Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-22 / 303. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1967. december 22. A költségvetési törvényjavaslat as orssággyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) nyugszanak bele abba, ha egyre azt mondogatják nekik, hogy »ez ezért az amazért államérdek-«. Nem fogadják el az olyasfajta érvelést, hogy »mindent eldöntött már az állam, te pedig, munkás és paraszt, csak üsd a vasat, vagy szántsd a földet, a töb­bit meg bízd az államra«. És igazuk van, ha nem fogadják el. A központi szerveknek el kellett jutniuk a felismerésig, hogy a munkás és a pararszt több helyi intézkedést akar és helyi felelőst is, olyat, akit helyileg ellenőrizhet. Ez a munkás-törekvé' haladó, s el­veinkből eredően támogatnunk kell. Ezért is szorgalmazzuk a tanácsok és vállalatok na­gyobb, fokozódó önállóságát. Számólunk azzal, hogy a tár­sadalmi érdek és az egyéni érdek mellett markánsan je­lentkezik majd a kollektív közösségi érdek, amely a gaz­dasági életben mint vállalati, vagy szövetkezeti érdek fog megnyilvánulni: Nincs okunk félni ettől, mert ez is közös­ségi összefogásra buzdítja a dolgozókat, és nem a minden­áron való egyéni érvényesü­lést állítja előtérbe. Az ön­tudatos munkás bizonyára to­vábbra is törekszik majd az egyéni érvényesülésre, de annyira és úgy, ahogy a szo­cialista élet szabályai megen­gedik, erkölcsileg jóváhagy­ják. Most a közösségi célok nagy része közelebb kerül a munkáshoz, a paraszthoz, s ez növeli a közösségi felelős­ségtudatot. Az új gazdasági mechaniz­mus új feladatok elé állítja az értelmiséget, növeli az ér­telmiséggel szembeni társa­dalmi követelményeket, ugyanakkor kilátásba helyezi a nagyobb erkölcsi- és — amennyiben lehet — anyagi elismerést Azt tapasztaljuk, hogy az értelmiség körében döntően tért hódítottak a gaz­dasági reform eszméi, külö­nösen a műszaki, gazdasági és tudományos területen. Viszont az úgynevezett humán értel­miség soraiban sokan nem tátják még világosan a tevé­kenységükkel szemben tá­masztott társadalmi igénye­ket jövőbeni helyzetüket. Részben ugyan természetes, hiszen ezek a rétegek a gaz­dasági élettel csak közvetve érintkeznek, de nem elkerül­hetetlen ez a szituáció. Na­gyon fontos, hogy az újért, a társadalmi haladásért vívott harcunk ebben az értékes ré­tegben is jobb megértésre, nagyobb támaszra találjon. Pártank kulturális politikája nem változik A kulturális tevékenység jövőjével kapcsolatban — kü­lönös tekintettel az új gazda­sági mechanizmusra — he­lyenként még mindig talál­kozhatunk aggodalommal. Hallani olyanfajta aggodal­makról, hogv vajon a kultúra nem kommercializálódik-e az új gazdasági feltételek köze­pette? Erre azt tudom monda­ni, hogy a jövedelmezőség elve a kulturális életben kor­látozva és sajátosan érvénye­sül, azaz biztosítható, hogy ne keresztezze a jövedelmezőség követelménye a kulturális '-mudést. Pártunk kulturális politikája nem változik, a kulturális tevékenységet érin­tő új gazdasági szabályok célja, hogy az eddigi kultúr­politikát az eddigi anyagi esz­közökkel, az eddiginél hatá­sosabban érvényesítse. Az ál­lam ezt azzal segíti, hogy szo­lid mecénása marad a mű­vészi értékű, de anyagi tá­mogatásra szoruló művésze­teknek és a tömegkultúra fej­lesztésének is. De persze a tömegek valóságos kulturális igényét is ki kell elégíteni, s ebben a szocialista állam nem helyezkedhet arisztokra­tikus álláspontra. Nem kell tehát féltenünk a kultúrát a tömegek gazdaságosan is ki­elégíthető igényétől. Ugyan­akkor mindig kellő támoga­tást kell adnunk annak, amit úgy nevezhetünk, hogy a tö­megek által még fel nem is­mert, vagy el nem ismert mű­vészi érték — végeredmény­ben tehát azt az elvet követ­jük, hogy az állami kulturális kiadások elosztásakor a fő iránytű mindig a kultúrpoli­tika általános célja legyen. Mindent összevetve, biza­kodva tekinthetünk a jövő esztendő elé. Ha társadal­maink politikai erejét a ter­vek és a programok mögé tudjuk állítani, akkor nemze­tünk új lehetőségeket teremt saját szocialista jövőjének formálásában. A párt nevében az 1968. évre szóló költségvetési ja­vaslatot elfogadom. Nyers Rezső beszéde utár Nemes István, Pest megyei, dr. Schnitzler József Hajdú-Bihar megyei, Győri Imre Csongrád megyei és Darvas József író, Békés megyei képviselő szó­lalt fel. Ezután szünet következett, majd Beresztóczy Miklós el­nökletével folytatódott a ta­nácskozás. Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára emelkedett szólásra.- GÁSPÁR SÁNDOR: A szakszervezetek egyetértenek a gazdasági reformmal — Tisztelt országgyűlés! A magyar szakszervezetek a kormány által beterjesztett költségvetési tervezetet jónak tartják, azzal egyetértenek. A költségvetés megfelelően szol­gálja 1968-as céljaink megva­lósítását Jövő évi céljaink nem térnek el a korábbiaktól, mégis különös gondot kell for­dítanunk 1968-as tervünk tel­jesítésére. Miért? Mint ismeretes, 1968- ban további lépéseket kell tenni az ésszerűbb beruházás sok megvalósítására, a terme­lékenység emelésére, a műsza­ki fejlesztésre, az üzemek ex­portképességének fokozására, a belső piac igényeinek jobb kielégítésére. Az új gazdaságirányítási rendszer elősegíti szocialista társadalmi rendünk gazdasá­gi és politikai erejének gyor­sabb növekedését, céljaink gyorsabb elérését. A reform nem egy beteg népgazdaság gyógyítása — ahogyan ezt a kapitalista országokban han­goztatják —, hanem jól át­gondolt intézkedések összessé­ge. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése nem kísérlet, hanem a marxizmus —leninizmus alkotó és bátor alkalmazása hazánk mai társa - dálmi, gazdasági viszonyainak megfelelően. Áz elmúlt tíz év során tár­sadalmi, politikai és gazdasá­gi életünk fejlesztésében már alkalmaztunk új elemeket, de a marxizmus—leniáfzmus alapelveitől sohasem tértünk el. Most gazdasági életünket igazítjuk a szocializmus teljes felépítésének szükségleteihez. A marxizmus alapvető taní­tását nem helyettesítjük és nem is fogjuk helyettesíteni »divatossal«. Tovább szilárdul a proletárdiktatúra, erősödik a párt, a munkásosztály veze­tő szerepe. Magasabb szinten érvényesül a tervgazdálkodás. A nemzetközi ' munkásmozga­lom egységére törekszünk, óv­juk és ápoljuk testvéri kap­csolatainkat a Szovjetunióval. Tisztelt országgyűlés! Kiknek az érdekét szolgálj" az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése? A szocialista rendszer érdekében való, a dolgozók érdekeit szolgálja, mert gyorsabban nő a nemzeti jövedelem, társadalmi mére­tekben nagyobb lesz az eloszt­ható alap, az életszínvonal emelésére szánt összeg. Mind­ez lehetővé teszi a reálbérek további emelését, a munkaidő csökkentését, a munkafeltéte­lek javítását A reform ezzel is erőisebbé teszi a munkásha­talmat, elősegíti a munkásosz­tály politikájának még ered­Gáspár Sándor ezután hang­súlyozta: — Amit eddig elértünk, azt népünknek semmilyen más rendszer nem biztosította. Most további, gyorsabb üte­mű fejlesztésről van szó. Ar­ról, hogy a nagyobb eredmé­nyek nyomán az eddiginél magasabb életszínvonalat biz­tosítottunk egész népünknek. Tisztelt országgyűlés! A szakszervezetek egyetértenek a reformmal. Köztudott, hogy a szakszervezeti mozgalom a sokoldalú és gondos előkészítő munkának nem szemlélője, hanem tevékeny részvevője volt. Szervezetten és intézmé­nyesen felkészültünk, hogy a szakszervezetek teljes erejük­kel támogassák, segítsék a re­form végrehajtását. Meggyőződéssel állítjuk, hogy az új gazdaságirányítási rendszer jó és kedvező ered­ményeket hoz. Mivel újról van szó. lehetséges, hogy az első tavaszi napsütéssel nem­csak az eredményeket fogjuk látni, hanem azt is, hogy eset­leg itt-ott akadnak »szeplők« is. De mi ezekkel együtt is magunkénak valljuk, helyes­nek és szükségesnek tartjuk az új mechanizmust. Az átme­neti nehézségek, zökkenői' megszüntetéséért pedig együt­tesen fellépünk, cselekszünk. A dolgozó embert az úi gaz­daságirányítási rendszerből a ményesebb megvalósítását, s így a nép érdekét szolgálja Kedvez a reform a becsüle­tesen és jól dolgozóknak, meri munkájuk alapján fokozottan ők élvezik az eredményeket és nem azok, akik eddig is csak kibiclcént »szurkoltak« a szo­cializmus építéséért, de érte semmit, vagy alig valamit tet­tek. Kedvez a reform a dol­gozóknak, mint fogyasztóknak is, mert elősegíti, hogy olyan termékek készüljenek és olyan minőségben, amelyeket a ve­vők szívesen vásárolnak. legközvetlenebbül a reform­nak az életszínvonalra gyako­rolt hatása érinti. A munkás­ember számára ez nagyon ko­moly kérdés, mert hazánkban a jelentős fejlődés ellenére egyes rétegek életszínvonala még alacsony. Ennek mi tudatában vagyunk és ennek a helyzetnek fokozatos meg­változtatását is szolgálja a re­form. Az életszínvonal 1968-ban is tervszerűen tovább emelkedik. Az életszínvonal összetevői kö­zül különösen a foglalkozta­tottság, a bérek és az árak alakulása érdekli a dolgozó­kat. v A teljes foglalkoztatottságot változatlanul biztosítani tud­juk. De valószínűnek látszik, hogy a munkahelyeket ille­tően kevesebb lesz a választá­si lehetőség. Nyugaton zajt csapnak akörül, hogy néhány ezer fiatal szakmunkásunk az NDK-ban vállalt munkát. Eb­ből olyan következtetést von­nak le, hogy munkaerő-elhe­lyezési gondjaink várinak. Nem az első eset, hogy téved­nek. Képviselőtársaim tudják, hogy a fiataloknak és a ma­gyar népgazdaságnak is hasz­nára lesz, ha egy-két évet az NDK-ban töltenek ifjúmunká­saink. A régi munkásnemze (Folytatás a i. oldalon) Az életszínvonal 1968-ban is tervszerűen tovább emelkedik B-52-eseket lőttek le a VDK fölött A thaiföldi »önkéntesek« véres tűzkeresztsége A TASZSZ jelentése sze­rint a vietnami néphadse­reg elhárítása szerdán Vinh Linh tartományban, a de- militarizált övezettől észak­ra, lelőtt két E—52-es ame­rikai nehézbombázót. A VDK ellen támadó B— 52-esekre az észak-vietnami légi háború során első ízben föld-levegő rakétákkal tü­zelt a VDK légvédelme. A csütörtöki bejelentés ezek szerint arról tanúskodik, hogy a VDK légeíRárítása most már a demilitarizált övezettől közvetlen északra is rendelkezik föld-levegő rakétaállomásokkal. A hírügynökségi jelentések a dél-vietnami szabadsághar­cosok megélénkülő harci te­vékenységéről számolnak be. Szerdán este a partizánok ágyútűzzel előkészített táma­dást intéztek Saigontól mind - össze 24 kilométerre délke­letre a thaiföldi »önkénte­sek« támaszpontja ellen. A thaiföldi csapatoknak ez volt az első komolyabb katcnai beavatkozásuk szeptember óta, amikor Dél-Vietnamba ér­keztek. A több éráig tartó ütkö­zet a csütörtök hajnali órákba nyúlt. Az amerikai közlés nem tesz említést a thaiföldi vesztesé­gekről. A saigoni amerikai parancs­nokság jelentése szerint a DNFF harcoló alakula­tai ezenkívül öt különbö­ző helyen intéztek táma­dást az amerikai, illetve a saigctni csapatok tá­maszpontjai ellen. Az amerikaiak vesztesége öt halott és 53 sebesült. Ugyan­akkor mindössze egy elesett szabadságharcosról tudnak. Az amerikai kalózgépek tá­madásai elsősorban a VDK déli, illetve tengerparti részei ellen irányultak. Incidens a Jordán folyónál Csütörtökre virradóan inci­dens zajlott le a Jordán folyó­nál arabok és egy izraeli jár­őr között. Az izraeliek össze­csaptak egy négy főből álló arab csoporttal, amelyről az izraeli parancsnokság azt ál­lítja, hogy Jordániából beszi­várgott diverzánsokból állt. Tűzharc alakult ki, amelybe a jordánáai határőrség is be­avatkozott. Egy izraeli katona meghalt, egy másik pedig meg­sebesült. Mint az AP amerikai hír- ügynökség megállapítja, ez volt az első komoly incidens a Jordán folyó partján azóta, hogy egy hónappal ezelőtt re­pülőgépek és tankok bevetésé­vel valóságos csata alakult ki az izraeliek és jordániaiak kö­zött (MTI) 60 volt képviselőt tartóztattak le Görögországban A görög közrendvédelmi mi­nisztérium csütörtökön kiadott nyilatkozatában elismerte, hogy a király múlt heti siker­telen puccskísérlete idején 60 volt parlamenti képviselőt tar­tóztattak le. A volt parlamen­ti képviselők ellen az volt a vád, hogy összeesküvést szőt­tek a »nemzeti kormány« el­len. A minisztérium szerint rövid vizsgálat után 52-őt sza­badon bocsátottak közülük, és csak 8 ügyében folytatják még mindig a vizsgálatot. Mint az AP megjegyzi, jól tájékozott források szerint emellett legalább húszra te­hető azoknak a nyugállomány­ba helyezett magas rangú ka­tonatiszteknek a száma, akiket a király államcsíny-kísérleté­vel kapcsolatban letartóztat­tak. (MTI) Az amerikai vezérkar ko­molyan tanulmányozza az »üldözés jogának« érvényesí­tését Kambodzsa és Laosz te­rületén. Az AFF tudósítója illetékes körökből szerzett ér­tesülésre hivatkozva azt írja, hogy jelenleg több terv is ta­nulmányozás alatt áll. Közü­lük az egyiknek lényege az, hogy dél-vietnami egységek­nek engedélyeznék a korlá­tozott mértékű behatolásokat kambodzsai területre és na­gyobb méretű összecsapás ese­tén a készenlétben álló ame­rikai egységek is beavatkoz­nának a légierő támogatásá­val. Az AFP értesülései szerint az amerikai vezérkar és a saigoni katonai vezetők sürgetik a Kambodzsa el­leni hadműveleteket, de a washingtoni kormány egyes politikai tanácsadói magánbeszélgetésekben állí­tólag óvatosságra intenek. A terv — írja az AFP — egye­lőre még csak a megvitatás stádiumában van, s Washing­tonban hangoztatják, hogy a kormánynak nincs szándéká­ban hatályon kívül helyezni a semleges területekre vonat­kozó tilalmat. (MTI) Johnson megbeszélései Canberrában Hűségnyilatkozatok a „szövetséges” vezetőktől Johnson elnök, aki szerdán érkezett Canberrába, csütör­tökön több megbeszélést foly­tatott azokkal a »szövetséges« vezetőkkel, akik Holt temeté­sére utaztak Ausztráliába. Johnson Keith Holyoake új- zélandi miniszterelnökkel kezdte meg tárgyalásait A miniszterelnök a megbeszélés után újságírókkal közölte, Johnson nem kérte, hogy hogy újabb új-zélandi csapa­tokat küldjenek Dél-Vietnam- ba. Az amerikai elnök ezután másfél órás megbeszélést foly­tatott McEwen ausztráliai ügy­vezető miniszterelnökkel, il­letve később az ausztrál kabi­net tagjaival. A megbeszélés­ről közös közleményt adtak ki, Lehetséges, hogy VI. Pál A Fehér Ház továbbra is hallgat Johftson utazásának esetleges újabb állomásairól. A Dél-Vietnamba tervezett lá­togatáson kívül a kiszivárgott hírek szerint az amerikai el­nök, útban hazafelé, Rómában alálkozik VI. Pál pápával. Az UPI vatikáni forrásokra hi­vatkozó jelentésében ismerteti vatikáni körök véleményét, miszerint a pápa »kétségtele­Hazautazott a szovjet Csütörtökön hazautazott New Yorkból a Szovjetunió küldöttsége, amely Kuznye- covnak, a külügyminiszter el­ső helyettesének vezetésével részt vett az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszakán. A Kennedy-repülőtéren Kuznyecov az alábbi nyilatko­zatot tette: — Anélkül, hogy az ülésszak eredményeit eltúlozná, a szov­jet küldöttség megelégedését nyilvánítja azokkal a határoza­tokkal kapcsolatban, amelye­ket az általa fölvetett fontos kérdések alapján hoztak. El­sősorban arra a határozatra gondolok, amely a nukleáris fegyverek használatáról való lemondást tartalmazó egyez­mény megkötését ajánlja, to­vábbá arra a határozatra, amely az agresszió fogalmá­nak meghatározására és az amely szerint McEwen bizto­sította Johnsont, hogy Auszt­rália hivatalos politikája a vietnami kérdést illetően vál­tozatlan marad. A közlemény­bő kitűnik, hogy Johnson át­fogó tájékoztatót adott a je­lenlegi vietnami helyzet kato­nai, politikai és gazdasági vo­natkozásairól. Hasonló »hűségnyilatkoza­tot« kapott Johnson Pák Csöng Hi dél-koreai elnöktől is. Johnson találkozik a thai­földi miniszterelnökkel, a dél- vietnami és a fülőp-szigeti el­nökkel, és pénteken hajnalban utazik Melbourne-be, hogy részt vegyen a Holt miniszter- elnök emlékére rendezendő 1 gyászszertartáson. Johnson találkozik pápával nül pozitív választ ad arra a javaslatra, hogy találkozzék Johnsonnal, és megvitassa ve­le többek között a vietnami kérdést«. Londonból szerdán különre- pülőgépen Ausztráliába indult Wilson miniszterelnök, Károly herceg, trónörökös és Heath, a konzervatív párt vezetője. (MTI) New Yorkból küldöttség ezzel kapcsolatos munkálatok meggyorsítására vonatkozik. Hasznosnak minősül a bajba jutott űrhajósok megmentésé­re vonatkozó egyezmény el­fogadása is. * Mindamellett az Egyesült Nemzetek Szervezetének még sokat kell tennie a fontos és halaszthatatlan nemzetközi problémák megoldása érdeké­ben. A világ népei olyan ha­tékony Intézkedéseket várnak az ENSZ-től, amelyek a há­ború veszélyének kiküszöbölé­sét, az agresszió meghiúsítá­sát, a tartós béke biztosítását szolgálják. A Szovjetunió továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy az ENSZ az alapokmányban fog­lalt elveket szigorúan kö-^etve a béke és a nemzetközi bizton­ság hatékony eszközeként mű­ködjék. (MTI) Befejeződött a varsói külügyminiszteri értekezlet Varsóban csütörtökön dél­után befejeződött az európai szocialista országok külügymi­nisztereinek a közép-keleti helyzet megvitatásával foglal­kozó értekezlete. Csütörtökön 12.00 órától 14.00 óráig tanácskoztak a kül­ügyminiszterek Rapacki len­gyel külügyminiszter elnökle­te alatt; ezen az ülésen szólalt fel Péter János, hazánk kül­ügyminisztere is. A délutáni ülésen, amely 16.00 órakor kezdődött és kevéssel 17.00 óra után ért véget, Marin román külügyminiszter-helyettes el­nökölt. A délutáni ülésen el­fogadták a közös közleményt, amelyet minden részvevő alá­írt. A közös közleményt ma este hozzák nyilvánosságra. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom