Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-12 / 9. szám

Péntek, 1968. január IS. 3 SOMOGYI NÉPtAf ,ILYEN JÓT MÉG ÉLETÜNKBEN NEM TETTEK VELÜNK«* Otthont kaptak öregkorukra Elsőnek a 88 esztendős Faggyas Ferencné érkezik. Leggyakrabban ő az, aki be­nyitja az öregek böhönyei napközi otthonának ajtaját, s köszönti Mencseli ■ Imréné gondnokot — Mit csináljak egyedül otthon, lelkem... ? Senkim sincs, itt pedig kellemes me­leg, tisztaság vár, délben hozzák a jó ebédet... Addig pedig szórakozunk: nézzük a televíziót hallgatjuk a rá­diót újságokat böngészgetünk vagy beszélgetünk. Nagyon köszönjük a tanácsnak, hogy gondoskodtak rólunk, ott­hont teremtettek nekünk öregkorunkra. S amíg Faggyas néni meg- illetődve elmondja vélemé­nyét egymás után érkeznek az otthon többi lakói: Kenik- ker Cyörgyné — férje most nem jöhetett mert rosszul érzi magát —, aztán a 74 éves Demeter lstvánné, Lakos Já­nos né, összesen húsz, egyedül élő öreg, olyan emberek, akiknek hozzátartozói meg­haltak vagy a községtől tá­vol laknak. Valamennyien fe­kete nagykendőben, fejken­dőben, ahogy az illem, a tisztesség ebben a korban megkívánja... A kedves ötletből a köz­ségi tanács és a nőtanács összefogásával lett valóság. Adott pénzt az építkezéshez a járási tanács, a többit köz­ségfejlesztési alapból vették el. A berendezést és felsze­relést a megyei tanács egész­ségügyi osztálya meg a köz­ségben levő vállalatok te­remtették elő. A ktsz, a tég­lagyár, a malom, a termelő- szövetkezet, a fogyasztási szö­vetkezet vezetői mind meg­értették a magányosan élő emberek gondját, és segítet­tek. Így, közös összefogással épült meg a Bethlen Gábor utcában egy szépen berende­zett napközi. Amikor az ünnepélyes megnyitás lezajlott, s Gombai János tanácselnök átadta az öregeknek az épületet, az első lakók mind sírva . fakadtak a meghatottságtól. A 83 éves Bázel Mihályné valameny- nyiük nevében mondotta: »Ilyen jót még életünkben nem tettek velünk ...« Azóta valóban otthonuknak érzik ezt az épületet az öre­gek. Együtt ünnepük az ott­hon lakóinak névnapját. Ott köszöntötték az Erzsébeteket, a Katalinokat, a Borbálákat s könnyezve vették át a gondnoknőtől az apró ajándé­kot és a néhány szál virágot. Karácsonykor szintén együtt voltak. S amikor úttörők vo­nultak be egy kis ajándékkal Nőger Ilona tanárnő vezeté­sével, s kívántak nekik kel­lemes karácsonyt, szem nem maradt szárazon. Hiszen eny- nyi szeretetet régen nem kaptak. Igen jó hangulatban töltötték a szilvesztert, s el­határozták, ezentúl minden szombaton este összejönn -sk, megnézik a televízió műsorát öregek, így gyakran előfor­dul, hogy az otthon egyik­másik lakója betegség miatt távol marad. Ilyenkor az úttörők elviszik lakásukra az ebédjüket A tanács és a nőtanács negyvenszemélyesre akarja fejleszteni az otthont Szük­ség is van erre, mert már tavaly 65 jelentkező volt. Szalai László A termelőszövetkezeti fiatalok parlamentje elé AZ UTÓBBI HÓNAPOK­BAN mintegy harmincezer falusi fiatal kérte fölvételéta termelőszövetkezetekbe, s ve­lük együtt immár negyed- milüóra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik élethivatásul választották a mezőgazdaságot és munKahe- lyül az ország valamelyik termelőszövetkezetét Ha ma még nem is általánosíthatóan, de mezőgazdasági üzemeink jelentős részében ezzel jóriszt megoldódott az utánpótlás gondja, lényegesen javult a néhány évvel ezelőtt még fel­tűnően magas átlagéletkor. De hogy mind ez általá­nosítva, országos méretekben is elmondható legyen, ahhoz egyben-másban — mindenek­előtt egymás megítélésében — még többet kell termiük a termelőszövetkezeteknek is, a fiataloknak is. Ehhez, a tennivalókat tisz­tázó vitákhoz kíván fórumot teremteni a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség az­zal, hogy január 18 és 20 kö­zött Budapesten megrendezi 3 termelőszövetkezeti fiatalok parlamentjét. EZ A HÁROMNAPOS TA­NÁCSKOZÁS tulajdonképpen összegezése lesz majd annak az országos méretű párbe­szédnek, amely a múlt év no­vember-decemberében, az úgynevezett helyi vagy »kis parlamentek« keretében zaj­lott le a termelőszövetkezetek vezetői és a szövetkezetek if­júsága között. Ezek az ország mintegy 300 termelőszövetkezetében ren­dezett kisebb tanácskozások jó alkalomnak bizonyultak ahhoz, hogy a fiatalok megis­merjék a párt és a kormány legújabb aprárpolitikai ren­delkezéseit, az ebből fakadó országos és helyi feladatokat, a termelőszövetkezetek, a községek vezetői pedig föl­mérhessék azokat az igé­nyeket, amelyek kielégítése nélkül ma még bizony nem kötődik meg tartósan a fia­talság falun. Az országos parlament fel­adata lesz, hogy a területi ta­nácskozásokon fölmerült prob­lémák sorából kiválassza a legfontosabbakat és hogy ja­vaslatot tegyen megoldásuk módozataira. A termelőszö­vetkezeti fiatalok általános helyzeténekelemzése mellett a parlament küldöttei — szekcióüléseken — külön is foglalkoznak majd az agyas munkaterületeken dolgozó fiatalok helyzetével, és ple­náris ülésen vitatják meg — egyebek között — a szövet­kezeti fiatalok érdekvédelmé­nek problémáit. A KIS PARLAMENTEK a múlt év november—decembe­rében kétszázötven küldöttet delegáltak a budapesti ta­nácskozásra. Rajtuk kívül száz meghívott vendége is lesz a termelőszövetkezeti fiatalok parlamentjének: so­raikban tsz-elnökök, z.groiió- musok, párt- és ál!árrá veze­tők. Jelen lesznek és részt vesznek a tanácskozás mun­kájában az országos szervek képviselői is. S. X Változások a vámkezelésben Háromhasábos vámtarifa — Átvétel bizonyítvánnyal — Vigyázni kell a tranzisztorokkal Már közöltük, hogy ja­nuár elsejével teljesen új vámrendelet lépett életbe Megkérdeztük dr. Horváth Sándort, a Vám- és Pénz­ügyőrség Somogy megyei pa­rancsnokát, hogy milyen te­rületeken hoztak változást az új intézkedések? — Érinti mind a vállalato­kat, mind a külfödre utazó­kat A változások lényege az, lrogy Magyarország csatlako­zott a brüsszeli vámegyez­ményhez, s így kereskedelmi vámtarifája un. háromhasá­bos lett 1— Mit jelent ez korlatban? a gya­— Az első hasábhoz azok a vámtételek tartoznak, ame­lyeket a fejlődő országokkal szemben alkalmazunk. A leg­kedvezőbbek a második kate­góriába tartozóak, melyek ak­kor érvényesek, ha a part­ner olyan ország, amellyel gazdasági szerződést kötöt­tünk. A legszigorúbbak a harmadik hasábhoz tartozó vámtételek, amelyeket azok­kal az országokkal szemben alkalmazunk, amelyekkel nincs gazdasági szerződésünk. — Az importára vámke­zelésével kapcsolatban az új rendelkezés értelmé­ben melyek a vállalatok feladatai? — A vállalat köteles az árut megérkezés után hu­szonnégy órán belül a vám­hatóságnak bemutatni, ha a határon a vámkezelés nem történt meg. A vámkezelés­nél olyan vállalati dolgozók­nak kell jelen lennie, akit munkáltatója teljes joggal ruházott fel, s aki vámkeze- !ői bizonyítványt szerzett. Erre azért van szükség, mi­vel alkalomadtán neki kell intézkedni, javaslatot tenni a vámkezelés mikéntjére. Nemrégiben azt kérdezték a Vám- és Pénzügyőrségtől, hogy előreláthatóan mennyi vámot kell fizetni a vállalat­nak egy külföldről még meg sem érkezett gép után. A vám összegét természetesen nem tudták közölni, mivel az csak az áru alapos átvizsgálása után állapítható meg. — Itt jegyezném meg, hogy a MÁV köteles írásban érte­síteni a vállalatot, hogy az érkezett szállítmány vám­áru-e vagy sem. Kaposváron is jó néhány vállalatot érintenek az úi in­tézkedések, hogy csak párat említsünk: a ruhagyárat. a FÜSZERT-eü a Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatot, a kefeüzemet s még folytat­hatnánk a sort *— A külföldi turistautak- ra is mások a szabá­lyok? — Igen. Ezután az eddig engedélyezett áru kétszere­sét lehet behozni az ország­ba, de ennek az árumennyi­ségnek a feléről nyolcvan­százalékos vámot kell fizetni. Egy példa: mondjuk, ha ed­dig behozhattunk három in­get, ezután behozhatunk ha­tot De három ingről nyolc­vanszázalékos vámot kell fi­zetni. A megállapított áru- mennyiségen felül természe­tesen ezután sem lehet töb­bet hozni. Ha mégis többet vásárol az utas a megenge­dettnél, a többletet felkínál­hatja áülami értékesítésre. — A vámot mennyi alatt kell kifizetni? — A hazaérkezés napjától számított harminc napig a vám kamatmentesen fizethető be, ezen túl minden nan egy százalékkal emelkedik a befi­zetendő összieg. idő — Valami, amire ügyel­ni kell? — kérdeztük Fa­ragó Ferenc vámszaki előadót: — Az utas mindig győződ­jön meg, milyen árut vásárol külföldön. Például sokszor előfordul, hogy a tranzisz­toros rádiót több tranziszto­rosnak tünteti fel a külföldi kereskedő, mint amennyi van a rádióban. Mivel a vámot a tranzisztorok száma alapján vetjük ki, nem mindegy az utasnak, hogy mennyiről fi­zet; nézze meg, igazak-e a borítón közölt adatok. — Az új rendelkezések alkalmazására való átté­rés nem okoz gondot a Vám- és Pénzügyőrség­nek? •—< Idejében felkészültünk, előkészítő tanfolyamokat tar­tottunk dolgozóinknak. Kész­séggel válaszolunk a válla­latok és az utazni vágyók kérdéseire, ezzel is biztosíta­ni szeretnénk, hoffy minél ke­vesebb fennakadás legyen majd később. HANGSZERES ZENEOKTATÁS SOMOGYBÁN ' Zenei nevelésünkben fon­tos szerepet kap a hangszeres zeneoktatás. Kérdés, melyek azok a tényezők, amelyek in­tézményes zeneoktatásunkat nehezítik? Megyénkben hárem szerve­zeti keretben — állami zene­iskolában, zeneoktatói mun­kaközösségben és zenetanío- lyamon 1— folyik hangszeres zeneoktatás. Sajnos a felsza­badulást követő időszakban az általános és középiskolai hálózat fejlesztésével nem járt együtt a zeneiskolai há­lózat kialakítása. 1948 óta csak Kaposváron működik ál­lami zeneiskola. Itt jelenleg 534 növendék tanuk A zene­iskola oktató-nevelő munkája egyenletesen javul, \ az isko­lában azonban aránytalanság van a hangszertanulásban. A hangszeres növendékek 50 százaléka tanul zongorázni. Alacsony a fa- és rézfúvós növendékek, száma, pedig a zeneiskolai oktatás egyik cél­ja éppen az, hogy a tanulókat — elsősorban a vonósokat és fúvósokat — fölkészítse a zenekarokban való közremű­ködésre. Ezen a téren főleg a fúvósok hiánya nagy. A zene­iskola tanárai törekszenek feloldani ezt az aránytalansá­got. A kaposvári zeneoktatói munkaközösség 155 növendé­ke közül 69-en zongoraszako­sok. A városban ilyen arány­talanságok észlelhetők, vidé- Pintér Dezső ken — elsősorban a járási IELÉQEDETT EMBER. VAQYOK H »Tekintete szeretettel sik­lik végig a fiatalemberen, aki az ő munkájának folyta­tója lesz az ordacsehi szö­vetkezetben. Mikor Lempel János kikerült az egyetem­ről, mintha apja lett volna, ügy fogadta az idős agronó- mus. Bemutatott mindent, minden tábláról, minden jó­szágról elmondott valamit.« 1963-ban írtuk ezeket a sorokat, akkor ismertettük meg olvasóinkat hempel Já­nossal, az ordacsehi termelő­szövetkezet gyakornokával, aki a mezőgazdász gyakor­lati ismereteit Töpler György keze alatt sajátította el. Azóta eltelt öt év, a gya­kornokból főagronómus lett. Magabiztos, szakmáját szere­tő fiatalember, aki munká­jával bizonyította, hogy nem hozott szégyent Gyuri bá­csira. 1963 óta évente há­rom forinttal emelkedett Ordacsehiben a munkaegy­ség értélte, jelenleg a járás élvonalába tartoznak — eb­ben neki is sok munkája volt. Az idei évtől további eredményeket vár. — Szeretnénk tartani a helyünket a jó tsz-ck között ™ mondja, — Ennek egyik alapja a jó tervkészítés. Ezen dolgozom most. Vélemé­nyem szerint a múlt évi volt az eddigiekhez viszonyítva a legreálisabb gazdálkodási terv a szövetkezetben. Ilyet akarok most is készíteni. Üj dolgokkal kell előrukkol­ni, ■ s a megtermelt áru érté­kesítése is lényeges. — Mint magánember mii vár az idei évtől? Van va­lami nagy kívánsága? — Erre nehéz válaszolni. Elégedett ember vagyok. Ta­valy nősültem, van lakásom, autóm, szeretem a munka­helyemet, még sokáig sze­retnék itt dolgozni Jó vol­na, ha minden úgy sikerül­ne az életemben, mint ed­dig. Egy dolog hiányzott csak eddig: gyerek nélkül nem család a család. A má­sodik negyedévben várjuk a kicsit... Mint magánember­nek ez a fő »programom" tehát 1968-ban, Feleségével a munkában is jól megértik és kiegészí­tik egymást, ö most ott kez­di, ahol a férje öt évvel ez­előtt. Agrárfőiskolát végzett Keszthelyen, most a férje mellett gyakornok a szövet­kezetben. — Az irodában én vagyok a főnök, de otthon nem ... — jegyzi meg mosolyogva. Segítik egymás munkáját. Az asszony főként a terv- készítéshez, a statisztikai számításokhoz ad támoga­tást. Együtt dolgoznak a szövetkezet és a saját ma­guk jövő jen is... Strubl Márta székhelyeken — viszont a személyi és tárgyi föltételek okoznak sok gondot. Pedig a zenetanulási igény vidéken erőteljesebben is jelentkezik. A magán zeneoktatás meg­szüntetésével járási művelő­dési házaink létrehozták a zenetanfolyamokat Jelenleg öt járási székhelyen van ze­neoktatás: mintegy 600 nö­vendék tanul zenét, jobbára zongorát, de magas a har­monikát tanulók száma is. Vidéken ugyanis a hangszer­választást az határozza meg, hogy milyen oktató áll ren­delkezésre. Ott tehát a szakemberhiány a legsúlyosabb gond. A járá­si művelődési házak elsősor­ban az énekszakos tanú. , támaszkodnak. Viszont me­gyénk általános iskolai ének- tanár-ellátottsága mindössze 30 százalékos. A művelődési házakban levő hangszerek állapota sem megnyugtató, jelentős részük — főleg a zongorák —- nem alkalmasak oktatásra. Érdemes viszont megfigyel­ni, hogy azokban a járások­ban, ahol eredményes a ze­neoktatás, szép számmal lá­togatják a filharmóniai hang­versenyeket A fonyódi járás­ban több iskolai zenekar is működik, Barcson és Nagy­atádon rendszeresen tartanak növendékhangversenyt A megyei tanács művelő­désügyi osztálya fölmérte a megyénkben folyó zeneokta­tást. A fennálló hiányosságok megszüntetésére 1970-ig ter­jedő intézkedési tervet dol­gozott ki. Eszerint a kapos­vári zeneiskolát bővítik és korszerűsítik, továbbá kihe­lyezett tagozatokat és fiókis- kolákat is létrehoznak. Bc- hönyén már az idén megnyi­tották a kihelyezett zeneisko­lai tagozatot 1970-ig öt járá­si székhelyen 300 tanuló ré­szére 12 oktatóval tagozatot, illetve fiókiskolát nyitunk meg. A zeneiskolai hálózat fejlesztése a zenetanfolyamok fokozatos átszervezését jelen­ti. Ezért arra kell törekedni, hogy a tanfolyamok színvo­nalát a zeneiskoláéhoz köze­lítsük. A hálózat fejlesztésével egy időben a járási tanácsoknak is erőefszítéseket kell ten - niük — elsősorban a tárgyi föltételek megteremtésével — a zeneiskola-telepítés érdeké­ben. A művelődésügyi osztá­lyoknak tudatosan és előre­láthatóan kell felkészülniük a zeneoktatás átszervezésére, a megfelelő zeneoktatók kivá­lasztására. Zenei nevelésünk eredményességének fokozása föltételezi az érdekelt taná­csi szervek, valamint az ok­tatási és népművelési intéz­mények hatékonyabb együtt­működését. Ezt követeli a másfél ezernél is több gyer­mek zenei nevelése. Gulyás József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom