Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
SOMOGTI NÉPLAP 6 Vasárnap. 1968. január 21. A vádlott: fiatalkorú Beszélgetés dr. Gelencsér Ilona tanácsvezető bíróval ELLESETT PILLANAT Önköltséges fürdés — sok bosszúsággal Egyre többe kerül a heti egyszeri melegvíz-szolgáltatás a Damjanich utca 3/b számú lakóház bérlőinek* Hét évvel ezelőtt szerelték föl meleg vizet szolgáltató berendezéssel a bérházat, s hetenként egyszer forró víz folyik a csapokból. Amennyire áldás ez minden családnak, annyira állandó bosszúság is, mert mindig több pénzzel járulnak hozzá a lakók a fűtő béréhez. Ezért fordult panaszával a szerkesztőséghez a kaposvári bérház lakóbizottsága. Kérésük, hogy ennyi év után »legalizálja« az Ingatlankezelő Vállalat a melegvíz-szolgáltatást, és szüntesse meg azt az állapotot, hogy egy-egy új fűtő munkába állása után mindig emelkedjék a hozzájárulás díja. Németh Gyula, az 1KV igazgatója másfél oldalas levélben magyarázza az önköltséges fűtés gondjait. Egy tíz évvel ezelőtti rendeletre hivatkozva indokolja meg, miért kötelesek a lakók az IKV fizette összeg és a fűtő igénye közötti forintokat megfizetni. »Az a problémánk, hogy 37 forint 50 fillérért senki sem vállalja a fűtést, jelenleg már hetvenöt forintot kér a fűtő egy-egy melegvízrszolgáltatásért. A különbözet tehát attól függ, hogy van-e megfelelő számú jelentkező. Mivel nincs, így egyre nehezebb a helyzet. Az viszont természetes, hogy a nyugdíjasok is igyekeznek kevesebb munkával több keresetre szert tenni.« A lakóbizottság éppen az utóbbit kifogásolja — érthetően. Miért a munkavállaló szabja meg a bért, s miért nem az IKV? Így akár a csillagokig emelkedhet a heti egyszeri fűtés díja. Miközben a tíz évvel ezelőtti rendelet alapján a vállalat hozzájárulása változatlan. Szerintünk fordítani kellene a sorrenden a lakók érdekében addig is, amíg ezt a régi rendeletet nem váltja fel egy újabb. Jogos igényük a Damjanich utca 3/b számú ház lakóinak, hogy változatlanul legyen hetenként egyszer meleg víz, s ne kelljen egyre több pénzt összeadni a fűtőnek, mert az ilyen önköltséges fűtés inkább bosszúság, mint áldás. — jós — , Mindig elkeserítő látvány, ha valakit a vádlottak padján látunk. Különösen így van ez, ha a vádlott fiatalkorú vagy gyerek. Óhatatlanul is megfogalmazódik a kérdés: hogyan jut el egy lényegében még az élet előtt álló ember- palánta odáig, h^gy máris az éleit, a társadalom szabályai ellen vét. űrről és a hasonló kérdésekről beszélgettünk dr. Gelencsér Ilona bíróval, aki el- sőisorban a fiatalkorú bűnözők ügyeivel foglalkozik. — Tizenhárom éves bírói gyakorlata révén bizonyos, hogy a bűnügyekből sok tanulságot és érdekességet szűrt le. Ennyi idő bőségesen elég ahhoz, hogy válását kapjunk a kérdésre: milyen bűncselekményeket követnek el fiatalkorúak ? — Sajnos, nem éppen kedvező az, amit erre mondhatok. Amíg tíz évvel ezelőtt jobbára csak gyerekes csíny- tevések fordultak elő, az évek folyamán egyre súlyosabbak lettek a bűncselekményei?. Lopás, betörés, csalás; egymást követik az ilyen jellegű bűnügyek. — Kétségtelen, hogy valami oka. van ennek a jelenségnek. ön mire gondoi ’ — Sokszor elmondták már. de ez az igazság: a szülő mindennel elhalmozza a gyereket, s ami a legrosszabb, nem neveli munkára. Persze, a módszerekre nem tudunk egyértelmű javaslatokat tenni; mint általában mindent, ezt is a körülmények szabják meg. Ha a szülő elmulasztja a munkára nevelést, a gyerek nem képes felfogni semminek az értékét, életszemlélete — ha erről ebben a korban még egyáltalán beszélhetünk — maximalista lesz. Ha már semmi nem elég, jön a betörés meg az anyagi javak más törvénytelen úton- módon való megszerzése. Érdekes és elgondolkodtató, hogy az ilyen bűncselekményt elkövető gyerekek szülei többnyire jómódúak, rendezett anyagi körülmények között élnek. Sokszor megdöbbentő éles- eszűségről, rendkívüli képességekről adnak ’ tanúbizonyságot a fiatal vádlottak. Volt, aki szakembert is megszégyenítő módon hozzá tudott szólni bizonyos technikai kérdésekhez. Akadt, aki alaposan áttanulmányozva az ügyvitelt, előre lepecsételt számlákkal rendszeresen pénzt hordott ki a bankból. Szenvedélyét az tette még furábbá, hogy az így szerzett pénzt vissza is rakta a bankba — saját nevére takarékkönyvet váltott. Mint a felnőtteknél, az ő eseteik zömében is' a bűncselekmény egyik okozójaként az alkalomszerűség szerepel. — Egyedül vagy galerikba verődve követik el a legtöbb bűncselekményt? — Nem lehet meghatározni, de körülbelül egyenlő arányban. A Balaton-parton általában csoportosan. Megyénk e részén a bűncselekmények zöme betörésből ás lopásból áll. Pénz és megfelelő felügyelet nélkül szabadjára eresztik a fiatalokat, akik számtalan esetben rosszul értelmezik a szabadságot. Jó példái ennek a bírósági jegyzőkönyvek. Érdekes, hogy a megye minden részének rnegvan a maga bűnügyi jellegzetessége. Hogy csak néhányat említsünk: Kaposváré a garázdálkodás, a nagyatádi járásé az ital hatása alatt elkövetett bűncselekmények, míg a csurgói járás »-privilégiuma« a nemi erkölcs elleni bűntettek. — Van erre valami magyarázat? — Az italozás oka talán az, hogy a boltvezetők és az alkalmazottak nem tartják be az előírásokat. A többi bűncselekményt részben a szülőik züllött életmódja okozhatja. — Ehhez kapcsolódik: vannak-e példaképei a gyerekeknek? — Feltétlenül, de a legtöbb esetben ezek a példaképek rosszak. Amit maga körül lát a gyerek... — Különböző fórumokon gyakran szóba kerülnek az albérletben lakó fiatalok ... — Különösen a lányokkal van baj. Ez az életmód csábít a könnyelműségre, később a bűntettre. Nagy szerepe lenne az iskola vagy a munkahely nevelő hatásának. A bíróság esetenként pártfogóikat jelöl ki a bűntettet elkövető fiatalok mellé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártfogók gyakran nem tesznek eleget kötelezettségüknek, az is előfordult már, hogy egy éven keresztül a gyerek nem is látta pártfogóját. — önnek mi a véleménye a nevelési módszerekkel kapcsolatban? — Ellensége vagyok a verésnek, de néha egy-két ún. atyai pofon megakadályozta volna, hogy a gyerek a vádlottak padjára kerüljön. Itt mondanám el azt is, hogy a bűnözési hajlamot lehet örökölni, de kellő neveléssel ezt meg lehet szüntetni. — Sok a visszaeső? — Akad. De arra is igen Sok a példa, hogy a szülő vagy maga a gyerek jön évek múltán hozzám. No, nem hivatalosan: megköszönni a segítséget. S ennél jobb érzést aligha tudok elképzelni, p. n. 30 MILLIÓ kötelező gépjármű-szavatossági biztosításra Évről évre emelkedik a gépjárművek okozta károk ősz- szege. A kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás alapján 1964- ben tizennégymillió, 1965- ben tizenhétmillió, 1966- ban húszmillió és a múlt évben már csaknem harminc- millió forintot fizetett - ki a biztosító az olyan autósok, motorosok helyett, akik mások járművében, vagyonában, testi épségében kárt okoztak. A balesetek rokkantjainak fizetett járadék összege a múlt évben meghaladta az ötmillió forintot. Egyetlen baleset is több százezer forintos kárt okozhat. Személyi sérülésnél ugyanis nemcsak a gyógykezelési- költségeket és keresetveszteséget kell megtéríteni. Ha a baleset következménye munkaképtelenség vagy a munkaképesség csökkenése, a sérült számára (halálesetnél a hozzátartozók számára) járadékot is megállapíthatnalk, A Somogy megyei Állami Biztosító 1966- ban 474 000 forint, tavaly pedig már 548 600 forint kárt térített meg a kötelező gépjármű-biztosításban részvevőknek. Magyarországon a személyi és a szövetkezeti tulajdonban levő járművekre a szavatossági biztosítás kötelező. A magánautók után egységesen évi 460 forintot kell fizetni, a motorkerékpárokért évi 100 forintot. A biztosítás díja január 1-én esedékes, és a hónap végéig pótlékmentesen fizethető be. A pontos fizetés az üzemben tartónak is érdeke. A késedelmesen fizetők gépjárművének forgalmi engedélyét a hatóságok bevonhatják, a hátralékot pedig közadóként behajtják. A szavatossági biztosítás befizetésének igazolását a gépjárművek műszaki vizsgáján is be kell mutatni. Az iskolafolyosó csöndes. A látrányi gyerekek talán már a holnapi leckéjüket is megírták. Kinn lassan szürkül, és ismét fagyni kezd. Aztán az egyik tanterem hófehér ajtaja mögül felhallat- szik a dal: »O Mister Alkohol, hát itt vagy már megint ...« — A KISZ-eseink — jegyzi meg az igazgató. A fehér ajtó mögött néhány fiatal. — Készülnek valamire ? — Igen. A körzeti döntőre. Most aztán szorít az idő! Mindennap próbálunk. — Az este is fél tízig voltunk itt. — Mivel nevetzek be? — Egy színdarabbal, két szavalattal. Marika táncdalokat énekel — mutatnak az éppen próbáló Balogh Marikára —, és a népi tánccsoportunk is indul. — Csak ők még nem jöttek. — Tudniillik az a helyzet, hogy a KISZ-eseink egy része tanul, más része dolgozik, aztán ki amikor végez, igyekszik ide. — Korábbi eredmények? — Tavaly jó 'minősítést kaptunk. Most? Hát szeretnénk tovább jutni. — Ügy van ez, hogy izgalom is, meg ilyen téli estéken kellemes szórakozás is nekünk. A fal mellett cimbalom. — Most már nemsokára jönnek a népi táncosaink is. Próbáljuk, Marika, az »Adá- m«-ot. A fekete hajú kislány énekelni kezd. Kellemes hangja van. Kinn az utcán meggyújtják a villanyokat. Az ablak mögött egyre több a kíváncsi arc. Az első közönség innen figyeli a próbát... V. M. KíSZ-titkár a bankli mellett — Hát, hallja, szomorkod- jak? Ami azt illeti, ezt a csizmát szívesen elküldeném az öreg tanítómnak, olyan rossz. De szöggel és füttyel gyógyítja a beteg talpakat a jó szakember. Kezében a suszterkés, faragja a flekkeket, aztán ügyesen kipördíti a hegyes végű árt a bőrből, fa-1 szeget bele, lereszelni és kész. — Nem egészen. Sokat kell azt gyakorolni, míg minden gyorsan mégy. A szigetvári 1 gimnáziumban magam se gondoltam, hogy valamikor ilyen kedvvel fogok sarkalni, talpalni. Szüleim nem tudtak segíteni anyagilag — kivettek. Mi legyen a gyerek, hová is menjen szakmát tanulni? Akkor jött a mesterem. A te kezedbe ár illik. A lábadra meg lábszíj, fiam. Mondta, jó leszel suszternak. Most mát nem hagyom itt a banklit soha... Jó meleg van a műhelyben A cipészsaraknak jellegzetes hangulata van. Ütemesen szól a kalapács, súrolja a bőrt. a reszelő. — 1960-ban kerültem ide, Darányba. Azóta... Azóta annyi minden történt az életemben. Megszerettem ezt a falut. Kezdetben — mert volt egy tangóharmonikém — el- eljárogattam muzsikálni klubestekre. Később azt vettem észre, hagy hívnak. Géza, jöjjön ide, Géza, mi a véleményed, ezt hogy kellene csinálni? Végül magam irányítottam a falu fiataljait. 1962- ben ünnepélyes keretek között megválasztottak KISZ- titkárnak. Nem kell noszogatni, mondja. Tele életörömmel, életkedvvel, élménnyel és tervekkel. — Az volt a szerencsém, hogy édesanyám is párttitkár volt. Faluban. Tőle sokat tanultam. Lába közé szorítja a csizmát, megáll egy pillanatra, felnéz, kikeresi a sok szerszám közül a szükségeset, és dolgozik tovább. Mesél. Jóízűen, őszintén. — A KISZ-szervezetnek negyven tagja van. Ügy érzem bátrabbak, szókimondóbbak lettek az utóbbi években. Kevés ez még ahhoz, hogy jó legyen, de hát egyszerre nem megy. Dombi Géza hatodik éve KISZ-titikár. A barcsi járásban olyan KISZ-vezetőnek számít, akivel szívesen büszkélkednek, szívesen dolgoznak együtt. Azt mondja, egyszer fiatal az ember, addig csinálja, míg tudja. Később már csak emlékei lesznek. — Terveim? Vannak, csak győzzem erővel. Először befejezni levelező tagozaton a gimnáziumot, aztán beiratkozni a Felsőfokú Cipőipari Technikumba. Nagyon szeretném, ha mindez sikerülne. B. Zs. Kicsi korában mindig a cipőket szedte szet, fogóval meg kalapacs- csal. Azt hitte autó vagy repülő van benne. Később döbbent rá: az csak cipő. Az idősebbek mondogattak is, ebből a legényből cipész lesz... — Az lettem. Az vagyok, tizenegy éve. A tanulóidővel együtt. Mesterem megianí- tott, aztán elváltunk mint ágtól a levél, maradt a kisinas. Fel se néz, úgy nevet. Nem áll meg a munkával. A cipészmasterség összeillik a beszélgetéssel, akár'csak a da- nolászással vagy fütyüléssel. Dombi Géza, a Darányi Vegyesipari Kfcsz cipésze érti a mesterségét. Vidám és fáradhatatlan. Ajánljuk népszerű tv-készülékeinket! MINI VIZOR FAVORIT MONA LISA SZTÁR § CD
