Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-27 / 48. szám
Szerda, 1968. február 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP 11 Szép a matróznak élete” Hárefnieyyedmiüió ferities községlejfesztés Balaísnkeresztören A Magellan flotilla vezeíő- je jelentem.... Majd ott túl a badacsonyi parton. , atonás rendben sorakoztak a padok mellett. Fejükön egyensapka, vállukon rangjelzések. A fonyódi vízi úttörők továbbképzést tartottak. Nemsokára itt a tavasz, fölenged a jég, és vízre szállnak. De addig még sok a teendő. Rendbe kell hozni a vízi járműveket, az egyenruhákat, és el kell sajátítani a szabályokat. Molnár István csapatvezető irányította az ifjú »tengerészeket«. A Nemo, a Magellan, az Uranus és a Viking flottila vezetői vigyázz-t parancsoltak, és a csapatvezető-helyettesnek szalutálva jelentettek. Minden rendben. Nótázhatnak egyet. Aztán számba vették vagyonukat, s azt is, mi várható még a jó ismerősöktől, a helyi szervektől, a régi hajósoktól. Szép, gazdag nyaruk lesz. A csónakokkal, kajakokkal útra kelnek — élelmet és sátrat visznek a »fedélzeten«, s mint a vizek jó barátai, körülhajózzák a Balatont. A vízi úttörők életéről, a A szerelőbrigád a nyári nagy akciókra készíti elő a motorcsónakot. nyári programról az ifjú kapitányhelyettessel beszélgettünk. — Mit is jelent parancsnokhelyettesnek lenni? — Én éppen úgy dolgozom velük, úgy bánok a hajón mindenkivel, mintha matróz lennék — mondja Tavaszi József, aki a nyolcadik B-be jár.' — Mégis? — Állandóan a parancsnok szavát figyelem. Rendet kell tartani, a vizen minden veszélyesebb, mint a szárazföldön. Ott vagyok a szerelésnél, az esetleges baleseteknél, és jó barátja vagyok a hajósoknak. Hogy valóban jó barát,, azt a gyerekek egyöntetű éljenzése bizonyítja. — Mi a nyári program? — Először is bővítjük a flottát, itt ülnek a jelöltek is. Rajtuk nincs egyenruha, nincs sapka. Csak hallgatói a gyűlésnek. A legfőbb program: az Országos Vízielnökség Természetbarátok köre néven indít akciót. Pestről a Dunán le, aztán a Balatonon. Mi Siófoktól szállunk be. Itt tolonganak már a fehér sapkások és a sapka nélküliek a padunk körül. Két kislány matrózjelöltet kérdeztünk meg, miért szeretne vízi úttörő lenni? — Szeretem a hajót, a vizet — mondja László Ildikó —, tízéves vagyok, de már remekül úszom. — És mi szeretnél lenni a hajón? — Lány vagyok. Egyelőre csak hajóinas ... — Szorgoskodni, főzni — folytatja Szokola Ágnes —., ez a lánymatrózok dolga. — Ismered a Balatont? — Eléggé. A badacsonyi oldalát is, de vízi úttörőként bejárni a Balcsit, az az igazi. Bán Zsuzsa* Balatonkeresztúr azok közé a községek közé tartozik, amelyek különösen nyáron széna előtt vannak. Ennek megfelelően szépítik, csinosítják mindig falujukat a keresztúriak. Tavaly például mintegy 400 folyóméter árkot vágtak a községhez tartozó új településen; utat építettekBa- latonmáriához; géppel két kilométer hosszú árkot. vágtak, és ennek a munkadíját a társadalmi munka pénzbeni átváltásából fizette ki a tanács. Korszerűsítették és bővítették a villanyhálózatot, 64 oszlopra szereltek föl higanygőzlámpát. Az iskola palitechnikai épületére 1966 óta már több mint 300 000 forintot költött a község, az ígért anyagi segítség hiánya miatt a hátralevő 120 000 forint értékű munka azonban még mindig ’ késik. Csaknem 340 000 forintot használtak fel tavaly az összes munkákhoz a községfejlesztési alapból, ehhez 40 000 forint értékű saját anyagot adtak, a társadalmi munka értéke pedig 57 C00 forint volt. Az idén a községfejlesztési alapból háromnegyedmillió forintot fordítanak különböző célokra. Az Ady Endre utcának például mindkét oldalán lerakják a járda alapjait; le akarnak kövezni egy föld- utat, és szeretnék befejezni az iskola pohtechnikai épületét; mintegy, másfél kilométeres szakaszon tovább bővítik a villanyhálózatot stb. Ami a társadalmi , munkát illeti, lehetővé teszik a falubelieknek és az itteni telek- tulajdonosoknak, hogy pénzért megváltsák a társadalmi munkát. Ez a módszer kedvező visszhangra talált, s a tanács is könnyebben — és szakszerűbben — megoldhatja a községfejlesztési feladatokat. Így az idén mintegy 50.000 forintra számítanak. Ebből a pénzből a tanács mindenekelőtt a földút átépítését finanszírozza majd. Rugalmas a Patyolat \Előkészületek a 44 órás munkahét bevezetésér© Új piacok után kutatnak — Árengedmények a holtidény kitöltésére , Az olcsóbb szolgáltatás nem jelent mindig ráfizetést. Ezt a megállapítást a januári forgalommal támasztja alá Horváth László, a Patyolat Vállalat főmérnöke. Az év első hónapjában tíz százalékkal olcsóbban dolgozott a vállalat, s ötven százalékkal több munkát végzett el, mint egy évvel korábban. Az egy öltönyre jutó vállalati nyereség kisebb volt ugyan, de több volt a megrendelés. A gépeket egy percre sem kellett leállítani. Máskor holtszezonban az ilyen előfordult. Az új mechanizmus adta lehetőségek hasznosításának módjait állandóan keresi a vállalat. Legutóbb a Bizományi Áruházzal kötöttek szerződést tisztításra, most pedig az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnak ajánlották fel, hogy a .szállítás közben elpiszkolódott, meggyűrődött dot fordítanak a minőség javítására. Jobban vigyáznak a szállításnál Is, hogy ne gyű- : ődjön az áru. — Az új mechanizmus a kötött árak feloldásával megadta azt a lehetőséget, hogy a kapacitásunlknak megfelelően irányítsuk főleg a lakosság részére végzett szolgáltatásoknál a megrendeléseket — mondta a főmérnök. — S mi élni is akarunk ezzel. Ha januárban és február első felében nem végezzük olcsóbban a tisztítást, akkor a tavaszi ruhákat most hoznák az üzembe. Ez pedig nekünk okozna gondot. Ezzel a lehetőséggel mindig élni fogunk, hogy kitöltsük a holtidényt, s kiküszöböljük a torlódást K. L öltönyöket kitisztítják. Ez nemcsak a Patyolatot juttat- ja bevételhez, hanem jól jár vele a kereskedelem is, hiszen nem kell esetleg leértékelni az ilyen ruhákat Az árukockázati alapból az ilyen megbízásokat is kifizethetik. A kereskedelem egyébként él Is ezzel. Nemrégen a leértékelt áruk boltjával kötöttek megegyezést, hogy az áruikat átfestik a divatszíneknek megfelelően. Öt vállalat képviselőiből alakult biztosítási és önsegélyezési intéző bizottság A biztosítási és önsegélyező csoport halál vagy baleset esetén anyagi segítséget nyújt tagjainak. A csoportok egy része közvetlenül az Állami Biztosítóhoz, másik része pedig a megválasztott intéző bizottsághoz tartozik. Az intéző bizottság a befizetett tagdíjak egyhatodát szociális alapként megkapja, s abból segítheti a tagokat: kirándulásokat, külföldi utak stb. költségét fedezheti, segélyt folyósíthat. Kaposváron tizenhét biztosítási és önsegélyezési intéző bizottság működik, s megközelítően félmillió forintból gazdálkodik. A vállalatok közül néhánynak önálló intéző bizottsága van. így például a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának. Nemrég növekedett eggyel az intéző bizottságok száma, öt vállalat, a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, az ÉVM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, az Állatforgalmi Vállalat, a DÁV Kaposvári Üzlet- igazgatósága, valamint a TÜZÉP választott — közös biztosítási és önsegélyezési intéző bizottságot. Az alakulás előtt mintegy ötszázan írták alá a belép.ési nyilatkozatot. Ez is bizonyítja, hogy a dolgozók kedvelik a biztosításnak ezt a formáját, és tudják, hogy minél többen lépnek a biztosítási és önsegélyezési csoportba, annál nagyobb lesz az az összeg, amely fölött rendelkezhetnek. Az öt vállalat intéző bizottságának megalakulását előmozdították a megváltozott körülmények is. Újabban nem szükséges ugyanis az intéző bizottság létrehozásához, hogy a dolgozók negyven százaléka tagja legyen a csoportnak. Kihűlt a mészégető Évek óta foglalkozott mész- égetéssel a Kaposvári Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsz, s a meszet a TÜZÉP- pel kötött szerződés alapján értékesítették. A Kertalja utcai égetőkemencében a régi hagyományos módszerrel jó minőségű meszet állítottak elő, ám az a munka nem volt gazdaságos. Tavaly már csak a ktsz igényeinek kielégítésére égettek. Az idén mindössze egy égetés volt, s egy időre kihűlt a kemence — A pécsi mészégető üzemmel kötöttünk szerződést — mondja Nagy Sándor, a ktsz elnöke. — Már jött is egy vagon mész. Korszerűbb az üzemük, olcsóbban dolgoznak. A szállítással együtt sem kerül annyiba a mész, mint nálunk. — Az égetés megszüntetése hogyan érinti a kemencénél dolgozó munkásaikat? — Nem kellett senkit sem elbocsátani. Más területen alkalmaztuk őket, néhányat a szükség szerint átképeztünk más munkára. A PECSENYEKACSA nevelésével is foglalkozik az idén a somogyacsai termelő- szövetkezet. A gazdaság a közelmúltban 35 000 pecsenyekacsa átadására kötött szerződést. # BEFEJEZŐDÖTT a zár- számadási eredmények kihirdetése a kaposvári járásban. Az összesítések alapján az összes részesedés hét százalékkal, a felhalmozás 13 százalékkal, az egy tagra jutó jövedelem pedig mintegy ezer forinttal nőtt a múlt évben az 1966-os eredményekhez viszonyítva. A Magyar Pamiittpar Budapest (IV., Üjoest, Erkel u. 3#.) FÖLVESZ 16. életévüket betöltött lányokat és 18. életévüket betöltött férfiakat o o Szállást Budapesthez közeli “ községben biztosítunk. A piackeresés, a holtszezon jobb kihasználása a nyereség növelésén kívül azt is szolgálja, hogy a Patyolat Vállalat felkészül a negyvennégy órás munkahét bevezetésére. Evégett műszaki intézkedéseket kell tenniük. A számítások szerint kilencszázalékos termelékenységnövekedést kell elérni a vállalatnak, hogy a tervet megvalósíthassák. ötszázalékos emelkedést műszaki intézke désekkel elérhetnek, a többit csak jobb munkaszervezéssel. A vállalat párt- és KISZ- szervezete meg a szakszervezeti bizottság a munkásokkal együtt ötletekkel segíti a vállalat vezetőit. A munkások véleménye szerint pl. a vegytisztító részleg a munka jobb megszervezésével körülbelül öt százalékkal növelhetné a termelékenységet. Most már a megye minden részén van felvevőhelye a vállalatnak. A huszonkét üzlet a bizonyíték arra, hogy a monopolhelyzet ellenére is csak akkor valósíthatják meg a tervüket, ha a holtszezont kihasználják, nagyobb gonAz idő pénz A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában eddig negyedévenként tartottak műszaki konferenciát és termelési tanácskozást. A gyakorlat az volt, hogy a műszaki konferencia anyagát, határozatait a műszakiak ismertették a fonónőkkel a konferenciát követő termelési tanácskozásokon. Mivel ezekre sok idő elment, több órára kivették az embereket a termelésből, az üzem vezetői most változtattak az eddigi gyakorlaton; csökkentették a tanácskozások számát. Ezentúl csak félévenként tartanak műszaki konferenciát, illetve termelési tanácskozásokat. Ez nem jelenti azt, hogy a munkások és a'műszakiak közben nem beszélhetik meg problémáikat, a termelés gondjait. Az osztályvezetők ugyanis, ha szükséges, a felnvveVbik alá tartozó üzemrész dolgozóival ke havonként .'g . ilat- hatják a gondokat. A szakszervezeti bizottság pedig igyekszik hatékonyabbá tenni a termelési tanácskozásokat, Eddig ugyanis — egy-két üzemrészt kivéve — a, műszakiak csak akkor nevezték meg a munkásokat, ha dicsértek. A bírálat konkrétum nélkül ha- ’ tástalan volt. A szakszervezeti bizottság tagjainak segítségével ezentúl el akarják érni, hogy a munkaértekezleteken a beszámolót tartó műszaki bíráljon is, s nevén nevezze a hibákat s azok elkövetőit. Sz. N.
