Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

Csütörtök, 1968. február 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megnövekedett feladatok várnak a termelőszövetkezeti jogtanácsosokra TÖRVÉNY HOSSZÚTÁVRA: AZ ÚJ ALAPSZABÁLY A JÉGSOROMPÓ MÖGÖTT A KIKÖTŐ PIHEN A SZERKESZTOSEGI POS­TÁBÓL sok olyan levél ke­rül az újságírók asztalára, amelyben az olvasók a mező- gazdasági lakosságot érintő új törvényeket részletkérdé­seiről, gyakorlati megvalósí­tásáról érdeklődnek. A ter­melőszövetkezeti tagokat fő­ként a tsz-törvény s annak a háztáji földhasználatra vo­natkozó része érdekli, a kí­vülállók a személyi földtu­lajdon, a földek megváltása felől érdeklődnek. De nem­csak a tagok, hanem a veze­tők érdeklődésének közép­pontjába is az új törvények rendelkezések kerültek. Mind­ezt tapasztalni lehetett a tsz- elnökök és párttitkárok ba- latonföldvári és az agronómu- sok balatonboglári tanfolya­mán is, s erről tanúskodnak a területi tsz-szövetségekhez meg a megyei szervekhez érkező tanácskérő levelek. Megannyi megválaszolásra váró kérdés. S az igazság az, hogy nem lehet a válaszokat tömör mondatokban sum­mázni, hanem meg kell őket magyarázni. Ezért nem ad­hatnak mindenre kiterjedő részletes felvilágosítást a leg­több esetben az újságban megjelent, az olvasók kérdé­seire adott válaszok. Sokkal többet tehetnek és adhatnak ennél a termelő­szövetkezeti jogtanácsosok. Szakemberek ők, s amint az az új termelőszövetkezeti tör­vényben helyet kapott: üze­mi vezetők. Feladatuk, hogy ügyeljenek a gazdaságban a törvényességre, a szabályok és rendelkezések megtartásá­ra. Feladatuk a törvények megértetése is, s nem csupán a szövetkezetek peres ügyeinek képviselete a bíróságokon. Annak idején, amikor me- gyeszerte jogtanácsosokkal kötöttek szerződést a közös gazdaságok, többször hangoz­tattuk. hogy a legfőbb feladat tulajdonképpen a peres ügyek megelőzése oly módon, hogy felvilágosítják a termelőszö­vetkezeti vezetőket a külön­böző gazdasági mozzanatok jogi kihatásairól, a szabály­talanságok megelőzésének le­hetőségeiről. Most meg. mi­után számos törvény jelent meg a termelőszövetkezetek­re vonatkozóan, ezek gyakor­lati érvényesülését kell elő­segíteniük. ÜJ ALAPSZABÁLYT KÉ­SZÍTENEK a közös gazdasá­gok: a törvényes keretek kö­zött a körülményeiknek leg­inkább megfelelő, gyakorlati tapasztalatokra épülő és a jövő új feladatait magába foglaló, saját munkarendjü­ket, működésük szabályait rögzítő okmányt állítanak össze. Jóllehet a szövetkezeti vezetők mindenütt ismerik az alapvető jogszabályokat, a törvények teljesebb megis­mertetése és a törvényesség megtartatása azonban a jogta­nácsosok feladata. Nem vé­letlen, hogy az új tsz-törvény a tsz-elnök, a főagronómus és a főkönyvelő mellett az üzemi vezető rangjára emeli a termelőszövetkezeti jogta­nácsosokat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy o többi szakve­zetőkhöz hasonlóan ők is fe­lelősséggel tartoznak, számot kell adniuk a munkaterüle­tükön történtekről. A közelmúltban értekezlet­re hívták össze a megye ter­melőszövetkezeti jogtanácso­sait, s az eddig végzett mun­ka és a feladatok tükrében vizsgálták meg az említett jogi tevékenységet. Megtud­tuk például, hogy az idén megjelent törvényekkel kap­csolatban nem végezték el mindenütt a határidős tenni­valókat. Több tsz-ben a tör­vény megjelenését követő 15 napon belül nem értesítették ki a pártoló tagokat áriéi, hogy a pártoló tagság intéz­ménye megszűnik, s döntse­nek arról, belépnek-e a szö­vetkezetbe, vagy kívülállók akarnak lenni. Felvilágosító munkájuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy helyes megvilá­gításba kerüljenek a tagsági viszonnyal járó kedvezmé­nyek — jogosultság háztáji földre, nyugdíjra stb. —, és a törvényes kereteken belül valóban a tsz sajátosságainak megfelelő alapszabály, ügy­rend és munkarend készül­hessen. Néhány jogtanácsos több szövetkezetben vállalt munkát, mint amennyit az ideje, ereje megengedne. Eb­ből adódik aztán, hogy néme­lyek csak átutaznak a tsz-en, érdemi munkát alig végez­hetnek. Ha jobban megnéz­nék, nem kerülhetnének ki a szövetkezeti irodákból olyan közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek sem alakilag sem tartalmilag nem felelnek meg a követelményeknek. Az új termelőszövetkezeti törvény a vállalatszerű gaz­dálkodás előmozdítója, a most készülő alapszabályok pedig — amelyek ezekre a törvényekre épülnek — a szövetkezetek saját, hosszú távra szóló törvényeit tartal­mazzák majd. És hogy ezek jogilag támadhatatlanok le­gyenek, azt a jogtanácsosok­nak kell — teljes felelőssé­gük tudatában — biztosíta­niuk. AKAR A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA érvényesülé­séért végzett munkájukat nézzük, akár azt, hogy ered­ményesen képviselték a tsz- eket a bíróságokon, akár pe­dig a nyugdij jogosultsággal kapcsolatos felvilágosító te­vékenységüket értékeljük, tény, hogy a tsz-jogtanácso­sok sokat tettek a törvényes­ség megtartatásáért. De a mos­tani feladatok az eddiginél sokkal nagyobb aktivitást követelnek. A jogtanácsosok­ra vár, hogy érthető módon magyarázzák a törvényeket, hogy eloszlassák a kételye­ket, eldöntsék a rendelkezé­sek végrehajtásával kapcso­latos vitákat Nagyon sok a kérdés, amelyre válaszolniuk kell, s a probléma, amely megoldásra vár. A jogtaná­csosok birtokában van az, amit nem lehet számon kér­ni a szövetkezeti vezetőktől, tagoktól: az alapos jogi is­meret, a jogi tudás. Ha nincs is olyan forgalom, mint a nyáron, azért gyakran nyílik az ajtó. Mosógépét hoz­nak vissza, egy férfi fémkere­tű tükröt keres. Néhány asz- szony az üveg- és porcelántár­gyak között válogat ajándé­kot akarnak venni ismerősük­nek. — Parancsoljon, talán in­kább ebből... — Még nincs kész a kerete­zés, de hamarosan meglesz. — Nyolcvanhat forintot tet­szik fizetni... S amíg a vásárlókkal, az ér­deklődőkkel foglalkozik Szabó József, a balatonboglári szö­vetkezet pártszervezetének tit­kára, az üveg- és porcelánbolt vezetője, van időm körülnézni az üzletben: rend, tisztaság van, és bőséges választék, mindez arról tanúskodik, hogy a boltvezető mindent megtesz azért, hogy a vevők igényeit kielégíthessék. Szavaiból, ud­varias modorából pedig azt a következtetést vonhatom le, hogy fiatal kora ellenére — mindössze 30 éves — vérbeli kereskedő, aki nagyon jól tud­ja, hogyan járhat a vásárlók kedvében. Kommunistának és párt­munkásnak is fiatal. Két éve alakult meg a szövetkezeti pártszervezet, akkor lett tit­kár. Tőle és a többi kommu­nistától most azt is elvárják, hogy a munkában, a szocialis­ta kereskedelemben példát mutassanak. Az üzlet falán oklevél. Az üveg- és porcelánbolt »-Kivá­ló egység«. — Feleségemmel együtt dol­gozunk, és 1964-től minden évben elnyertük a kiváló cí­met — mondja. Tavaly alacsonynak találta az üzlet tervét, kérte, hogy emel­jék fői. Ezt, a fölemelt 1 150 000 forintos tervet 450 000 forinttal teljesítette túl. — Kommunistáinknak nagy részük van abban, hogy tava­A kikötőt a móló előtt hú­zódó jégpáncél késztette pihe­nésre. Vastag még ez a jég, akár egy embert is elbír. A Balaton vándorai, a fürge vízibuszok meg a nagyobb testű hajók a parthoz lapul­va várják, hogy a természet felnyissa előttük a jégsorom­pót. A siófoki kikötő szürke kö­débe a sólyatérről időnként éles, villámlásszerű fény ha­sít bele. Három hajó is áll a parton. Időrágta, megvékonyo­dott lemezoldalukat javítják a munkások. Itt a hajókat szinte újjávarázsolják. Ez a munka meg a kikötők rendbe hozása nyolcmillió-hatszáz­ezer forintjába kerül a Sió­foki Hajózási Vállalatnak. — Sok pénz ez — mon­dom az irodában Országh István főmérnöknek. — Csak nagy takarákosság­lyi 130 milliós tervünket túl­teljesítettük, s 2 700 000 forint tiszta nyereséget értünk el — mondja Cseri Ferenc igazga­tósági elnök, aki rendszeres körútja során a párttitkár ál­tal vezetett üzletbe is benyi­tott A pártszervezet javasla­tára az idei évet azzal kezd­ték, hogy az üzletvezetők áru- beszerzési, telefon- és takarí­tási átalányt kaptak. Serken­tő volt ez a módszer. Több üz­letvezető kötött szocialista szerződést a különböző nagy­kereskedelmi vállalatokkal, gyárakkal, s közvetlenül vesz­nek át árut külföldről is. Sokat töprengtek azon, ho­gyan vonhatnák be a társadal­mi munkába a szövetkezet dolgozóit. Ehhez is a pártszer­vezet adott ötletet. Egy sor épületet társadalmi munkában bontottak le, ezzel jelentős sok 80 százaléka a lebontott házak helyére épült, ez az arány azonban 55—60 száza­lékra csökkent áz utóbbi idő­ben a csurgói járásban. Ez megkövetelte, hogy intézmé­nyesen növeljék a házhelyek számát. A kétéves teleknyilván tartó könyv szerint több mint ezer házhely beépítetlen, de ennek mindössze 10,3 százaléka álla­mi tulajdon. Az OTP eddig 230 telket értékesített, Inkén, Somogycsicsón és Szén tán nem adtak el állami házhelyet. A legtöbb házhely a járási szék­helyen talált gazdára. Jelenleg mindössze 79 telek vár érté­kesítésre. Legégetőbb a ház­helyprobléma Csurgónagymar- tonban, Örüloson és Somogy- udvarhelyen, de Porrogon és gal elég — válaszolja rá. Horváth Imre igazgató bő­vebb magyarázatot is ad er­re. így folytatja a főmérnök mondatát: — A mi szakmánkban min­dig nehéz volt anyagot sze­rezni. De a mi beszerzőink előtt le a kalappal. Olyan anyagot is felhajtanak, ami­ről azt tartják a szakembe­rek, hogy Magyarországon nem kapható. A MUNKÁSOK DOLGOZNAK A kikötő csak távolról csendes. Ha az ember elindul a hajók közé, mindenütt ola­jos kezű munkásokkal talál­kozik. A szerelők mellett ta­lálni a személyzetet is. Azért dolgoznak, hogy a nyáron ne kelljen leállni egyetlen ha­jónak sem. Az igazgató azt mondta az irodában, hogy az előszezonra minden hajó üzemképes állapotban lesz. S összeget takarítottak meg. A bontási anyagból pedig rak­tárt építenek, így szezonban is lesz hol tárolni az árukat. Leltározáskor a boltvezetők vállalták, hogy segítenek más üzleteknek ezt a munkát el­végezni, azért, hogy ne kell­jen sokáig zárva tartani. Fo­dor László, Szalai József, Kot­tái Géza, Györfi Károly és Szabó József párttitkár is részt vállalt más üzletekben is eb­ből a munkából. Látva, hogy több üzletben van fölösleges televízió, mosógép, rádió stb., elvitték ezeket kisebb falusi, pusztai boltokba, ahol máris sokat eladtak belőlük. Szabó József mint kereske­dő állandóan kutatja az újat, azt, hogyan segítheti szövet­kezetének eredményes gazdál­kodását Pogányszentpéteren is sok fej­törést okoz. Minthogy a lakásépítés egyik fontos feltétele a jó házhely, a berzencei, a csurgói, gyéké- nyesi és az inikei tanács olyan területeket jelöl ki, melyeken nagyobb számú telek alakít­ható ki. Csurgón például fél­ezer földszintes és emeletes la­kás épitésére biztosítottak házhelyet. Megoldódott az őr- tilos-szentmihályhegyi lakosok évtizedes gondja is. A nagy külterületi település — itt la­kik a falu lakosságának a fe­le — egy központi területre tömöríthető az új házhelyren­dezési terv alapján. Hogy a községek egységes és tömör szerkezetűek legyenek, elkészítették a nagyobb köz­ségek rendezési tervét. Készen van a járási székhely részle­tes rendezési terve i* ha a jégpáncél fölenged, a mólón túl megnyitják a Sió zsilipjét is. Annyi év után megint feljön a Balatonra a Zebegény. Fiatal technikus a kísérőnk. Mindent tud a hajókról. Ho- léczi Ernőnek hívják. Tőle kérdem, hogy miért nehéz a téli időszak a hajósoknak? — Mert mindent magunk csinálunk. Itt idegen vállalat nem dolgozik. A személyzet, amikor elmúlik a nagy for­galom, kiveszi a szabadságát meg a szabad napokat, aztán bejön, és szétszedi a hajóját. — Melyik hajó személyzete dolgozott a legtöbbet? — A Beloianniszé. Felújí­tották az egész motorházat. Az a gép 1952 óta ment. Nemcsak elhasználódott, el is avult. Lent a motorházban der­mesztő a hideg és szokatla­nul nagy a csend. A szét­szedett, embermagasságű "ro­toron csöndben dolgoznak a szerelők. A hidegre egyszerű a magyarázat. A motorház egy része már a víz alatt van. Kívül, a hajó oldalán már derékig ér a víz. Megkérdem, hány munka­órát dolgoznak a hajósok egy - egy hajón? Pontos választ senki sem tud rá adni Vé­gül az egyikük — némi tana­kodás után igy válaszol: — Amennyit kell. Télen ez az elfoglaltságunk. Megyünk tovább a hajók között. A technikus kérdez: — Mondta az igazgató elv­társ, hogy a nyárra elké­szül az új komp? — Igen, említette. ÚJ KOMP ÉPÜL — Ügy kellett már ez, mint a cukor. A másik ket­tő nem bírta a forgalmat Füreden, a hajógyárban már készen vannak a tervek. Azt hiszem, hamarosan hozzá is fognak. Ez. nekik nem nagy munka. Nekünk azonban na­gyon sokat jelent. Mert néz­ze meg — és a vízre mutat —, a régi Komp I-ből már csak ez maradt Amit lehe­tett leszereltünk róla. A tes­tet is szétvágtuk, és elviszi a MÉH. Ez az öreg hajók sorsa. A szakszervezeti titkár mé­lyet szív a cigarettájából. Ed­dig műszaki értekezletről be­szélgetett a technikussal. Most sokáig nem szól. Vala­hol felbúg egy frissen javí­tott motor. Megkeveri a vi­zet. S a víz apró jégtáblát sodor a kőparthoz. Gyenge koppanás, és darabokra vá­lik a jégtábla. — Kevés a nyugdíjas ha­jósunk. Amíg bírják, a vízen vannak, utána nem sokáig élvezik már a nyugdíjat. A technikus veszi át a szót: — A hajósok nemcsak azért dolgoznak, mert ez a kenye­rük, hanem azért, mert a víz az életet jelenti nekik. Amikor megindul az első já­rat, az arcukat kell figyelni Mindenkié ragyog. A jégsorompó nemcsak a hajókat, a hajósokat is fogva tartja. Kercza Imre Munkaverseny a KMP megalakulásának 50. évfordulójára Eredményes volt a Tanácsi Épitőipari Vállalatnál a múlt évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított verseny. Elősegítette a feladatok jobb végrehajtását. A kedvező tapasztalatok bir­tokában a vállalat vezetői és dolgozói most újabb ver­senyt hirdettek, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. A verseny fő célja a teljesítmény növelése, a minőség javítása és a munkafegyelem további szilárdítása. A versenyt főépítés­vezetőségenként értékelik. Az eredményeket pedig közzé­teszik a havonta megjelenő üzemi híradóban. A legjobb eredményt elérő kollektívákat pénzzel és vándorzászlóval jutalmazzák. Oltvány hormonkezeléssel A Szőlészeti Kutató intézet badacsonyi kísérleti telepén a szőlő- ©Itványok hormonális kezelésével segítik elő, hogy az alany és a nemescsap gyorsan, biztonságosan forrjon össze. Ezzel a módszer­rel az oltványok több mint 50 százaléka első osztályú minőségű lesz, s ez 10—15 százalékkal jobb arany, mint a hagyományos módszer esetén. A legértékesebb és legkeresettebb fajtákat — a szürkeba­rát és a kéknyelű oltványokat — készítik ilyen módon. Mokka-kockacukor gyártáshoz férfi rakodó­és segédmunkásokat fölveszünk Jelentkezni tehet a gyár munkaügyi osztályán. KAPOSVÁRI cukorgyár (6782) Heroesz Ferenc Párttitkár a bolt ... Sz. L. Községrendezési tervek készültek a csurgói járásban A korábbi években a laka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom