Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1968. má retus Ml A KÖRZETI ORVOSI ELLÁTÁS GONDJAI Országszerte sokat beszélnek ezekben a napokban, hetekben orvosaink helytállásáról. S méltán, mert az Influenzajárvány idején valóban éjt nappallá téve tevékenykednek. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy viszonylag kevés a szövődményes eset, és hogy az ilyen betegek rögtön gondos orvosi felügyelet alá, kórházi ápolásra kerülnek. Most elsősorban mégsem ennek a rendkívüli időszaknak a sajátos kérdéseiről szólnánk, hanem — az Egészség- ügyi Minisztérium. illetékes vezetőivel való konzultáció alapján — a vidéki körzeti orvosi ellátásnak azokról az időszerű problémáiról, amelyeknek megoldása egész egészségügyi hálózatunk s a kormányzat gondja Egyszerűbb adminisztrációt Általános tapasztalat, hogy az orvos a rendelési időnek csak egy kis részét tudja még ma is a beteggel való közvetlen foglalkozásra fordítani, többek közt azért, mert sok az adminisztrációja. Az egyszerűbb adminisztrációt az Egészségügyi Minisztériumnak kell kidolgoznia, egyik-másik túlhaladott előírás megváltoztatásával, korszerűsítésével. De ezen túlmenően fontos feladat, hogy a feltétlenül szükséges adminisztrációt ténylegesen ne az orvosok, hanem áz orvosímokok és körzeti ápolónők végezzék. Egészségügyi hálózatunk fejlődését tükrözi, hogy a vidéki körzetekben átlagosan ma már alig háromezer lakosra jut egy orvos. Ahol viszont ezt még nem sikerült elérni — s egyelőre jó néhány ilyen körzet is van —, kívánatos, hogy az egészségügy helyi vezetői szükség szerint egy-két órával hosszabb rendelési időt szabhassanak meg. Ebben a szellemben kívánja a minisztérium az új szabályozást elvégezni. Minderre azért is szükség van, mert a korszerű gondozási módszerhez, amelyet egyre inkább általánossá tesznek az országban, hozzátartozik az idült betegek tervszerű irányítása, előjegyzéssel, a kevésbé zsúfolt időszakokra. Mindez azt célozza, hogy az orvosok több időt tudjanak fordítani a betegekre, a velük való foglalkozásra. Azt is rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a rendelőkben kulturáltabb viszonyokat teremtsünk. A rendelők, a várótermek rendszeres meszelése, folyamatos tisztán tartása, a jó megvilágítás, a szükséges tájékoztató feliratok' elhelyezése, a rendelőnek folyóvízzel történő ellátása — mindenütt megvalósítható. De ugyanezt mondhatjuk az udvarias bánásmódról, a betegek készséges felvilágosításáról is. Sok példa bizonyítja: ahol az orvosok, a tanácsok gondolnak ezekre, a jelenlegi szűkös pénzügyi lehetőségek mellett is meg tudják teremteni a higiénikus, kulturált viszonyokat a rendelőben. Ugyancsak a betegek érdekét, a jobb orvosi ellátást szolgálja az a követelmény, hogy a rendelőben minden olyan műszer, felszerelés legyen ott, ami a nagy számban adódó vizsgálatokhoz szükséges lehet. Ne küldjenek él senkit a körzeti orvosi rendelőből egy-egy egyszerű vizsgálatért a távoli városba, amikor azt a rendelőben is meg lehet oldani. Jó munka- és életkörülmények Az új gazdaságirányítási "rendszerben méginkább számot kell vetni azzal, hogy csak azokba a községekbe fognak pályázni orvosok, s főleg csupán ott fognak végleg megtelepedni, ahol megfelelő munka- és életkörülmények közé kerülhetnek; ahol érzik a tanács, a lakosság megbecsülését. Szabad munkavállalás van, és így az orvosokat sem lehet olyan szolgálati helyen megtartani, ahol nem érzik jól magukat, mostohák a körülményeik. A rendelő, a lakás hiánya az oka többnyire annak, hogy vidéki körzeti orvosi, gyakran körzeti ápolónői állást hosszú időn át nem tudnak betölteni; a telefon, a gépkocsi hiánya pedig nagyobb bajt is okozhat, amikor az orvosnak súlyos betegei vagy sebesültet kellene sürgősen fölkeresnie. A posta úgy nyilatkozott, hogy hamarosan minden községben lesz segélyhívó telefon. Ez sokat segít majd, de nem oldja meg teljesen a falusi körzetekben a hírközlés problémáit. Indokoltnak látszik az is, hogy a vidéki körzeti orvos, akinek a gépkocsi mindinkább nélkülözhetetlen segédeszköz hivatása teljesítéséhez, OTP-hitelre, kedvezményes áron és soron kívül juthasson' hozzá. Eddig zömében az eredmé nyesebb orvosi munka tárgyi feltételeiről beszéltünk; azokról, amelyeknek megléte valóban nagyban hozzájárulhat hivatásuk jobb betöltéséhez. Szóljunk valamit a személyi feltételekről is. Az egészségügyi hálózat legkisebb egysége a körzeti egészségügyi szolgálat A vidéki körzeti orvos nagy önállósággal tevékenykedik; gyakran kell azonnal döntenie, nagy felelősség nehezedik rá. Éppen ez munkájuk egyik vonzóereje. Jelentős részük távol él a rendelőintézetektől, kórházaktól; ez viszont arra figyelmeztet, hogy széles körű szakmai ismeretekkel kell rendelkezniük. Az állandó készenlét állandó feszültségbt is okoz, és ezen csak az ügyelet jó megszervezése segíthet. Közelebb egymáshoz, a kórházhoz A körzeti orvos ma nem egyedül dolgozik, hanem egy kis csoport vezetője. Az együttes az orvosból, a körzeti ápolónőből, a védőnőből, a segédasszisztensnő- ből (orvosímokból) áll, s 1970-re már minden két-há- rom körzetre jut majd egy fogorvos is. Az önállóság sem feledtetheti azonban, hogy a körzeti orvos nem képes egymaga vagy közvetlen segítőtársai közreműködésével korszerű ellátást nyújtani a lakosságnak. Hiszen ma már minden negyedik-ötödik esetben szükség van a szakorvosok — röntgen, laboratóriumi, fülész, szemész, tüdőgyógyász szakorvos — közreműködésére; a baj természetének megnyugtató tisztázásához, vagy a beteg helyes gyógykezeléséhez, esetleg más okból, például a keresőképesség helyes orvosi elbírálásához. Viszont az is bizonyos: hiábavaló a legkiválóbb specialista, ha hiányos a körzeti orvosi munka. Integrálni kell tehát az egészségügyi szolgálat különböző intézményeinek együttműködését; ez az egészségügy minden szintű vezetőinek egyik legfontosabb feladata. * Helyileg is közelebb már, kell hozni a körzeti orvosokat egymáshoz, s ahol lehet, a rendelőintézethez, a kórházhoz is. Ha a közlekedési viszonyok megengedik, a jövőben körzet-központi rendelőket szükséges létrehozni, ahova két-három körzet egészségügyi szolgálatát lehet koncentrálni. Ezektől az elképzelésektől, tervektől függetlenül sok más módja, lehetősége van a körzeti orvos, a rendelőintézet és a kórház közti állandó szoros munkakapcsolat fenntartásának, ápolásának. Minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy a legtávolabbi falu körzeti orvosa se érezze magái magányosnak, s különösen ne »számkivetettnek«, hanem reálisan tudatában legyen szerepének, annak, hogy a saját helyén döntő fontosságú fogaskereke az egészségügy! szolgálat nagy gépezetének. Ideje, hogy ez tudatossá váljék, mert az elavult nézetek gátolják a fejlődést, enélkül pedig nem lehet lépést tartani a szocializmus építésében egészség- ügyi hálózatunkra háruló növekvő igényekkel. Újlaki László ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL! 2 és fél ór£| Keszthely—Kaposvár, 1 és fél óra Pécs Vegye igénybe menetrend szerinti közvetlen autó- buszjáratainkat! Hé viz—Keszthely—Marcali —Kaposvár—Pécs 5.30 15.40 mt 1. Hévíz é. 9.55 20.45 5.40 15.50 1 | Keszthely \ 9.45 20.35 6.35 16.45 Marcali 8.55 19.45 7.18 17.28 Somogyvár 8.07 18.57 8.10 18.25 Kaposvár 7.20 18.10 8.57 19.12 Sásd 6.23 17.13 9.12 19.27 Magyarszék ! 1 6.08 16.58 9.40 19.55 é. Pécs i 5.40 16.30 Közelebbi f el vilá gosí tások kai és elővételi jegyekkel szolgálhat: Hévíz autóbusz pu.: tel: 28-64 Keszthely 99 * 22-22 Kaposvár 9Í 14-150 Pécs 99 „ 28-24 12. és 15. sz. AKÖV Pécs és Veszprém (111075) Kaposvári Zójások mennek a lengyel Tátrába Lengyel gyerekek jönnek nyáron a Balatonra A Zó ja Állami Nevelőotthon vezetői megállapodtak lengyel illetékesekkel abban, hogy ez év nyarán kölcsönösen csereüdültetést bonyolítanak le. Ennek értelmében július elején százhúsz gyermek indul útnak Kaposvárról Lengyelországba, és tölt majd kellemes napokat a Tátrában, előreláthátólag Zakopanéban. Ugyanakkor 120 lengyel gyermek érkezik hazánkba, és két csoportban üdülnek Balatonszárszón és Balaton- márián. Az utazásról lengyel barátaink gondoskodnak: autóbusszal hozzák a lengyel gyermekeket és szállítják el Kaposvárról a Zója Gyermekotthon kis lakóit. Megállapodtak abban is, hogy szakácsnők is érkeznek, illetve utaznak majd, hogy a gyerekek a megszokott ételeket kaphassák. HÚSZFAJTA KISBÚTOR cs legkeresettebb bútorgarnitúrája a Csillag szobaberende- zt's. A megnövekedőit keresletnek megfelelően ebből a típusból az idén mintegy kétezerrel több garnitúrát termelnek. A gyár tervezői gondoltak a kis méretű lakástulajdonosokra is, és ennek megfelelően még az idén mintegy húsz új apróbútorral jelentkeznek a piacon. - Ez utóbbiak között több féle asztal, zsúrkocsi is található. Újdonság lesz a Judit szobagarnitúra is, amelyik nagyméretű lakások berendezésére alkalmas. (MTI-fotó. Kácsor László felvétele.) W Ar még nincs, de bürokrácia újra van a TÜZÉP-nél Kora tavasszal fellendül a forgalom azokon a TÜZEP- telepeken, ahol építőanyag- árusítás is folyik. Ez az időszak az építkezések kezdete. Amikor az új gazdasági mechanizmus első napjaiban a TÜZEP-nél jártunk, olyan ígéretet kaptunk a kereskedelmi osztály vezetőitől, hogy az idén bizonnyal jobb lesz az anyagellatás s kevesebb lesz az építkezők keserűsége. A minap ismét fölkerestük a kaposvári TÜZEP-lelepet. Nos láthattuk, hogy valóban nagyobb az áruválaszték. Bőven van cement, épületfa, tetőfedő anyag. Ha megindul a téglagyártás, lesz tégla is. Ennek ellenére sok bosszús emberrel találkoztunk a Berzsenyi utcai telepen. — Két tekercs szigetelőlemezt kérek — így az egyik vásárló. — Sajnos azzal nem szolgálhatunk — hangzott a felelet. — De kérem, láttam, hogy garmadával áll a telepen a szigetelő, miért nem adnak? — Sajnos még mindig nincs ára — méltatlankodott Friss Endre telepvezető. A szavak nem nyugtatták meg azt, akinél azért kényKüldöttgyűlést tartott az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Küldöttgyűlést tartott Fonyódon' az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Kékesi Jenő elnök megnyitója után Székely Elemér, a szövetség titkára számolt be a megalakulás óta végzett munkáról. Tavaly szeptemberben a fo- nyódi, a marcali és a siófoki járás közös gazdaságai alakították meg az észak-somogyi szövetséget. Rövid idő alatt megfelelő épületet kapott Fonyódon a szövetség, nem sakkal később szakembereket vettek föl, s kialakították a függetlenített apparátust. Kidolgozták azt ügyrendet, s az elnökség igyekezett ennek alapján a szövetkezés céljának megfelelően dolgozni. A termeltető vállalatokkal a szerződéskötésekről tanácskoztak; értékelték a három járásban működő önálló, tsz-közi építőipari vállalkozások munkáját; kapcsolatot kerestek áruforgalmi, kereskedelmi szervekkel; imformáeiókat szereztek áruelhelyezésről, termelési lehetőségekről, s ezekről rendre tájékoztatták a termelőszövetkezeteket. Nev’-’von- há.rom elárusítóhelve' ♦-'rt-na1- fenn a ta®*zövetkezet»k a Ba ködését is értékelték; híradót adtak ki — közérdekű témákat, híreket adtak közkézre ezekben a ikdadványokban — s most értékesítési iroda létrehozását tervezik. Megbeszélték a MEZűBER, a Somogy megyei Gépjavító Vállalat vezetőivel, hogyan segíthetnék hatékonyabban a termelőszövetkezetek épüietberuházásd és gép javítási munkáját. Igye- kezdtek előmozdítani a három járásban a jogtanácsosi körzeteik kialakítását. A titkári beszámoló után Bódizs Imre az ellenőrző bizottság munkájáról tájékoztatta a küldötteket, majd számos hozzászólás hangzott el a szövetség eddigi munkájával kapcsolatban. Több szövetkezeti vezető — köztük dr. Knoll László balatonszentgyörgyi és Pallag András ádándi tsz-el- nök — elismeréssel szólt az elnökség és a függetlenített vezetők tevékenységéről, s további támogatásukról biztosították őket Felhívták a figyelmet arra is, amit szerintük szövetségi feladattá kellene tenni a jövőben. Ilyen tennivaló például az állattenyésztésben használatos gépek laton-parton, ezeknek a mű- szervizellátása: a szövetségi hasson oda — mondták —, hogy ez az évek óta húzódó probléma végre megoldódjon. A küldöttértekezleten részt vettek a három illetékes járás pártbizottságának vezetői, Nemes János a fonyódi, Király Ferenc a marcali és Juhász István a siófoki járási pártbizottság első titkára. Király elvtárs mindhárom járás párt- bizottsága nevében elismeréssel beszélt a szövetség tevékenységéről, s egyebek között a foglalkoztatási lehetőségek további bővítésére hívta fel a figyelmet. Az értekezleten felszólalt Tóth József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa és Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának vezetője is. A küldöttek jóváhagyták az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámolóját, az első félévi munkatervet, az ide’ költségvetést, majd titkos szavazással kát új bizottságot választottak. A termelésfejlesztési bizottság elnöke Keller László balatonlellei. a jogi b!- zottság elnöke pedig Márton Lajos siófoki tsz-elnök lett. U. F. szerülnek állni az iparosok, mert az év eleje óta van, de nem kapható ez a filléres, ám nagyon fontos építőanyag. Persze hiába ajánlja fel a várható ár háromszorosát »letétként« a vevő, a kereskedelem nem szolgálhat ki importból származó ajtót, ablakot s egyéb cikket. A külföldi áruk ármegállapítása ugyanis országosan késik. Az év elejétől új rend van a TÜZÉP adminisztrációban. A talán helyes kezdeményezés azonban sok vásárlót bosszant s nemegyszer félreértésre is okot ad. Mostantól ugyanis a vásárlási jegyen nem csak a vásárolt anyag árát tüntetik fel az eladók, hanem az árut terhelő vasúti fuvarköltséget is. Hogy milyen bonyodalom kerekedik ebből, arra ugyancsak egy példát említünk. Valaki cementet s kőport vásárolt. Átvizsgálva a jegyzéket látta, hogy azon a fuvar ára is szerepel. így: »fuvar«. Két nap múlva, amikor a várt anyagot még mindig nem kapta meg, sürgette a telepen. Hosszas magyarázkodás’ következett, hogy ez kérem, nem az a fuvar stb .. . Való igaz, az új intézkedés csak arra jó, hogy valaki lássa, maga a kőpor kevesebbe kerül, mint a szállítás. No meg, hogy. ki ki megtudja, ár még gyakran nincs a TÜZEP- nél, de bürokráciának az új mechanizmusban sem vagyunk híján. K. S. Fertőzésmentes állományból származó new-hamp- shire, G 33-as tojóhibrid és húshibrid naposcsibe kapható nagyobb május hónaptól tételben keltetőállomásunkon. Naposcsibe ár megegyezés szerint, szállítást magunk végezzük. Székesfehérvári Járási Tsz-ek Keltető állomása, LEPSÉNY (W»15) Gazdaságunk f. évi VII. hó 13—27-ig terjedő időben ELAD 15 000 db uraiújfalui New. i Hampshire fajtájú 8—10 hetes előnevelt tenyésxcsibét. A.r: az elszámoló , árnak ■ negfelelő átvételkori piaci ár. Megrendeléseket kérjük mielőbb az alábbi dmre megküldeni: öreglaki Al- oi iami Gazdaság, öreglak. S /
