Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-21 / 302. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1967. december tL MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. Oldalról) körei — Tisza II. —* vízlépcső építése. Az előterjesztett költségve* tés az előző évinél magasabb összegeket irányoz elő a távol­sági és helyi utak, hidak, vala­mint a vízügyi létesítményük fenntartására és korszerűsíté­sére. A jelentős fejlesztés el­lenére az előirányzatból nem biztosítható a korszerűsítés kí­vánatos üteme. A kormány célkitűzéseinek megfelelően ez építőipari te­vékenység egyik legfontosabb feladata a lakásépítési prog­ram megvalósítása. A terv — lényegében a harmadik ötéves terv ez évi ütemének megfele­lően — több mint 61 000 lakás megépítésével számol. Ennek közel egyharmada állami erő­forrásokból valósul meg, Ezé' túlmenően a lakosság anyag' eszközeiből Végzendő lakás- építkezésekhez az állam mint­egy 2,5 milliárd forint hitel­támogatással járul hozzá. Az állami lakásépítő* előirányzó fca 3,0 milliárd forint. Mintegy 14 800 lakás — az állami la­kások többsége — tanácsi be­ruházásként épül meg, mely­ből kb. 6300 szövetkezeti la­kásként kerül értékesítésre. Az értékesítésre, kerülő örök lakások száma 860. A jövő évtől a vállalatok a lakásépítéshez saját alapjaíic- ból hozzájárulhatnak: erre a célra nyereségből képzett fej­lesztési alapjuk 5 százalékát Vehetik igénybe. Tisztelt országgyűlés! A nemzetközi helyzet alaku­lása arra figyelmeztet, hogy fokozott gondot fordítsunk hazánk védelmi képességének fenntartására és erősítésére Az 1968. évi költségvetésbe' — az előző évinél valami ve nagyobb összeget —- 6.4 mi) liárd forintot irányoztunk elő érré. A honvédelem fejlesztése^ néphadseregünk erkölcsi-poli­tikai egységének növelése ha-: zafias éi egyúttal Internacio­nalista kötelességünk. A jogrend és törvényesség további megszilárdítása érde­kében nagy feladat hárul rend- és jogbiztonsági szer­veinkre, Gyorsan növekvő ide­genforgalmunk vámügyi szer­veinktől, Örvendetesen gyara­podó gépkocsiparkunk pedig közlekedésrendészetünktől kí­ván nagyobb szervezettséget és technikai felkészültséget. Mindezek figyelembevételévé rend- és jogbiztonsági kiadá­sokra 4,1 milliárd forintot kí­vánunk fordítani. A fokozatosan megvalósuld nagyobb gazdasági önállóság talaján tanáesapparátusunk te­vékenységében is új vonások bontakoznak ki, amelyek elő­segítik, hogy a helyi társadal­mi és gazdasági kérdésekben r lakosság érdekei •jribkrn érvé­nyesüljenek. NÖTekvŐ összeg szociális, egészségügyi és kulturális célokra A költségvetés kiadásainak egynegyedét a társadalombiz­tosítási. szociális, egészségügyi, kulturális célokat szolgáló kiadások teszik ki, E közös társadalmi szükségletekre elő­irányzott összeg növekedése 5,9 százalék. A fejlődés meg­ítéléséhez rá kell mutatni ar­ra, hogy a második ötéves terv és a harmadik ötéves terv első éveinek átlagában a közös társadalmi fogyasztás céljait szolgáló kiadások nö­vekedési üteme meghaladta a nemzeti jövedelemét, E ki­adások növekedése az, 1968. évben azonos a nemzeti jö­vedelemével. A gazdaság bel­ső stabilitásának és kiegyen­súlyozott további fejlődésének biztosítása végett kell töre­kednünk a közös társadalmi fogyasztás nemzeti jövede­lemmel összehangolt arányai­nak kialakítására. A költségvetési szfervek pénzügyi szükségletét nagy­részt életszínvonal-politikánk határozza meg. Ezzel össz­hangbán a második é* har­madik ötéves tervperiódus eddig eltelt ideje alatt a ki­adások közül a társadalom­biztosításé nőtt legnagyobb mértékben. A jövő évben 9 milliárd forinttal többet for­dítunk társadalombiztosításra, mint a második ötéves terv ( lején Ez azt jelenti, hogy e költségvetési előirányzat hét t v alatt megkétszereződött, Á lakosság mind nagyobb há- i vadára terjesztettük ki ■ a. t írsadalomblztösítást, bővítet- Mk a szolgáltatások körét és mértékét, Ebben az időszakban r- nyugdíjkiadások 4,6 milliárd forinttal emelkedtek, amiben a nyugdíjasok számának nö­vekedése mellett számotte­vően közrehatottak az átlag- nyugdíjak növekedésére ...és tz alacsony összegű nyugdí- ' tk emelésére hozott intézke­dések is. A családi pótlék i -szegőnek ismételt emelése 5 4 milliárd forint többletet i ki; az államháztartásra. A ! ifizetett bérek növekedése ; lent ősén növelte a betegségi t észpérizaegelyeket. Az 1967, ( .’ben került bevezetésre o f germekgondozási segély, amelyet az év végéig mintegy ró f'ÓO. jövő év végéig pedig várhatóan 65 000 dolgozó nő t esz igénybe. Államunk foko­tok gondoskodása jut kiféie- í sre abban is, hogy a költ- í gvetés biztosítja a csőkként t unkakéoesséaűek rendsze­res, segélyezését A társadalombiztosítás ke- i h ben a mezőgazdasági ter- i e őszövetkezeti tagolt folio­s' • t >san hasonló jogokat nyer­ne! , mint, a munkaviszonyban állók. 1968. közepén sor kerül c termelőszövetkezeti tagoknál e -saláéi pótlék összegének további növelésére, a munka­it orphan állókéval azonos l n latárok megállapítására. E zek a tényezők befolyásol - t ik a társadalombiztosítási 1 ‘a lások jövő évi előirányza- 1 t amely kereken 17 milliárd forintot tesz ki, s a társadal- r i i közös fogyasztásra fordl- t -t‘ kiadások 50 százalékát je- 1- n'l. A szakszervezeti társa- c 1 írnblztösítés bevitelei fülkédnek. az állami támo- p-.Hs oedlg csökken, mert a s •iliBlpm1' Aka' fizetett járulé- 1 >t 10 százalékról 17 száza­ikra emeltük. A vállalatok illetményadó terhei azonos mértékben csökkennek. Az egészségügyi célokra előirányzott 8,9 milliárd forint fele a fekvőbeteg-ellátást, Csaknem egynegyede a járó­beteg-ellátást szolgálja, Egész­ségügyi politikánkat az a tö­rekvés határozza meg, hogy a mezőgazda.«ág szocialista át­szervezésének befejezésével az ingyenes egészségügyi el­látásra jogosultak számának hirtelen növekedéséből adó­dó problémákat fokozatosan megoldjuk. Ezért csaknem minden anyagi erőt az intéz­ményhálózat , bővítésére, űj kórházak és rendelők létesí­tésére és működtetésére kel­lett és kell fordítani még né­hány évig a jövőben to. Az elmúlt években a járó- beteg-eliátás hálózata — el­sősorban a falusi lakosság i jobb ellátása végett — az át­lagosnál gyorsabb ütemben nőtt Kiépítettük a gyermek­orvosi és a vidéki fogorvosi hálózatot A hálózat fejlesztése mellett szerény keretek között javí­tottuk az ellátás színvonalát. Javult éa tovább fog javulni ugyanakkor az egészségügy létszám-ellátottsága. Orvosel­látásunk világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Gyógyintézeti ágyellátottsá- gurik nemzetközi összéhasonlí- lásban nfm ennyire kedvező, de az utóbbi évek erőtelje­sebb kórházfejlesztése útján mindjobban megközelítjük a haladó színvonalat. Az elmúlt hét évben a kórházak ágyai­nak száma csaknem tízezerrel emelkedett, és a következő évben újabb 1500—-1600 ágy- Syal fog gyarapodni. Rendelő­intézeti hálózatunk már most is fejlettebb, mint az európai országok többségében. A kulturális célokra for­dítható kiadások összege — a kulturális szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak adott dotációval együtt — kereken 11 milliárd forint. Ennek túl­nyomó része az oktatási cé­lok megvalósításának pénz­ügyi feltételeit biztosítja. Az oktatási költségek részaránya a szociális, egészségügyi és kulturális kiadásokból közel 24 százalékot tesz ki. A ki­adások növekedésének ténye­zői között elsősorban azt kell megemlíteni, hogy Iskolapoli­tikánkban folytatódott az egyes oktatási formák közötti helyes arány kialakítása. Az egy tanulóm Jutó kiképzési költségek mintegy 20 száza­lékkal nőttek az elmúlt 7 év alatt. Ebben egyaránt meg­mutatkozik a magasabb fokú oktatási formák részarányá­nak a növekedése, az anyagi- technikai feltételek javulása és a diákjóléti ellátás fejlő­dése. A költségvetés kulturális kiadásai arra hivatottak, hogy cselekvőén szolgálják a márt és a kormány kultúrpo­litikai céljait, a közművelő­dést, a művészetek ápolását, a lienms szórakozást és a nép kulturális előrehaladását. Ezért hosszabb távon is érvé­nyesülő elvünk, hogy a kul­turális célokat szolgáló esz­közök anyagi evarapodásimk- kal arányban növekedjenek. A tanácsok 1968. évi költ­ségvetési előirányzata 15 5 milliárd forint, ami 3,2 szá­zalékkal magasabb az előző évinél. Ezt a költségvetést a tápárunk már az új rendszer szerint készítették el. A nél- ' üilözhetetlen előrelátás érde­kében — az 1968. évi költ­ségvetés mellett — a tanácsok elkészítették az 1938-tól 1970- ig «terjedő évekre középtávú Pénzügyi tervüket is, amely kiindulásul szolgál távolabbi gazdasági munkájuk megala­pozásához. A tanácsoknál bevezetett új tervezési rendszer megkö­veteli a fejlesztési. politika és a költségvetési gazdálkodói összehangolását, ezért a költ­ségvetéssel eertttt készült a fejlesztési alan terve is. 1968- tól bővül a fejlesztési alan he­lyi bevételi forrásainak köre, mindenekelőtt a vállalatok és szövetkezetek által fizetendő kommunális adóval, amelv kereken 750 millió forint. Bő­vülnek a bevételi források az­zal is. hocv a vállalatok a jövő évtől kezdve az általuk igénybevett telkek után egy­szeri és folyamatos telekha.sz- nálatl dijat fognak fizetni, amelynek egy része a taná-. csókát illeti. Reméljük, hogy ez ésszerűbb telekggazdátko- dást eredményez majd. A. fogyasztói árak alakulásáról Egész • pénzügyi politikánk központi célkitűzése a gazda­ság kiegyensúlyozott fejlesz­tése, E politika egyik oldala az eddiginél gyorsabb fej­lesztés megalapozása, másik oldala pedig a forint stabili­tásának -biztosítása, a pénz Vásárlóerejének megőrzése S nemzetközi tekintélyének erő­sítésé. • A gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, a terv-koncepciók megvalósulását a jövőben ö szabályozók egybehangolt mű­ködésével fogjuk biztosítani. A legfőbb szabályozó eszközöl az árrendszerben, a Jövede­lemszabályozás rendszerében a hitelrendszerben, a külkeres­kedelmi és d ért zárén ds z erben érvényesülnek. Az árreform fő célja, hogy az árarányok és a költségará­nyok közeledjenek egymáshoz hogy az árak figyelembe ve­gyék a piac, a kereslet és a kínálat viszonyait, továbbá a gazdaságpolitikai elhatározá­sok is tükröződjenek bennük. A termelők között érvényesü­lő új árak elősegítik a techni­ka gyorsabb fejlődését, a kor­szerű gyártmányok elterjedé­sét, a gazdaságos felhasználá­si struktúra kialakulását. A fennálló termelési és ér­tékesítési adottságok egyes te - rületeken szükségessé tették a belföldi termelés állami támo­gatását, amelynek különböző formái lesznek: a szén- és érc­bányászatban a magas költse gek miatt az eszközlekötés' járulék és az illetményadó fi­zetése alól mentesítjük a vál­lalatokat, a műanyagiparban termelési dotációt folyósítunk Jelentős támogatást nyúj­tunk a mezőgazdasági terme- 'őszövetkezéteknek gépek, gép alkatrészek, műtrágyák és nö­vényvédő szerek beszerzésé­hez. A mezőgazdaság a tény­leges költségnél alacsonyabb áron Juthat ezekhez a termé­kekhez. A mezőgazdaság szá­mára azért adjuk e termékeket tényleges költségeiknél ol­csóbban, mert a mezőgazdasá­gi termékek állami felvásár­lási árai — emelésük ellené­re — még mindig alacsonyab­bak az ipán áraknál. Az árreform figyelembe vet­te az életszínvonal-politikai elhatározásokat. Ennek meg­felelően a fogyasztód árak olyan változására kerül sor, amely mellett biztosítható a lakosság — s ezen belül egy­ógy társadalmi réteg — egy főre jutó — reáljövedelmének és egy karesőre jutó ' "béré­nek tervezett emelke >, A fogyasztód árak és ter­melői árak közötti kapcsolatot a forgalmi adó rendszere biz­tosítja. Az új forgalmiadó­rendszer a fogyasztói árak ntvellálását jelenti, melyst el­sősorban a cikkcsoporton be­lüli helyes — a ráfordítás! arányokhoz igazodó — árará­nyok kialakítása tesz szüksé­gessé. Ugyanakkor a Jelenleg! 2300 forgalmi adó kulcs kb, 1000-re csökken ée a ruházati termékekn-fi megszűnik a 10 öoo-nyi adótétel. A forgalmi adó reformja során a túlzott fogyasztói ár­mozgások elkerülésére töre­kedtünk. Számításaink szerint a forgalmladó-változások miatt az érintett forgalomnak mint­egy 10 százalékában követke­zik. be áremelkedés közel 1,4 milliárd forint kihatással, de ezzel szemben az érintett for­galom közel 20 százalékánál következik be árcsökkenés mintegy 2 milliárd forint ki­hatással. Összességében tehát a forgalmi adó összvolumenét ez alkalommal az állam több mint 600 millió forinttal csök­kenti, s ennek számottevő ár­mérséklő hatása lesz. Az árreform jellemző voná­sa a rugalmasabb ármechaniz­mus bevezetése is. A legfonto­sabb alapanyagok és használa­ti cikkek árát továbbra is köz­pontilag. állapítják meg. Lesz­nek termékek, amelyeknek órát a vállalatok —- a hatósá­gi előírások megtartásával — bizonyos korlátok között vál bíztathatják és lesznek szabin áras termékek. Ahol az árak szabad mozgása megengedett, ott a kereslet-kínálati viszo­nyoktól függően bizonyos ár­emelkedés és árcsökkenés is bekövetkezhet az év folyamán. A szabad árak mozgása .az ár­színvonalat 2—3 százalékkal növelheti. Ennek ellensúlyozd sára január 2-án jelentős ha­tósági intézkedésekre kerül sor, amelyek eredményeként a fogyasztói árszínvonal valame­lyest csökkenni fog. A hatóságii árak körében tervezett árcsökkentések a kö­vetkező területekre terjednek ki! csökken egyes alapvető élelmiszerek ára: például ki­logrammonként 66 forintról 50 forintra csökken a vaj, átlag 18 százalékkal a sajtfélék, ki­logrammonként l forinttal a cukor, kilogrammonként 3—4 forinttal a vágott csirke ára. Leszállítjuk néhány háztartási vegyipari termék árát is, 17 százalékkal a szintetikus mo­sószerek, átlag 10 százalékkal a szappan árát. Kiterjed az árcsökkenés egyes tartós fo­gyasztási cikkekre! például 11 százalékkal csökken a rádió és televízió ára, 13 százalékkal a hűtőszekrényé, 11—20 száza­lékkal egyes háztartási felsze­reléseké, A hatósági árak köréiben ugyanakkor áremelésekre is sor kerül, Az ilyen jellegű ár- intézkedések körében a jelen­tősebbek a következők: a bú torok árszínvonala átlag 7,5 százalékkal emelkedik, hogy az árak megfeleljenek a ter­melési költségeknek. A napila­pok ára 20 fillérrel, a hetila­poké valamivel nagyobb mér­tékben nő. Néhány vas-műsza­ki cikknél (például centrifu­ga) áremelés szükséges az ál­lami dotáció csökkentése vé­gett. Emelkedik a mosás, vegytisztítás ára 13 százalék­kal. Az alapvető szolgáltatá­sok díja — lakbér, közlekedés — változatlan marad annak el­lenére, hogy a valóságos költ­ségarányok ezen szolgáltatá­sok díjának az emelését is in­dokolttá tennék. Továbbra is megmarad a fogyasztási cik kek ártámogatása az éleim> szeriparban is, a gyermekru­házatnál, a tüzelőanyagnál cs a szolgáltatások jelentős részé­nél, mint a közlekedés, lakás, vendéglátás, posta stb. terüle­tén. Az építőanyagok ára is módosul, de úgy, hogy egyes építőanyagok ára emelkedő , másoké csökken. Arra tőre - kedtünk, hogy egy családi hú : költségén belül a változások kiegyenlítsék egymást. A hatósági áremelések együttesen egy év alatt mint­egy 830 millió forint terh i okoznak, ezzel szemben a ha­tósági árcsökkenések tök 1 mint 1600 millió forint megt hárítást eredményezne Együttesen tehát a ható árváltozások mintegy 770 r lló forinttal kevesebb kiad jelentenek a lakosságnak. Figyelembe véve a jav 1-i említett árcsökkenése és az évközi várható össze változásokat, 1968-ban a jes kiskereskedelmi forgo! ra és szolgáltatásokra vet éves átlagban az árszfr.v: 1—2 százalékos emelkeö várható, amelyet a bér- íletszínvonal-politikát meg pozó előirányzatok minden előtt a bérek növelési előirány­zatában megfelelően számít;' ba vettek. Ez azt Jelenti, ho y az árak változását Is számító, ba véve í938-ban a Iákossá z egy főre jutó reáljövedelmé­nek mintegy 3—4 százclé/sv o munkások és alkalmazotté agy főre jutó reálbér éne '■ 1,5—2 százalékos növelése va­lósul meg. Különös figyelmet fordítur' a jövő évben a lakosság áru­ellátására. Gondoskodhat megfelelő árutartalékokról, szokásosan tervezettnél ak ' ’ néhány milliárd forinttal n: gyobb áruforgalom Is lebonyo lódhat zavartalanul. Néhány —" jelenleg is szűkén rendel­kezésre álló — terméktől elte­kintve az árufedezet teljesen kielégítő, a lakosság nyugodt ellátása biztosított lesz. A népgazdn^ág és a vállalati érdekek c‘ s ízelia n golása A pénzügyi szabályozó esz­közök másik nagy csoportja jövedelemszabályozás rsndaze tűben érvényesül. Hatása in-: ienzív a termelői, a beruházá­si, a külkereskedelmi és a fo gyásztól piacokon egyaránt. A jóvedeiemszabályozás rendsze­re teremti meg az azonos irá­nyú érdekeltséget a népgazda­ság egésze, a vállalati kollek­tívák és az egyes dolgozók kö­zött. A vállalatok eddig a meg­termelt tiszta jövedelmet .majdnem, teljes egészében be­fizették az állami költségve­tésbe, s csak igen lets részét használhatták fel közvetlenül saját céljaikra. Az elmúlt években már sok változás történt ezen a téren, s a közvetlen érdekeltség nö­vekedett, de nem eléggé. H az 1968: évi fejlődés terveink szerint alakul, a vállalatok kö­zel 40 milliárd forintot — az eddigieknek mintegy négysze­resét — használhatják majd fel saját céljaikra, saját dön­téseik alapján. Ezzel nagymér tékben nő a közvetlen érde­keltségük tevékenységük ered­ményében, Önállóságuk a gaz­dálkodásban. Az állami vállalatok és szö­vetkezetek jövedelmének el­vonási formái megváltoznak A vállalatok az általunk lekö tött eszközök értékének 5 szá­zalékát fizetik be a költségve­tésbe eszközlekötási járulék­ként és béreik 25 százaléké'* béfj árulókként. Ezek a már ismert, de mos szélesebb körben kiterjesztett elemek azt fejezik ki, hogy csak olyan vállalat tekinthető működőképesnek, amelyik a társadalom számára legalább ezt a minimális tiszta jöve­delmet létrehozza. Ami a vállalat működése során elért nyereséget illeti ágy is kifejezhetjük, hogy s nyereségen az állam és a vál lalat a jövőben osztozkodj V Az államot megillető rész* nyereségadóként fizetik be a vállalatok a költségvetésbe. A adózás mértékét és módját már nyilvánosságra hoztuk, rendeletben közöltük a válla átokkal. Szabályoztuk, hogy r vállalatok sajátosságaiknak megfelelően osszák fel a nye­reségüket fő célokra: fejlesz­tésre és a személyi jövedelem növelésére szolgáló részre. A fejlesztésre szolgáló nye­reségrészt lineárisan adóztat­juk. Az adózás után maradó, fejlesztésre szolgáló nyereség- részt a vállalatok fejlesztési alapjaikba helyezik, és saját elhatározásuk szerint használ­ják felhalmozásra, beruházás­ra és forgóalap-szükségletük fedezésére. A személyi jövedelem növe­lésére szolgáld nyereségrész után a vállalatok progresszív adót fizetnek. A progresszív adó lépcsőzetes, az adó sáv- lait a bérek arányában hatá­roztuk meg. Ahol a nyereség kevés és a részesedési alap fe béreknek 3 százalékát nem éri el, ott nem kell adót fi­zetni, majd a nyereséggel együtt fokozatosan nő az adó A vállalatok a legmagasabb i sáv elérése esetén is értekei­tek a nyereség növelésében, itt az adóteher 70 százalék. A Progresszív adózás elle­nére is várható, hogy eaves Vállalatoknak tűi nagy lehe­tőségük lenne a bérek növe­lésére, ezért átmenetileg to­vábbi szabályozást léptettünk életbe. Előírtuk, hogy 1968- ban egy Vállalatnál Sem le­het átlagosan 4 százaléknál magasabb átlagbér-emelést végrehajtani. A bértarifa- rendszer továbbra is egysé­ges marad, de a mainál na­gyobb mozgási szabadságot biztosít a vállalatok bérpoli­tikájában. A vállalatok az adózás után a személyi jövedelem növe­lésére szolgáló nyereségrészt a részesedési alapba helvezik. s abból fedezik az átlagbér ■növelését, az egyszeri jutal­makat, prémiumokat, az év végi ' nyereségrészesedést, to­vábbá a nem pénzben! társa­dalmi juttatásokat, a szociális, a kulturális, sportlétesítmé­nyeik fenntartását, A vállala­ti juttatásokra a nyereségtől függetlenül is adunk lehető­ségét, hogy megmaradjon a dolgozók szociális ellátásának biztonsága. Számítottunk arra is, hogy lesznek vállalatok, amelyek kezdetben nem rendelkeznek vagy alig rendelkeznek nye­reséggel. Ezeknek lehetőséget adtunk — előre rögzített sza­bályok szerint — némi bér­színvonal-növelésre a nyere­ségtől függetlenül. Ez azon­ban csak átmeneti intézke­dés, s kívánatos, hogy ezek a vállalatok is minél hamarabb gondoskodjanak gazdálkodá­suk hatékonyabbá tételéről. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jövedelemsza­bályozási rendszere módosult. A felvásárlási árak feleme­lése lel "tővé teszi a mező­gazdasáp' termelőszövetkeze­tek döntő többsége számára, hogy bevételeikből fedezzék folyamatos ráfordításaikat, visszafizessék az álló* és for­góalap-hiteleket, továbbá sa­ját alapokat képezzenek. Át­alakul a termelőszövetkezetek adórendszere is. A földadó az aranykorona-értéket fitvelem- be véve differenciáltabb lesz, és színvonala valamelyest nö­vekszik. Egyidejűleg a jöve­delemadó csökken, együttvéve tehát aZ adóterhek nem vál­toznak, de a mainál jobban 'gazodnak a tényleges teher- rtselő-képesséshez. A kéltség- vetés az 1969. évben * 5 mfI- li&rd forintot fordít közvetle­nül a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek támogatására. A támogatás rendszere alap­iéiban nem változik, ezen be­lül azonban többet fordítunk a szarvasmarha- és sertéste­nyésztés támogatására, váim- mtlanut sémijük a kedvezőt­len adottságú szövetkezeteket. A mechanizmus reformja -órán lényegesen megnőtt a hitelrendszer szercne, mert a hitelezés a gazdasági befolyá­solás egvik legrugalmasabb eszköze. A hitel'-epd»zér fő feladatait a kormány által jó- áhagyott hitelpolitikai írány­(Folytatás a 2. oldalon^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom