Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap. 1968. áprtJU 14. Ráfizetés — nyereséggel A ZEBEGÉJNY GÉPÉSZE A hajó, a víz szerelmese Metsző, hideg szél fúj o Bala­ton felől. Ma­gas, tarajos hul­lámok nyargal­nak a kikötőbe, hogy aztán a hullámtörő gá­ton megszelí­dülve érjék el a partot. Messze a vizen hajó küszködik a hullámokkal, kiemelkedik, majd aláfvillyed. Félelmetes ilyenkor a Ba­laton, különö­sen annak, aki csöndes, nyu­godt időben is vegyes érzel­mekkel száll ha­jóra. Szomszédsá­gomban a mó­lón fiatal férfi magyaráz tár­sának. Szakkife­Indulás előtti gépellenőrzés. A ráfizetés és a nyereség általában egymásnak ellent­mondó fogalmak, ám aki jára­tos a sakkjáték rejtelmeiben, jól tuddja, hogy esetenként egy-egy tiszt- vagy gyalogál­dozat remek taktikai lépés le­het a végső győzelem elérésé­ért. A veszteség és a nyereség között — a tudatosan vállalt, kalkulált veszteség és a ki­számított nyereség között ter­mészetesen — hasonló köl­csönhatás létezik a gazdasági életben is. Az önálló gazdál­kodás, a piaci verseny keretei között, amikor a vállalatok ve­zérkara egy-egy vállalkozásba szabadon vághat bele, s ennek koncepcióját szabadon, egye­dül alakíthatja ki, a ráfizetés ugyanolyan kalkulációs tétel­nek számít, ugyanolyan takti­kai »húzás« lehet, mint a tiszt­áldozat a sakktáblán. A Felvonógyár például új gyorsliftjének prototípusát ingyen odaadta a Műegye­tem diákszállójának. Valamit ingyen adni, az. már igazán színtiszta ráfizetésnek számít. Igenám, csakhogy ezzel a »rá­fizetéssel« máris több új üzle­tet szerzett magának a gyár. Ugyanis a gyorslift prototípu­sát így most működés közben mutathatta be a külföldi ás a hazai érdeklődőknek. A ve­vőkben pedig csak nagyobb a bizalom, ha kipróbálhatják a portékát, mielőtt megveszik. Kipróbálhatták például a szov­jet üzletkötők is, és a próba eredményeként ellátták meg­rendeléssel a gyárat — 1970-ig. Sőt, a próba ama is módot adott, hogy egv-két apróbb ki­fogást tüstént tisztázhassanak, s így a gyár most már a meg­rendelő észrevételeihez igazí­tott, tökéletesített liftek szá­zait szállíthatja. Nem ismeretlen »fogás« ma már az ipari-kereskedelmi szakemberek előtt az sem. hogy termékeik vonzóerejét néhány pótalkatrésszel, koráb­ban külön leszámlázott kiegé­szítő segédberendezéssel, vagy egyszerűen a jobb agyusztá- lással könnyen megtoldhat- jáfc Ez a »manőver« kétség­telenül plusz ráfordítást igé­nyel, de ami ily módon elmegy a réven ,az a vevőkör meg­őrzése és bővítése által busá­san visszatérülhet a vámon. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a reklámköltség — ha okosan használják fel — ugyancsak nem tekinthető ki­dobott pénznek. Lassan-lassan az is elfogadott vélemény lesz, hogy érdemes költeni a véd­jegy, a márka hazai és nem­zetközi védelmére, s hogy egyáltalán érdemes védjegyet készíttetni. S érdemes kifizet­ni itthon a »Kiváló Aruk Fó­rumának« zsüridíját, valamint a propaganda költségeit — s külföldön a nemzetközi vá­sárokon a helypénzt —, még ha mindez azonnali nagy for­galomemelkedést nem hoz is. Ezekkel a »beruházásokkal« kapcsolatokat lehet szerezni, nevet lehet szerezni, hogy ne csak a gyár ismerje a piacot, hanem a piac is a gyárat. Azután érdemes költeni per­sze a már esetleg ismertté tett név hírére, becsületére is Eb­ből a szempontból esetleg a nyersanyagok kiválasztásakor érdemes »ráfizetni« — s a leg­jobbat, a drágábbat venni, fgy esetleg kevesebb lesz a selejt, a gyengébb képességű kész­termék, és csökkennek a szer­vizkiadások, a garanciális költségek, vagy a visszahozott rossz portékák kicserélésére fordított összegek. Nem tekinthető felesleges kiadásnak az sem, ha a gyárak kifizetik a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézetnél pro­totípusaik vizsgálatát. Érde­mes minőségvizsgálatra fel­kérni pártatlan, elfogulatlan szakembereket — fizetni az esetleges kötözködéseikért —, mert könnyebb javítani a pro­totípuson mint a már felszer- számozott, sorozatgyártásban futó termékeken — s olcsóbb is lényegesen. Számításba lehet venni »tak­tikai húzásként« az árenged­ményeket egy-egy piac meg­szerzéséért. Létezik a »döm- ping ár« fogalma is, amit szin­Aprilis 13-a és 22-e között ren­dezik meg a zágrábi tavaszi áru- mintavásárt. Ezúttal a tanácsi ipar is képviselteti magát a gaz­dagnak ígérkező nemzetközi áru­bemutatón. Deák Ferenc, a me­gyei tanács ipari osztályának ve­zetője, valamint a Tabi Camping- üzem igazgatója és kereskedel­mi elődója utazik a napokban Zágrábba. Az utazás előzménye egy meghívás volt. Egy szabadkai H ófehérke jutott eszembe, amikor beléptem a sár­ga parasztiház konyhá­jába: sok kiesd és nagyobb ka­bát lóg egymáson a fogason, az egész berendezés, a háztar­tás látható eszközei nagy csa­ládra engednek következtetni. A gadácsi ház feje Sárdi Mi­hály, a somogyszili termelő- szövetkezet takarmán-yosa. ősz hajú, ráncos, napbarnított ar­cú ember, kilenc gyermek ap­ja. Igaz, közülük két lány már férjnél ran, de egy keresővel még így is nagyon nehéz. S nemcsak egy keresővel, ha­nem egyetlen felnőttel a csa­ládban. Mert két év óta egye­dül neveli gyermekeit: meg­halt a felesége. A család egy része van csak itthon, körülöttünk mindenütt gyerekek. Katalin 19 éves, az erdőn dolgozik most. Ernő 18 éves, most végezte az ipari ta­nuló iskolát, Siófokon pék. József 17 éves, Kaposváron ipari tanuló. A 15 éves Irén intézi a háztartás ügyes-bajos dolgait Két évvel fiatalabb húgával főznek, mosnak, va­salnak a két k sebbre. Viszont hogy ne sokan hiányozzanak a létszámból, a legidősebb Sárdi lány, Szabóné áthozta a kis­fiát is. Közel lakik édesapjá­hoz, mégis ritkán tud átjönni, neki is van tennivalója a csa­ládjában. — Hogyan tud ekkora csa­ládot egyedül fenntartani? — kérdezem Sárdi Mihályt, ami­már az árpolitikánál tartunk —-, hogy sok híres cég kedvelt, régi módszere olcsóbban adni a készterméket, s amikor már ott vannak a piacon, a pótal­katrészek árán, a szervizkölt­ségeken, s egyéb más kisegítő szolgáltatásokon »behozni« az árengedményt. Persze az ilyesfajta »takti­kai húzásokhoz«, számvetések­hez a körülmények pontos is­merete elengedhetetlen. Szük­séges az alapos elemzés, a piac, a partnerek, a fejlődés irányának, az ánnoagások vár­ható tendenciáinak — sőt még a külpolitika várható ala­kulásának ismerete is. Nélkü­lözhetetlen a naprakész tájé­kozottság, a vállalat saját bel­ső ügyeit, a dolgozók és a berendedzések képességeit, pillanatnyi »formáját« illető­en. Szóval előre kell látni vagy 10—15 lépéssel a »játszma« alakulását. Ki kell alakítani a stratégiát, s azután dönteni a taktikai húzásokról — csak így lehet és szabad »tisztet áldozni« a jobb pozícióért. Gerencsér Ferenc konfekciógyár vezetői kérték a somogyiakat, látogassanak el hoz­zájuk. Mivel megyénkben is egy­re inkább szükségessé válik, hogy az üzemek, vállalatok, az irányító szervek vezetői, dolgozói tájékozódjanak a technika fejlő­désről, a küldöttség összeköti lá­togatását a zágrábi vásár meg­tekintésével. Hazatérre beszámol­nak a tanács vezetőinek a látot­tak röL I befejezte a gyerekek »össze- pör ölesét«. — Hatvan három és fél mun kaegységet keresek havon­ta. Nem kevés ez, de nagyon meg kell érte dolgozni. Ket­ten gondozunk százötven mar­hát, mindent mi végzünk a takarmányszállítástól a trá­gyahordásig. Hétköznap, ün­nepnap nem számít, esőben, hóban is enni kell az álla­toknak. Nnw-on nehéz, mert eddig a két fiamat is nekem kellett ellátnom. Rim--., i tanszerrel, zsebpénzzel- Las­san majd keresni fognak, ak­kor talán könnyebb lesz. P ár évvel ezelőtt, amikor a felesége súlyos bete­gen feküdt a kórház­ban, három gyerekét állami gondozásba vették. Apjuk nem tudott meglenni nélkü­lük, ők sem a család nélkül. Hazajöttek. Inkább otthon akartak lenni szűkösebben, mint testvéreik nélkül. Már el sem engedné őket Sárdi Mi­hály. — Besegít a háztáji. Két te­hén meg két növendék van most is az istállóban. Előre megtervezem mindig az állat­állományt Amikor adok el belőlük, a pénz egy részéből felruházom a gyerekeket. Há­rom-négy disznót szoktunk vágni, néha még nem is elég ... Most eladom majd az egyik tehenet, az árából sül­dőket veszünk. jezéseiből, aho­gyan a szél erejét, a hullámok magasságát felbecsüli és az ép­pen befutó hajó adatait sorol­ja — látom., szakember lehet. Megismerkedünk. — Igen, hajós vagyok. Gé­pész, itt a balatoni hajózás­nál ... Hamarosan az egyik motoros­hajó fedélzetén vagyok Nemes Gyulával, a Balaton legfiata­labb hajógépészével. Mindössze — Ügy tudom, a környéken nincs még egy ekkora család. S ráadásul egyedül neveli a gyerekeit. Ad-e a tsz valami segítséget? — Párszor kaptunk a szo­ciális alapból kisebb-nagyobb összeget. Tavaly ősszel kidőlt a házunk oldala, ezernyolc­száz forintba került a rendbe­hozatala. Nem volt ennyi készpénzem. A tsz kifizette az egészet, csak nyolcszázat kel­lett ledolgoznom. Júniusban lesz két éve, hogy ezerötszáz forintot kaptam. Kérvényez­ni kell, s a rászorulókon se­gítenek, ahogy tudnak. Nem­rég kértem ötszáz forint se­gélyt, mondták az irodán, hogy hamarosan megkapom. Nem sok, az igaz, de valamit segít... N incs könnyű dolga a kérvények elbírálására hivatott hattagú bi­zottságnak Somogyszilban. A múlt évben mindössze kilenc­ezer forintot tudtak csak biz­tosítani segélyezésre. Ilyen nagy család nincs még egy, viszont sok egyedülálló öreget kell támogatniuk. Hol cukor­ral, hol fával, hol készpénz­zel. Igyekeznek igazságosak lenni, de minden kérésnek mégsem tehetnek mindig ele­get. Ahogy a tsz-irodán mond­ják, Sárdi ék gondjain, erejük­höz mérten, ezután is igyekez­nek enyhítem ... StrubI Márta 24 éves, februárban tette le a vizsgát. Ifjúkori olvasmányaim ked­venc hősei voltak a vén ten­geri medvék, akik literszámra itták a rumot, megvetve be­széltek a hozzám hasonló »szá­razföldi patkányokról«. s akik életüket egyik tengerről a má­sikra vándorolva, egy rozzant hajón élték le, közben küsz­ködtek a viharral, mentették az életüket egy szál deszkán vagy tntorlarúdba kapaszkodva, amikor hajótörést szenvedtek. Újdonsült ismerősöm, ha eb­ben nem hasonlít is egykori ol­vasmányaim főszereplőire, ab­Most tavasszal már köny- nyű beszélni róla. Az A—2- rőL Idei telünk influenza- járványáról. Mibe került? Összeállítottuk, s ha le­het egy vírusnak »benyúj­tani« a számlát, hát ezennel átadjuk. Kereken nyolc hétig időzött nálunk. A bejelentett meg­betegedések száma: 1 millió 467 ezer volt. Számítsuk át ezt kiesett munkanapokra. ban igen, hogy a hajókról, « vízről éppen olyan elragadta­tással beszél, mint azok: — Itt születtem a Balaton mellett. Amennyi időt csak le­hetett, a víz mellett töltöttem, bámultam, irigyeltem a matró­zokat, s a hajók kapitányait. Nagyapám is hajós volt, ma már nyugdíjas. Az álmok nyolc évvel ezelőtt valóra váltak. Fölvették hajó­gépkezelőnek, elvégezte Szé­kesfehérváron a gépipari tech­nikumot. S aztán tovább ta­nult, közben pedig a menet- rendszerű járatokkal, a kirán- dulóhajókkal járta a Balatont. Fonyódtól Keszthelyig, Bala- tonlellétől Badacsonyig már minden kikötőben megforhUL Fiatalon érte el ezt a nagy felelősséggel járó beosztást. Ta­nítóit, mestereit. Pordán Jó­zsefet és Lidiit Ferencet dicsé­ri, végtelen elismeréssel szóil róluk: — Nekik köszönhetem, hogy sikerült, eredményes lett az ál­lamvizsgám. Nemes Gyula hat társával, köztük leendő kapitányával együtt — aki után tiszti beosz­tásban ő következik — hama­rosan útnak indul. Budapestre utaznak, átveszik a Zebegényt, amely tovább növeli a balatoni hajóparkot. A Dunáról a Sión át jönnek a Balatonra. Május 1-től a Zebegény rendszeresen viszi majd az uta­sokat, szállítja a kirándulókat. Köztük bizonyára nagyon sok fiatal fiút, akik majd irigyked­ve nézik az igencsak fiatal ha­jógépészt és — mint egykor ő is — talán arról álmodoznak, hogy példáját követve hajósok lesznek... ségnek csak 20 százalékát jelenti. Igen sok orvosság fogyott. Az A—2 tartózkodása ideje alatt több gyógyszergyárba 1 külön »influenza műszakot« keltett tartani. Pontos ada­tokat még csak a budapesti gyógyszertárak forgalmáról tudunk, de ez tükrözi az or­szágos helyzetet is. Az influenzajárvány alatt 1108 590 darab chinocizán Az A—2 általában 4—5 nap­ra vette le lábáról az em­bert, de mi csak hír -imal szorozzuk meg ezt a másfél milliós számot, mert ebben a kisgyerekek és az idősek is benne foglaltatnak. Való­színűség szerint — szakértői vélemény ez — négy és fél millió munkanapot rabolt el tőlünk. A betegek 26 százaléka került táppénzbe, a vírus »vendég« szerencsére nem volt veszedelmes: az esetek 1,4 százaléka járt csak szö­vődménnyel. Kikhez »látogatott el« leg­inkább az A—2-es vírus? A fiatalokat »szerette«: a 14 éven aluliakra a megbetege­dések 30 százaléka esett, hol­ott ez a korosztály a népes­porral többet adtak el a pa­tikák, mint más hasonló esztendőkben. C-vitamin porból 279 kilóval fogyott több mint máskor. Vegacil- linfoől 112 700 fiolával töb­bet vettek a téli influenzá­sok, 278 ezerrel több C-vita­min drazsé fogyott és 432 800 darabbal több kalmopirin, mint máskor. A pesti pati­kusok 11 655 kilóval több kakukfű elixírt készítettek a köhögés influenzásoknak. Nem kicsi ez a számla ... Hogyan fizetheti ki, hogyan törlesztheti le ezt a hívat­lanul nálunk vendégeskedő influenza vírus? Ügy, hogy jövőre lehetőleg nem teszi be a lábát, s ha jönne is. gyorsan távozzon. —kőbányai— ten érdemes mérlegre tenni. Arról nem is szólva — ha Somogyiak a zágrábi vásáron Szalai László Drága volt az —2 A Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER1 értesíts a t vevőit, hogy az affisatrász szakma vagy onmeg állapító leltározását 1968. április 15-től április 80-ig tartja A leltározás alatt az áru ki adás szünetei. A leltározás tartama alatt a sürgős igényeket a Ba­ranya és Fejér megyei Mezőgazdasági Ellátó Válla­latok elégítik ki. (69711 Komplett színes fürdőszohaberendezések (fail csempével együtt) szállítását vállaljuk 1968. május végére Fürdőszobásán ek; zöld, kék, sárga. Csempésznék: zöld, kék, sárga, fekete. A megrendeléseket a következő címre kérjük: SlöFOK ÉS VIDÉKE FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Siófok, Kálmán Imre sétány 4. Td.: 266. __________________________(69921 j A z IBUSZ új, önálló kaposvári utazási irodái a KAPOS SZÁLLÓBAN és a TANÁCSHÁZ U. 1. alatt működnek. BEL- ÉS KÜLFÖLDI VASÜTI JEGYEKET Árusítanak. Ab irodák ezen kívül minden utazási ügyben készséggel állnak a t. Utazóközönség rendelkezésére. Kívánatra szállodai vagy fizetővendég-szobát biztosítanak Budapesten és az ország számtalan helyén, továbbá kül­földön is. Keresse föl irodáinkat! (3608)

Next

/
Oldalképek
Tartalom