Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-12 / 269. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. november c/t p ár tiltkáv Alapszervezetének egyik legfiatalabb tagja volt, amikor bizalmat kapott faluja kommunistáitól Azon a tizenhat év előtti taggyűlésen Nagybajom legidősebb kommunistája látta el tanácsokkal Valahogy így mondta a mindenki által tisztelt jóságos öreg: — Véletlenül M hidd, hogy párttitkárnak lenni könnyű dolog. Mindig maradj igaz ember. És arra nagyon ügyelj, hogy a szavaidat tett kövesse. Elavult üzemből korszerű gyár Hányást Kálmán huszonhat Íves fejjel lett a kaposvári járás legnagyobb falujának párttitkára. Azóta tizenhat év telt el Ma az egységes községi jsártszervezet titkára. Munkájáért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom SO. évfordulóján a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta. Magáról alig, falujáról órákon át beszél. Itt Nagybajomban volt hivatalsegéd az édesapja. Kimondhatatlanul örült, amikor boltossegéd lett a fiából Négyen voltak testvérek, mind a négyen párttagok. Anna nővére ápolónő volt Mária tanácsi dolgozó. Erzsi pártmunkás. A felszabadulás után faluja ifjúsági szervezetének vezetője lett Pártiskolára, majd tanfolyamokra küldték. Állandóan tanult, olvasott képezte magát A múlt évben érettségizett Bárkit kérdeztem a faluban, ha a párttitkárról jött elő a szó, mindenki a legnagyobb tisztelettel beszél róla. Egy idős bácsi véleménye: — Nézze, én nagyon jól ismerem a Kálmánt Nála mindig nyitva van az ajtó as ember előtt. És a köszönéssel sem lehet soha megelőzni... Átlagosan 15 órát dolgozik naponta. De voltak hosszú évek, amikor még ennél is többet dolgozott. A földművesszövetkezet alakulásától ösz- szeforrt az élete a szövetkezeti munkával. Boltossegédként kezdte, volt üzemágvezetö, aztán igazgatósági elnök lett. Jelenleg is ebben a beosztásban dolgozik. Három gyermeke van. A legnagyobb ebben a tanévben végzi el a középiskolát Csöndes szavú és nagyon szerény. Amikor a falusi pártmunkáról beszélgetünk, határozottan mondja: — A bizalom a legfontosabb. Sokszor eszembe jut Horváth 3ene Feri bácsi minden szava. Milyen jól látta az induló új életet ez az idős ember?! Akaratlanul is ő lett a példaképem. Nála önzetlenebb embert keveset ismertem. Mindene volt a párt, az eszme, a köz szolgálata.., Gyakran mondta nekem: te még megéred, fiam, hogy csodálatos dolgok történnek a mi falunkban. Minden tőletek függ ... Szünetet tart, majd így folytatja: — Mi valóban megértük a csodákat. Sorolni is kezdi mindjárt: — Tudja, mi mindennel gazdagodott a mi falunk? Két orvos gyógyítja a lakosságot. Szép művelődési házunk van. A gyerekeink a falu gimnáziumában tanulhatnak. Szép, modern üzleteink vannak, klubok. Most éppen fürdőt építünk. Nálunk minden évben tizenhat család épít új házat. Máról holnapra változnak, szépülnek az utcák. Ne vegye dicsekvésnek, de úgy érzem, el kell mondani azt is, hogy nálunk minden harmadik házban van televízió. Hogy nyolcmillió forintot tesz ki a lakosság takarék-betétállománya. Hogy a csecsemőket is beleszámítva kétezer forint félretett pénz jut a falu minden lakójára. A Dél-magyarországi Fűrészek Csurgói Telepe (korábban faipari vállalat) időszaki üzem volt A dolgozókat, ha szerződésük lejárt szélnek eresztették. Az üzem nem tudott lépést tartani a hasonló vállalatokkal. A gyár életében a fordulat 1964-ben következett be. Ekkor lett az üzem a Délmagyarországi Fűrészek telepe. Rövid idő múlva kidolgozták a gyár fejlesztési tervét. A nagy építkezés 1965 májusában kezdődött el. A kivitelező az ÉVM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat volt Segített a barcsi és a csurgói üzem kollektívája is. Szabó János igazgató az átadási ünnepségen, november 3-án erről többek között ezt mondta: — A barcsi gyár tank-dolgozói 1 600 000 forint, a csur- kói tank-sok pedig egymillió forint értékű munkál végeztek. Nőtt a kapacitás A két év alatt négy új üzemrészt — fenyőfűrész-, lombos csarnokot, parkettaés ládaüzemet, utakat, víz- és csatornahálózatot, transzformátorállomást, elektromoshálózatot, kazánházat építettek mintegy 38 millió forint költséggel. Az üzem termelési értéke 20 millióról 55 millióra növekedett. Az építkezés sok gondot, problémát okozott a gyáriaknak. A kivitelezők akadályozták az üzem dolgozóit a munkában. Néhányszor támadtak viták is — főként az úthálózattal kapcsolatban. — Milyen érzés mindezen »Egri/ szövetkezet sorsát, gazdálkodásának eredményességét nagymértékben meghatározza két dolog: az egyik a vezetés, az irányítás, a másik pedig a bérezés, a javadalmazási rendszer.-* Egy szövetkezeti vezetővel folytatott beszélgetésből idéztem ezt a gondolatot. Hosszas eszmefuttatásban lehetne elemezni, hogy mennyire igaz, a gyakorlat adta tapasztalat ez. Olyan tény, amit már igazolt az élet, amire megannyi példát lehetne sorolni. S bár a két tényező szoros kölcsönhatásban van egymással, cél- célszerű különválasztva szólni róla. — Mi arra törekedtünk az idén — mondta Farkas Imre, a balatonkeresztúri szövetkezet főkönyvelője és Vöröskövi Ottó, a szövetkezet főagronó- musa —, hogy olyan munkadíjazási formát alakítsunk ki a korábbi helyett, amely leginkább megfelel a helyi sajátosságoknak, a gazdaság jellegének és természetesen az önálló, vállalatszerű gazdálkodás elvének is. Az alapvető cél az volt, hogy a munkabér fele legyen az úgynevezett alapbér, a másik ötven százalék pedig függjön az eredményességtől. Ügy is megfogalmazhatnánk ezt a módszert, hogy a garantált bérezés és a premizálás észszerű kombinációja ez a javadalmazás. Egy év tapasztalata áll rendelkezésre, és érdemes ezekre a tanulságokra figyelmet fordítani, különválasztva az állattenyésztést és a növénytermesztést A keresetek | Hogyan alakul, mitől függ az állatgondozók keresete? A sertéstenyésztésben például egv gondozó kocánként kap 1.50 forintot, a bugatásért 5 forintot, minden választott malac után 10 és minden kiló malac után egy forintot. Lényegében ez a garantált bér. Ha azonban a gondozó a malacokat tízhetes korban nyolcas átlaggal és legalább 15 kilós súllyal leválasztja, akkor két malacot természetben kap, kettőnek pedig az árát kapja meg. Hogy mektúl lenni? — kérdeztem Mihalovics Lászlótól, a telepvezetőtől. — Nagyon jó érzés, hogy az énítők lassan elmennek. Azért mondtam, hogy lassan, mert itt-ott még dolgoznak. Az átvételkor ugyan is még 160 000 forint meny- nyiségi és 46 000 forint minőségi hiányt állapítottak meg. Ez nem túl nagy ösz- szeg, remélhető, hogy hamar elvégzik a hátralevő munkát. Vitáink azonban még nem értek véget. Ismét az úttal kapcsolatban csaptak össze a nézetek. Mi azt állítjuk, hogy az utak minősége nem megfelelő, a ká - vitelező meg azt, hogy igen. Hogy kinek van igaza, azt majd az Útügyi Kutatóintézet szakemberei döntik el. Sokat segíthet a törzsgárda Persze ez a vita már nem sokat köt le az üzem erejéből. Jó is ez, hiszen a fő erőt most a termelésre, a tervek teljesítésére kell fordítani. Egyrészt azért, hogy i.968-ban a tervezett 80 millió forint termelési értéket elérjék, másrészt, hogy megalapozzák a gazdaságos termelést. A korábbi 350 helyett most 680 embert foglalkoztat a gyár. Sok munkás és munkásnő még nem dolgozott üzemben. Nekik még gyakran előbbre való a kukorica- törés, mint az exprotterv teljesítése. — Ez okoz nekünk nehézséget — mondta Tepkoro Károly, a ládaüzem vezetője. És mindjárt hozzátette. — Mi mindent megteszünk kora biztonságot ad és menynyire jobb munkára ösztönöz ez a javadalmazás, arra bizonyításképpen elegendő elmondani, hogy a sertéstenyésztésben az idén 30—40 százalékos az eredményjavulás; hogy az idén eddig kétszer választottak, az elsőnél 8,1-es átlaggal és 23 kilóval, a másiknál 9-es átlaggal és 21 kilóval. Egy gondozó keresete így havonta 2400 forint körül alakul. Hasonló módszer szerint kapják fizetésüket az állattenyésztés más ágazataiban dolgozók is. Minden munkaszakaszra, minden mozzanatra megvan a garantált összeg, és ehhez szorosan kapcsolódik a premizálás. — Nehezebb volt a helyzet a növénytermesztési dolgozók korszerűbb bérezésének kialakításánál — így mondták a szövetkezet vezetői —, és ez az a terület, ahol még tovább' csiszolni, javítanivaló van a javadalmazáson. A munkák sokrétűsége miatt itt lényegében teljesítménybért, órabért és végtermékbért alkalmaztak. Mindig az elvégzendő feladat határozta meg a javadalmazási formát Arra nincs lehetőség, hogy valamennyi munkafolyamatot külön elemezzünk, csak néhány példát sorolunk föl. A cukorrépánál, a kukoricánál és a burgonyánál a termés mennyisége után kapják meg bérüket a szövetkezet tagjai. A cukorrépánál például minden mázsára 14 forintot. Teljesítménybérben végzik például a trágyakihordást, a műtrágyaszórást, a fogatos és traktoros munkákat,_ s ahol ez nem alkalmazható, mint például a dohány- termesztés munkáinak egy részénél, ott órabért fizetnek a szövetkezet tagjainak. Arra törekedtek a vezetők, hogy mindenki tisztában le- í gyen azzal, hogy egy-egv feladat elvégzéséért mennyi fizetséget kap. így minden hónap tizenkettedikén, mikor a fizetésre került a sor, mindenki tudhatta előre, menynyi a keresete. Ötvenegy új tag | A.Z új javadalmazási forma hasznossága nemcsak abban mutatkozott meg, hogy zokaz emberek átneveléséért. ■Igyekszünk megértetni velük, hogy az új mechanizmusban versenytársaink lesznek a piacon, s ha meg akarjuk állni helyünket, jó minőségű munkát keli végeznünk, határidőre el kell készítenünk a cikkeket. Már most arra neveljük dolgozóinkat, hogy használják ki jól az időt. Ha netán valamelyik munkafolyamatnál fennakadás van, átcsopoto- sítjuk a munkásokat. Úgy próbálunk dolgozni, ahogyan az új mechanizmusban kell. A tudat átformálásának szükségességéről beszélt a szakszervezeti bizottság titkára, Horváth János is. — A régi, elavult üzem nem élt volna meg az új mechanizmusban — mondta. — Az újjáalakított viszont Igen, ha jól dolgozunk. Ezt igyekszünk megértetni az emberekkel. Sokat beszélgetünk mostanában a munkásokkal. De úgy érezzük, még többet kell tennünk. Foliti- kai tanfolyamot indítunk, hogy tágítsuk az emberek látókörét. Én bízom abban, hogy sikerrel megvívjuk a csatát. Azért merem ezt állítani, mert nagyon jó az együttműködés a gazdasági vezetők, a párt- és a szak- szervezet között. Rendteremtés közös erővel Egyetértés van a munkások, a telep vezetői között is. Bizonyítja ezt többek között az a nagyarányú társadalmi munka is, amit a tereprendezésre felajánlottak. Már eddig tízezer órát tel-' kenőmentesebben végezték el a gazdaságban az összes időszerű feladatot, hogy minőségileg is jobb munkára ösztönözte a falu népét az új módszer, hanem abban is, hogy ebben a viszonylag kis szövetkezetben 51 új tagot tartanak nyilván, s a belépők nagy többsége fiatad. Az ösztönző javadalmazás változást hozott Balatonke- resztúron. És végső soron érdemes említést tenni arról is, ha a régi munkaegységes rendszerrel számolnánk, akkor a tavalyi harmincöt helyett negyven forint körül jcsítettek az emberek. S nogy szívesen teszik, arról többek között Kiss Sándorné szavai győztek meg: _ — Szívesen segítünk rendet teremtem. Ezzel is kifejezésre juttatjuk hálánkat a korszerű üzemért. Mi igazán tudjuk értékelni ezt a gyönvörű gyárat. Két évvel ezelőtt közlekedni is alig tudtunk az üzemben. Bokáig jártunk a sárban. Most aszfaltúton közelíthetjük meg a munkahelyünket. Vízcsap áll rendelkezésünkre, nagy teljesítményű porelszívó berendezések biztosítják a tiszta levegőt. De nemcsak munka közben lehetnek kellemes, egészséges környezetben a dolgozók, hanem a műszak végén is. Nagyszerű emeletes fürdő-öltözőt építettek. Ez a ragyogó, minden igényt kielégítő szociális épület fejezi ki talán leghívebben azt a fejlődést, amelyen az üzem keresztülment. Botika János, az épület gondnoka ezt mondta: — 1928-ban léptem agyárba. Akkor mindössze négyszer négy méteres helyiségben mosakodott, öltözött százötven ember. Az új létesítményben 123 szekrény, 39 mosdó és 36 zuhanyozófülke van. Ma tehát a Dél-magyarországi Fűrészek Csurgói Telepén lehet és érdemes is jól dolgozni. Ha a vezetők és munkások továbbra is összefognak, kihasználják a lehetőségeket, akkor a gyár azt tudja nyújtani, amit várnak tőle: képes lesz olcsó és jó minőségű áruval e'látni a kül- és belföldi piacot. vételre tesz szert a gazdaság, akkor az alapok megfelelő növelése mellett a többlet Őt- ven százalékát nyereségrészesedésként kiosztják a tagok között, a másik ötven százalékot pedig biztonsági alapként tartalékolják. Új formák, új utak. Az élet hozta magával ezt a követelményt. És úgy véljük, a balatonkeresztúriak példája tanulságos abból a szempontból is, hogy érdemes és okvetlenül hasznos megkeresni ezeket az új körülmények Németh Sándor SZERETI, FÉLTI OTTHONÁT? Bánjon szakszerűen a gázzal, villannyal, háztartási gépekkel, kályhával, gázpalackkal, vízcsapokkal. Gondossággal, óvatossággal megelőzhetik a károk! HA MÉGIS BAJ TÖRTÉNIK, NE MULASZ- SZA EL LAKÁSÁRA, CSALÁDI HÁZARA KÖTÖTT BIZTOSÍTÁSA ALAPJÁN KARÁT AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓHOZ 48 ÖRÁN BELÜL BEJELENTENI. Tűz' ári a tűzoltósággal, betörést a rendőrséggel is közölje. A TV-antemna viharkárát javítás előtt jelentse be. U végi árnál a bejelentésen kívül más okmány nem szükséges. Csőrepedés esetén a műszaki hibabejelentő egy példányit őrizze meg. Baleset esetén töltse ki és orvossal láttamoztassa a biztosi'ó által rendelkezésre bocsátott űrlapot. Szavatossági kárnál a kár természetétől függően ■\ú felvilágosítást az Állami biztosító között legcélravezetőbb inód- alakul az idén ez az összeg. . szereket. A minőségileg és Ez azonban még nem végle- | mennyiségileg jobb munkára ges, hiszen az év végi ered- ., ményesség még sokat módosíthat. Ugyanis ha többletbeösztöinző javadalmazást. V. M. MAGYAROKIG OLVASSA AZ EGÉSZ Mgi ORSZÁG rf?i r UJ KÜLSŐ G3ZIAGA88 TARTALOM MOST 32 OLDAL! Minta tatokén Htajáriisnál és Szegedi Nándor ÖSZTlNZi JAVADALMAZŐS - ANYAGI ÉRDEKELTSÉG A balatonkeresztúri munkadíjazás tapasztalatai Vezetés és bérezés
