Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-06 / 289. szám

M S2 M P M EGYE I BIZÖTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér XXIV. évfolyam, 289. szám 1967. december 6., szerda Borsod megyei vezető pártmunkások Somogybái Bőd vár Ferencnek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Pártbizottság első tit­kárának vezetésével vezető pártmunkások egy csoportja megyénkben tapasztalatcserén vesz részt Vendégeink a so­mogyi vezetőknek néhány hó­nappal ezelőtt Borsodban tett látogatását viszonozzák. Csak­úgy, mint a somogyiak náluk, itt ők is a mezőgazdaság hely­zetével ismerkednek. Tagnap délelőtt a megyei pártbizottság vezetői Kapos­váron fogadták őket Tájékoz­tatást adtak részükre Somogy megye térmelőszövetkezeteinek eddigi eredményeiről, jelenleg' helyzetéről és további tervei­ről. A látogatók érdeklődése Borsod mezőgazdasági, ter­mészeti adottságainak alapján főként az állattenyésztésre és a dombvidéke gazdálkodásra terjed ki. Ennek megfelelően tegnap délután, a Kaposvölgye két községébe, Gödébe és So- mogyszilba látogattak el. Ma a tatai járás sajátos körülmé­nyeivel, a vízrendezés és a ta­lajvédelem alkalmazott mód­szereivel ismerkednek. Kétna­pos somogyi tapasztalatszerző programjukban végezetül az andocsi Kossuth Tsz gazdasá­gának meglátogatása szerepel. Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága A mezőgazdasági termékek értékesítésének és felvásár­lásának helyzetéről tanács­kozott Bencsik István elnök­letével kedden a Parlament­ben az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága. A képvi­selők egy korábban kiküldött albizottság jelentése, valamint dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, továbbá Panák Lász­ló SZÖVOSZ-elnökhelyettes kiegészítő referátuma alap­ján vitatták meg a lakosság élelmiszerellátásának legkü­lönbözőbb fontos kérdéseit. (MTI) Podgornij és a finn vezetők találkozója Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedd reggel felkereste a finn kor­mány fogadási palotáját, ahol külföldi államférfiak kö­szöntötték Vrho Kékkőnéli államfőt Finnország függet­lenné válásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Fod- gornij rövid üdvözlő beszé­det tartott, majd ajándékul átnyújtotta Kekkonennek Ju- rij Csernov szovjet szobrász- művész »Halász« című alko­tását Az ünnepségen részt vet­tek Podgornij kíséretének tagjai, továbbá Paasio finn miniszterelnök és a finn kor­mány más képviselői. Az ünnepségen Nyikolaj Podgornij felolvasta annak a táviratnak a szövegét, ame­lyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége inté­zett Kekkonen elnökhöz. Urho Kekkonen válaszában szívélyes köszönetét mondott az üdvözlő szavakért és a finn néphez címzett jókíván­ságokért Alekszéj Koszigin szovjet kormányfő Rafael Paasio finn miniszterelnöknek . kül­dött üdvözlő táviratot az ün­nep alkalmából. t» ; INTfer; ) Országos mozgalom az USA-ban a vietnami háború ellen Fiatal békeharcosok visszaadják katonai behívójukat Hétfőn az Egyesäjt Álla­mokban országos mozgalom indult a vietnami háború ki­szélesítése ellen. Az egyhetes mozgalom kezdeményezői tün­tetéseket, nagygyűléseket szer­veznek, és felszólítják az ame­rikai fiatalokat, hogy ne ve­gyék át a behívóparancsokat. Hétfőn, a tiltakozó hét első napján a New York-i Szent János-te mplomban több száz fiatal békeharcos gyűlt össze. A gyűlésen 83 fiatal a lel­késznek átadta katonai behí­vóját A lelkész a behívókat visszajuttatja a katonai ható­ságoknak. A déli órákban New York toborzó központja előtt tün­tetés zajlott le. A részvevők a vietnami vérontás beszünte­tését követelték. A tüntetők ellen több száz rendőrt vetet­tek be. Háborúellenes tüntetések voltak hétfőn Manchesterben is. A rendőrség 25 tüntetőt őrizetbe vett Különösein heves tüntetések robbantak ki a New York ál­lambeli Rochesterben. Az itt tartózkodó Hubert Humphrey amerikai alelmök rezidenciája előtt több ezres tömeg gyűlt össze a vietnami háború be­szüntetését és a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok kivonását követélve. Paul Martin kanadai kül­ügyminiszter hétfőn Ottawá­ban mondott beszédében ismét állást foglalt a VDK ellen in­tézett amerikai bombatámadá­sok beszüntetése mellett. Magyar - román árucsereforgalmi jegyzőkönyvi megállapodást írlak alá 1968-ban kétezerrel több lakás Az építőipar készül az új gazdasági mechanizmusra Rudanesti Műszáléi Égve- sokból az idén várhatónál két- séa esetén a tervezési mó A Budapesti Műszaki Egye­tem dísztermében kedden két­napos ankét kezdődött, ame­lyen több száz építési és be­ruházási szakember részletes vitában elemzi, hogy előrelát­hatóan hogyan hatnak majd az építőipar munkájára az új gazdaságirányítás módszerei. Az ankét vitaindító előadá­sát dr. Tiszai István, az Or­szágos Tervhivatal főosztály- vezetője tartotta az új beru­házási rendszer és az építő­ipar kapcsolatairól. Hangsú­lyozta, hogy amíg az építő-, és építőanyag-ipar gyorsított fejlesztésével nem érhető cl az építési kínálat jelentős nö­velése, addig az állam a meg­felelő árrendszerrel, valamim a jövedelemelvonási és hitel- politikai módszerekkel bizto sít ja az építési igény és az építőipari ,kapacitás összhang­ját. A korlátozottan képződő fizetőképes beruházási keres­let a jövő évben már a be­ruházókat és a kivitelezőket is a folyamatban levő mun­kák gyorsabb befejezésésre ösztönzi. Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszter-he­lyettes előadásában ismertette hogy az építőipar a harmadíi; ötéves terv első két évi elő­irányzatán felül szükségesnek tartott többlettermelést meg­valósította, s ezzel csökkentet­te a feszültséget a fizetőképes beruházási kereslet és az épí­tőipari kapacitás között. Az építőipari vállalatok a nép­gazdaság fejlesztésében külö­nösen fontos beruházásokon — a múlt évihez viszonyítva — mintegy 25 százalékkal növel­ték termelésüket. Az építőipar jövő évi. ter­vét most már a gazdasági sza­bályozó eszközök rendszerére alapozták. Ezek az ösztönzők az építőipari termelés szerke­zetének további kedvező mó­dosítására, a lakásépítés le­hetőségeinek bővítésére, a rugalmasabb gazdálkodásra, r vállalatfejlesztésre és az épí tés iparosításának fokozásán mozgósítanak. Ennek alapjár a jövő évi terv a szociálist,' építőipar mintegy 7 százaléko fejlődését irányozta elő. Laká­sokból az idén várhatónál két­ezerrel több, tehál 61 400 új otthon építésének befejezését tervezik jövőre. Az új Irányítási rendszer­ben különösen fontos, hogy a vállalatok elkészítsék saját tervüket a termelés ésszerű programozására, a kooperáció­ra, a műszaki fejlesztésre ét a gazdaságosság növelésére. Ez a terv nem kerül felsőbb jóvá­hagyásra. A minisztérium, il­letve a felügyeleti hatóságok megfelelő információk és szük­ség esetén a tervezési módsze­rek, átadásával segítik a vál­lalati tervek kialakítását. Ren dezni kell a vállalaton belüli egységek, részlegek és a vál lalati központ kapcsolatait, a hatásköröket és a döntési jo­gokat. A részlegek, üzemek hatáskörének bővítése azon­ban nem szolgálhat majd mentségül az általános válla­lati kötelezettség elmulasztá­sára. Az előadásokat széles körű vita követte. (MTI) Bukarestben kedden aláír­ták az 1968. évi magyar— román árucsereforgalmi és fi­zetési jegyzőkönyvi megálla- padást. Ennek értelmében Ma­gyarország — egyebek között — szerszámgépeket, távbeszé­lő központokat, különféle mű­szereket és röntgen-készüléke­ket, elektroncsöveket henge­relt acélt és alumínium hen­gereltárut, tűzálló téglát, gyógyszereket, különböző kábeleket, pamutszövétet és fogyasztási árucikkeket szál­lít Romániának. A Magyarországra irányuló román áruszállítások közöt szerszámgépek, kőolajipari gé­pek és berendezések, mezőgaz­dasági és építőipari gépek, vasúti teherkocsik, fűrészáru ás egyéb faféleségek, vegyipa­ri cikkek, építőipari anyagok és más áruk szerepelnek. A jegyzőkönyvi megállapo­dásit, amely a kölcsönös áru­szállítások növekedését irá­nyozza elő a folyó évihez vi­szonyítva, magyar részről Tordai Jenó külkereskedelmi miniszterhelyettes, román részről pedig Dumitru üsturoi külkereskedelem! miniszterhe­lyettes írta alá. Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes a jegy­zőkönyv aláírása után adott nyilatkozatában egyebek kö­zött kiemelte, hogy a megálla- padás a két szomszédos szo­cialista ország árucsereforgal- lom további növekedéséhe* vezet. Ghcorhe Ciaoara román kül­kereskedelmi miniszter ki­emelte azt a szívélyes és ba­ráti légkört, amelyben a tár­gyalások folytak. (MTI) Deszlilliilís útján kapormagol íjat állítanak elő a Darány- pusztai Ailnmi Gazdaság illóelaj-lepárló üzemében a zsák­ba öntött kap-rmagból. A kapormagolajat az élelmi­szeripar használja feL COUVE DE MURVILLE: A közel-keleti problémákat politikai úton kell megoldani Couve de Murvilla francia külügyminiszter a France Soirnak adott interjúban kí­vánatosnak mondotta, hogy Nagy-Britannia teljes mér­tékben része légyen az európai kontinensnek. Kívá­natos ez magának a konti­nensnek is — fűzte hozzá —, mert Nagy-Britannia szükségszerűen európai és az is lesz. A miniszter annak hangsú­lyozása mellett, hogy nem akar belemenni a font de­valválásának megítélésébe, kijelentette: ha e devalváció hozzájárul Nagy-Britannia gazdasági életének egészsé­gesebbé tételéhez — mint ahogyan ezt reméli —, ak­kor^ az véleménye szerint egv lépés közeledést jelent Euró­pa felé. Az európai politikáról szól­va a miniszter rámutatott: -Továbbra is úgy véljük, hogy a hatok közötti politikai együttműködés szükséges.' El­kerülhetetlennek látjuk, hogy az európai építés, amely a gazdasági téren indult meg, politikai téren folytatódjék«. Couve de Murville a fran­cia politikát a következő­képp határoztg meg: »Politi­kánk abból indul ki, hogy Európa megosztottsága rossz dolog, és erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzék. Amikor Nyugat-, Közép- és Kelet-Európáról beszélünk, ezzel kifejezésre juttatjuk, hogy e megosztottság abnor­mális. Ha azonban a konti­nensen belül új kapcsolatok létesülnének, ezzel lehetővé válnék az európai problémák — s mint hozzátette, minde­nekelőtt a német “kérdés — rendezése. A »Nyugat meg­szervezése« Couve de Mur­ville szavai szerint »bizo­nyos egyensúlyt« teremthetne a Szovjetunióval. Beszélt Couve de Murvil­le az Egyesült Államokról is, amely — mint rámutatott — érdekelt mindabban, ami Európában történik. Példa­ként felhozta az Egyesült Ál­lamok részvételét a két vi­lágháborúban. De — fűzte hozzá — akármelyik állam­ról beszélünk, az egyensúly problémája nem európai, ha­nem világszinten vetődik fel. A francia külügyminiszter kijelentette, hogy a »semle­gesség« meghatározása he­lyett szívesebben használja a »tárgyilagos és kiegyensúlyo­zott« jelszót Franciaország­nak a közel-keleti konflik­tusban elfoglalt álláspontjá­val kapcsolatban. Továbbra is az a véleményünk — hang­súlyozta —, hogy a problé­mákat politikai úton, a nagy­hatalmak. segítségével kell megoldani., Ami Vietnam és a Közel­Kelet kapcsolatait illeti, ezt Couve de Murville így fej­tette ki: »Ez más szóval azt jelenti, hogy azok az orszá­gok, amelyek beavatkoznak a világ egyik vagy másik ré­szében, politikájukat azzal összefüggésben határozzák meg, hogy mi történik Dél- kelet-Ázsiában«. Négyszáz földlökés Debarban csütörtök óla Belgrád., Kocsis Tamás, az MTI tudósítója írja: Debart a csütörtöki katasztrófa óta átlag 20 percen­ként rázza meg egy-egy újabb földlökés. Eddig mintegy 400 földrengést észleltek, s közülük mintegy 80 olyan erős volt, hogy azt nemcsak a műszerek jelezték. Valamennyi földlö- ,kés góca Debartol északra 20 kilométernyire volt, Albánia területén. Már tízre emelkedett a debari katasztrófa halálos ál­dozatainak száma. Két gyerek az éjjel megfagyott. A hő­mérséklet hajnalban a fagypont alá süllyedt, és hótalca- kóra virradt a romváros. A Debar környéki falvakban sokkal súlyosabb a hely­zet, mint eredetileg gondolták. Ezekben a helységekben alig maradt lakható ház. Fokozta a nyugtalanságot, hogy köz­ben újabb területre terjedt ki a földrengés. Hét fokos he­vességű földlökés rázta meg Krusevot, 75 kilométerre Szkopjétól dél-nyugatra. Ez a földlökés emberáldozatot nem követelt, sok ház falai azonban megrepedtek. Jugoszláviába egyre nagyobb mennyiségben érkezik a külföldi segítség a földrengés-sorozat áldozatai igen súlyo* helyzetének enyhítésére. A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A visszájára fordult segítőkészség (3. o.) Robinsonok viharban (5. O) A műszaki felülvizsgálat első napjairól (6. o.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom