Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-22 / 303. szám

Péntek, 1961. december 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP A költségvetési törvényjavaslat as orssággyülés előtt (Folytatás a 2. oldalról.) dékek közül sokan tarisznyá­val és vándorbottal mentek »valcolni« saját költségükön, hogy szaktudásukat növeljék és lépést tartsanak a fejlődés­sel. Mi ezt az állam költségén csináljuk, és törekvésünk ezt még szélesíteni. Gáspár Sándor ezután így folytatta: — A bérek a terv előírásainak megfelelően 1968- ban általában mintegy 2,5—3 százalékkal növekednek, de az életbe lépő rendelkezések szerint az üzem jövedelmező­ségétől függően nagyobb arányban is növekedhetnek a jövedelmek Árpolitikánk az értékará­nyos árak kialakítására törek­Kedves elvtársak! A szak- szervezetek felkészültek arra is, hogy az új gazdasági me­chanizmus bevezetésével szo­cialista társadalmi rendünk erősítésének szolgálatában, a bérből és fizetésből élők érde­keinek képviseletében és vé­delmében, hivatásuknak meg­felelően teljesítsék kötelezett­ségeiket. Tennivalóink kidol­gozásánál tekintetbe vettük, hogy a szakszervezetek, mint a hatalmon levő munkásosztály osztályszervezetei, munkájukat mindenkor a munkáshatalom sorsáért, nagy céljaink valóra váltásáért érzett mély felelős­ségtől áthatva végzik. Tevékenységünk egyik leg­fontosabb területe: elősegíteni a dolgozók aktivitásának ki- bontakpztatását az előttünk álló nagy feladatok megvaló­sítása érdekében. A szocializ­mus fejlődése megköveteli a tömegek aktív és alkotó rész­vételét a feladatok kialakí­tásában, megvalósításában és ellenőrzésében. Ez pártunk politikájának alapvető jelleg­zetessége. A' VáUálatók önállósága le­hetővé és egyben szükségessé teszi, hogy a dolgozók na­gyobb áttekintést kapjanak munkahelyük, vállalatuk te­vékenységéről, és tudásukkal, szik. Ez elengedhetetlen. Az áremelkedések mértékét a tár­sadalom és a dolgozó tömegek, a munkások érdekeinek meg­felelően korlátok között tart­juk és kellő arányban ellens5- lyozzuk a bérek emelésével, il­letve más áruk árának leszál­lításával. A szakszervezeteik állandóan vizsgálják, elemzik az árak­nak az egyes dolgozó rétegek­re, valamint a társadalom egé­szére gyakorolt hatását. Figye­lemmel fogják kísérni, hogyan érintik az ármozgások a nagy családosokat, az alacsony ke­resetűeket, az egyedülálló nő­ket és a nyugdíjasokat, és ked­vezőtlen tapasztalatok esetén intézkedéseket igényelnek a szükséges változtatásokra. tapasztalataikkal segítsék a vezetés munkáját. A nyílt, demokratikus légkör fontos fokmérője, hogy meddig kap teret a munkában az aktív, példamutató emberek hangja. Szocialista demokrácia ott van, ahol érvényesülni tud az alkotás szabadsága. A mi rendszerünk pedig ezt mesz- szemenően biztosítja. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy önmagát fosztja meg leg­nagyobb erőforrásától az a vezető, aki nem támaszkodik a dolgozók alkotóerejének fo­kozott kibontakozására, hasz­nosítására. A mi gazdasági vezetőink a közeljövő gazda­sági feladatainak megoldásá­ban bizton támaszkodhatnak a szakszervezetekre. Kedves elvtársak! Mint is­meretes, széleskörűen megnőtt a szakszervezetek hatásköre, jogköre, és ezt az országgyű­lés az új Munka Törvény- könyvében legutóbb törvény­be is foglalta. Most kötik a vállalatoknál a kollektív szer­ződéseket, amelyekben válla­lati szinten is összefoglalják a dolgozók és a gazdasági ve­zetők, valamint a szakszerve­zetek kötelezettségeit és jo­gait. A szakszervezetek élni fognak széles körű jogaikkal, ha arra szükség lesz. A szak­szervezetek több mint 3 millió dolgozót tömörítenék. Ezt a hatalmas politikai és szerve­zeti erőt szocialista rendünk és a dolgozók érdekeinek vé­delmében vetik latba. Kedves élvtársak! Félreér­tések elkerülése végett meg­ismételjük: a gazdaságossá­got — és ez pártunk politi­kája — rtem lehet politikai céljainktól és az életszínvo­nalra vonatkozó elképzelé­seinktől függetlenül kezelni. Azt mjnden vonatkozásában, módszereiben szocialista el­veinknek megfelelően, a mun­kásosztály politikája szerint kell megvalósítani. Az emberi kapcsolatok szo­cialista jellege, a szocialista humanizmus, az emberi mél­tóság tiszteletben tartása rendszerünk alapvető köve­telménye. A mi rendszerünk­ben az ember értékét mun­kája adja. Nálunk a munká­nak, a becsületesen és jól dolgozó embernek társadalmi rangja van. Minden vezető legyen tudatában annak, hogy feladatát, funkcióját a nép megbízásából látja el, a mun­kásosztályt, a dolgozó embe­reket szolgálja Követelje meg a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, ugyanakkor tisztességesen, emberségesen bánjon a dolgozókkal. Tisztelt országgyűlés! Mind­annyian azt akarjuk, hogy erősödjék, gyarapodjék mun­káshatalmunk, tovább szilár­duljon szocialista hazánk po­litikai és gazdasági ereje, és tovább nőjön a dolgozó em­berek jóléte. A magyar szak- szervezetek ehhez az ország­építő munkához minden tá­mogatást megadnak. A kor­mány által beterjesztett költ­ségvetési tervezettel úgy ma­gam, mint a magyar szak- szervezeti mozgalom nevében egyetértek, és annak elfoga­dását ajánlom a tisztelt or­szággyűlésnek. Gáspár Sándor beszéde után Pethő Tibor budapesti. Gal- esi Miklós miskolci, Kassás Im­re Tolna megyei és Tóth Lász­ló Ovőr-Sopron megyei kép­viselő felszólalása hangzott el. Beresztóczy Miklós elnök ezután ebédszünetet rendelt el. A szocializmus fejlődése megköveteli a tömegek aktív részvételét a feladatok megvalósításában Az országgyűlés délutánt ülésszaka Az ebédszünet után Kállai Gyula elnökletével folytatta az országgyűlés az 1968. évi költségvetési törvényjavaslat vitáját Dr. Dömötör János Csong- rád megyei, Orosz Ferenc Szabolcs megyei és Kollár Jó­zsef budapesti képviselő fel­szólalása után dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnök- helyettese emelkedett szólás­ra. Dr. Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Kállai Gyula Ko­mor hnréné Komárom megyei dr. Orbán László budapesti és Polcz János Sza'oolcs-Szatmár megyei képviselőnek adta meg a szót Polcz János felszólalása után az elnök szünetet ren­delt el. Szünet után Beresz­tóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra Ezután Mándics Mihály Bács-Kiskun megyei, ér. Perl Gábor szegedi. Fodor Istvánná Heves megyei, Lévai Sándor Hajdú-Bihar megyei, dr. Vá­mosi Erzsébet Pest megyei és dr. Molnár Béla budapesti képviselő szólalt fel. A felszólalások után az el­nöklő dr. Beresztóczy Miklós az ülést elnapolta. Az ország- gyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja az 1968. évi állami költségvetésre vonatkozó tör­vényjavaslat megvitatását. (MTI) A ciprusi probléma a ciprusi nép A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSE Szerdán este összeült az ENSZ . Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a ciprusi kér­dést.. Napirendi pontként U Thant ENSZ-fötitkámak a ciprusi ENSZ-haderők tevé­kenységéről előterjesztett be­számolója szerepelt. Szpirosz Kiprianu ciprusi külügyminiszter felszólalásá­ban hangsúlyozta, bogy a cip­rusi helyzetet nem lehet kato­nai eszközökkel, zsarolással és a szigetország szuverenitása függetlensége ellen irányuló fenyegetésekkel rendezni. A kérdés megnyugtató ren­dezése végett Ciprusról ki kell vonni g~ ott. ‘.'irtózkcdd külföl­di csapatokat. A külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy kormánya a vi­lágszervezet keretében kész megvitatni minden olyan kér­dést. amelynek az a célja, 'hogy a Földközi-tenger térségében c«r’.'..1 - j, feszültséget, és I, új fegyvere össze > cokiiéi. A cipru­si probléma nem Görögország vagy Törökország problémája, hanem a ciprusi nép belügye. Ezután Orhan Eralp, Török­ország képviselője szólalt fel. Élesen bírálta a görög és a ciprusi kormány politikáját A két kormányt azzal vádolta, hogy a szigetország problémá­ját erőszakkal kívánja megol­dani. Törökország képviselője szá­mos olyan intézkedést java­solt. amely — véleménye sze­rint — a ciprusi kérdés ren­dezését szolgálná. Indítványozta, hogy az ENSZ főtitkárát folyamatosan tájékoztassák a Ciprus saige- tére irányuló minden olyan fegyverszállításról, vagy a fegyveres erőknek a szigetor­szágon történő összevonásáról, amelynek az a célja, hogy tá­madásokat intézzenek a török vagy a görög közösség ellen. Biciosz, Görögország képvi­selője felszólalásában azzal vádolta a török kormány! hogy Cipruson ismét -válság helyzetet" kíván létrehozó, Azt hangoztatta, hogy a görög haderőknek a szigetországból történő kivonása nem old meg minden problémát, és ezzel még nem tűnik el az újabb fegyveres összecsapások veszé­lye. Osman Oreknak, a ciprusi török kisebbség képviselője azzal vádolta a ciprusi kor­mányt, hogy még mindig nem mondott le arról, hogy a cip­rusi görögök problémáját erő­szak alkalmazásával oldja meg. Kijelentette: Ciprus szi­getén csak úgy lehet korlátoz­ni az összecsapásokat, ha az ott tartózkodó ENSZ-haderők- nck olyan mandátumot juttat­nának, amely biztosítaná s rend fenntartását, és a cip­rusi nemzeti gárda lőfegyver zésének ellenőrzését. Lord Cárodon, Nagy-Britan- nia képviselője amellett fog­lalt állást, hogy három hó­nappal hosszabbítsák meg r ciprusi ENSZ-haderők man­dátumát. A Biztonsági Tanács csütör­tökön folytatta a ciprusi ké, dés megvitatását (MTI) Egymillió forint értékű könyv, folyóirat évente Eredményes a politikai könyvek hónapja — „ Egy diák — egy könyv“ mozgalom a középiskolákban Évről évre nagyobb forgalmat bonyolít le a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége. 1961-ben 340 000, az idén már egymillió fo­rint értékű könyvet, fo­lyóiratot adtak el. Több mint 100 terjesztő, meg­bízott segíti ezt a mun­kát. Nem egyszerű könyveladás, előfizető-gyűjtés ez a munka, amit a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége, s ter­jesztői, megbízottai végeznek, hanem fontos politikai fel­adat Hiszen olyan műveket juttatnak el az olvasókhoz, amelyek segítenek megértetni pártunk politikáját, a bel- és külpolitikai kérdéseket. — Pártszervezeteink több­sége megérti ennek jelentősé­gét, s munkánk segítését párt­megbízatásul adja az alap­szervezet egy-egy tagjának. De a tömegszervezetek is részt vesznek kiadványaink terjesztésében. Ennek ered­ményé, hogy forgalmunk évente mintegy százezer fo­rinttal növekszik. 1961-ben még csak 340 000 forint érté­kű könyvet, folyóiratot ter­jesztettünk, az idén pedig már eléri az egymillió forintot ez az összeg. A pártszervezetek oktatásaihoz, az esti egyete­meknek és a marxista közép­iskoláknak ebben az évben 17 000 tankönyvet adtunk Nyolcféle pártfolyólratból összesen 6000 jár megyénkbe, ennek csaknem fele előfizető­ké, a többit példányimként árusítjuk. Kétezer Pártélet, kilencszáz Társadalmi Szemle 1750 Világesemények dióhéj­ban című kiadvány jár So­mogyba A Kossuth Könyvkiadó egy­re emelkedő forgalmának nem csupán az a titka, hogy a pártszervezetek segítik ezt' a munkát Kiadványaik kö­zött olyan fontos klasszikus, szépirodalmi és politikai tár­gyú művek szerepelnek, ame­lyek gyorsan követik a bél­és külföldi eseményeket, meg­magyarázzák azokat egysze­rűen, olvasmányosan — mond­ta Rugya Béla, a kirendeltség vezetője. Nagy sikere volt például et új gazdasági mechanizmusról megjelentetett valamennyi könyvüknek, köztük Az új gazdasági mechanizmus mű­ködésének fontosabb szabályai címűből 1200 fogyott eL A mezőgazdaság és az új me­chanizmusról, vagy a kollek­tív szeződésről, a Munka Tör­vénykönyvéről s a tsz-tagok háztáji gazdálkodásáról, a tsz-ek üzemi tevékenységéről szóló kiadványok is gyorsan elkeltek. A tízkötetes Világ- történetet, az esztétikai műve­ket, a nagyjainkról kiadott könyveket is nagyon sokan veszik. Novemberben negyedszer rendezték meg a politikai könyvek hónapját. — Első al­kalommal csak 24 000 forint értékű politikai könyv fogyott el, tavaly már 300 000 forint értékű forgalmat értünk el. Ebben az időszakban több író —olvasó találkozót, könyvis­mertetőt rendeztünk. Az idén például Kubinyi Ferenc, a Siratni csak hozat szabad — című — Latirka Sándorról szóló — könyv írója a csurgói gimnáziumban ismertette könyvét. Nagy sikere volt Marcaliban az Andrássy An­tal által tartott ankétnak is, »ahol Páter Zadravetz titkos naplóját, Prónay naplóját is­mertette az előadó. Több mint 700 terjesztő, megbízott segíti pártmunká­ban a Kossuth Könyvkiadó munkáját. Igen eredményes ez a tevékenység a Kaposvá­ri Ruhagyárban, a textilmű- vekben, a tahi Camping Vál­lalatnál és a bábonymegyőri termelőszövetkezetben. Sokan már tíz esztendeje végzik ezt a fontos politikai munkát. 1966-ban és 1967-ben 79 ter­jesztő kapott arany-, 72 ter­jesztő pedig ezüst jelvényt a nemrégen tartott tanácskozá­son. Munkájúiéra a jövőben is igen nagy szükség lesz, mert a Kossuth Könyvkiadó 1968- ban 261 művet hoz forgalom­ba 6 970 000 példányban, s elsősorban a terjesztőktől függ, hogy a könyvek minél több olvasóhoz eljussanak. Eredményes a középiskolák­ban indított "-Egy diák — egy könyv- mozgalom is, ennek sikerét bizonyítja, hogy a múlt évben 84 000. az idén 100 000 forint értékű könyv *s>lált a fiatalok között gaz­dára. Sz. I* rTember, AKI ERŐSEBB A VASNÁL nem kell cégtábla, megtalál­ni a leghosszabb falusi ud­var végében is, ha dolgozik a kovács. A pöröly és az üllő dübörgő párbeszéde — ahogy alakítják, formálják a vasat — messzire elhallat- szik. A műhely hajlott hátú, sárfalú épület. Tetejét és fa­lát alaposan kikezdte az idő. Oldalában ujjnyi repedések cikcakkjai igyekeznek a földtől az ereszig meg visz- sza. Igazi műemlék műhely, amilyen már igen kávés le­het az országban. Senki sem tudja, mikor épült, annyira öreg. Nemzedékeket szolgált ki, a történelem hallgatag tanúja. Ki tudná, megmonda­ni, hány kaszát egyenesítet­tek. az öreg falak között az 184.S-OS szabadságharc ide­jén, hogy Ozoránál' m'-gá 'IP- hassák az ellenséget? Ko­csikat vásottak, ekevasakat élesítettek itt Magyar Ká­roly elődei a kiegyezés ko­rában, a Tanácsköztársaság idején ugyanúgy, mint a felszabadulás után mostaná­ig­Magyar Károly, a régi-ré­gi kovácsdinasztia legutolsó képviselője, 66 éves. A kéz­szorítása kemény, a tekinte­te szigorú. Különben barát­ságos ember, a faluban meg a környéken aki ismeri, mindenki tudja ezt róla. A szigor, a keménység a vasnak szól, amivel dolgo­zik. Vassal alakítja a vasat. Ezek a vonások az évtize­dek sok ezer hétköznapján beleivódtak az arcába. — Mindenki szeret vala­mit. Az egyik ember a he­gyeket, a másik a vizet, a repülök a levegőt, én a va­sat. Ha meggondolom, hat­van éve vitatkozunk egy­folytában. Ez a kovács szak­mája— szögezi le röviden. Az vedig tértéiny. h ryi mindig a kovács legyen az erősebb. Mesternek csak az mondhatja magát, aki min­den vasmunkát el tud végez­ni. a pöröly sú­lyos csapásai alatt engedel­mesen hajlik a. fehér-vörö­sen izzó vas. A bőrözött, ko­pott fújtató úgy zihál, mint egy beteg tüdő. Ezt még láb­bal hajtják. — A tsz új műhelyt épít, ahol együtt leszünk a bog­nárokkal, a gépjavítókkal. — Mi lesz ezzel a mű­hellyel? — Ami velem. Még eltan- coltatom a pörölyt, de most már lassan gondolni kell a nyugdíjazásra is. Az új mű­helyben már «■elektromos szél" éleszti a kohó tüzet, korszerű lesz az egész be­rendezés. Hogy jövőre vagy azután, még nem tudni.­A lovak patkolásánál fia­talember serénykedik, a se­gédje. ö már szívesen dol­gozna korszerű kovácsmű­helyben. Gyakran bed: él­nek erről egymásközt. Talán Károly bácsi is. de neki itt van ez a műhely. Itt kezdet' gyermekkorában, látta, mi­kor behengerítették a s-.ér-s ajtón a hatalmas tüsköt, amelyik mellől hatvani év alatt már »eljárták« a Jói­dét, és úgy emelkedik ki, mint. egy pulpitus, hátán a. fényes üllővel. lii ŐSÖK BECSÜLETE W a­_______________________I }usá­g a, az összegyüjtíigetett sok száz szerszám, ' minden ide köti. ehhez a műemlék mű­helyhez. Mindez az atkára van írva. — Kétszáz éves fa volt a tuskó: olvassa meg az év­gyűrűket, ha van hozzá tü­relme. A termelőszövetkezet ko­csija állt meg az udvarban. Csökölybcn huszonhárom ló- fogat van. Nem unatkoznak a kovácsok sem télen, sem nyáron. Lovat patkóinak, ekevasat élesítenek, kocsi­kat javítanak. Ez a munka semmit s*mi változott, mióta a m’hcl-i ón, Fkevassal S Ó - ‘ .. . Csak a műhely fölött sza­ladt el egy kicsit az idő. Nagy József AZ ÜLLŐN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom