Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
Yaoérnap, 1968. március 10. 5 SOMOGYI Kf PLJIP A balatonendrédiek az idén 15 holdon termelnek sárgarépát. Képünk: Munkában a vetőgép. A kőrőshegyi Jobb Elet Tsz 150 holdnyl szőlőterületén befejezték a metszést. (Fotó: Cservenka.) Vallásos vi — vallásos emberek EGY ÖTÖDIKES KISLÁNY _e^e---------------------------------- gyakran eszembe jut. Szülei a mostani tanévben is beíratták hittanra, a gyerek azonban megtagadta a hittanórák látogatását. »-Vagy az úttörő — vagy a hittan«... Jöttek az atyai pofonok, és mentek a kétségbeesett szülők hol az osztályfőnökhöz, hol a gyerek lelkipásztorához — tanácsért. Végül is beletörődtek: hagyni kell a kislányt, legyen úttörő — egészen... A zon gondolkodom, hogy ez a gyerek — korát meghazudtoló fogékonysággal — megvívta a maga harcát. Neki sikerült. Egyedi eset, tudom. Mit sem változtat százak és ezrek: fiatalabb és idősebb pajtásai lelki kettősségén, amelynek hatásai sokszor már óvodáskortól megérintik a gyerek bontakozó tudatát. Hol a vallásos nevelés szülői, nagyszülői pressziója, hol az iskola és az úttörőmozgalom tudatos, materialista világképe nyomán. Hol meg esetleg az éppen vallását gyakorló pedagógus kiábrándító élményével. Vajon milyen világkép formálódik bennük ilyen módon? Kétségtelen, világnézetünk nem pedagógiai kérdés. Hatásában ebből mégis a nevelés területén a legtöbb a konfliktus, probléma. S ez érthető is, miután társadalmunkban az emberek egy jelentős része a szocialista, egy másik része az idealista világnézetet vallja magáénak. Egy harmadik része pedig »ügyeskedik«, vagyis érdeked szerint hol ez, hol az... Pedagógiai Hatásukban eme kétlaki világnézetű emberek igen veszélyesek Különösen szülői minőségükben. »Helyezkedésre«, kétlaki életre és gondolkodásra és — akarva-akaratlanul — cinizmusra, hazug befeléfor- dulásra, meghasonlásra neve- l:k saját gyerekeiket. Világnézeti állásfoglalásukban nagyjából-egészéből így oszlanak meg nálunk az emberek; ilyen lehet a fiatalság előtt a felnőttek világa a nagyobb, teljesebb világkép — és benne az ember, a lét és a tudat viszonyának — tükrében. Átmeneti korszakban élünk, a szocializmus fölépítésén dolgozunk. Valamennyien — olykor a családi közösségben is — azonos vagy különböző világnézetűik, egymás mellett. Marxisták és vallásos hi- tűek, »ügyeskedők« és »he- lyezkedők« egyaránt. Összetart bennünket sok közös, egyéni és társadalmi célunk, munkánk, alkotó akaraturik és sok tekintetben éppen az is, hogy világképünk alapvető kérdéseiben azonos vagy különböző nézeteket vallunk. Sokunkban a múlt hajszálgyökerei olyan mélyre ágaztak szét, hogy meg sem kísérlik, nem is akarják már kiszakítani őket. Mégsem innen, tehát nem az egyéntől ered a vallásos világnézet problematikája. A társadalmi tudat, a közgondolkodás, a hagyományok ellentmondásaiban jelentkezik az idealista világnézet a társadalom közvetlenül és elevenen ható visszahúzó erőiként. fi VALLÁSOS EMBEREK «1 része értelmileg is, nagyobb tömegük azonban csupán érzelmileg kötődik idealista hitéhez. Falun különösképpen érezhető még a tradicionális elemek, érzelmi motivációk hatása. Nehezen áttekinthető, bonyolult összefüggésekre utalnak ezek az érzelmi hatások és konvencionális kötöttségek, főleg a szertartások (.házasság, születés, temetés, bérmálás stb.) esetében. Kiterjedt a rokonság és hihetetlenül nagy még a »megszóld?« ereje. Következésképpen akár aktív részvevőként, akár Indirekt módon sokat (a Karenina Anna Levin hercegének sorsában osztozva) úgy érzik, a szülők, rokonok miatt »kénytelenek« vállalni a — nemegyszer lelki válságot okozó — szertartást, meggyőződésük ellenére is. Az eszmei harc másik sajátos területe az iskolai oktatónevelő munka s ennek részeként a hitoktatás fakultatív jellege is. A vallásos befolyás csökkenő tendenciát mutat iskoláinkban. Törvényes keretek között változatlannal (csakúgy, mint 1945 előtt) heti két órában tanulhatnak hittant az erre béiratott gyerekek. Van azonban olyan somogyi község is, ahol 60 százalékról a zéruspontra csökkent a számuk, egyik tanévről a másikra. A marxista világnézet hatása lenne ez? Nem. Ezek a gyerekek csoportosan és meglehetősen nagy számban vesznek részt az egyház belső ügyének tekintett vasárnapi katekizmus-félórákon, ahol »leckét« kapnak a hittankönyvből... A vallásos ideológia terjesz» tésének új módszerei közé tartoznak sok helyütt a hitoktató irányításával folyó klubszerű foglalkozások is. Ezeken a fiatalokat közös tv-nézéssel, lemez- és rádióhallgatással, vitákkal neveli, tanítja saját ideológiájára a katolikus egyház. Iskoláinkban az oktatási reform és a nevelési terv alapján formálják tanulóifjúságunkban a szocialista emberre jellemző vonásokat. Nevelőink többsége meggyőződéssel, a tudományos világnézet alapján végzi ezt a munkát Fiataljaink — világnézeti állásfoglalást is tükröző — magatartása, önzetlen, szép akciói (pl. politikai demonstrációk, építőtáborok stb.) gyakran tanúsítják, hogy nem is rosszul. Vitáik, klubrendezvényeik és egyéb megnyilvánulásaik azonban mást is jeleznek. Azt, hogy éppen a korszerűség terén, a marxista világnézeti műveltség megszerzésében, zavaros nézeteik tisztázásában akad még pótolnivaló. Pedagógusaink ezen a téren sokat, jóval többet tehetnének. Mindenekelőtt egyéniségük, határozott és tudatos marxista állásfoglalásuk példájával; a fölvetődő ideológiai kérdésekre való fogékony és meggyőző reagálásukkal. A nevelőmunkában mind a természettudományos mind a humántárgyakban szinte valamennyi oktatási óra felkínálhatja erre a maga lehetőségeit, csakúgy, mint az úttörő- és KISZ-foglalkozások, szakköri munkák, filmek, irodalmi művek, tv-műsorok. Ez utóbbiakról is érdemes volna gyakrabban szót váltania a fiatalokkal a pedagógusnak, ha némelyik osztályfőnök, szaktanár tájékozottsága a mai irodalom és művészetek kérdésében nem maradna a tanítványoké alatt. A két világnézet eszmei harcában a vallás tanításával szemben sajátos szerepet kap az iskolán kívüli népművelés. A szocialista tudat formálása — a maga eszközeivel — a népművelés valamennyi ágának feladata. A népművelők (többségük pedagógus) műveltségén, fölkészültségén múlik, milyen eredményre jutunk. Közvetlenül a legtöbbet mégis az ismeretterjesztés előadói tehetnek a világnézeti nevelőmunkában. Ezt a törekvést persze előkészítheti a helyi kulturális tervezés is, amennyiben a természettudományos világképet formáló témák kellő arányban kapnak helyet a falu művelődési tervében. Sajátos, átmeneti korszakban, esymás mellett élünk, dolgozunk, alkotunk: különböző és azonos világnézetű emberek. Többségünk vallja, ha úgy adódik meg is vallja, meg is védi szocialista nézeteit a világról és benne az ember helyéről, szerepéről; nem szűnő harcban a tudománytaian, misztikus, a haladást gátló idealista nézetekkel. Vitáink naponta is adódhatnak embertársainkkal. Munkahelyen, társaságban, nemegyszer családban is. Van, aki visszahúzódik az ilyen vitától, van, aki helytáll benne. OSZTÁIYBEFC EZ ÍS, sajátos — formában. Ideológiai, eszmei harc ez a múlt maradványai, a vallásos emberek vallásos nézetei ellen, a társadalmi tudat küzdőterén. Végső célunkért az emberért — a felnövő szocialista társadalomért. Wallinger Endre Rákkutató központ épül Lyonban Európai rákkutató központ épül Lyonban, 8000 négyzet- méternyi elkülönített területen. A tízemeletes épület 30 laboratóriumában mintegy 100 rákspecialista dolgozik rrrajjd. A kiadások évi összegét az Egészségügyi Világszervezet 6 millió francia frankban állapította meg. Ehhez a tagállamok — Szovjetunió, Egyesült Államok, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Anglia, Franciaország. Izrael, Ausztria — 750—750 000 frankkal járulnak hozzá. Már megkezdte működését a központ tudományos tanácsa, amelynek tagja a moszkvai Blohin tanár mellett Taylor (Toronto), Hamperl (Bonn) és Mat hé (Párizs). PINTÉR ISTVÁN: ég&hildt 4. ZAVAR A SZERTARTÁSBAN Montenuovo herceg, főudvarmester azonnal utasítja az udvari pénztárt: az új szárnysegédnek fizessenek ki 4000 korona felszerelési járadékot, hogy az udvari szolgálatra bérende:-’.ked 1ie sen, s a rendes tern- gerésztiszti fizetésen fi lül az udvari szolgálati ideje alatt folyósítsanak részére évi 4800 korona udvari pótdíjat. Tisza István támogatása mellett a jószerencse a legfőbb oka annak, hogy a megle- hető.en lassan előreléphető és az addigi, csaknem negyedszázados szolgálata alatt mindössze korvettkapitányi rangot elért tengerésztiszt az udvarhoz kerül. Ferenc Józsefnek négy szárnysegéd áll rendelkezésére. Ezeket úgy válogatják össze, hogy a legfőbb fegyvernemek képviselje legyenek, s arra is gondosan vigyáznak — hiszen őfelsége nemcsak osztrák császár, hanem koronás, a magyar alkotmányra felesküdött magyar király is —, hogy a szárnysegédek között mindig legyen egy magyar származású is. A szárnysegédi tiszt betöltésének feltétele, hogy a kiszemelt tudjon lovagolni és tökéletesen beszéljen németül. Megkívántak némi jártasságot a vadá zat tudományában is, hiszen őfelsége szenvedélyes vadász. Horthy tökéletesen beszél németül, jól lovagol, ért a vadászathoz. 1909 őszén pedig Paar gróf, a főhadsegéd olyan szárnysegédet keres Ferenc József számára, aki magyar származású és a tenegrészetnél szolgál. Hol talál olyan tengerésztisztet, aki magyar származású, tökéletesen beszél németül, jó vadás? és kiválóan lovagol? Nem nagy a választék. Kapóra jön, hogy Tisza István felhívja a figyelmét Horthyra. A kenderesi nemes fia ismerkedik az udvari élettel. Ferenc József, amikor számy- segédje lesz Horthy, már állandóan Schön- brunnban lakik. Az uralkodó, aki tizennyolc esztendős volt, amikor trónra lépett, és tizenkilenc, amikor vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot, a nyolcvanadik életév betöltéséhez közeledik, de rendkívül szívóssággal végzi királyi munkáját. Rendszerint már reggel ötkor, nyáron négykor vagy fél négykor kel. A kabinetiroda és a katonairoda ügyiratait már az íróasztalán ta- álja, mert azt előző este od-’készítik számára. A két főhadsegéd fél kilenc tájban foglalja el hivatalát. A szárnysegéd első dolga rendszerint az, hogy pontosan kilenc órakor bejelentse Paar grófot, akinek lehallgatását Bolfras báró referádája követi. Utánuk következnek a főhercegek, majd a miniszterek, s a vezérkar főnökei. Villás- reggeli után Ferenc József sétát tesz a kert elzárt részében, aztán ismét íróasztalához ül, ahol fél hatig dolgozik. Rendszerint az íróasztalánál vacsorázik hat óra tájban. Horthy Miklós könnyen beleszokik a nem túlságosan megerőltető szolgálatba. A szárnysegédek — négy teljesít szolgálatot — közül havonta kettő naponként váltja egymást a szolgálatban. A harmadik ez alatt a hónap alatt szabadságot élvez, míg a negyedik különleges megbízatásakra, például magas vendégek kíséretére áll készen. Egy hétéin kétszer, reggel hét órakor Ferenc József kocsiba ül, hogy a Hofburgba hajtson, ahol általános kihallgatást tart. A Sorrend megállapítása a szolgálattevő szárnysegéd feladatai közé tartozik. Horthy számára nem könnyű az udvari szertartás szerint megállapított rangsorban eligazodni. A megjelentek között hercegek, egyházi méltóságok, szolgálatban levő és volt miniszterek, külföldi előkelőségek, azonkívül tisztek' is szerepelnek. A protokoll okozta fejtörés fáradságáért bőségesen kárpótolja Horthyt, hogy számos olyan főúrral, befolyásos személyiséggel ismerkedhet meg, akikkel különben aligha találkozhatott volna Ferenc József — elfogadva a magyar koronát — nagy súlyt helyez arra, hogy magyar királyként viselkedjen, aki magyarországi alattvalóit Bécsben különös szeretettel, honfitársként, de házigazdaként is fogadja. E célból a Bécsbe érkezett magyar főuraktól, ha a színe elé kerülnek, mindig megkérdezi: — Hogy tetszik önnek Becs? Megvárja a válasz első három-négy szavát, s aztán egy kézmozdulattal az illető tudtára adja, hogy az audeneia befejeződött. Gyakori látogatója a császárnak Tisza István, akiben Ferenc József nagyon oízik. Tisza egyelőre még nem miniszterelnök, csak pártvezér, de az ő pártjából kikerült kormány tulajdonképpeni irányítója. Az agg császár háborúra készül, s több katonát, a katonai költségvetés emelését kívánta Magyarországtól. Tisza vállalkozik rá, hogy a magyar parlamenti ellenzéket, amely akadályát jelenti a háborús felkészülésnek, le-' töri. Lépésről lépésre közelíti meg célját. A szárnysegéd őszinte csodálatot érez Tisza iránt, aki a Habsburgok magyarországi bizalmasa, hiszen ő maga is feltétel nélkül helyesli gazdája, a császár minden gondolatát és lépését, s életét csak a monarchiában tudja elképzelni. Horthy otthonosan mozog a bécsi Burg termeiben, amelynek falán ott lógnak a magyar szabadságharcot leverő osztrák hadsereg tisztjeinek képei: Hentzi tábornok, amint Budavár védelmében honvédgolyóíól találva lerogy; a Ceccopieri gyalogságtól Alnoch ezredes, aki a pesti hídfővel együtt levegőbe röpíti magát; a fehér zászlót lenyelő lovas, aki jelenti a császáriaknak, hogy Komárom letette a fegyvert. Ferenc József, aki kiegyezett a magyarokkal, sőt udvarol az uralkodóosztály legnevesebb képviselőinek, szinte barátként tárgyal Tiszával, soha nem távolíttatta el a Burgból azokat a képeket, Amelyek őt ifjúságának dicsőségére, a magyar nemzetet pedig szabadságküzdelmének szomorú és szörnyű bukásira emlékeztette. S a császárnak meglehetősen nehezére esik, hogy időről időre Magyarországra kell látogatnia. Minden évben néhány hetet Budapesten tölt, a budai Várban, hegy ezzel is bizonyítsa ragaszkodását másik trónjához. De a budai Várban senkitől nem kérdezte meg. »hogy tetszik önnek Becs?«. Itt más leg- fennségesebb mondóka járta: — Minien natyon szép, minten natyon jo, mintyennel natyon mek fatyok elegedve! Horthy még nem is álmodik róla, hogy egyszer ő lesz a budai Vár ura, akárcsak a gödöllői vadászkastélyé, amelyet a »nemzet« a kiegyezéskor, amolyan engesztelő ajándékként vásárolt meg Ferenc József számára. Ha a császár és király Magyarországon van, ellátogat Gödöt lőre vadászni, a legtöbbször Horthy kíséretében. Ferenc József itt is szokás szerint szeges cipőt húz, gyapjúharisnyát, kurta bőrnadrágot, szürke lódenkabátot, szarvasagancsból faragott gombokkal és zöld stájerkalapot visel. (Folytatjuk.)
