Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-05 / 288. szám

AZ MSZMP MECVII BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIV. évfolyam. 288. szám. Kedd, 1967. december 5. KODÁLY-EST Nemrég hunyt el a nagy mester, s most mégis születé­si évfordulóját ünnepeljük. Kodály Zoltán 85 évvel ez­előtt látta meg a napvilágot, s életét adta a magyar nép­zenének. Erre emlékezni kell, hisz voltaképpen munkássá­ga nem ért véget: müveiben közöttünk él, és hat, nevel tovább. S hogy az évforduló orszá­gos eseménysorozatának első állomása Kaposvár volt, ez a Felsőfokú Tanítóképző Inté­zet érdeme. Az elszigetelt in­tézmény az év tavaszán lé­pett Ifi először falai közül, s mostani, legújabb telte, kez­deményezése tömegeket von­zott, vendégeket csalt váro­sunkba, s nagyszámú szerep­lőgárdát a színpadra. Eljött Kodály Zoltán özvegye és Bárdos Lajos, Kossuth-dijas érdemes művész a világhírű zeneszerző harcostársa, s nemcsak együtt emlékezett velünk, hanem részt vállalt a mester emlékéhez méltó hangversenyből is. Egy nagyszerű életművet rajzolt meg: a népdalgyűjtő, a pedagógus, a nyelvtudós, a zeneszerző munkásságáról adott keresztmetszetet szóban és zenében ez a kitűnően ren­dezett emlékest, Bárdos La­jos Kodály-méltatása talán elég lett volna, de megnyitó­jában Merő László, összekö­tő szövegében Szirmay End­re is azonos dolgokra utalt, s a zene, a felvonultatott jobb­nál jobb kórusok minden szó­nál többet mondhattak a vi­lágszerte nagyra értékelt élet­műről. Megkapó volt a műsor szer­kesztése. A rendezők azt a NAPIRENDEN Az ifjúságvédelem A siófoki járási KISZ végrehajtó bizottság ülésén Boa József, a járási KISZ- bizottság titkára megnyíló­jában arról szólt, hogy a nyáron nagyon sok fiatal érkezett a Balaton partjá­ra, hogy éhezze a nyár örömeit. Sajnos a statisz­tika azt mutatja, hogy az üdülési szezonban a fiata­lokkal sok baj volt. Ezt Háry Imre, az ifjúság- és gyermekvédelmi osztály ve­zetője mondta el. Idény- boltok kifosztása, lopás és más egyéb bűncselekmé­nyek szerepeltek a fiatal­korúak I'ijtsromán. Ahogy megállapították, a bűncse­lekmények fő előidézője a szülői felügyelet hiánya és az alkalomszerűség veit. Előfordult, hogy a fiatalok minden pénz nélkül clcsa­varogtak otthonukból: a kihágások elsősorban hoz­zájuk fűződnek. A siófoki gyermekmeg­őrzőbe harmincöt fiút és lányt kellett bevinni. Akadt munkájuk a kaposvári If­júságvédelmi Intézet kihe­lyezett munkatársainak is. A fiatalkorúak bűncse­lekményeinek megelőzése sokoldalú és alapos mun­kát követel. Az Április 4-e óta újjászervezett Ifjú Gárdának nagy része volt abban, hogy az ifiúsági őr­járatok beváltották a hoz- záiuk fűzött reményeket. Az Ifiú Gárda százo-dpa- rancsnoka, Drahos . János ismertette az újjászervezés ercdméns’e't. A hatvanöt 'óból áVó. ói e-venruhá- val oMátot* ne-ur/m sokat scirifari a rendőri »y, r»1*-■' *fV '»TV. N~vmt»>r F «nnené- iy-s t-o,.«.*"*- ’ a-att fcl­amtf^k az ál — lót —.(.V-* - V' *r>—i n *>,(,­lvi él-- — I r.-árrTj riárt­S7--■«-«*« és vezetősége •’jámjékozntt. _________________Y k özeget igyekeztek bemutat­ni — az óvodáskorúnktól a felnőttekig —, amelyben Ko­dály Zoltán tevékenykzdeU. amelynek zenei neveléséért, fölemeléséért egész életében hallatlan energiával fárado­zott. A legkisebbek állták elő­ször pódiumra, a Kossuth ut­cai óvodások. Bájos énekük­kel — Fűlőp Gyuláné veze­tésével — azt fejezték ki, hogy már ők is hamisítatlan magyar népzenéit nevelked­nek. A tanítóképző gyakorló iskolájának énekkara.. — Klausz Róberttal az élen — a Bicinia Hungdricából adott, elő részleteket, s Kodály Epi­grammáiból a Tavasszal arat­ta a legnagyobb sikert. Az el­ső részben elfogódottabban, kis hanggal, de muzikálisan szólaltatott meg három Ko­dály-művet a tanítóképző in­tézet női kara Sasvári Atti­la vezetésével. Igazi értékeit azonban később, a Villő és a Vejnemöjnen előadásával csillogtatta meg az együttes. Zákányt Zsolt — o Vikár Kó­rus élén — a Székely-keser­vest, az Akik mindig elkésnek és a Békességóhajtás című müvet mutatta be, hozzáér­tően, kitűnő felfogásban. Ügy éreztük azonban, hogy kóru­sa — különösképpen a férfikar — kissé meggyengült, s mintha előadásukban minden szép­ségük ellenére sem értek vol­na be ezek a művek. Első­sorban a Székely-keservesre gondolunk. S bár a Kodály— Ady mű igen nehéz feladat elé állítja az együttest, mégis ez emelkedett ki leginkább nagy tetszéssel fogadott mű­sorukból. Talán a legnagyobb sikert aratta — és méltán — a Há- mán Kató Iskola gyermekka­ra Schuszter Gyuláné vezeté­sével. Ha igaz az a megálla­pítás, hogy gyermekeink sze­retik és jól beszélik zenei anyanyelvűnket, akkor ez az énekkar tehetségesen bizonyí­totta ezt. A Katalinka és a Gcrgilyjárás a. est kiemel­kedő pontja volt. Kitűnő énektechüika, jó hangzás jellemzi vendég- együttesünket, a Pccsi Me­csek Kórust, amely Tillai Aurél vezetésével mutatott be három Kcdály-müvet. Kö­zülük a Túrót eszik a cigány volt a legjobb, a Fölszállatt a páva felfogásával nem értet­tünk egyet, a. Kaposváron elő­ször liallolt Mohács-pedig ki dolgozatien még, s ezen a nagyvonalú vezénylés sem se­gített. Az emlékest csúcspontja azonban ezután következett. Zsoldos József mondta el Berzsenyi A magyarokhoz cí­mű ódáját, s a nagy kánon az egyesített kórus előadásá­ban — mint oly sokszor már — most is lenyűgöző volt. Bárdos Lajos vezényelt. Száz és száz szempár szegezödött a mesterre, száz és száz ajak nyílt zengő szóra, Berzsenyi és Kodály szavainak közvetí­tésére. A látvány és a zenei élmény a fölmérhetetlen je­lentőségű Kodály-életmű ér­telmének kiteljesedett bizo­nyítéka volt. Köszönet a rendezőknek az emlékezetes hangversenyért, köszönet a. részvevőknek és a közönségnek is, amely hosszú idő után először töltötte meg zsúfolásig a Latinka Művelő­dési Ház színháztermét, s je­lenlétével, tapsaival hozzájá­rult az est izzó légköréhez, eseményhez méltó hangulatá­hoz. Jávori Béla ZÄRNYAS YALOi Takáts Gyula szerzői estje — Pécsett Takáts Gyula a három pécsi színésszel. Középen Bálint András, több magyar film ismert szereplője. Nem is tudom, hogy mond­jam: vendég volt-e vagy csa­ládtag. A kaposvári költőt véndégsögbe szólította-e a pécsiek meghívása, vagy ha­za az otthoniaké', /vz est maga ad választ kérdésem­re: családtagot üdvözöltek a szomszéd megye székhelyé­nek irodalom iránt érdeklődj lakói. Ezt erősítette meg az is, hogy különösebb reklá­mozás nélkül is annyian jöttek össze a TIT Bartók- klubjában, hogy néhányan az ajtón kívülről hallgatták vé­gig a műsort. Ismert költő Takáts Gyula Pécsen, müveit sokan olvas­sák. Erre hivatkozott Rónay György Baumgarten- és Jó­zsef Attila-díjas költő is, aki Takáts Gyula költészetét méltatta. Rónay György visszaemlé­kezett Takáts Gyula harminc évvel ezelőtt megjelent, ak­kor már második kötetére, melyről Vas István azt mondta: elsőrangú költészet Ez akkor még inkább biza­lom volt de azóta a költő sor után sort írva bebizonyí­totta, hogy érdemes a címre. Művei azt mondják: a költé­szet benn van a világban, csak ki kell tudni bontani be­lőle. A költészet és a valóság aZért, is válik eggyé Takáts Gyula munkásságában. A Balatonboglári pedagógus festők kamarakiállítása Kaposváron Vasárnap délelőtt Tari Já­nos, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg a Latin- ka Sándor Megyei Művelődé­si Házban a balatonboglári pe­dagógus képzőművészeti stú­dió kamarakiállitását. Meg­nyitójában örömmel üdvözöl­te a boglárt stúdióban folyó tevékenységet, és azt a remé­nyét fejezte ki, hogy példájuk a többi járásban is követőkre talál, s a fonyódi járáshoz ha­sonlóan más járásokban is megalakítják a rajzpedagógu­sok képzőművészeti stúdióját. A megnyitó előtt Bagó Ber­talannal, a boglárt képzőmű­vészeti stúdió vezetőijével be­szélgettünk. Elmondta, hogy a stúdiónak kettős feladata van: a rajzpedagógusok pedagógiai továbbképzését szolgálja, en­nek érdekében a foglalkozáso­kon feldolgozzák az iskolai tananyagot, valamint lehető­séget nyújt a pedagógus mű­vészeknek az elmélyült alko­tómunkára is. A kamarakiállitás megnyi­tása után rendezték meg a megye rajzpedagógusainak konferenciáját. A kortárs: képzőművészeti élet egyik leg­nagyobb problémája az alko­tók és a közönség kapcsolata A probléma gyökereit kutatva mindig az iskolában és az iskoláin kívül folyó vizuális képzőművészeti nevelés kérdé­seihez jutunk el. E képzésben kulcsszerepük van a rajzpeda­gógusoknak. A vasárnap meg­rendezett konferencia is azt a célt szolgálta, hogy a tapasz­talatok kicserélésével elősegít sék a vizuális nevelés haté­konyabbá tételét. A jelenlevő rájztapárokn-i’ Bánszkij Pál, a Népművelés' Intézet tudományos munkatár sa számolt be a legújabb kép­zőművészeti szociológiai ku­tatásokról. Az intézet munka­társai Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Budapesten vé­geztek fölméréseket a közön­ség körében a képzőművészeti ízlés, a közönség!gény megál­lapítása végett. A vizsgálat eszközéül egy, a látott való­sághoz erősen tapadó Kurucz D. képet, Németh József egyik dekoratívabb jellegű müvét, Orosz János és Kondor Béla egy-egy elvon több alkotását választották. Hódmezővásárhe­lyen a szavazatok túlnyomó többségét Kurucz D. képe kapta, ugyanakkor a főváros ban egyenlő arányban ószlot- fak meg a vélemények. A közönség a küíimböző képzőművészeti műfajok befo­gadásában is megoszlik. Áz ipari tervezésben és az ipar- művészetben már egyöntetűen elfogadták a legmodernebb stílusokat is, ugyanakkor a fes­tészet vonatkozásában még az információkat tekintve is kö­rülbelül ötven év lemaradás tapasztalható a közönség kö­rében . A szociológiai vizsgálatból olyan következtetéseket lehet levonni, hogy a müveket ha­tékonyabban kell közvetíteni a befogadókhoz, és obben nagy szerep hárul az iskolai rajz- oktatásna, vizuális nevelésre is. A konferencia délután két referátummal folytatódott Először dr. Szirmay Endrém kaposvári rajzpedagógus sZá molt be a prágai nemzetkor rajzpedágógiai konferencia t- pasztalatairól, majd Bagó Be- falán ismertette a bogiári ké zőmüvéseeti stúdió munkájú Rideg Gábr szép nem önmagáért szép ezekben a versekben, hanem — mert a' valóság titka — a hasznossággal párosulva na- gyonis emberi lényegi-öl vall. Rónay György előadása után a Pécsi Nemzeti Szín­ház három művésze: Ro- nyecz Mária, Györy Emil és Bálint András egy kereszt­metszetet mutattak be Ta­káts Gyula költészetéből. Főikészülten és a versek ad­ta gondolatok értő tolmácsai­ként álltak ki a közönség elé. Ugyancsak elismeréssel szólhatok a Radnóti Miklós Szakközépiskola leánykaráról. Vállalták, hogy bemutatják Várnai Ferenc — Takáts Gyula A hasznos szépről cí­mű művét Ök és a pécsi vonósnégyes méltóképpen já­rultak hozzá az est sikeré­hez. A szerzői est záróakkordja­ként Takáts Gyula felolva­sott legújabb versei közül néhányat. A bevezetőben említettek miatt hagytam a sorok vé­gére a rendezőkét: a Ma­gyar Írók Szövetsége dél-du­nántúli szervezetét, a Jelen­kor sierkesztőségét és a TIT irodalmi szakosztályát, akik aly szép estet szereztek vasárnap a kaposvári köl­tőnek — no és a pécsi kő zönsígnek. H. B. ?araszt fiatal ok fóruma Nagyatádon Tudósítónktól.) íz MSZMP IX. kongresszusának n?zőgazdasági határozatairól, va- ímint a fontosabb miniszteri ren­dietekről tárgyaltak csütörtököt a nagyatádi járás mezőgazdasáv nemeiben dolgozó parasztdala­ik, KIS2-aktivisták. A fórum részvevői felszólalásaik *an ezenkívül még a mezőgazda- tágban dolgozó fiatalok szociális művelődési és szórakozási, vala­mint továbbtanulási lehetőségei­vel is foglalkoztak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Somos Ferenc, a KIS. kb mezőgazdasági osztályánál munkatársa, s a gazdaságjrányí tás új rendszeréből adódó mező gazdasági feladatokról beszélt í parasztfiatáloknak. A csütörtöki tanácskozáson a fórum megválasztotta a paraszt.fia­talok januári országos parlament­jének járási küldöttjét! Horváti Istvánt,, a háromfai r.'7j Barázd Tsz KISZ-titkárát. bízták meg ez­zel a kitüntető feladattal. Korái kagylókkal Nem a hatalmas kagylók együttes elfogyasztására gyűl­tek össze Neuendettelsauban a képünkön látható fiatalok, ha­nem azért, hogy muzsikáljanak. A 15 csendes-óceáni kagyló a neuendettelsaui «-Kagyló Kórus-« nevű német? nem mindennapos zenekarának a hangszereit al­kotja. Üzeneteik közlésére haszalták fel egykor ezeket a hatalmas kagylókat a pápuák IJj-Guiileában. Egy muzikális misszionárius közel hetven év­vel ezelőtt pár darabot magá­val hozott belőlük Neuenrlct- telsauba. A fúvók nem tud­nak hangjegyek után játsza­ni. Mivel minden kagylónak csak egyféle hangia van, a sor­rendet s-ámokkal adiák me?. A kagvlókon mindezek ellené­re nemcsak német és pánua’ népdalokat játszanak, hanem tégy szó lapos korálokat is. WiSoteoK Glasgow legforgalma­sabb helyein egy nap ha­talmas plakátok jelentek meg és hirdették: «Ae al­kohol a mi legnagyobb ellenségünk.« Másnap reggel a járókelők a leg­több plakáton öles betűk­kel olvashatták a bibliá­ból vett idézetet: -Sze­resd ellenségeidet is.« Reklám Egy vállalkozó szelle­mű koppenhágai vendég­lős úgy csalogatta a ven­dégeket, hogy a cégtáb­lára kiírta: — Itt szeretettel főz­nek. Két óra múlva az át- cllenben székelő verseny­társ is hirdetményt akasz­tott ki és így kontrázott; — Itt pedig vajjal. Kutyaharapást szőrével Paul Müller hatvanki- lenc éves nyugat-berlini lakos 12. börtönbünteté­sét tölti házasságszédel­gés miatt. Fogságának unalmát azzal űzte el, hogy házassági hirde­téseket tétetett fel ügy­védjével. Noha egyálta­lán nem titkolta, hogy börtönben van, mégis 36 újabb menyasszony jelöl­tet sikerült meghódítania, akik édességgel és ínyencfalatokkal árasz­tották el. Kissé sziszifuszi eről­ködésnek tűnik a házas­ságszédelgők elleni had­járat. Nemde? — Rémes ez az örö­kös hajsza! Film, televí­zió, rádió, színház, eszt- rádműsor. Sokszor éjjel két óra, mire ágyba ke- rüLök. Már alig bírom idegekkel. — ön színész? — Dehogy. Néző va­gyok! Szolidaritás Egy népszerű magyar- országi táncda.lénekes nemrég több napig távol volt hazulról. Féltékeny, de ugyanakkor aggódó felesége férje négy vidé­ki barátjának címére táv­iratot adott fel: -Férjem napok óta nem jelentke­zik. Stop. Azonnal érte­sítést kérek, ott van-:? Stop«. Még aznap befu­tott mind a négy válasz­távirat. A táviratok szö­vege szóról szóra meg­egyezett: »Semmi aggó­dás! Stop. Férje itt van nálam! Stop.« Micsoda szolidaritás! • * m A Becs melletti Badenban a múlt héten, 92 éves korában halt meg »a világ legerősebb embere«. A berlini születésű Lionel Strougfort, aki élete zö­mét Amerikában élte le, nem­csak a cirkuszigazgatók, ha­nem az orvosok szerint is rendkívüli fizikai képességek­kel rendelkezett: elbírt egy autót, Spanyolországban a via­dalon puszta kézzel győzött le egy bikát, 25 kilogrammos súlyzókkal a kezében szaltó- zott és öt csomag kártyát té­pett el egy mozdulattal. SwnagyiMép/sp Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTII LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinba s. u, 2. Telefon; U-U6. Felelős kiadó: Szabó Gíbor. Bekül’ött kéziratot nem örzünk pieg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítóknéi. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25087. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében., Kaposvár, Latinka Sándor utca •.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom