sőt. minél jobban távolodunk tőlük, annál idő­szerűbbnek tűnnek. Ezek köze tartozik 1945. május 9-e, a győzelem ünnepe. Az emberiség írott története eddig 14 513 háborút jegy­zett föl. A második világháború azonban nem egyszerűen egy volt a sok vérözön között. Az emberiség és az emberség élet- halál-harcát vívta. A fasizmus barna áradata teljes pusztu­lással vagy legjobb esetben rabszolgasággal fenyegette a né­peket, s veszélybe sodorta mindazokat az értékeket, amelye­ket évezredeken keresztül felhalmoztunk. Ezért lélegezhetett fel 1945. május kilencedikén a világ: saját barlangjában ha­lálos csapás érte a fenevadat. Az emlékezés óráiban a kegye­let szavával szólunk mindazokról, akik életüket áldozták ezért a győzelemért. Külön kell szólnunk a harcosok között is arról az országról, amely a legtöbbet áldozta: a Szovjetunió­ról. Húszmillió szovjet ember pusztult el élete virágában, s az országnak nagyobbak voltak a háborús kárai, mint az ösz- szes többi hadviselő feleké együttvéve. A szovjet hadsereg a Volga-könyöktől eljutott Berlinig, vállalta a harc oroszlán- részét, felszabadította a népeket. Május 9-e azonban nemcsak a fájó és buszke emlékezésé, hanem az időszerű tanulságok napja is. Világunk korántsem nyugodt, fegyveres konfliktusok tartják feszültségben, ame­lyek közül legsúlyosabb a délkelet-ázsiai háború. S huszon­három évvel azután — sajnos meg kell állapítanunk —, hogy a fasiszta barbárság ellen harcolt, az Egyesült Államok ma fasiszta jellegű módszerekkel póbálja leigázni a vietnami né­pet. Annak idején, a náci háborús bűnösök nürnbergi peré­ben nagy hatású vádbeszédeket mondtak az amerikai kato­nai ügyészek is. Ma viszont a nemzetközi Russell-bíróság ép­pen a nürnbergi joggyakorlatra hivatkozva ítélhette el Wa­shington politikáját, hadviselését, amely a genocídiumot (népirtást) hozta magával. A második világháború Vietnam­ra vetített tanulságai egyúttal azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy katonai, politikai, gazdasági és erkölcsi téren miért érik sorozatos kudarcok az am erikát hódítókat. Hiá ba van a technikai anyagfölény az Egyesült Államok expedíciós hadse­regének oldalán, hiába áll az amerikai szupernagyhatalom ebben a pillanatban a világtermelés élén, nem képes ellensú­lyozni a vietnami nép hazaszeretét, hősiességét, áldozatválla­lását. s a harcát támogató, anyagi erővé vált nemzetközi szo­lidaritást. A másik nagy kérdés, amely közvetlenül kapcsolódik május kilencedikéhez: vajon mit tanultak ebből a dátumból azon a német földön, ahonnan századunk két nagy világhá­borúja indult el. A válasz olyan bonyolult, mint maga a valóság. Nem beszélhetünk többé általában »német főidről--, mivel az új erőviszonyok részeként Európa szívében két né­met állam alakúit ki, gyökeresen ellentétes magatartással és törekvésekkel. A Német Demokratikus Köztársaságban le­vonták a múlt tanulságait és fölépítik a történelem első szo­cialista, békeszerető német államát. Erőnket meghatványozza az a tudat, hogy a háborús revansista törekvések előtt már német földön is erős gát emelkedik. A másik német államról nem mondhatunk kedvező és megnyugtató dolgokat. Természetesem más a helyzet, a mai katonai erőviszonyokat hasonlítani sem lehet az 1939-eshcz vagy az 1941-eshez. Ny«goi-Né*»eloes*ág mégis egészen sa­játos szerepet vállai földrészünkön. Az egyetlen európai or­szág, amelynek súlyos területi követelései vannak: az egyet­len európai ország, amely egy másik állam, a Német Demok­ratikus Köztársaság tulajdonképpeni bekebelezésére törek­szik; politikai és katonai vezetésében meghúzódhattak a fa­siszta elemek; nyíltan hinti a revans gondolatát, és nem mon­dott még le végérvényesen az atomfegyverkezésről. Ez a Nyugat-Németország, amelyet szoros szövetség és — saját szóhasználatával élve — különleges partnerség fűz az Egye­sült Államokhoz, híven támogatja a kalandor amerikai té­péseket is. Érthető, ha a múlt tapasztalatain és a jelen realitásain okulva a békeszerető erők a bonni politika elszigetelésén fá­radoznak. Ennek eredményességét érzik Nyugat-Németor- szágban is, ezért használnak hajlékonyabb szavakat, s egye­bek között »új keleti politikát« hangoztatnak. Mi azonban nem a szavak, hanem a tettek alapján ítélünk, márpedig a bonni politika gyakorlata továbbra sem kevéssé veszélyes. (Legutóbb, alig néhány napja, a baden-württenbergi tarto­mányi választásokon a neonáci előretörés szinte jelzője és fel- villantóia volt a bonni állam veszélyes irányzatainak.) ... Aki 1945 ’ tavaszán született, ma huszonhárom éves. Nem élte át mindazt, ami az idősebb nemzedékeknek osz­tályrészül jutott. S 1945. május kilencedikének emlékét azért kell elevenen őriznünk, tanulságait azért kell megszívlel­nünk. hogy ne is tapasztalják a mólt katasztrófáit saját sorsukon. R. E. Robert Kennedy győzelme Az Egyesült Államok India­na államában kedden próba­választást tartottak, amelyen a demokrata pórt részéről Brani- gin, az állam kormányzója, Robert Kennedy szenátor és McCarthy szenátor indultak. Politikai körök Branigin kor­mányzót gyakorlatilag Humph­rey alelnök képviselőjének te­kintették. Branigin lényegében a Johnson-féle politika népsze­rűségét volt hivatva lemérni. A szavazatok 89 százaléká­nak összaszámlálása után a következő kép alakult ki: Bra­nigin 31 százalék, Kennedy 42 százalék, McCarthy 27 száza­lék. A repuMkánusok jelöltje­ként Richard Nixon indult el­lenfél nélkül, s így megszerez­te a republikánus delegátusok összes szavazatát. A román nagy nemzetgyűlés ülésszaka Szerdán reggel megnyílt a román nagy nemzetgyűlés ötö­dik törvényhozást ciklusának 10. ülésszaka. Jelen vannak a párt és kormány vezetői: Ceausescu, Maurer, Apostol, Bodnaras, Stoica és mások, valamint a diplomácia» kép­viseletek vezetői. A román nagy nemzetgyű­lés egyhangúlag elfogadta a nyolc pontból álló napirendet, amelyen szerepelnek jovaiue gyandó törvénytervezetek a lakáskérdésről (állami lakások eladása magánszemélyeik ré­szére, magánlakás-építkezés stb.), továbbá a földterületek megőrzéséről mezőgazdasági művelés szántóra, a szövetke­zeti tevékenység problémáiról stb. A parlament megvitatja a közoktatás szervezéséről és a* új büntetőtörvénykönyv kidol­gozásáról hozandó törvényt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom