Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA XXV. évfolyam, 85. szám MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. április I I., csütörtök Nyilvánosságra hozták a CSKP akcióprogramját A Csehszlovák Kommunista Párt akcióprogramját, amelyet a központi bizottság ülése az elmúlt héten fogadott el, szer­dán reggel az összes csehszlo­vák napilapok ismertetik, többségük teljes terjedelem­ben. Az akcióprogram fő fejeze­tei: 1. Csehszlovákia útja a szo­cializmushoz. 2. A szocialista •lemekráciM fejlesztéséért, a társadalom politikai irányításának új rendszeréért. 3. A népgazdaság és. az élet- színvonal. 4. A tudományok, a művelt­ség és a kultúra fejlesztése Ez a fejezet foglalkozik Cseh­szlovákia nemzetközi helyze­tével és külpolitikájával is. (MTI) Gltetik a csírás burgonyát a balatonkiliti Űj Tavasz Tsz- bcn. A 40 hold terméséből 400 000 Ft bevételre számítanak. Az újonnan épült víztároló vizével öntözik a burgonyát. Kilenc holdon termelnek paprikát a tsz-ben. A palántákat most tűzdelik a hollandi ágyakba, s majd májusban ülte­tik ki. A paprika egy részét a MÉK-nek adják el, másik részét saját pavilonjaikban értékesítik. Négy holdon telepítenek fűz vesszőt. A jövőben még 15-3« holdnyi olyan területen telepítenek I mást nem lehet termelni. A füzvessző feldolgozásával szeretnék részben megoldani a téli ^ r v tvrí^i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Javul a helyzet az amerikai nagyvárosokban As égess Egyesült Államokban megemlékeztek Martin Luther Kingröl Az ntőbtoi 24 mában észre­vehetően csökkent a feszült­ség az amerikai nagyvárost*; ban, amelyekben Martin Im- ther King néger polgárjogi ve­zető meggyilkolását követően öt napon keresztül egymást ér­tő: a gettóiázadások. Száztíz amerikai város­ban körülbelül 66 ezer fegyveres nemzeti gárdista áH még mindig készen­létben, hogy elfojtsa az esetleges újabb néger megmozduláso­kat. 4 fővárosban, ahol a leg­nagyobb méretű volt a néger felkelés, kedden délután vi­szonylagos nyugalom honolt Washington holt város képét mutatta: minden üzlet, étte­rem, mozi zárva tartott A kormányhivatalok ugyan dol­goztak. de néger alkalmazot­taik többsége otthon maradt, hogy a televízió képernyőjé­ről végignézze a meggyilkolt Martin Luther King temeté­sét. A kihalt utcákon alig le­hetett találkozni járókelőkkel, többniyre csak turisták járták az utcákat, hogy megszemléljék az 1814-es nagy tűzvészre emlékez­tető pusztulás nyomait. Hivatalos adatoK szerint Wa­shingtonban 645 épület sem­misült vagy rongálódott meg. A kár meghaladta a 13 millió dollárt. Az Egyesült Államok váro­saiban és falvaiban kedden délután és este ezrek és ezrek adóztak az orvul meggyilkolt Martin Luther King emléké­nek. Négerek és fehérek együtt vonultak a temetés időpont­jában rendezett nagygyűlések­re. Az iskolás gyerekek milliói számára iskolaszüneti napot rendeltek el. Az ország egész területén csaknem teljesen megbénult az üzleti tevékeny­ség. A Szovjetunió washingtoni natívkövetsége félárbocra eresztette a szovjet zászlókat, hogy adózzon a meggyilkolt néger vezető emlékének. Különböző amerikai váro­sokban egymás után hangza­nak el olyan javaslatok, hogy nevezzenek el utcákat, te­reket, parkokat Martin Luther Kingröl. Los Angelesben fölvetették, hogy híres négernegyedét, a Watts negyedet nevezzék el Kingröl. Nelson Rockefeller kormányzó azt a javaslatot terjesztette élő, hogy New York egyik hivatalos épülete viselje ezentúl az erőszakmen­tes néger polgárjogi mozga­lom megalapítójának nevét. Az amerikai munkások is megemlékeztek Martin Luther Kingröl. Temetése időpontjá­ban a Long Island vasúti tár­saság összes vonatai egy perc­re megálltak. New York kikö­tőiben 17 000 kikötő- és dokk­munkás szüntette be száz ha­jón a rakodási munkálatokat. A Pentagon intézkedései Az Egyesült Államok had­ügyminisztériumát nyugtala­nítja, hogy Washington két­Ma ér réget a diákparlament Szerdán folytatta munkáját a második országos diákpar­lament. A középiskolások és szakmunkástanulók 300 kül­dötte délelőtt szekciókban ta­nácskozott; a különböző isko­latípusok tanulóinak helyzeté­ről, tennivalóiról és azokról a gondokról, amelyek nehezítik a korszerű műveltség, a ma­gas fokú szakmai tudás meg­szerzését. Ezzel egyidejűleg interpellációk egész sorát ter­jesztették az állami és társa­dalmi szervek jelenlevő veze­tői elé. Délután plenáris ülésre ke­rült sor. Ezen a szekciók ve­zetői számoltak be a lezajlott vitáról, majd beterjesztették a második országos diákparla­ment záródokumentumainak tervezetét A tanácskozás ma ér véget. (MTI) Vietnami nagygyűlés az Építőipari Vállalatnál A Tranzisztor-akcióhoz — melyet a hős vietnamiak meg­segítésére szerveztek a magyar KISZ-fiatalok — csatlakozott a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat KISZ-szervezete is. A vállalat ifjúmunkásai és dolgozói . tegnap vietnami nagygyűlést tartottak. Azon részt vett Flór László, a me­gyei KISZ-bizottság ifjúmun­kás felelőse is. A gyűlésen Kiss Béla KISZ- titkár beszélt a vietnami nép hősies harcáról. Elmondta, hogy a vállalat fiataljai támo­gatni kívánják ezt a harcot, a vietnami nép igazságos, felsza­badító háborúját. Ezután Szűcs Miklós, a vál­lalat főkönyvelője bejelentet­te, hogy a Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói az 1967. évi nyereség egy százalékát, 15 000 forintot fi­zettek be a szolidaritási csekk­számlára. frontos — a vietnami és a né­ger lakosság elleni — hábo­rúja kimerítheti az Egyesült Államok stratégiai tartalékait — írja keddi számában a Wa­shington Post című lap. A néger zavargások elfoj­tására — a lap szerint — az Egyesült Államok kormánya kénytelen volt a hadsereg és a nemzeti gárda több mint 55 000 fegyveresét bevetni. A Pentagon, hogy betömje a hadügyi rendszerben létre­jött hézagokat tényleges szol­gálatra hívta be a nemzeti gárdát 12 államban. A nem­zeti gárda háromszázezer ka­tonát tart fegyverben. A Washington Post azt írja, hogy az Egyesült Államok tör­ténetében példa nélkül álló katonai aktivizálódás válasz a “belső nyugtalanság« követ­keztében kialakult helyzetre. Washingtonban továbbra is katonaság állomásozik, s ked­den este változatlanul kijárá­si tilalmat léptettek életbe. A hét végi zavargások halálos áldozatainak száma időközben nyolcra emelkedett, két sebe­sült belehalt sérüléseibe. A helyi hatóságok szerdán már normális munkarendet vezet­tek be, a csaknem 14 ezer fő­nyi katonai egység azonban továbbra is a városban marad. Az NDK alkotmányának nemzetközi jelentősége Kedden életbe lépett a Né­met Demokratikus Köztársa­ság új alkotmánya, amelyet szombaton népszavazás útján fogadott el az ország lakossá­ga. Az NDK vezető politikai kö­reiben most arra hívják fel a figyelmet, hogy az új szocialis­ta alkotmány belpolitikai je­lentősége mellett csaknem ugyanakkora jelentőséget kell tulajdonítani az alkotmány külpolitikai vonatkozásainak, elsősorban a két német állam viszonya, továbbá az európai helyzet alakulása szempontjá­ból. A szuverén Német Demok­ratikus Köztársaság alkotmá­nyának megszavazása kihúzta a talajt a szövetségi Icöztársa- ság kifogásai alól, amelyekre hivatkozva eddig megtagadta az NDK elismerését. A nép­akarat szombaton az önálló Német Demokratikus Köztár- saág mellett döntött. Politikai körök hangsúlyozzák, hogy Bonn számára most már nincs más út, mint az NDK elisme­rése. Véget ért az SZKP KB plénuma Az SZKP Központi bizottságá­nak kedden megnyílt plénuma szerdán folytatta munkáját A részvevők folytatták a vitát Leonyid Brezsnyevnek, a Köz­ponti Bizottság főtitkárának beszámolójáról, amely “A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és az SZKP-nak a kommunista világmozgalom egységéért vívott harcáról« címmel kedden hangzott el. Több hozzászólás után a ple­num egyhangúlag határozatot hozott a megvitatott kérdéssel kapcsolatban. Leonyid Brezsnyev zárszót mondott. A plenum Konsztantyin Ka- tusevet, az SZKP Központi Bi­zottságának titkárává válasz­totta. Nyikolaj Bannyikov, Jevge- nyij Loginov, Szergej Szoko- lov, Alekszandr Seremetov és Nyikolaj Scselokov, a központi bizottság póttagjai a központi bizottság tagjaivá váltak. Ezzel a plénum befejezte munkáját. (MTI) Politikai körökben egyidejű­leg rámutatnak: a népszava­zást az elmondottakon túlme­nően ügy értékelik, hogy az európai politikában sem tör­ténhet lényeges döntés a Né­met Demokratikus Köztársa­ság bevonása nélkül. Az ország nem átmeneti, hanem állandó és szilárd európai tényező, s ezt tudomásul kell venni. Hangsúlyozzák, hogy a Német Demokratikus Köztársaság más államok által történő elis­merése nem zavarja, sőt in­kább elősegíti a két német ál­lam kapcsolatainak normali­zálását és egy hosszabb idő­szak után a német egyesítést. (MTI) Bonn emlékirata a Szovjetunióhoz Kedd délután Duckwitz bon­ni külügyi államtitkár átnyúj­totta Carapkin szovjet nagy­követnek az NSZK kormányá­nak válaszát a Szovjetunió ja­nuár végi emlékiratára az erő­szakról való lemondás kérdé­sében. A hosszú, mintegy ti­zenegy oldalra terjedő okmány szövegét — kölcsönös megálla­podás alapján — nem hozzák nyilvánosságra, tartalma azon­ban ismeretessé vált Bonnban. Az NSZK kormánya azt a szándékát fejezi ka, hogy elő­ször a Szovjetunióval kös­sön kétoldalú megállapodást, amelyben a felek kölcsönösen lemondanak az erőszak alkal­mazásáról és az erőszakkal va­ló fenyegetésről is. Bonn tud- tul adja, hogy később hajlan­dó lenne más szocialista orszá­gokkal is hasonló egyezményt kötni. Bonn kész az NDK-val is tárgyalni, de hozzáfűzi, hogy e tárgyalások nem vezet­hetnek ahhoz, hogy “Németor­szág két része« külföldnek te­kintse egymást. Ezzel a for- mulázással Bonn igyekszik az NDK elismerésének problémá­ját megkerülni. Az Odera—Neisse határ kér­désében Bonn újra kifejti is­mert álláspontját: szerinte ezt csak békeszerződésben lehet véglegesen rendezni. Bonn is­mét hozzáfűzi “kibékülési szándékát« Lengyelországgal. Az NSZK kormánya bejelenti, hogy a müncheni egyezmény érvénytelenségének problémá­járól hajlandó Prágával köz­vetlenül tárgyalni. Nyugat- Berlin ügyében Bonn állás­pontja továbbra is ragaszko­dás a négyhatalmi státuszhoz. A szélsőjobboldal erősödésével kapcsolatban az NSZK kor­mánya hivatkozik korábbi jegyzékére, amelyben vissza­utasította Moszkva “beavatko­zását« ebbe a kérdésbe. Az emlékirat megszövegezé­sét hosszú vita előzte meg Kiesinger kancellár és Brandt külügyminiszter között. Poli­tikai megfigyelők szerint elő­reláthatólag hosszabb tárgya­lásokra és okmányváltásokra van kilátás Moszkva és Bonn között. (MTI) Szakszerreseti vezetők Vietnam segítésének fokozásáról TAVASZI MUNKÁK A szakszervezeti központok­nak együttesen kell fellépniük a Vietnammal való szolidaritás kampányának erősítéséért, és félre kell tenniük a más kér­désekkel kapcsolatos véle­ménykülönbségeiket. Ez volt az alapgondolata annak a vi­tának, amely három napon ke­resztül folyt Moszkvában a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának rendkívüli ülés­szakán. Louis Saillant főtitkár­nak e kérdéssel foglalkozó be­számolójához több mint het­venen szóltak hozzá. Az ülésszakon 77 ország képviselői vannak jelen. A küldöttek leszögezték, hogy cb a nagyszabású fórum jő szol­gálatot tesz majd a nemzetkö­zi szakszervezeti egységnek, és elősegíti az erőfeszítések egy­behangolását az Egyesült Ál­lamok agresszív politikája el­leni harcban. Méltatták azt a nagy segítséget, amelyet a szocialista országok — köztük is elsősorban a Szovjetunió — nyújtanak a harcoló vietnami népnek. A szakszervezeti reze tok szerdán a Vörös-téren megko­szorúzták a Lenin-mauzóJet»- mot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom