Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-21 / 302. szám

Csütörtök, 1967. december SÍ. 3 SOMOGYI NÉPLAP MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS '(Folytatás a 2. oldalról) elvek határozzak meg. A hi­telrendszer feladata a piaci egyensúly elősegítése. A hi­telrendszernek nagyobb be­folyása ''s felelőssége lesz az eddiginél a fizetőképes keres­let és kínálat összehangolásá­ban, továbbá magasabb haté­konysági követelmények ér­vényre juttatásában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átlagos hitelfeltételekkel nyújtanak hitelt minden rendszeresen értékesíthető termékre, de szigorú hitelfel­tételekkel, esetleg a hitel megtagadásával is korlátozzák az eladhatatlan vagy nehezen értékesíthető készletek fel- halmozódását. Tisztelt országgyűlés! A történelmi példák azt mutatják, hogy jelentős át­alakulások a gazdaságban csak fokozatosan mehetnek végbe. A reform intézkedései 1968 január 1-én életbelépnek, de az év elején nem lesz több anyagi erőforrásunk, mint az előző év végén volt. Termelési és külkereskedelmi struktúránk változatlan lesz nem lesznek egyik percről a másikra hatékonyabbak a beruházásaink, magasabb a termelékenység. Nem lenne tehát reális egyik napról a másikra csodát várni, s elé­gedetlenkedni, ha rövid idő alatt nem érezzük erőteljesen a reform kedvező hatásait. A reform a lehetőségét te­remti meg annak, hogy a termelésben közvetlenül dol­gozók, a gazdálkodó egvségek vezetői és a gazdaság irányí­tói érdekeinek egybehangolá­sával és munkájának össze­fogásával túlhaladjuk eddigi eredményeinket. A lehetőség és az érdekeltség azonban még nem minden. Élni is kell a lehetőséggel, mert a leg­nagyszerűbb törekvések is csak akkor valósulhatnak ■meg. A reformot előkészítő mun­ka tapasztalatai alapján biza­kodóak lehetünk, a vállalatok túlnyomó többsége megértet­te és felkészülten várja az új mechanizmust. Természe­tes, hogy az 1968, évi felada­tokra való felkészülés a szo­kásosnál nagyobb gondot oko­zott. A jövő évi megrendelé- sr,vét es a szállítási szerződé­sek megkötését még a szabá­lyok pontos ismerete nélkül és új piaci tapasztaltok hiá­nyában kellett előkészíteni. Ennek ellenére a termelési és kereskedelmi kapcsolatokban nem kell zökkenőre számíta­ni. A legtöbb vállalatnál. ké­szülnek a gyorsabb műszaki fejlesztésre vonatkozó javas­latok, és érvényesül a bizton­ságos gazdálkodásra való tö­rekvés is. Mindezekből követ­keztetni lehet arra is, hogy a reform által teremtett új gazdasági lehetőségek máris széles körben érlelődnek tu­datos, aktív cselekvéssé, s ez jelenti népünk számára a tartós felemelkedés forrását. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy az 1963. évi állami költségvetést tartalmazó tör­vényjavaslatot fogadja el. A pénzügyminiszter expo­zéjának elhangzása után dr. Bognár József budapesti kép­viselő, a terv- és költségve­tési bizottság elnöke, a tör­vényjavaslat előadója mon­dott. beszédet.' Utána megkez­dődött a költségvetés vitája. Szerdán délután felszólalt Lakatos András, a Somogy megyei 8. választókerület kép­viselője, a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság főkertésze is. Lakatos András felszólalása Az 1968-as évre benyújtott állami költségvetés a mező- gazdasági termelés 3—4 szá­zalékos növekedését írja elő. Előirányozza a költségvetés, hogy az anyagi ösztönzés el­sősorban a kenyérgabona-ter­melés, valamint a szarvas- marha- és sertéstenyésztés fejlesztésére hasson. Nagy fi­gyelmet fordít a költségvetés arra, hogy a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltsége a gazdálkodás pénzügyi alap­jainak bővítését szolgálja, s ezáltal elősegítse a gazdálko­dás színvonalának növekedé­sét. Mivel a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében is alap­vető szerepe van az egyes üzemek állóeszköz-ellátottsá­gának, hozzászólásomban a költségvetésnek erre utaló ré­szeivel foglalkozom. Az előirányzat 7,8 milliárd forint beruházást határoz meg a mező- és erdőgazdál­kodás céljaira. Ügy gondolom, ez az összeg a leghalaszthatat­lanabb feladatok elvégzésére elegendő, de nem tarthatjuk elégségesnek ahhoz, amit a mezőgazdaság gyorsabb üte­mű fejlesztése, az eddigi le­hetőségek jobb kihasználása és különösen ahhoz, amit a mezőgazdasági export nagy fontossága megkíván. Az épí­tési beruházásoknak a költ­ségvetés szerint is elsősorban az állattenyésztés fejlesztését kell szolgálniuk. Somogy me­gye fonyódi járásában az el­múlt években sok minden tör­tént annak érdekében, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztéséhez szilárd nagyüzemi bázis létesüljön, és sok ter­melőszövetkezetben épültek tehénistállók. .4 szükséges anyagi eszközök hiányában azonban a hozzájuk tartozó ellető istállók, borjúnevelők és tejkezelők nem épültek fel, és megítélésem szerint az előttünk, álló év már ismert anyagi lehetőségei sem bizto­sítják ezek építését. Ezért ne­hezen képzelhető el ebben a tenyészési ágban a kívánt fejlődés. A sertéstenyésztés­nél ugyancsak sok gondot okoz a korszerű férőhelyek kialakítása és az ezekhez szükséges anyagi feltételek megteremtése. Megyénk mezőgazdasági üzemeinek, különösen a ko­rábbi években telepített sző­lő- és gyümölcsültetvényekkel rendelkező gazdaságoknak sok nehézséget jelent a bekö­tőutak építésének rendkívül lassú üteme. Jól tudjuk, hogy lehetőségeink korlátozottak, s • költségvetés indokolása sze­rint is »el kell zárkózni min­den, az eddigi döntéseken kí­vül eső és közvetlenül nem ellensúlyozható újabb teher­vállalástól«. íl"v vélem — és üzemi tapasztalataink is ezt, bizonyítják —, hogy a mező- gazdasági bekötőutak építése azok közé a beruházások kö­zé tartozik, amelyek akkor, ha komplexen oldódnak meg, közvetlenül ellensú lyozha tők. Ezért javaslom, hogy az ilyen jellegű bekötőutak építésére a terv- és költségvetési bi­zottság javaslatának roegfele- ően nagyobb összegeket irá­nyozzanak elő. Ha a bekötő­utak építési ütemét nem gyor­sítjuk megyénkben, akkor IS év kell ahhoz, hogy a legfon­tosabb területekre, ahol nagy mennyiségű és értékű árut termelnek — köves út vezes­sen. Járásunkban, de egész me­gyénkben a növénytermesztés és az állattenyésztés termelé­kenységének növelése elvá­laszthatatlan a inzrendezési feladatok végrehajtásától. So­mogy megyében a víz kárté­tele kereken 226 ezer ka- lasztrális holdat veszélyeztet, s ennek alig egyharmadát mentesítik a jelenleg jó kar­ban levő vízfolyások. A víz­gazdálkodási keretterv sze­rint is a vízfolyások rendezé­sének jelenlegi üteme mellett több mint. 15 év szükséges ah­hoz, hogy a mezőgazdasági termelés ez irányú igényeit ki lehessen elégíteni. A problé­mákat még fokozza, hogy a korábbiakban vízrendezési és meliorizáció« szempontból ki­emelt területek — mint a Zse- licség és a tahi járás nagy része — a jövőben a rendel­kezésre álló anyagi eszközök­kel sem fogják tudni megol­dani a termelés fejlesztésé­vel kapcsolatban rájuk háru­ló feladatokat. Ezért azt ja­vaslom, hogy a költségvetés­ben a mezőgazdasági vízren­dezés céljaira is a meghatá­rozottnál nagyobb összegeket biztosítsanak. Ami a gépellátofctságot ille­ti, úgy látjuk, a jövő évben rendelkezésre álló eszközökké' biztosítani tudjuk, hogy erő­gépállományúnk megfelel" szinten maradjon. Illetve ki­sebb mértékben növekedjék is Nem látjuk azonban egyelőre hogy elegendő lesz-e nagyérté­kű. betakarító- és általában a munkagép-park fejlesztéséhez szükséges beruházási összes és hozzájutnak-e majd ezek hez a gépekhez azok a ter­melőszövetkezetek, amelyek még nem sorolhatók a jól mű­ködő gazdaságok közé: pedig ezeknek az üzemeknek továb­bi fejlődéséhez alapvetően fon­tos, hogy gépparkjuk növeked­jék és legyen elegendő beta­karítógépük is. Üzemeink hiányos állóesz köz-ellátottsága sok problémái és nehézséget ókoz. Ezzel ösz- szeíüggésben — úgy gondo­lom — érdemes megemlíteni, hogy bizonyos szintű ellátott­ság nélkülözhetetlen a terme­lési színvonal fejlesztéséhez. Ha összehasonlítjuk például, hogy járásunkban a közös gaz­daságok állóeszköz-állománya milyen mértékben gyarapodott az elmúlt években, és úgy a:’, akitor hogyan alakult a terme­lési érték, akkor egyrészt bi­zony jogos önbírálattal kell megállapítanunk, hogy még a meglevő állóeszközöket sem- használták ki mindenütt tel­jes mér fékben; másrészt vilá­gosan kitűnik, .hogy azok a mezőgazdasági üzemek, aho). kedvezőbb az őTlóeszköz-ellá- tottság, az esetek többségében jcbb eredményeket érnek el. Természetesen azzal is tisztá­ban kell lennünk, hogy a ma­gasabb termelési színvonalon álló mezőgazdasági üzem to­vábbá fejlődése aránylag na­gyobb állóeszköz-fejlesztést igényel, mint amennyire ah­hoz volt szüksége, hogy ko­rábbi színvonaláról a jelenle­gire emelkedjék. — Járásunk egy szántóegy­ségre 4531 forint bruttó álló­eszköz jut — mondotta a to­vábbiakban —, és ahhoz, hogy megfelelő termelési színvonal alakuljon ki, még több ezer forinttal kellene növelni egy­ségenként az üzemek jelenlegi állóeszköz-állományát. Külö­nösen az állattenyésztés szem­pontjából fontos ez, hiszen — többek között éppen az ala­csony állóeszköz-érték követ­keztében — jelenleg gazdasá­gainkban a teljes termelési ér a megbízatást kaptam, hogy mint egész életemben mező- gazdasággal foglalkozó ember, országgyűlési képviselőként szerény szószólója legyek a Balaton-part ügyének. Válasz­tóim tudják rólam, hogy sze­relmese vagyak a mezőgazda­ságnak, de úgy gondolták, ez egyáltalán nem összeíerhetet- len azzal az óhajjal, hogy a siófoki járás képviselőjeként feladataim között ne csak me­zőgazdasági jellegű, hanem más természetű teendők is sze­repeljenek. Jelölésem a megye második legnagyobb települé­sén, Siófokon történt. Négy éve lakom itt, ismerem tehát a község gondjait, problémáit, s eredményeit sem ke veibe. 1963-ban ünnepelte Siófok fennállásának 100. évforduló­ját. Ez azonban távolról sem azt jelenti, hogy csak száz év lenne Siófok múltja, hiszen tudóskutatások szerint Galé­riás császár egyik vállalkozá­sa az volt, hogy 292-ben a Sión át lecsapolja a Balaton vízfölöslegét 1055-ból »Fuk« néven említik Siófokot a tiha­nyi apátság alapítólevelében. 1846-ban a Kisfalud! gőzös megtette első útját a Balato­non, 1858-ban vasúti pálya építéséhez kezdtek a Balaton mellett, három évvel később nyílt meg az új vasútvonal. A Balaton vizének szabályozásá­ra 1863-ban megépült a Sió zsilip. 1865-ben Siófok már mezőváros vásártartási joggal, akkor a városnak 1500 lakója volt. A világhírű muzsikus. Kálmán Imre is Siófokon -szü­letett 1884-ben. Csak azért mondtam el ez: a néhány adatot, hogy jobban rávilágítsak Siófok nagy múlt­jára. Ehhez tartozik, hogy régóta kedvelt fürdőhely Sió­fok, amely a fejlődés útján mégis csak a legutóbbi eszten­dőkben indult el. eleinte meg­lehetős gyorsasággal. A minap olvastam megyei lapunkban, hogy Siófokot mint városias települést Kaposvárral emlí­tik egy sorban. A megye párt- és tanácsi ve­zetői sokat tesznek a. Balaton­part fejlesztéséért, különösen Siófok szépítéséért, gyarapítá­sáért.. Kidolgozták a község ál­talános és részletes rendezési tervét. Jelentősek az idegen- forgalmi beruházások, bővül százalékkal, míg az állatte­nyésztés csak 28 százalékkal részesedik, holott az utóbbinál az országos átlag 40 százalék. A népgazdaság követelmé­nyeivel összhangban, járásunk mezőgazdasági üzemeinek is fontos érdekel hogy- az áll’ó- eszközfejlesztés kellő színvo­nalat érjen el. Ezért kérjük a kormányt, keressen lehetősé­get a mezőgazdasági beruhá­zások — elsősorban a bekötő- út-építesek — nagyobb mérté­kű, gyorsabb mégytagosítására. Ezt a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából rend­kívül fontosnak.tartom. Helyes az. a gazdaságpoliti­kai irányvonal, amely az 1968-as népgazdasági tervben érvényesül. Egyik. jelensége, hogy nagy mértékben számít a vállalatok — köztük a mező- gazdasági üzemek — önálló kezdeményezésére, aminek ré­vén bizonysára hatékonyabbá válnak a beruházások, azért is mert eldöntésüknél az üzemi érdek lesz az elsődleges szem­pont. Az új gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatos párt­ós kormányhatározatok me gyénkben is a dolgozók széles töm egeinek egyetértésével ta­lálkoztak, s most azon leszünk, hogy az új lehetőségek birto­kában üzemeink eredménye­sen növeljék a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. Mivel a költségvetés tervezete az említett gazdaságpolitikai cé­lokat szolgálja, az előterjesz­tést a magam részéről elfoga­dom. a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom, és gya­korlati megvalósításában kész vagyok minden erőmmel részi venni. Több felszólalás elhangzott a délutáni órákban. Valter Imre, a balatonszabadi tsz el­nöke, Somogy megye 6. vá­lasztókerületének képviselője volt a szerdai tanácskozás utolsó felszólalója. az úthálózat, sokat tesznek a közművesítés, a járdaépítés dolgában. A siófoka települő- egyes, má- várossá nyilvání­tott helységeknél sokkal kéri vezöbb helyzetben van mind a lakosság, mind a kommunális ellátottság tekintetében. A község lakosságának jövedel­me' 80 százalékban az iparból és az üdültetésből származik. Beható ismereteim vannak 's siófoki tanács gondjairól. U tulajdonképpen községi appa­rátussal városi feladatokat kell megoldani. Ez a helyzet nem sokáig tartható fenn, hiszen a nagy ügyfélforgalomhoz és a település előtt álló fejleszté­si feladatok megoldásához az eddiginél szervezettebb és szakmailag jóval képzettebb Péter János külügyminisz­ter szerdán a késő délutáni órákban megérkezett a varsói repülőtérre. A magyar kül­ügyminiszter részt vesz az európai szocialista országok külügyminisztereinek a közel- keleti helyzettel foglalkozó ta­nácskozásán. A bonni kormány szerdai ülésén Kiesingar kancellár áttekintette kabinetjének ez évi munkáját és foglalkozott a jövő év legfontosabb fel­adataival. Ezek között érin­tette á legutóbbi szovjet jegy­zékben felvetett problémákat is. Diehl kormányszóvivő közlése szerint még nem dőlt el, hogy Bonn válaszolni fog-e a jegyzékre. A kormány tag­jainak többsége azonban azon az állásponton van, hogy vá­laszolni kell. , A Washington Post teljesen megbízható értesülésekre hi­vatkozva szerdán azt jelen­tette, hogy az amerikai had­vezetés tervei elkészültek a Kambodzsa területén végre- hajtahdó katonai akciókról. A lap szerint a tervekről csuhán a véssö jóváhagyás hiányzik, ás Johnson elnök »hallgat a tábornokok véleményére«. apparátusra, kollektívára van és lesz szükség. Néhány év. múltával Siófo­kon modern város képe bonta­kozik ki. A központban folyik az elavult épületek bontása, a szanálással felszabaduló terü­letekéin áj létesítmények nő­nek ki a földből. Modern kul- turház, új íilmszmház, 9 eme­letes téli—nyári szálloda, száz­millió forintnál nagyobb ösz- szegű SZOT-beruházás, nagy­arányú lakásépítkezés (első­sorban a Kőolajvezeték Válla­lat, valamint az OTP jóvoltá­ból) valósul meg. — Nevén nevezve a gyere­ket: Siófok ,»megérett«■ arra, hogy várossá legyen. Ezt kí­vánja a megye érdeke, a la­kosság érdeke, de ezt diktál­ja az élet. is. Említettem már, hogy 1865-ben Siófok város volt, ám napjainkban sajnos csak község, jóllehet 12 ezer­nél több állandó lakója van, és a nyári hónapokban itt» tartózkodók száma jócskán felülmúlja átlagban a 30 ez­ret. Siófok várossá nyilvání­tásának legfőbb alapja, hogy valamennyi város — jellem­zővel rendelkezik, megvannak azok a »mutatók«, amelyek lehetségessé és indokolttá te­szik városi rangra emelke­dését. Vonatkozik mindez a lakosság számára, a népsűrű­ségre, kereskedelmi, oktatás­ügyi, egészségügyi helyzetére. A Balaton-part ugrásszerű idegenforgalmi fejlődéséből szükségszerűen következik, hogy a forgalom növekedésé­vel együtt növekvő igények hathatós kielégítése a legsür­gősebb teendők közé tartozik. A Balaton-parti települések közül idegenforgalmi tekin- *etben kiemelkedik Siófok és Fonyód, ez a két legfejlettebh település a vidéken. Mind­amellett a járás területén le­vő Balcton-parti községekben sem sokkal kevesebb felada­tot ad a vendégforgalom fel­lendülése, mint Siófokon, — Az üdülőterülefci közsé­gek szerepe, funkciója merő­ben eltér a belső területeken levő községekéitől. De nem lehet a járásban éles határ­vonallal különválasztani a fej­lesztést: küön a belső közsé­gekben és külön a Balaton- parton. Igaz. az idegenforgal­mi érdekek a Balaton-part gyorsabb ütemű fejlesztését helyezik előtérbe, de hiba lenne ennek »árnyékában« el­hanyagolni a belső területek, fejlesztését A Balaton-part fejlesztési feladatai javarészt a tanácsok tevékenységi köré­be tartoznak. De az, idegen­forgalmi követelményeknek — amelyek európai szinten, sőt, ha lehet így mondani, világszínvonalon vannak — nem lehet, eleget tenni csupán a tanácsok Szűkös anyagi alapjainak felhasználásával. A fokozódó igények kielégí­tése érdekében az a kérésünk — hangoztatta a felszólaló, — Az angol kabinet szerdán — mielőtt Wilson elutazott vol­na Ausztráliába — megvitat­ta a közös piaci kérelem el­utasítását. Délután az alsó- házban Brown külügyminisz­ter bejelentette, hogy Anglia továbbra is fenntartja felvé­teli kérelmét, mert »túlságo­san elkötelezte magát nagy európai célkitűzése mellett ahhoz, hogy visszalépjen«. Brown külügyminiszter a fel­szólalásokra adott válaszában ismertette, hogy »a jelenlegi francia elnök élétében« aligha kerülhet sor a belépésre. A delhi parlamentben új törvényjavaslatot terjesztet­tek be »-a törvénytelen cse­lekményekről« — jelenti az MTI tudósítója. Elfogadása esetén a kormány felhatal­mazást kapna »a nemzetelle­nes tevékenységgel« vádolt politikai pártok betiltására. A baloldali képviselők követel­ték, hogy a törvényt ne lel­hessen felhasználni a hivata­losan elismert politikai pár­tok és szakszervezetek jogai­nak megsértésére. hogy a Balaton-part fejlesz­tését kiemelt programként kezelje a kormány, és a me­gyei tanácsnak külön anya­giakat biztosítson erre a célra. A Gazdasági Bizottság 1967. október 16-i ülésén hozott ha­tározata szerint a Balaton- part fejlesztését 1968-ban megvitatja a kormány. Ké­rem, hogy mostani javasla­tainkat ezen az ülésen vegyék figyelembe. Somogy megye más me­gyékhez képest az állóeszköz- ellátottság tekintetében meg­lehetősen mostoha helyzetben van. A Balaton-part fejlesz­tése egyben a megyei állóesz­köz-állomány gyarapításának programjába is beillik. De hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy a Balaton-part álló­eszköz-fejlesztését nem lehet, csak megyei feladatként ke­zelni. Az új gazdaságirányí­tási rendszer adta lehetőségek a fejlesztést sok vonatkozás­ban elősegítik, de csupán me­gyei erőből ezt nem tudjuk végrehajtani. Esért szükséges, hogy önálló programként ke­zeljék a Balaton-part fejleszr tését. Gondoljunk ezzel kap­csolatban a Balaton-part ven­dégforgalmából eredő jelentős valuta-bevételre is. Siófok a járás központja, de a Balaton-part fővárosának 's mondható. A község ellá­tása a környező termelőszö­vetkezetekből nem teljesen kielégítő, különösen a nyári szezonban. A fejlesztésnek te­hát ki kell terjednie ennek a vidéknek a mezőgazdasági termelésére is. A továbbiakban így folytat­ta beszédét Valter Imre: Kéréseink, amelyekkel az idegenforgalmi igények jobb kielégítését szorgalmazzuk, nem öncélúak. Ahhoz, hogy a Balaton-part továbbra is meg­őrizze eddigi jóhírű pozíció­ját a külföldiek szemében, hogy országunk ne csak a déli tengerhez vezető út egyik kellemes pihenőhelye legyen, hanem a Balaton és környé­ke természetadta szépségei a külföldieket hosszabb üdülés­re, nyaralásra is késztessék, a vendéglátás színvonalát még tot'ább kell emelnünk. Kétségtelen, hogy eddig Is nagy erőfeszítéseket tettünk a Balaton-part fejlesztésére, az ide telepített beruházások ér­téke sok milliárd forintra be­csülhető. Ha azonban hagy­nánk, hogy a fejlesztés ve­szítsen lendületéből, esetleg eddigi ráfordításaink is ve­szítenének hatékonyságukból, csökkenne a Balaton-vidék vonzereje — mondotta a fel­szólaló. maid befejezésül az új mechanizmus néhány em­beri vonatkozásáról beszélt. Bejelentették, hogy az ország- gyűlés a költségvetési törvény« javaslat vitájával csütörtökön 10 órakor folytatja munkáját (MTD A Pentagon szerdán beje­lentette, hogy az a mean kai hadsereg és a légierő NyugaL- Ném eto rsxá gban állomásozó egységeiből jövő áprilistól kezdve 35 ezer embert haza­hívnak az Egyesült Államok­ba. A gLGST könnyűipari ál­landó bizottsága Moszkvában megtartott ülésszakán megvi­tatták a KGST-országok könnyűipara fejlesztési tervé­nek (1971—1975) összehango­lásával kapcsolatos problémá­kat Athénban szerdán hivata­losan bejelentették, hogy a görög katonai junta három vezető tagja lemondott kato­nai rangjáról. Papadopulosz miniszterelnök és hadügymi­niszter, Patakosz miniszterel­nök-helyettes és belügymi­niszter és Makarezosz,. gaz­dasági csúesminisztér ezentúl tartalékos tisztként, rendfo­kozatban »nyugalmazott taá- bomok&ént« szerepel majd. Valamennyi nyugati hírügy­nökség megjesvzl, hogy a ka­tonai junta »pol cári kormánya­ként« szeretne feltűnni a vi­lágközvélemény előtt. kékből a növenytermeles 72 Valter Imre felszólalása Választópolgártársaimtól azt Külföldi jelentések — né sűvhnn

Next

/
Oldalképek
Tartalom