Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-03 / 28. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP MECYE( BIZOTTS.AGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HAZAFELE XXV. évfolyam. 28. szám. Szombat, 1968. február 3. PÉNTEKI JELENTÉS Első fokú készültség a megyei kórházban Eddig még csak szórványosan fordult elő influenza-megbetegedés Somogybán Mint lapunk tegnapi számában közöltük, az Egészségügyi Miniszté­rium csütörtökön arról tájékoztatta az MTI tu­dósítóját, hogy Somogy­bán is felbukkant az inf­luenzajárvány. Ezért helyzetjelentést kértünk a megyei kórháztól: péntekre miként ala­kult megyénkben az influenza terjedése? Elmondták, hogy megyénk­ben jelenleg csak szórványo­san fordul elő influenzás meg­betegedés. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy a járvány még kezdeti stádiumban van Somogy­bán. Mindebből számolni kell az­zal, hogy rövidesen elérheti csúcspontját. — Milyen intézkedéseket hoztak a járvány terjedésének megakadályozására ? — _ Vasárnapra már korlá­toztuk a beteglátogatást — közölte velünk az igazgató főorvos, aki péntek reggel el­rendelte az első fokú készült­séget a kórházban. Vasárnap már csak egy-egy látogatót fogadhat minden be­teg, azt is csak öt percre. A csecsemő-, gyermek- valamint a baleseti osztály bizonyos ré­szében, a szülészeti és nőgyó­gyászati osztályon pedig egy­általán nem fogadhatnak láto­gatót a betegek, mivel ezeken az osztályokon a legsúlyosabb következményekkel járhat az influenzajárvány. A súlyos betegekre való tekintettel a szabás] belosztályon fel­függesztették a látogatást, A kórház kéri a hozzátarto­zókat, hogy amíg a járvány­veszéllyel számolni kell, ne látogassák betegeiket. Ehelyett — javasolják — vegyék igény­be a kórház telefon tájékozta­tását ezekben a napokban. — Milyen lefolyásnak az influenzás megbetegedések? — A jelenlegi influenza tü­dőgyulladásos, homlok- és meliéküregi szövődményt okozhat. Ez a betegekre kü­lönösen súlyos veszélyt jelent­het, ezért is intézkedtünk úgy, hogy korlátozzuk a látogatást. De egyébként is ajánlatos eb­ben az időszakban kerülni a nagyobb csoportosulást A kórház a szövődményes megbetegedéses esetekre felkészülve külön ágia­kat biztosított a,z ilyen be­tegeknek. Felhívtunk néhány iskolát is. A Berzsenyi általános is­kolában a tanulók nyolc szá­zaléka hiányzik influenzás megbetegedés miatt a Tán­csics Mihály Gimnáziumban 14 százalékra emelkedett a számuk. A Gárdonyi Géza Ál­talános Iskolában csak né­hány tanuló betegedett meg, a Munkácsy Gimnáziumban több tanár maradt otthon, mivel megbetegedett, és a délelőtti órákban több diák hagyta el az iskolát rosszullét miatt H. B. Máskor csak esté, de most már délben hazafelé tart a nyáj. Mint egyetlen hatal­mas mozgó szőnyeg, úgy fes­tett messziről, ahogy lefelé jött a hófehér havas úton. Fej a fej mellett, test a test mellett oly szorosan, hogy azt hinné az ember, nem is lehet szétválasztani öltet. Elöl menetel egy szamár, őt követi tisztes távolságban a nyáj. Ki tudja, mióta jár­nak így együtt a nagy fülű vezetővel. Nyáron, amikor naphosszat kinn kóborolnak a legelőn, ő viszi a juhász élelmét, csomagját — de most csak így, teher nélkül bal­lag. A csacsi megszokta a nyá­jat, de nem úgy a fényké­pezőgépet. Elfordítja a fejét, megtorpan, nyomában rög­tön zavarodottan megállnak a juhok is. A juhász a csa­csi mellé lép — régi társak — biztatja, aztán útnak ered ismét a mozgó szőnyeg. A fehér havon sok apró lábnyom... Az utcán megállnak az emberek. — Megjártatta őket — jegyzi meg valaki, és hozzá­teszi: — Szépek! Aztán hosszan még utánuk néz. Egyenletes nyugodt vo­nulással mennek végig a fa­lun. Várja őket a téli karám békés csöndje. *. (vm.) Milliók kincsévé tette a könyvet 500 EVE HALT MEG GUTENBERG JANOS Ö tszáz esztendeje, 1468, február 3-án az emberi zsenialitás egyik legna­gyobb alakjának, Johannes GUten- bergnek — akit másként Gensfledsch-nék is neveztek — fáradt szíve megszűnt dobogni. Gutenberg János az emberi tudás elterjeszté­sének áldozta küzdelmekben gazdag, elisme­résekben oly szegény életét. Gutenberg nem formailag kívánt újat alkot­ni. Pecsétgyűrűje vezette arra a gondolatra, hogy a betűket egyenként kivésse. Célja az volt hogy a kezzafl írott könyv hagyományos formáját olcsóbban és tömegesen állítsák elő. Betűje, a gát írás, úgy hatott, mintha kézzel írták volna- Gutenberg előtt egyetlen nagy cél állt, hogy a könyv, mint a gondolat hordozója és terjesztője, eljuthasson mindenkihez, hogy a tudás többé ne legyen a kevesek kiváltsága. A könyvnyomtatás feltalálásával olyan esz­közt adott az emberiség kezébe, amelyet — minden túlzás nélkül — forradalminak nevez­hetünk. 1462-től 1514-ig 212 városban alakultak nyom­dák Európában, s ezzel egyidejűleg a nyomtatá­si technika is fejlődésnek indult. Az azóta eltelt idő hatalmas változásokat hozott. A modem korban Gutenberg kézzel öntött betűi helyére a korszerű, automatizált betűöntőgépeik és sorszedógépek, valamint az olyan fényszedő­gépek léptek, amelyek gyorsabban sorjázzák egymás mellé a betűket, mint ahogy az em­ber ki tudja ejteni a szavakat. Gutenberg nyomdájában egy esztendő alatt 180 példányt nyomtattak az oldalanként 42 soros bibliából, — ma egy 16 oldalas napilapból 46 000 pél­dányt nyomtak óránként. A könyvnyomtatás elterjedésével, mo­dernizálásával a nyomtatott betű millióikhoz továbbítja a * legszebb, legmagasztosabb eszméket. Méltán áll a rnainzi dómban a mester hamvai fűlött az egyszerű sírfelirat: »Johannes Gensfleisch, a könyvnyomtatás művészetének feltalálója, aki a legnagyobb szolgálatot tette minden nemzet­nek és minden nyelvnek.« AZ ÜZEMEK VESZIK A JEGYET (Tudósítónktól.) Január l-toi a vállalatoknak, intézményeknek részt kell vállal­niuk vidékről utazó dolgozóik útiköltségeiből. Megyénkben már mindenütt áttértek az új hozzá­járulási rendszerre. A Híradás­technikai Vállalat 115, vidékről bejáró dolgozója közül a törzs- tagoknak havonta fizeti a térí­tést, a betanult dolgozók pedig 2 hétre kapják meg a vállalat ál­tal térített összeget. A Kaposvári Ruhagyárban 201-en vasúton, 99-en pedig autóbuszon járnak be. Az üzem havijegyet vált mua* kásainak* A dolgozók mentesíté­se végett a gyár vásárolja meg a jegyeket, s a dolgozók a munka­asztalok mellett kapják meg az egy hónapra szóló utalványokat. A Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárába vonattal 350, autóbuszon pedig 150 dolgozó jár be. Ezenkívül hetente háromszáz 20 éven aluli, kéthetente pedig ötven 20 éven felüli munkás uta­zik otthonába. Nekik is a gyár veszi meg a jegyet. A gyár ha­vonta mintegy 100 ooo forintot költ erre a célra* OCOOCXXX>COOOCOCXXXXXOC©OCöeOOCOCXXXXXX>CXXXXXXXX»DOCOQOCOOC^^ P HOWARD T — Én jpl bírok Ifi mindent, csak. a * hideget nem — fe­lelte vacogva. Előkelő kül­seje most először sínylette meg a szolgálatot. Magas homloka körül őszülő haja, klasszikus arca és remek, férfias alakja semmivé vál­tak ebben a didergésben. — Kedves Hlavács kolléga... Én nem sajnálnék tizenöt frankot magától, ha szerez­ne nekem egy inget... amit felvennék ez alá... Nincs több fehérneműm... és két ingben... kevésbé fáz­nék ... Nem ... valami úri dolog ... kettős fehérneműt hordani... De itt olykor... fel kell adni... az etiket­tet — Csakugyan ennyi pénzt áldozna? — kérdezte Hla­vács. — Szavamra. Van talán egy fölösleges inge? — Az nincs, de lophatnék éppen egyet — morfondíro­zott a cipész. — Milyent szeretne? — Nem vagyok barátja az ilyesminek __ de az eset o ly kivételes, hogy eltekin­tek! Ha szabad választanom a század ingei között ak­kor ... ezét a Harrincourt- ét szeretném. Ügyis mind­egy, hogy kitől lopja. Vagy nem? Harrincourt-naik finom inge lehet... — Kérem. Legyen Har­ri ncourt-é, de akkor húsz frankot fogok kérni. — Miért éppen húszat? — Micsoda kérdés? Egy finom ing mindenhol drá­gább. A Nadov inget olcsób­ban is számíthatom. Nyolcnapos menetelés után elérték az utolsó térképe­zett oázist, Agadirt. Erről inkább csak tudták, hogy van. A század fele beteg volt. Pokoli zaj, bőgés, csö­römpölés töltötte be a kis oázist amely már porral be­temetve, elképzelhetetlen légyfelhőkkel feküdt a vi­gasztalan Szahara egyhangú, sárga síkján ... Az állatok nyerítettek és. üvöltöttek, mert a legyek fürtökben csüngtek róluk. Mindenféle védekezés hatás­talannak bizonyult ellenük. A partizánok és a légio­nisták között helyezkedtek el a rabok és a hatalmas arab csendőrök. Nem volt ajánlatos a szabadcsapatot a katonasággal összeereszte- ni... Még így is kiütött a ribillió, mert kávézni a lé­gionáriusok most is csak odajárnak a partizánokkal utazó vén kávéfőzőhöz, egy pohár meleg italra. Titokban még pálinkát is kaptak, bár ez a katninos szabadalmai közé tartozott. De a kanti­nosnak nem volt kmirha pá­linkája. Ez egy szörnyen át­ható, pomádé- és keserű- mandula illatú, erős szesz, amit mindenféle virágból er­jesztettek. A kávéfőző körül mindig egy kis karéj légio­nista ült törökülésben, és megvitatták az eseménye­ket. örömmel üdvözölték a közeledő Qalambot. Mint ő mondta, az arabbal együtt Zenés Kávéházat nyújtanak a Szaharában. De ma nem a szokott bak­ugrásokkal jött Komoran bandukolt, és nem vette elő a hangszerét sem, miután letilt. r •-T- Elszomorít a helyset — mondta sötéten. — Engem is... legyintett az óriás Nadov, mert Igazán reménytelenül állomásoztak itt, betegen, rongyosan, egy ijesztően halálos pontján a világnak, elzárva a társada­lomtól. Galamb élénken emelte fel a fejét — Szintién ellopták egy ingedet? Elképzelhetetlen, hogy milyen meglepetések érhetik az embert a Szaha­rában ... Ellopták az inge­met ... Mindössze két in­gem volt Egész finomak ... A másik is ilyen kék-.sárga csíkos volt, fehér pöttyök­kel, mint ez itt rajtam. Valódi műselyem ... Nagyon szomorú volt — Parancsolsz kávét, ru­mi úr, vagy kmirhát... — rikácsolta fülsértő, rekedt, sipító hangján a vén arab. — Erős szagú, jóízű kmir­hát... vagy finom kávét — Kávét adjon, kisfiú — mondta búsan. Ha egy ara­bot magázott, ez feltűnő je­le volt nála a rosszkedvé­nek. ■y Nekem kmirhát — lé­pett olda izzad tan Rikájev, a dán borbély —, de gyor­san ... phü, a hőség... — ő is kigombolta, a zubbo­nyát, mint a többiek és a legyek, a legyek megöl­nek ... — Ezrével zsongtak, kinyiló szájakba, szemekbe repültek, a kávéfőző hiába lengette rongyát. Tömött cso­mókban zsongtak. Galamb, megkapta a kávéját és bú­san kevergefte. A kávéfőző bement a sátorba, és hozott egy nagy kannát, ebben tartotta. a tartalék pálinká­ját de mos*- megcsúszott, és szörnyű!... Az egészet Ga­lamb nyakába öntötte. Vé­gigfolyt rajta a maró szagú ital tetőtől talpig. —■ Hülye! — kiáltotta két­ségbeesetten Galamb, és fel­ugrott. —- Ez a szörnyű szag most napokig gyilkolni fog. — Bocsáss meg, rumi úr — rikoltotta papagálysirá- mát az öreg, és rongyával törölgetni kezdte. — Ó, de átkozott ügyetlen vagyok... A katonák röhögtek. Leg­alább valami derűs mozga­lom kavarta fel az oázis áporodott, rekkenő melegét. Ekkor harsant fel Trop- pauer Hümér csataordítása: — Ide hozzám, katonák! ötven gouimier-rel vere­kedett a költő. (Folytatjuk) Aofioh Biztos, ami biztos! Henry Ford amerikai autógyáros garázsában a gépkocsik mellett három kerékpár áll szükség ese­tén a családtagok rendel­kezésére. Büntetés A valparaisói hercegér­sek kihirdette, hogy azok a nők, akik tilalma elle­nére is bikiniben mutat­koznak a fürdőhelyeken, nem köthetnek egyházi házasságot, gyermekeiket nem keresztelhetik a templomban, és nem ve­hetik föl az utolsó kene­tét. Hát érdemes volt? Takaró és Motosugi ja­pán polgárok, akik vi­lágkörüli úton vettek részt, a közelmúltban ké­szítették el kőrútjuk mér­legét: Ceylonban ellop­ták a gépkocsijuk négy keretét, Bombayban a fényképezőgépüket, Kop­penhágában személyi fel­szerelésüket, Rómában a bőröndjüket, San Fran­ciscóban pedig a pénzü­ket és útlevelüket. Végrendelet V égrendeletileg több mint egymillió kQronát hagyott egy angol asszony az angol állatvédő egye­sületre azzal a feltétellel, hogy kifogástalanul gon­doskodnak kedvenc lovai­ról. Kérdés — Szeretnék venni iro­dánk részére egy órát — Kérem, faliórát vagy ébresztőórát parancsol? Ajándékozás — Miért sírsz, Miska, hiszen születésnapodra mindent megkaptál, amit csak kértél! — Igen, de most as bánt, hogy miért nem kértem többet. Szülői szeretet — Fiatalember, amikor elhatározta, hogy rabolni fog, nem gondolt idős ap­jára? — Hogyne gondoltam volna, de semmi megfe­lelőt nem találtam szá­mára a lakásban, amelyet kifosztottam. Foszlányok A világ, ha kigúnyolod, olykor visszaölti rád a nyelvét. A nagy szavakat hab­zsoló költőnek diétát aján­lott az orvos. Vagy jót mondjatok ró­la, vagy semmit, hisz niég ét. Előfordul, hogy az em­ber a vitában alul ma­rad, de senki sem ma­rad fölötte. Egy kivénhedt fejva­dász csak Uiost ébredt rá, hogy nem minden embernek van feje. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WERTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor uu 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzünlc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, I Kaposvár Látinka Sándor írtea 6. Nyomdáért felel: Mautner Jozseá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom