Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-24 / 46. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1968. február 2S­Választ várnak az éterből Készülnek a „rókavadászok” — Ismerkedés a rádiólokátorral Béla bácsi és az ifjú »rókává dászok«. Hárman ülnek az adó-vevő készülék előtt, fejükön fülhall­gatóval. Lesik, várják a hívó- jelükre az éterből érkező vála­szokat. Papp András közöttük a legtapasztaltabb, tíz éve sze­relmese a rövidhullámú, ult­rarövid hullámú rádiózásnak. Saját adóval rendelkezik, s több ezer nemzetközi kapcso­latot teremtett a világ más tájain. Ausztráliában, vagy az óceáni szigetvilágban élő rá­diósokkal. De a két fiatalabb, Németh Károly és Bálint Ist­ván is nagyon sok éjszakát töltött már a készülék mellett, hogy új barátokat szerezzenek a kaposvári rádiósaknak. — Csaknem húszezer kap­csolat megteremtéséről érke­zett már igazolás a világ min­den tájáról. Alig van olyan or­szág, ahol ne ismernék klu­bunkat, s eddigi munkánkért 58 különböző diplomát kap­tunk. Hármunkon kívül ebben igen nagy érdemük van dr. Mihályit Jánosnak, Bencs Já­nosnak, akik ugyancsak fá­radhatatlan hívei a rádiózás­nak — mondja Somogyi Mi­hály, az MHS kaposvári rá­diósklubjának titkára. Örök téma? — Hallja, hogy szapuljak a fiatalokat? — Nem először és nem : utoljára. — Ez igaz. Tudja, mióta folyik ez a vita? — Amikor én eszméltem, már ez volt a téma. — Most a hosszú haj van a porondon. — Amikor én húszéves voltává, a szürke csukánk meg a Icamásni miatt szid­tak bennünket. — Régen kiment a divat­ból. — A hosszú haj is ki­megy. De azok, akik akkor a kamásnit meg a szürke csukát hordták, most a hosszú haj miatt kiabálnak. Nem tetszik nekik. Tudja, hogy az akkori öregeknek sem tetszett a mi öltözé­künk? — Gondolom. — Egy lány azért nem jött hozzám feleségül, mert nem voltam hajlandó le­vetni a kamásnit. Aztán amikor a zsirárdi kalap jött divatba, akkor meg emiatt szidtuk az utánunk jövő nemzedéket. — De azért a hosszú bk­ját maga sem hordaná —■ próbálom a sznobot adni. — Meg a zsírosnadrágot sem. — Hatvanéves fejjel nem is. Főleg azért, mert meg­kopaszodtam. De a fiam hiá.ba akarta levágatni az unokámét, nem tudta. Ma­kacs gyerek. Az apja is az volt. A zsirárdit egyszer a padláson dugtam el. Még­is megtalálta. Engem az apám szidott, én a fiamat, a fiam pedig az unokámat, Ügy látszik, ez már így van rendjén. Aztán én is nyugdíjba mentem, a fiam is elmegy meg az unokám is. De tudja, hogy jót ne­vetnék — ha megtudnám, hogy a mostani fiatalok mit szidnak majd az utá­nuk jövőkön? | A másik teremben Bódis Bé­la felügyelete alatt a »rókava­dászok« készülnek a tavaszi, nyári erőpróbára. Németh Ist­ván gimnazista és Vörös Lász­ló, a cukoripari technikum hallgatója éppen egy-egy ké­szülék összeállításain dolgozik. Jó oktatójuk, segítőjük van Béla bácsi személyében, aki géplakatos-mozdonyvezető. Már csaknem négy évtizede megszakítás nélkül foglalko­zik ezzel a nagy ügyességet, leleményességet és szakértel­met igénylő sporttal. Feszülten figyelő fiatalokat, ipari tanulókat, középiskolá­sokat találunk egy másik te­remben, álról Nagy Géza őr­nagy a rádiólokátor működé­si elvét magyarázza. Ezt a mozgalmas életet ta­pasztaltuk a Magyar Honvé­delmi Szövetség kaposvári rá­diósklubjában, amikor Zsíros József városi MHSZ-elnökkel ellátogattunk oda. — Januárban Kaposváron is befejeztük az alapszerveze­tek átalakítását. A 24 alap- szerrvezet helyett most 36 klub tevékenykedik a városban. Ejtőernyőseink országosan is kiemelkedő eredményei ismer­tek, két modellező klubunk az újak közé tartozik. A Latin-ka Házban dr. Zakariás Gyula, a területen pedig Tóth István ta­nár irányításával értek el már eddig is szép eredményt. Szin­te minden iskolában van már modellező szakkörünk. A ta­nulók nemcsak repülő-, hanem hajó- és rakétamodelleket is készítenek, mi adjuk az okta­tókat — mondja Zsíros elv­társ. A szövetség keretében eddig is működött lövészklub, első osztályú versenyzői jól szere­peltek. A honvédelmi munka új alapokra helyezésével ezt a lövészköri munkát is kiszéle­sítik. Eddig 16 új lövészklub alakult a városban azzal a cél lal, hogy minősített verseny­zőket neveljenek. Ezt szolgál­ja az is, hogy február—április között — az általános és kö­zépiskolákban és az iskolák között — légpuskás lóverse­nyeket rendeznek, a felkészí­tésben a tartalékosok klubja nyújt segítséget. A múlt év­ben indítottak először üzemek­ben és üzemek között párbaj­tőr-versenyeket. Emellett az idén felnőtt, ifjúsági és úttö­rő — ez új dolog — összetett honvédelmi versenyeket, szám­háborúkat is rendeznek. Igen eredményesen szerepelt a múltban a Pamutfonő-ipari Vállalat felnőtt csapata, amely a harminc éven felüliek or­szágos versenyében két éven át második lett. A középiskolák tanulói szá­mára nagyon vonzói a techni­kai ismeretek elsajátítása, fő­leg a gépjármüvek és a rá­diók megismerése. A szövet­ség a KISZ-szed együttműköd­ve segített az iskolákban a honvédelmi felelős tanárok ki­válogatásában, de segíti a munkát abban is, hogy megfe­lelő szakembereket ad a tanu­lók oktatásához. Hamarosan nagy fejlődés várható a lövészkiubok mun­kájában, a minősített verseny­zők nevelésében. Az Arany úti sporttelepen ugyanis harminc állásos löpálya készül, ahol nagyszerű edzési, versenyzési lehetőség nyílik. Szalai László TÁRSIDILMI ÖSSZEFOGÁSSAL A KISZ ifjúságvédelmi munkája Várják a jeleket a* éterből. Az asszonycsapat vezetője Csaknem egy egész délelőtt női munkacsapat-vezetőt ke­restem a fonyódi járásban. Majdnem reménytelennek lát­szott. Az egyik tsz-irodán így fogalmazták meg az okát: — Nehezen talál majd olyan asszonykollektívát, ahol a nők elviselnek egy másikat maguk fölött... Találtam. A balatonlellei tsz kertészetében. Egy-kéthe- tes kieséssel egész évben munkát tudnak biztosítani a több mint tíz asszonynak, akikre állandóan számíthat­nak. A csapat vezetője Be ke Lajosné. • Harmincegy éves, piros arcú, barna asszony. A háztartásbői jött el három éve a szövetkezetbe. Tagnak. Az első órától kezdve a kerté­szetben dolgozik. Idén lett munkacsapat-vezető. — Kiérdemelte a munkájá­val — mondja a főkertész. Munkabírását, szorgalmát elismeri a többi asszony is, így nincs soha súrlódás. Amennyit maga elvégez, any- nyit elvár a többiektől is. — A harminc holdon van munka elég — mondja Beké- né —, 1967-ben túlteljesítet­tük a tervünket. Két zöldség­boltot látunk el, töBb üdülő­vel évek óta szóbeli megál­lapodás alapján kapcsolatban vagyunk. Itt mindenkinek mindent kell csinálni: trá­gyarakást, földhordást, palán­taültetést, pikézést, árukószí­— Ha dolgozunk, van ke­reset, ha nem, akkor nincs. Így aztán mindenki megfog­ja a munka végét. A múlt évben az egy főre eső terme­lésünk 35 ezer forint volt — szól közbe a szövetkezet fő­kertésze. A műszak után két gyerek, a háztartás várja Bekénét. — Amit nem tudok nappal elvégezni, azt éjjel kell be­pótolni — mondja. — Sze­rencsére a férjem sokat se­gít. Ami meg nem megy hét­köznap, hát ott a vasárnap. A nyáron vasárnaponként is dolgoztam, így reggel pár órával korábban keltem föl. Két hónapja párttag Beké- né, rendszeresen jár az idő­szerű kérdések tanfolyamára. S. M. A KISZ legfontosabb fel­adatai közé tartozik az iijü­ságvédelem, a nevelés. Ezt húzza alá a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség kb intéző bizottságának és a BM-nek az a közös határo­zata is, amely kimondja, hogy többet kell törődni az ifjúságnak azzal a rétegével, amelynek magatartása, mun­kája kívánnivalót hagy ma­ga után. Annak ellenére, hogy ezek­nek a fiataloknak a száma kevés, létüket mégsem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hi­szen viselkedésük környeze­tükre is káros hatással lehet. Jól megszervezett ifiúságvé- de'mi munkával a bűncse­lekmények többsége megaka­dályozható, a rossz úton járó fiatalokat helyes irányba le­het segíteni, nevelni. S hogy a KISZ-ben milyen sokat tesznek az ifjúságvé­delemért, tanúsítják a jó elő­re kidolgozott tervek és mód­szerek, így a nyári és a téli KISZ- vezetőképző táborokban a KISZ-vezetőket felkészítik az ifjúságvédelmi munkára; a nyári önkéntes építőtábor részvevőinek turnusonként filmvetítéssel egybekötött előadást tartanak, ugyanígy a klubokban és az alapszerve­zeti taggyűléseken is. Somogybán különösen a Balaton-parton kell sok gon­dot fordítani az ifjúságvéde­lemre. Ennek biztosítására is sokrétű programmal készül­nek fel az illetékesek. A ha­tármenti — barcsi, csurgói — járások KISZ-alapszervezetei megbízást kaptak, hogy se­gítsék a haíárvédelmet, az az ifjú gárdán belül alakít­sanak járőröket. Egy tanácskozáson össze­foglaló hangzott el a megye i",jóság védelmének helyzeté­ről. Eszerint a fiatalkorúak leggyakoribb bűncselekmé­nyei a vagyon elleni bűncse­lekmények voltak, ezenkívül többek között felelősségre vontak fiatalt tiltott határ- átlépésért, lőfegyverrel való visszaélésért és garázdaságért is. A vádlottak 11,2 százaléka visszaeső. Ha a bűncselekményt el­követő fiatalok korát alapo­sabban megnézzük, kitűnik, hogy általában 15—17 éves fiúgyerekek, örvendetes je­lenség, hogy az utóbbi idő­ben egyre kevesebb ipari ta­nuló és fiatal üzemi munkás követ el bűncselekményt. Számtalan esetben a csa­lád rossz hatása alatt követ el bűncselekményt a fiatal­korú, ezenkívül a helytelen nevelési módszerek, a neve­lési kötelezettség elmulasztá­sa, a kellő felügyelet hiánya is közrejátszik abban, hogy a fiatal a züllés útjára »ép. A felelősségre vontak több mint a felénél rossz volt a családi élet, illetve a nevelés. Gyakran károsan hat a fia­talokra a környezet is. A statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy a bűnöző fiatalok 35 százaléka a baráti környe­zet káros hatása alatt követ­te el a bűncselekményt. A fiatalkorúak között több­ször találunk olyanokat is, akik már nemegyszer meg­járták a javító intézeteket, a fiatalkorúak börtönét. A megelőzés több lehető­sége között talán az az egyik legfontosabb, amelyik mun­kaalkalmat biztosit a bünte­tést letöltött fiatalnak. A ta­pasztalat azonban azt mutat­ja, hogy ez nem mindig tör­ténik meg. Így aztán a fiatal ismét könnyen a bűnözés út­jára léphet. A megelőző tevékenységen belül az elmúlt években So­mogybán hasznosak voltak a jegyzőkönyvi figyelmezteté­sek, sokat segítettek az is­kolai fegyelmi eljárások is. Természetesen az ifjúság­védelem sokrétű munkáját a KISZ egyedül nem vállalhat­ja. E téren igen sokat tesz­nek a rendőri szervek, segí­tenek a tanácsok, a nőtanács, a gyermek- és ifjúságvédel­mi albizottságok is. De min­den gyár, üzem, intézmény foglalkozik az ifjúságvéde­lemmel. Az eddigi példák azt mu­tatják, hogy az ifjúságvédel­mi munka sikeréhez olyan társadalmi összefogás szük­séges, amely szilárd elvisé- get, pontosan megtervezett tevékenységet kíván minden társadalmi vezetőtől. Pintér Dezső Többre törekszenek A zselickislafci Egyetértés zárszámadó közgyűlésén a beszámoló a gazdálkodási ágak rangsorában megfelelő helyen említette az állatte­nyésztést. Megmutatta javuló helyzetét, elismerte a tavalyi előrelépést, és utalt további fejlődésének lehetőségeire. Éppen az állattenyésztési bri­gádvezető volt az, aki hozzá­szólásában a hangsúlyt a fej­lesztés feladataira tette. — Ezek közepes eredmények — állapította meg a jelenlegi színvonalat értékelve, s ez az Sürgős megvételre felajánljuk az alábbi berendezési tárgyakat: Centrifuga 1 db Mosógép 1 db Üst 1 db Centrifuga 1 db Boyler kazán 1 db Tűzhely (vegy. tuzh.) 1 db Tűzhely (vegy. tüzh.) 1 db Mosógép 1 db Kifiigép 1 db Melegpult 1 db Burgonyahámozó 1 db Konyhagép univ. 1 db Szivattyú 1 db Konyhagép univ. 1 db Gázkemence i db Presszógép 2 kar. hagy. 1 db Gázkemence 1 db Jégszekrény Jégszekrény Jégszekrény Konyhagép univ. Kályha szobai Üst (bukó) tlsf (bukó) 1 db T db 1 db 1 tlii 5 db 1 db 1 db CÍM: BELVÁROSI ÜZEM) VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT Balatonlelle, Ady Endre utca 6. (6805) egészséges nyug talanságra val­ló szemlélet igen kedvező, mert többre, jobbra, újabb sikerek elérésére ösztönöz. Nőtt a szövetkezetben a szarvasmarha-tenyésztésnek, a zselici tájegység egyik fő ága­zatának eredményessége. Ar­ra a bátor és határozott lé­pésre is rászánták tavaly magukat, hogy a megfelelő adottságok megteremtéséig át­menetileg csökkentették a sertésállományt, hogy helyet­te is nagyobb arányban "fog­lalkozhassanak a szarvasmar­hával. Egy év alatt hatvan­egyről nyolcvankilencre gya­rapodott az Egyetértés Tsz közös tehénállománya, és még számottevőbb az utánpótlás. Jutott eladásra is vemhes üsző, vágómarhát pedig negy­venhármat értékesítettek. El­határozták, hogy vásárolnak két fejőgépet meg tejszepa­rátort. Ezek már az elért eredmények további növelé­sének eszközei lesznek. A tehenenként! tejhozam náluk a megyei 2300 literes átlaggal szemben 2690 liter volt tavaly. A brigádvezető szerint ez is csak közepes­nek tekinthető. Látják a ho­zamnövelés szükségességét és ismerik annak módozatait. Bizonyos, hogy megteszik, amit a jobb, eredményesebb tenyésztői munka megkíván tőlük. Érdekükben áll ez. A szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése része annak a helyi, lehetőségekre épített prog­ramnak, amely a zselici adottságok még teljesebb ki­használását tűzi ki célul. tL JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom