Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-27 / 48. szám

Szerda, 1968. február 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP 11 Szép a matróznak élete” Hárefnieyyedmiüió ferities községlejfesztés Balaísnkeresztören A Magellan flotilla vezeíő- je jelentem.... Majd ott túl a badacsonyi parton. , atonás rendben so­rakoztak a padok mellett. Fejükön egyensapka, vállu­kon rangjelzések. A fonyódi vízi úttörők to­vábbképzést tartottak. Nem­sokára itt a tavasz, fölen­ged a jég, és vízre szállnak. De addig még sok a teendő. Rendbe kell hozni a vízi járműveket, az egyenruhá­kat, és el kell sajátítani a szabályokat. Molnár István csapatvezető irányította az ifjú »tengerészeket«. A Ne­mo, a Magellan, az Uranus és a Viking flottila vezetői vigyázz-t parancsoltak, és a csapatvezető-helyettesnek szalutálva jelentettek. Min­den rendben. Nótázhatnak egyet. Aztán számba vették vagyonukat, s azt is, mi várható még a jó ismerősök­től, a helyi szervektől, a ré­gi hajósoktól. Szép, gazdag nyaruk lesz. A csónakokkal, kajakokkal útra kelnek — élelmet és sátrat visznek a »fedélze­ten«, s mint a vizek jó ba­rátai, körülhajózzák a Ba­latont. A vízi úttörők életéről, a A szerelőbri­gád a nyári nagy akciók­ra készíti elő a motorcsó­nakot. nyári programról az ifjú kapitányhelyettessel beszél­gettünk. — Mit is jelent parancs­nokhelyettesnek lenni? — Én éppen úgy dolgo­zom velük, úgy bánok a ha­jón mindenkivel, mintha matróz lennék — mondja Tavaszi József, aki a nyol­cadik B-be jár.' — Mégis? — Állandóan a parancs­nok szavát figyelem. Rendet kell tartani, a vizen min­den veszélyesebb, mint a szárazföldön. Ott vagyok a szerelésnél, az esetleges baleseteknél, és jó barátja vagyok a hajósoknak. Hogy valóban jó barát,, azt a gyerekek egyöntetű él­jenzése bizonyítja. — Mi a nyári program? — Először is bővítjük a flottát, itt ülnek a jelöltek is. Rajtuk nincs egyenruha, nincs sapka. Csak hallgatói a gyűlésnek. A legfőbb prog­ram: az Országos Vízielnök­ség Természetbarátok köre néven indít akciót. Pestről a Dunán le, aztán a Balato­non. Mi Siófoktól szállunk be. Itt tolonganak már a fe­hér sapkások és a sapka nélküliek a padunk körül. Két kislány matrózjelöltet kérdeztünk meg, miért sze­retne vízi úttörő lenni? — Szeretem a hajót, a vi­zet — mondja László Ildi­kó —, tízéves vagyok, de már remekül úszom. — És mi szeretnél lenni a hajón? — Lány vagyok. Egyelőre csak hajóinas ... — Szorgoskodni, főzni — folytatja Szokola Ágnes —., ez a lánymatrózok dolga. — Ismered a Balatont? — Eléggé. A badacsonyi oldalát is, de vízi úttörő­ként bejárni a Balcsit, az az igazi. Bán Zsuzsa* Balatonkeresztúr azok közé a községek közé tartozik, amelyek különösen nyáron széna előtt vannak. Ennek megfelelően szépítik, csino­sítják mindig falujukat a ke­resztúriak. Tavaly például mintegy 400 folyóméter árkot vágtak a községhez tartozó új településen; utat építettekBa- latonmáriához; géppel két ki­lométer hosszú árkot. vágtak, és ennek a munkadíját a tár­sadalmi munka pénzbeni át­váltásából fizette ki a ta­nács. Korszerűsítették és bő­vítették a villanyhálózatot, 64 oszlopra szereltek föl higany­gőzlámpát. Az iskola pali­technikai épületére 1966 óta már több mint 300 000 forin­tot költött a község, az ígért anyagi segítség hiánya miatt a hátralevő 120 000 forint ér­tékű munka azonban még mindig ’ késik. Csaknem 340 000 forintot használtak fel tavaly az összes munkák­hoz a községfejlesztési alap­ból, ehhez 40 000 forint érté­kű saját anyagot adtak, a társadalmi munka értéke pe­dig 57 C00 forint volt. Az idén a községfejlesztési alapból háromnegyedmillió forintot fordítanak különböző célokra. Az Ady Endre utcá­nak például mindkét oldalán lerakják a járda alapjait; le akarnak kövezni egy föld- utat, és szeretnék befejezni az iskola pohtechnikai épüle­tét; mintegy, másfél kilomé­teres szakaszon tovább bőví­tik a villanyhálózatot stb. Ami a társadalmi , munkát il­leti, lehetővé teszik a falu­belieknek és az itteni telek- tulajdonosoknak, hogy pén­zért megváltsák a társadal­mi munkát. Ez a módszer kedvező visszhangra talált, s a tanács is könnyebben — és szakszerűbben — megold­hatja a községfejlesztési fel­adatokat. Így az idén mint­egy 50.000 forintra számí­tanak. Ebből a pénzből a tanács mindenekelőtt a föld­út átépítését finanszírozza majd. Rugalmas a Patyolat \Előkészületek a 44 órás munkahét bevezetésér© Új piacok után kutatnak — Árengedmények a holtidény kitöltésére , Az olcsóbb szolgáltatás nem jelent mindig ráfizetést. Ezt a megállapítást a januári forgalommal támasztja alá Horváth László, a Patyolat Vállalat főmérnöke. Az év első hónapjában tíz százalék­kal olcsóbban dolgozott a vállalat, s ötven százalékkal több munkát végzett el, mint egy évvel korábban. Az egy öltönyre jutó vállalati nyere­ség kisebb volt ugyan, de több volt a megrendelés. A gépeket egy percre sem kel­lett leállítani. Máskor holt­szezonban az ilyen előfor­dult. Az új mechanizmus adta lehetőségek hasznosításának módjait állandóan keresi a vállalat. Legutóbb a Bizomá­nyi Áruházzal kötöttek szer­ződést tisztításra, most pe­dig az Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalatnak ajánlották fel, hogy a .szállítás közben elpiszkolódott, meggyűrődött dot fordítanak a minőség ja­vítására. Jobban vigyáznak a szállításnál Is, hogy ne gyű- : ődjön az áru. — Az új mechanizmus a kötött árak feloldásával meg­adta azt a lehetőséget, hogy a kapacitásunlknak megfele­lően irányítsuk főleg a la­kosság részére végzett szol­gáltatásoknál a megrendelé­seket — mondta a főmérnök. — S mi élni is akarunk ez­zel. Ha januárban és feb­ruár első felében nem vé­gezzük olcsóbban a tisztítást, akkor a tavaszi ruhákat most hoznák az üzembe. Ez pedig nekünk okozna gondot. Ez­zel a lehetőséggel mindig él­ni fogunk, hogy kitöltsük a holtidényt, s kiküszöböljük a torlódást K. L öltönyöket kitisztítják. Ez nemcsak a Patyolatot juttat- ja bevételhez, hanem jól jár vele a kereskedelem is, hi­szen nem kell esetleg leérté­kelni az ilyen ruhákat Az árukockázati alapból az ilyen megbízásokat is kifizethe­tik. A kereskedelem egyéb­ként él Is ezzel. Nemrégen a leértékelt áruk boltjával kö­töttek megegyezést, hogy az áruikat átfestik a divatszí­neknek megfelelően. Öt vállalat képviselőiből alakult biztosítási és önsegélyezési intéző bizottság A biztosítási és önsegélye­ző csoport halál vagy bal­eset esetén anyagi segítséget nyújt tagjainak. A csoportok egy része közvetlenül az Ál­lami Biztosítóhoz, másik ré­sze pedig a megválasztott in­téző bizottsághoz tartozik. Az intéző bizottság a befizetett tagdíjak egyhatodát szociális alapként megkapja, s abból segítheti a tagokat: kirándu­lásokat, külföldi utak stb. költségét fedezheti, segélyt folyósíthat. Kaposváron tizenhét bizto­sítási és önsegélyezési intéző bizottság működik, s megkö­zelítően félmillió forintból gazdálkodik. A vállalatok kö­zül néhánynak önálló intéző bizottsága van. így például a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának. Nemrég növekedett eggyel az intéző bizottságok száma, öt vállalat, a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, az ÉVM Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat, az Állatforgalmi Válla­lat, a DÁV Kaposvári Üzlet- igazgatósága, valamint a TÜZÉP választott — közös biztosítási és önsegélyezési in­téző bizottságot. Az alakulás előtt mintegy ötszázan írták alá a belép.ési nyilatkozatot. Ez is bizonyítja, hogy a dol­gozók kedvelik a biztosítás­nak ezt a formáját, és tud­ják, hogy minél többen lép­nek a biztosítási és önsegé­lyezési csoportba, annál na­gyobb lesz az az összeg, amely fölött rendelkezhetnek. Az öt vállalat intéző bizott­ságának megalakulását elő­mozdították a megváltozott körülmények is. Újabban nem szükséges ugyanis az intéző bizottság létrehozásához, hogy a dolgozók negyven százaléka tagja legyen a csoportnak. Kihűlt a mészégető Évek óta foglalkozott mész- égetéssel a Kaposvári Építő­ipari és Lakáskarbantartó Ktsz, s a meszet a TÜZÉP- pel kötött szerződés alapján értékesítették. A Kertalja ut­cai égetőkemencében a régi hagyományos módszerrel jó minőségű meszet állítottak elő, ám az a munka nem volt gazdaságos. Tavaly már csak a ktsz igényeinek ki­elégítésére égettek. Az idén mindössze egy égetés volt, s egy időre kihűlt a kemence — A pécsi mészégető üzemmel kötöttünk szerző­dést — mondja Nagy Sándor, a ktsz elnöke. — Már jött is egy vagon mész. Korszerűbb az üzemük, olcsóbban dol­goznak. A szállítással együtt sem kerül annyiba a mész, mint nálunk. — Az égetés megszünteté­se hogyan érinti a kemencé­nél dolgozó munkásaikat? — Nem kellett senkit sem elbocsátani. Más területen alkalmaztuk őket, néhányat a szükség szerint átképez­tünk más munkára. A PECSENYEKACSA ne­velésével is foglalkozik az idén a somogyacsai termelő- szövetkezet. A gazdaság a kö­zelmúltban 35 000 pecsenyeka­csa átadására kötött szerző­dést. # BEFEJEZŐDÖTT a zár- számadási eredmények kihir­detése a kaposvári járásban. Az összesítések alapján az összes részesedés hét százalék­kal, a felhalmozás 13 száza­lékkal, az egy tagra jutó jö­vedelem pedig mintegy ezer forinttal nőtt a múlt évben az 1966-os eredményekhez viszo­nyítva. A Magyar Pamiittpar Bu­dapest (IV., Üjoest, Erkel u. 3#.) FÖLVESZ 16. életévüket betöltött lányokat és 18. életévüket betöltött férfiakat o o Szállást Budapesthez közeli “ községben biztosítunk. A piackeresés, a holtsze­zon jobb kihasználása a nye­reség növelésén kívül azt is szolgálja, hogy a Patyolat Vállalat felkészül a negy­vennégy órás munkahét be­vezetésére. Evégett műszaki intézkedéseket kell tenniük. A számítások szerint kilenc­százalékos termelékenységnö­vekedést kell elérni a válla­latnak, hogy a tervet meg­valósíthassák. ötszázalékos emelkedést műszaki intézke désekkel elérhetnek, a többit csak jobb munkaszervezéssel. A vállalat párt- és KISZ- szervezete meg a szakszerve­zeti bizottság a munkásokkal együtt ötletekkel segíti a vállalat vezetőit. A munká­sok véleménye szerint pl. a vegytisztító részleg a mun­ka jobb megszervezésével körülbelül öt százalékkal nö­velhetné a termelékenységet. Most már a megye min­den részén van felvevőhelye a vállalatnak. A huszonkét üzlet a bizonyíték arra, hogy a monopolhelyzet ellenére is csak akkor valósíthatják meg a tervüket, ha a holtszezont kihasználják, nagyobb gon­Az idő pénz A Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában ed­dig negyedévenként tartot­tak műszaki konferenciát és termelési tanácskozást. A gyakorlat az volt, hogy a műszaki konferencia anya­gát, határozatait a műsza­kiak ismertették a fonónők­kel a konferenciát követő termelési tanácskozásokon. Mivel ezekre sok idő el­ment, több órára kivették az embereket a termelésből, az üzem vezetői most változtat­tak az eddigi gyakorlaton; csökkentették a tanácskozá­sok számát. Ezentúl csak félévenként tartanak műszaki konferen­ciát, illetve termelési ta­nácskozásokat. Ez nem je­lenti azt, hogy a munkások és a'műszakiak közben nem beszélhetik meg problémái­kat, a termelés gondjait. Az osztályvezetők ugyanis, ha szükséges, a felnvveVbik alá tartozó üzemrész dolgozói­val ke havonként .'g . ilat- hatják a gondokat. A szakszervezeti bizottság pedig igyekszik hatékonyab­bá tenni a termelési ta­nácskozásokat, Eddig ugyan­is — egy-két üzemrészt ki­véve — a, műszakiak csak akkor nevezték meg a mun­kásokat, ha dicsértek. A bí­rálat konkrétum nélkül ha- ’ tástalan volt. A szakszerve­zeti bizottság tagjainak se­gítségével ezentúl el akar­ják érni, hogy a munkaérte­kezleteken a beszámolót tar­tó műszaki bíráljon is, s ne­vén nevezze a hibákat s azok elkövetőit. Sz. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom