Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1968. május K. Megjegyzések egy csodálkozó hangra Meleg volt, s miami hideg, hűtött üdi ő italt kértünk a szövetkezet ba- bócsai eszpresszójában. —• Jegelt italt? Mit csi- nálunk majd a nyáron, ha már mórt elkezdjük az üdítő italt jge'ni? Csak pincehideggel szol­gálhatunk — hangzott a válasz. Ké féle szörpből »válo­gathattunk-«, de ez nem pince-, hanem olyan »pad- láshidcg« volt. Szakítani kellene végre azzal a szemlélettel, hogy a nyár csak akkor kezdő­dik, amikor már a naptár is jelzi. A néhány napos váratlan, rendkívüli me­leg gyors cselekvésre késztette több helyen is a vendéglátó üzletek veze­tőit. Kinyitották a kert­helyiségeket, munkába ál­lították a mozgó fagylalt­árusokat, s az évszaknál, illetve a szokásosnál több fagylaltot készítettek, hű­tőitek, jegzlték a* italo­kat. No nem csupán az időjárás sarkallta őket erre, hanem az is, hogy 1968-at írunk, s az új gazdasági mechanizmus a kereskedelemtől, a ven- dáglátástól azt követeli meg, hogy az előző éviek­nél gyorsabban reagálja­nak a vendégek igényei­nek változására, amit igen gyakran az időjárás is befolyásol. A tabi szövetkezet esz­presszójában például készségesen szolgálták fel a kifogástalanul hűtött üdítő italokat — volt nyolcfajta —, s még jég­kockát is kínáltak! Csak Babócsán ne len­ne erre mód? Körülmé­nyeik, feltételeik adottak ' ehhez. Az elektromos hü- " tővitrinben néhány sze­let sütemény búslakodott, elfért volna abban több tucat üveg üdítő ital is. Sz. L. FÁRASZTOPÁLYA - GÉPEKNEK A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépesítési Vállal-t zsámbtki telepén a gépek telierbíráíának kiyrjbá'ásira korszerű, úg nevezett «-fárasztó-« pályát szereltek föl. Ily módon állapítják meg, hogy a gyakorlati igénybevétel vetelményeiaek megfelelnek-e a gépek. kö­A fékevesztett „családfő1* Az asszony a temetőbe menekült ‘ „Ne maradjon nekik semmi /“ Csalt, sikkasztott a boltvezető Társadalmi tulajdont káro­sító, folytatólagosan elköve­tett sikkasztás és üzletszerűen elkövetett árdrágítás miatt a Csurgói Járásbíróság Erdelicz József barcsi nyugdíjas bolt­vezetőt hathónapi szabadság- vesztésre ítélte, egy évre pe­dig eltiltotta a közügyek gya­korlásától; ezenkívül kötelez­te 10 756 forint kártérítés megfizetésére. Az ügyész sú­lyosbításért, a vádlptt enyhí­tésért fellebbezett. Kőműveseket, férfi és női segédmunkásokat, ácsokat, burkolókőt, asztalosokat, villanyszerelőket, víz-gázszerelőket, festőket, kisegítő nyugdíjasokat is budapesti állandó mun­kára kiemelt bérrel fel­veszünk. Jelentkezés: Budapest, Vili., Auróro utca 23. sz. munka­ügyi osztály. Kőműves, ács és férfi segédmunká­soknak szállásit is bizto­sítunk. Í51 RO' A bírósági ügyek kö­zött lapozgatva igen gy .ikrán találkozunk olyan garázda bűntet­tel, am ey eket a férj követ el a feleségével, a családjával szemben. Az ilyen jellegű garáz- ds'gok közé tartozik Puskás Ká'mán 43 éves jakéi lakos bűnügye is. Puskás 1966 szeptemberé­ben felrúgva a családi életet, szoros kapcsolatot teremtett egy idegen nővel. Felesége természetesen otthon többször szóvá tette, hogy egyedül nem tudja nevelni négy gyerme­küket, s kérte férjét, számolja fel kapcsolatát az idegen nő­vel. Puskás, aki erősen hajla­mos a durvaságra, ezután még agresszívebb lett, meglesett, hogy meg is verte feleségét. Ahogy például a múlt év feb­ruárjában is, emiatt a sze­rencsétlen asszonyt kórházba kellett vinni. Puskás indulatainak nem lehetett gátat vetni, kedések egymást alkalommal a dühtől tajtéko- \ zó férj vasalózsinórral főj to- " gáttá feleségét, s az ezután a közeli temetőbe menekült. A vádlott utánament, s amikor rátalált, hajánál fogva von­szolta vissza a lakásig. Az ud­varon tovább ütötte, belerú­gott, még kapával is verte. Az asszony olyan súlyos sérü­léseket szenvedett, hogy isimét kórházba kellett szállítani. 19R7 karácsonyára Puskás mindössze kétszáz forintot adott haza az öttagú család- f nak, az ünnepeket pedig Mis­kolcon lak<^ barátnőjénél töl­tötte. Újév után ment haza, s JJ legelső tette az volt, hogy fe- , lelősségre vonta feleségét: ho- , va tette a bort, amelyet ott- \ honhagyott. Az asszony el- ^ mondta: el kellett adnia, mert (i élelemre és ruhára kellett a A pénz. Puskás a magyarázatot sem- é mibe sem vette, ellenben jó f alkalomnak mutatkozott új- f bői elverni a feleségét. A leg­nagyobb fiú azonban nem en­gedte bántani az anyját, mi­re ő kapott jó néhány ütést. \ Az asszony a gyakran ismét- 1 lődő jelenetek elől nemegy­szer a szomszédban keresett menedéket, de Puskás itt sem hagyta békén. A szomszédnak csak nagy nehezen sikerült kitoloncolnia a házból a bru­tális férfit. Legutóbbi garázdálkodása­kor értesítették a rendőrséget Mielőtt azonban a tanácshá­zára kísérték volna, betörte háza ablakát, tönkretette a berendezési tárgyakat, mond­ván, »ne maradjon nekik semmi!« A tanácsházán me­gint neki akart menni a fe­leségének, s azt kiabálta, ad­dig úgysem nyugszik, amíg végét nem vet az asszony éle­tének. A Kaposvári Járásbíróság az ítélet kiszabásánál úgy­szólván semmilyen enyhítő körülményt nem talált, s Pus­kást garázdaság miatt egy év és hathónapi szabadságvesz­tésre ítélte, melyet szigorított büntetés-végrehajtási mun­kahelyen kell letöltenie. P. D. JÓL HALAD hatos és a hetes út korszerűsítése A MŰKÖDÉSÉNEK TIZEDIK ÉVÉBEN JARÓ KPM KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG A JUBILEUMHOZ MÉLTÖ, NAGY JELENTŐSÉGŰ FELADAT MEGOLDÁSÁRA VÁLLALKOZOTT: AZ IDEI ÉV VÉGÉRE TERVEZI A BALATONI 7-ES ŰT B ALA TONSZEMES—BALATONKE- R ESZ TŰR KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK, VALAMINT A 6- OS ÜT ISTVÁNDITÖL BARCSIG, AZ ORSZÁGHATÁ­RIG VEZETŐ SZAKASZÁNAK ÁTADÁSÁT. A KÉT NAGY FONTOSSÁGÚ FŐÚTVONAL KORSZERŰSÍTÉSI MUNKÁIT AZ EDDIGI FELADATOKKAL SEM MÉRE­TEIBEN, SEM A KIVITELEZÉS KÜLÖNLEGES KÖVE­TELMÉNYEIBEN NEM LEHET ÖSSZEHASONLÍTANI. Addig azonban, amíg a gépkocsik, az országúti for­galom előtt megnyitják a korszerű utak új szakaszait, nehéz fél év, háromnegyed év vár a Közúti Építő Vállalat- ra. VERSENY A 7-ESEN # ORSZÁGJÁRÁS. Ötna­pos országjáró kiránduláson vesznek részt a Kaposvári Ál­talános Gépipari Technikum harmadik osztályos növendé­kei. A fiatalok Egert és Mis­kolc környékét keresik fel, s meglátogatják az ottani gyá­rakat, üzemeket is. Az épülő úton már most megkezdődött a verseny. A Közúti Építő Vállalaton kí­vül a Budapesti Aszfaltút­építő Vállalat készíti a Béla- teleptől Balatonkeresztúrig ve­zető szakaszt. A jól gépesí­tett budapesti nagyvállalat mellett egy pillanatra sem akar lemaradni a versenyben a Közúti Építő. Az idei száraz tavasz ked­vezett az útépítőknek. A szin­te csapadék nélküli április­ban sikerült meggyorsítani a tervezett ütemet. Tavaly Ba- latonszeméstől folytatták a szélesítési, korszerűsítési mun­kákat, most Balatonlellénél tartanak a legfelső réteg asz­faltozásával. Az alsó aszfalt- réteget eddig újabb nyolc ki­lométeren terítették le. A 22Ó útépítőnek negyven építőipari gép segít a 7-esen. HÉT HÍD NÉGY KIVITELEZŐ A két nyomsávos új út — ahogy a szakemberek mond­ják, hét műtárgyat kap — hét hidon vezet keresztül. A híd­építés üteme viszont elma­rad az útépítésétől, és ez esetleg az átadás tervezett határidejét is veszélyeztetheti. A munkákat azért is nehéz összehangolni, mivel a hét hi­dat négy vállalat készíti. Az lenne az ésszerű, ha azokon a szakaszokon, szorgalmaznák a hidak átadását, ahol már az út építése is befejezéshez kö­zeledik. A Szemes határában levő hidat is csak késéssel, május végén adják majd át Mivel az építés gyakran a bontással kezdődik, három híd roncsainak eltakarítási munkái is sok időt vesznek igénybe. TALAJSTABILIZÁCIÓ VILÁGSZÍNVONALON Az országban sehol sem al­kalmazzák olyan mértékben a gépi talajstabilizációs techno­lógiát mint megyénkben — állapították meg nemrégiben a KPM Közúti Igazgatóságán. A korszerű, nagy teherbírású út elképzelhetetlen megfelelő alapozás nélkül. A 7-esen dolgozó stabilizációs géplánc felmarja az altalajt, porrá töri, majd cementtel bekeveri. Utána az öntözőkocsik és a gumihengerek következnek, és csak az egy hét után elvég­zett próbatörések eredményei­nek birtokában kerülnek fel a többi rétegek. A kitűnő teljesítményű géplánc napon­ta kétszáz méter hosszú, hét atainak nem j etni, a vészé- f /t/1 : érték. Egy [ I J TL iiht.ől taitéko- \ egy analfabéta SÁNDOR GYÖRGY SZERZŐI A plakát csalogatott be Sándor György ön­álló szerzői estjére. Gondolom, első látásra so­kaknak fejtörést okozott az Én egy analfabéta vagyok jelzés, no meg az is, miért van csak úgy »odadobva« a plakátra az a nyak nélküli fej, amelyiknek — először úgy tűnt — szenvedés — aztán mintha részvét volna az arcán. Végül rájövök, éppen az a furcsa, hogy ezen az arcon semmi sincs. Milyen lehet hát a műsor? A színpadon két (mond­juk) fogas, rajta cilinderek, középen egy szék, egy kicsit hátrébb pedig egy vödör és egy sámli. A tapsot a kí­váncsiság és a sürgetés váltotta ki a zsúfoltnak egyáltalán nem mondható nézőtéren. És megjelent a művész. Szemet bántó rossz testtartással, félrebillent fejjel, arcán a meg nem ne­vezhető kifejezéssel. Áll, áll, majd szinte énekelve elmondja a Gyászhírt; sze­retett tenmaga hosszú, fáj­dalmas és gyötrelmes szen­vedés után a vég utolsó óráiban — meggyógyult. Néhány másodperc, s a kö­zönség nevet. Aztán gyors egymás utánban a Temetés, a Ház, az Én egy analfabé­ta vagyok, a Nagyanyacik­lus, és a közönség már de­rül a poénokon. Megszokta ezt a szokatlan humorizá- lást. Az első rész valóba i arra való, hogy hozzászok­jon a fülünk ezekhez a csattanókhoz. Mint például a Nagyapaszobornál: »Én, kérem, most a nagyapa fe­jén dolgozom — mert nincs műtermem.« Áll vagy lépe­get a színpadon, és már az sem tűnik fel, hogy ez az ember két órán keresztül egymaga csinál mindent. Egyszemélyben színész, rendező, dramaturg és dísz­lettervező. Az elsőtől az utolsóig ő írta műsorszá- maiit. Pedig Sándor György nem író — nem is szabad tőle irodalmat várni. Vil­lámszatírákat ír; »Az em­berek csak az egyértelmű dolgokon nevetnek egyér­telműen« vallja, s ennek szellemében dolgozik. Sán­dor György úgy színész, hogy következetesen anti- színész marad. Nem előadó, de nem is kabaréhumoris­ta. Nem utánoz 6enkit, ő csak ő marad. Belülről szinte fanatikusan éli át mondanivalója érzelmi lé­nyegét, harcát, ezért tudja egyformán részvéttelen arc­cal elmondani a »Semmit« éppúgy, mint a »Temetést.« M űsorában a szünet kapja a legnagyobb dramaturgiai funk­ciót. Mer és jól is tud bán­ni a szüneteivel. Együtt dolgozik közönségével, érzé­keny membránként reagál a közönség hangulatára, rez­düléseire, így alakítja ál­landóan színpadát. Sándor György humora intellek­tuális humor Az ész ka- Az a száraz, fa­vagyok ? ESTJÉRŐL nyár nevetés, amely ak­kor is elhagyja ajkunkat, amikor (pedig műsorának lényeges része az is, hogy lássuk őt esetlennek, lás­suk ' fejét és mozgását) vaksötétben ülünk, és csupán hallgatjuk Néma- filmvetítés című számát. Mindig jóízűen megkacag­tatja az embert, akár a történelem egy-egy szaka­száról, akár családjáról vagy családokról, akár Két­kötetes Mártonról beszél. Ebben új és abban, hogy nincs humorának áldozata és áldozója. Sokakban meg­fogalmazódott, társaságok­ban elhangzott lázadó vagy bíráló ítéleteket ötvöz és vetít elénk. S valóban úgy érzi az ember, kielégült va­lamiféle hiányérzete, ha vé­gignézi önálló estjét, mert Sándor György sohasem ci­nikus, inkább segítőkész. m r- r—j -ben éppen I V.) Ö / Kaposváron S * kezdte pá­lyafutását segédszínészként. A Színművészeti Főiskolá­ról »távoznia kellett«, mert ilyen szabálytalan figurá­val sem egy hősszereim est, sem egy bonvivánt nem játszhatna sehol. De megta­lálta kifejezési formáját, így lett az országot kétlá- bon járó abszolút egysze­mélyes színház megvalósí­tója. Kaposváron, a Latinka Művelődési Házban tartol­ta az 53. előadását, jövőbe mutató nagy sikerrel. Bán Zsuzsa' méter széles út alapozó mun­káit végezheti el. Balatonfenyvestől Balaton­keresztúrig a régi főútvonal­lal nagyjából párhuzamosan fut majd az új szakasz. Ez már olyan követelmények sze­rint készül, hogy alapja le­het a későbbre tervezett, még korszerűbb autóútnak is. KÖZBESZÓL A NYÁR A balatoni nyári szezon, a nagy idegenforgalom aka­dályozza az útépítők mun­káját. Június 15-én vonulnak le a nagy forgalmú, június 30-án a kisebb forgalmú utakról, és csak szeptember elején kezdhetnek ismét. A nj^ár mégsem kényszeríti tel­jes tétlenségre a balatoni út építőit. Ahol lehet, a szezon idején is szeretnének dolgoz­ni. Az év végi határidő ugyan messze van, de mivel a beto­nozási és az aszfaltozó mun­kákat az első fagyos napok után már minőségi romlás nélkül nem lehet végezni, a következő másfél hónapban és a nyár végén lesz a mun­kák dandárja. A 6-OSON A balatoni úthoz hasonlóan jó ütemben épül a 6-os út is — tájékoztatta lapunkat Ka- roliny Márton, a KPM Köz­úti Igazgatóságának főmérnö­ke. Jelenleg százan dolgoznak a Közúti Építő Vállalattól ezen a felújításon. A munká­kat három szakaszban vég­zik. Az első, a Darány és Barcs közötti szakasz június végére lesz kész. A Dráva-hídhoz ve­zető, hét kilométeres sza­kaszt szeptember 30-ra sze­retnék átadni, míg az utolsó öt kilométeres szakasz átadá­si határidejét december 15-re tűzték ki. A 6-os út méreteiben és szerkezetében is sokkal sze­rényebb a balatoninál. Amíg a 7-es út koronaszélessége a padkával együtt 12 méter, a pécsi úté csak 9. Mindemel­lett a korszerűsítési munkák a lakott területeken itt is ugyanolyan nehézséget okoz­nak, mint a 7-esen. Barcson jelenleg két csőáteresz építé­se miatt rnég a forgalom ideiglenes feltartására, eltere­lésére is szükség lesz. A Drá­va-hídhoz vezető, idegenfor­galmi szempontból igen je­lentős 6-os út összes korsze­rűsítési munkái előrelátható­lag 52 millió forintba kerül­nek; ebből egy kilométerre körülbelül 3 millió forint jut. Ezek a számok eltörpülnek a hetes út korszerűsítési költ­ségei mellett, A balatoni út egy kilométeres szakasza ugyanis négymillió forintba, a teljes felújítás pedig 250 millióba kerüL N. J. A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fölvesz kőműves, belső villany­szerelő, vízvezeték -szc- relő, központifűtés-sze­relő, vasbetonszerelő szakmunkásokat és be­tanított munkásokat, va- lamint építőipari segéd­inunk sokat. Jelentkezés: Kaposvár. Május 1. utca 52. sz. alatt a munkaügyi osz­tályon. (8620)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom