Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-10 / 84. szám
AZ MSZMP HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MECVil TANACS IAPJA XXV. évfolyam, 84. szám. Szerda, 1968. április 10. Könyv és mezőgazdaság A zt hiszem, túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági szakkönyvnek sohasem volt akkora becsülete, mint napjainkban. Ezt nemcsak a magas példányszámok és az egyre gyakoribb kiadások igazolják, hanem sokkal inkább a tsz-ek, állami gazdaságok bővülő, gazdagodó szakkönyvtárai, a növekvő szakmai érdeklődés. Annak, hogy a mezőgazdasági szakkönyv ma már — bármennyire közhelyként hangzik is — szinte nélkülözhetetlen munkaeszköz, az egyik magyarázatát mezőgazdaságunk nagyarányú fejlődése adja meg. Az olcsóbb, gazdaságosabb termelés igénye, az évenkénti küzdelem a magasabb terméshozamokért. Kell a szakkönyv, a tudományosan megalapozott, a gyakorlati munkát segítő szakkönyv a mezőgazdaságnak. Sajnos nem múlt el nyomtalanul az az Időszak, amikor lelketlen könyvügynökök hasznavehetetlen könyvcsomagokkal árasztották el a tsz-eket és az állami gazdaságokat. A zákányi Csokonai Tsz vezetői most közvetlenül az Állami Könyvterjesztőtől, Budapestről rendelik meg a gazdálkodáshoz segítséget nyújtó szakkönyveket. De nem ez az egyetlen útja a könyvnek a mezőgazdasági szakemberekhez. A mezőgazdasági könyvbarátok kö#e ugyancsak hasznos tevékenységet folytat azért, hogy ki-ki kézhez kapja . a munkájához szükséges szakmai irodalmat. Sokan szereznek be szakkönyvet az állami könyvkereskedelem boltjaiban is. Manapság nem ritka, hogy egy-egy agronó- mus, főkertész a szépirodalmi könyvek mellett sok száz kötetből álló szakkönyvtárat rendez be otthonában. ik olvassák leginkább a mezőgazdasági szakkönyveket? Tapasztalataink szerint elsősorban a szövetkezetek vezetői, agronómusok, brigádvezetők, állattenyésztési szakemberek forgatják a szakmai” irodalmat. Az egyik tsz-ben ezt így fogalmazták meg: a vezetők számára kötelező a szakirodalom tanulmányozása, ismerete. Senki sem írja elő nekik, de az élet megköveteli tőlük. Nem állhat oda a tsz egyik vezetője sem tanácstalanul a brigádok vagy munkacsapatok elé. A vezetőktől elvárják a megfelelő szaktudást. Az új agrotechnikád eljárásokat ismertető könyvek, szakfolyóiratok haszna közvetve forintokban, értékesebb munkaegységekben jelentkezik. Az üzemszervezéssel, a termelési H K folyamatok munkaszervezésével foglalkozó szakkönyvek szinte valamennyi közös gazdaság könyvtárában megtalálhatók. Ezek ismerete nélkül elképzelhetetlen korszerű mezőgazdaság. Üj vonás — bár ezzel még elég ritkán találkozik az ember —, hogy a gyakorlati munkát közvetlenül segítő szakirodalom mellett egyre szaporodnak a tsz-ek könyvespolcain a közgazdasági jellegű, elemző munkával. foglalkozó kötetek is. ányszor és hányszor ütközik meg a jó gyakorlati érzékű, sok évtizedes tapasztalatú parasztemberek véleménye a korszerű mezőgazdasági módszerekkel, eljárásokkal. És egyedül a szakemberektől függ, képesek-e megvédeni, eredményeikkel igazolni az újabb és újabb agrotechnikai eljárások, termelési módszerek előnyét. Karbamidos lombtrágyázással végeztek kísérleteket az inkei Rákóczi Tsz-ben. Az őszi gabona fej trágyázására 200 liter vízben 6, 12 és 24 kg karbamidot vegyítettek, valamint 90 deka—1 kg Dikonirtot. A saját szakembereik által kikísérletezett összetétel mellett döntöttek. A szakkönyvből merített ötletet a saját adottságaiknak megfelelően alkalmazták, jó eredménnyel. Van, amikor a jó szakkönyv nemcsak eligazít, ötletet ad, hanem kontroll is a mező- gazdasági szakember számára. Az egyik tszvezető így beszélt erről: — A gyakorlat rengeteg ötletet ad annak a szakembernek, aki nem gépiesen végzi a munkáját. Így nemegyszer mód nyílik arra is, hogy saját tapasztalatainkat összevethessük, módszereinket kiegészíthessük a legjobb szakemberek tapasztalataival. A jóleső összehasonlítás, a fáradozás igazolása aztán szárnyakat ad annak, aki szereti a szakmáját. ét járás — a nagyatádi és a csurgói — jó néhány termelőszövetkezetében megfordultam, és áz olvasottság okát kutatva arra a következtetésre jutottam, hogy főként az összefoglaló jellegű, az egyetlen könyvben több hasonló módszer jelentőségét összevető műveket olvassák a legtöbben. Még az Iskolákból nemrégen kikerült fiatal mezőgazdasági szakemberek is ismereteik bővítésének egyik legfontosabb forrását látják az egymás után megjelenő szakkönyvekben. Egyben fejlődésük, szakmai korszerűségük zálogát is. Nagy József MA LÁTJUK A TV-BEN Jelenet A négy barát és a varázspapucs című tv-játékból. írta: D. Dar. Rendezte: M. Grigorjev. A főbb szerepeket Szersán Gyula, Szokolay Ottó, Huszti Péter, Har- Sányi Frigyes, Pap Éva. Cs. Németh Lajos, Polónyi Gyöngyi, Juhász Jácint, Pethes Ferenc és Velenczei István alakítja, Ma 20 óra 20 perckor láthatjuk a televízióban. Irány: Magyarország A tavaszi iskolai szünet alatt a kaposvári autóbusz-pályaudvarról naponta gördülnek ki a különjáratos buszok. A diákok járják az országot. Szentesi György fődiszpécser tájékoztatása szerint szerdán indul a legtöbb autóbusz. Az ipari tanulók — ők a legszorgalmasabb országjárók — négy kocsit igényeltek. Ezenkívül — bár minden igényt nem tudtak kielégíteni — a Vendéglátóipari Szakiskola, a Munkácsy Mihály Gimnázium diákjai kelnek útra. A legtöbb országjáró csoport három— négy napos észak-magyarországi útra indul. Az ipari tanulók főleg a nagy iparvárosokat, Budapestet és Miskolcot látogatják. Sokan mennek Egerbe, Harkányba és Pécsre is. Vasárnap a balatoni útra is indítottak diákokkal autóbuszt; két kocsival az Expressz Utazási Iroda vitte el a fiatalokat. Az autóbusz-pá- layudvaron mondták, hogy a húsvéti szünet csak előszezonnak számít. Már érkeznek a megrendelések a májusi kirándulásokra is. K Keres Emil és Szentpál Mónika estje OCít diplőmáimL A költészet hetének kaposvári ünnepén, hétfőn este, két neves előadóművész lépett a megyei könyvtár pódiumára. Dr. Szirmai Endre gondolat- gazdag költészet napi bevezetője után Keres Emil József Attila A Dunánál című költeményével indította meg előadóestjük ünnepi műsorát. Tetszett, valóban ünnepi volt ez az összeállítás: első részében a ma élő magyar költők, majd nagy klasszikusaink szóltak önmagukról és a világról Szentpál Mónika és Keres Emil tolmácsolásában. Az ünnepélyes hangulatú versek nagy és általános emberi érzéseit apró, szubjektív hangú szikrák fényezték derűsre. Kár, hogy ezek a téma- és hangulati váltások Szentpál Móniira első verscsokrában nem érhettek célt. Illyés Gyula és főleg Nagy László egy- egy mély tónusú verse után a hirtelen idézett Weöres Sán- dor-bagatellek (Marionett, Rock-and-roll, Rumba) hangulati törése bántó volt A művésznő előadása a korszerű értelmezéssel, a költeményekkel való érzelmi azonosulással (pl. Ars poétika, Flora) gyakran adósunk maradt. Olykor a kelleténél több érzelmesség zavarta a kontaktus megteremtését előadó és hallgatósága között. Több mirrt tizenöt versmondása közül Rákos Sándor Sirató, Fodor András Az ifjúsághoz és talán Juhász Gyula Maillard kisasszony című versének előadása jelentett igazán élményt. Keres Emil gazdagon válogatott összeállításából nehéz választani. Tolmácsolásában szinte valamennyi költemény közvetlen utat nyert hozzánk. A versek tiszta, világos értelmezése,. előadásuk szuggesztív ereje ragadott meg a legjobban mind a mai szerzők, mind klasszikusaink megszólaltatásakor. Az ő előadásában meg- rendítően szép az etikai tisztaság dicsérete (Benjámin László: Nyílt szó, födetlen arc), a hazai táj varázsa (Váczi Mihály: Mindenütt otthon) vagy éppen a közéleti-politikai ihle- tettség. Radnóti Napló versei és Bálint György Történelmi lakás című prózai műve az est fénypontjai voltak. Feltűnő szeretettel fogadja és adja át Keres Emil mai költőinknek az egyszerű embert megéneklö szubjektív hangú verseit Ezt érezhettük Garai Gábor Evés, Váczi Mihály Anyám, add rám áldásodat'. című versének nagyszerű, megragadó tolmácsolásából is. Befejezésül Tóth Árpád, Ady Endre és Petőfi Sándor verseivel adózott a magyar költészet ünnepének a Kossuth-díjas művész. W. E. Egy éve tanít állatbonctant és élettant a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban dr. Beivel Zoltán. Harminckét éves, tavaly végezte el az egyetemet. A másodikat. Ugyanis először a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát. — Gyermekkorom óta állatorvos akartam lenni — mondja. — Amikor először jelentkeztem, nem vettek föl. Arra gondoltam, beiratkozom az agrárra, s közben megpróbálok átmenni. Többen voltunk ilyen elképzeléssel akkor az évfolyamon. I Nem sikerült. Később aztán nem is bántam. így lettem agrármérnök. A Nógrád megyei Szirákon dolgozott két évig. Akkoriban az országban csak kél helyen végeztek utódvizsgálatokat. Szirákon lehetősége volt erre, szerette ezt a munkát, érdekes vizsgálatokat végeztek. Arról, hogy állatorvos legyen, nem tett le. Két év múlva fölvették a Budapesti Allatorvostudo- mányi Egyetemre. — Könnyített-e valamit, hogy előtte Gödöllőn tanult? — Csak annyit, hogy amikor mások öt tárgyból vizsgáztak, nekem csak háromból vagy négyből kellett. De ugyanúgy végig kellett járnom az éveket, mint a többieknek. Állatorvosi gyakorlatát Somogybán töltötte. Itt ismerkedett meg a Kaposvári KISZépülnek Nagyatádon A helybeli Komfort Ktsz építi az egyemeletes, négy lakásos épületeket. Eddig már nyolc lakásba költöztek be. két épületet pedig szeptemberben adnak át rendeltetésének. Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum munkájával, s hallott a megye és a megye- székhely fejlesztésének terveiről. Annak ellenére, hogy keszthelyi, úgy döntött, a felsőfokú technikumba jön dolgozni. — Mindenki csodálkozva néz rám, amikor megtudja, hogy agronómus és állatorvos létemre nem kinn a gyakorlatban dolgozom, hanem tanítok. Pedig ebben nincs semmi rendkívüli. Elméleti vonalon szeretnék a továbbiakban is dolgozni. Lehetőségem lesz erre, ha hamarosan felépül a technikum istállója, ahol érdekes kísérleteket végezhetünk. — Tehát inkább kutatómunkával szeretne foglalkozni? — Ne használjuk ezt a kifejezést. Az a tapasztalatom, hogy ha valakire azt mondják, kutató, furcsán néznek rá. Azt mondják, jó, hogy kutat, de mit talál? De félre a tréfával, én hiszek abban, hogy mint állatorvos tudok annyi hasznos munkát felmutatni tudományos területen is, mint a gyakorlatban, például egy körzetben. — Eddig szinte állandóan tanult. Egy olyan ember szemével, aki nagyon sokáig diák volt, hogyan látja saját magát mint tanárt? — A kollégáim a technikumban gyakran mondják, hogy diákpárti vagyok ... Van ebben valami. Nekem még sohasem kellett fegyelmezni az osztályt. Ha egy kicsit figyelmetlenebbek, beszélgetnek órán, nem bennük keresem elsősorban a hibát. Arra gondolok először, hogy talán gyenge a »szövegem« .. Dr. Beivel Zoltán az egyetem elvégzése után alig engedett pihenőt magának. Szeptember óta a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetemének hallgatója. Oroszul rendszeresen tanul, szép elképzelései vannak a jövőjével, a legmerészebb: egy szovjet aspirantúra. Nagyon erős akarat, sok munka és kitartás kell még addig; ismerve az eddigieket bízunk benne, hogy sikerül. i Strubl Márta Az emberiségért Egy ismert írónál megjelenik egy fiatal orvos és így szól: — Abbahagytam az orvosi pályát, és felcsapok írónak. Azt hiszem, hogy nagy hasznára leszek az emberiségnek. — Azzal, hogy nem folytat orvosi gyakorlatot mindenképpen. Használati utasítás A fiatal férj vásárol egy seprűt a feleségének. Az asszony forgatja a seprűt, jobbra-balra: — De hol van a használati utasítás? Viszontlátás Súlyos autó-összeütközés után a két gépkocsivezető a kórházban tér eszméletre. fgy szól az egyik: — Hallja, nem láttuk-e mi már egymást valahol? — Ha nem láttuk volna, nem lennénk most itt — feleli a másik. Játék és valóság Az első pillanatban érdekes -kezdeményezésre« gyanakodtam. Aztán gondolkodni kezdtem: ilyen merész vállalkozás még az új mechanizmusban sem lehetséges. Tovább kutattam a gondolataimban: mi lehet az igazság? Még egyszer elolvostam lapunk vasárnapi számában a hirdetést. Dehát a szöveg ugyanaz - ... bedolgozókat leányka és nadrág készítésére tagnak felveszünk«. Hm. Bedolgozókat. A jelentkezők pontos számáról nincs információm, nem tudom, hányán érdeklődnek a »kezdeményezés« után. A sejtésem egyre erősbodik, hogy a Kaposvári Háziipari Szövetkezet valamilyen játékbaba, vagy leánykaruha készítésére keres bedolgozókat... A hirdetés pontatlan fogalmazása azonban nagyonis valódi. —pd— Orvosi rendelőben — Mi a panasza? — Rosszul hallok. — Mióta? — Születésem óta. — És azelőtt? Bárpultnál — Én olyan becsületes vagyok. hogy házasság előtt egy ujjal sem nyúltam a feleségemhez. És maga? — Nem tudom. Előbb árulja el a felesége leánykori nevét, aztán megmondom. ő raer Ketten a kocsmában: — Tudod, az alkohol lassan butít... — Nem baj, én ráérek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: würth lajos. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem orzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért felel: Mautner Jóasel
