Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-28 / 282. szám

Kedd, 1967. november 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gyorsabb, jobb tájékoztatást AMIKOR rÄ Építőipari Vállalat pártszerve­zetének munkáját tárgyalta meg a városi párt-vb, s elis­merte az eredményeket, azt is megállapította, hogy nem elég gyors, alapos a kommu­nisták tájékoztatása, s emiiait nem eléggé hatékony a mun­kájuk sem. Inke Sándor igazgatóval és Fülöp Imre párttitkárral ar­ról beszélgettem a napokban, hogyan kívánnak ezen változ t?tni, hogy a kommunisták ha tékonyabban működjenek köz re vállalatuk eredményes gaz dálkodásában. Évente 150—200 helyen, szin te az egész megyében dolgozd a vállalat több mint másfél ezer munkása. Négy fő-építés­vezetőségük közül kettő Ka­posváron, egy Nagyatádon, egy pedig Balatonbogláror van. Pártszervezetük viszont csak egy volt. Az idén minden fő-építésvezetőségen önálló pártszervezetet hoztak létre. Munkájukat csúcsvezetőság irányítja. Most számszerű erő sítésük az egyik fontos fel­adat. Elsősorban olyan szak munkásokkal kívánják sorai­kat erősíteni, akik évek, óta derekasan dolgoznak. Nemré­gen vették föl párttagnak Villányi József műszaki osz­tályvezetőt. Erre az osztályra a jövőben igen nagy feladatok várnak. A fiatal mérnök — vállalati ösztöndíjasként vé­gezte az egyetemet — eddig is helytállt, s most azt várják tőle, hogy még nagyobb fele­lősséggel végezze munkáját. Az új mechanizmusról, fel adataikról tárgyaltak a válla­lat kommunistái a napokban tartott taggyűléseken. Éssze­rűbben, takarékosabban kell jövőre gazdálkodni, jobban ki­használni a gépeket — ez je­lenleg csak 65 százalékos —. alkalmazni az előregyártott elemeket, hogy 150 millió fo­rintos tervüket — 15 millió­val magasabb az ideinél — tel­jesíthessék. Igen magas a szállítási költ. ség. Gyakran tapasztalni, hogy a szükségesnél több anyagot szállítanak az építkezésekre, s a visszaszállítás tetemesen megnöveli a költségeket. Pa­zaroltak, kiselejtezték a még használható faanyagokat, a felvonulási épületeket. Mil­liókkal javíthatnák a vállalati eredményt, ha mindenki — s ezt várják a kommunisták be­folyásától — gondolkodva dol­gozna. Fontos feladat a határidők pontos megtartá­sa s a munkák jó minőségben való elvégzése is. I C Y példa arra mennyi- -* re szivükön viselik a határidő megtartását a kom munisták. Veszélyben volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére tett vállalásuk tel­jesítése, az új autóbusz-pálya­udvar november 7-i átadása, mert a világítótestek a buda­pesti vállalat tervében csak decemberben szerepeltek. A pártszervezet levélben fordul* az ottani kommunistákhoz, s azok megértve, támogatva tö­rekvésüket, határidő előtt el­készítették a kért cikket. — Jobban ki keil használni a munkaidőt, növelni az embe­rek felelősségérzetét — hang­zott el a taggyűléseken, ami­kor szóba került a Munka Tör­vénykönyve, az új kollektív szerződés. Javasolták: szere­peljen a szerződésben, hogy té­len 6, nyáron pedig 10 óra a napi munkaidő. Ma még gyak­ran előfordul, hogy későbben kezdenek, a megengedetteké hosszabb étkezési szüneteket tartanak, a munkát azonban korábban befejezik, bért vi szont 8 órára követelnek. — Ha nem is kielégítő még de máris jobb a tájékoztatás, eredményeket értünk el az em­berek tudatának formálásában. Ez abban is megmutatkozik, hogy itteni munkahelyüké, hosszú időre szólónak tekin­tek. Máskor ősszel, a cukor­gyári kampány indulásaim, százak mentek el, most viszont egyetlen dolgozó sem kérte k: emiatt a munkakönyvét — jegyzi meg beszélgetés közben az igazgató és a párttitkár. Sikerül-e takarékosabban ésszerűbben, a jelenleginé eredményesebben eazdálkod n i teljesíteni fölemelt tervüket — azt majd a jövő év dönti el. A vállalat vezetői, kommunis­tái tudják, ahhoz, hogy meg­nyerjék a munkásokat, nem elegendő csak a feladatokra, a kötelességekre figyelmeztefav őket. Arra is gondolnak, hogy emberibb körülményeket te­remtsenek számukra. A párt szervezet javaslatára meg­tők fontos feladataként hatá­rozták meg, hogy az új mun- •vahelyen biztosítsanak megíe lelő szállást a dolgozóknak. Eddig ez nem volt gyakorlat a vállalatnál OLYAN 2““i£í lyeknek hasznát bizonyára kezdték a központi étkezde- , konyha bővítését, korszerűsítő- a kozeíjóvőben tepaszta sét, Siófokon meleg ételt ad- a,k * Tanácsa Épjtoipan Val nak munkásaiknak. A műveze- ! Imát munkájában. Sz. I* NAGYÜZEM A SZESZFŐZDÉBEN A MÉK zákánytelepi szeszfőzdéjét átépítették. és most naponta egy vagon cefrét főznek ki. Ebből 400 hektoliter fok pálinkát nyernek. — A forgácsolóüzem lett az • első a Vas- és Fémipari Vállalatnál a juibleumi év­forduló tiszteletére indított versenyben. Az értékelő bi­zottságtól 70 pontot kapott. — Üj szín készül a Nagy­atádi Konzervgyárban. A 667 000 forint költséggel épült színt már átadta rendelteté­sének a Tanácsi Építőipari Vállalat. MINTATELEP KAPOSVÁRON ÉS SIÓFOKON Lakható építészeti „bemutató“ Kaposváron négyszáz, Sió­fokon háromszáz lakásos OTP- minta lakótelepet építenek az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium és az OTP vezér­igazgatóságának megállapodá­sa értelmében. Az épületeket a Típustervező Intézet tervezi. A lakótelep a negyedik ötéves tervben épül föl Kaposvár északnyugati részén, az úgyne­vezett Tótok rétjén, de valószí­nűleg már ebben az ötéves tervben megkezdődik a terület közművesítése és minden bi­zonnyal néhány lakás építése is. A kaposvári lakótelep be­építési tervét a Pécsi Tervező Iroda már elkészítette, és a siófoki lakótelep programter­ve 1968. május 31-ig ugyancsak elkészül. A minta lakótelepen válto­zatos városkép kialakítására törekednek a tervezők, föld­szintes családi házak, kétszin­tes úgynevezett sávházak, va­lamint három-négy szintes pontházak épülnek a kijelölt területen. Építészeti techniká­ban is a legmodernebb eljá­rásokat alkalmazzák. A terve­zők a megfelelő zöldövezetek, kommunális létesítmények el­helyezéséről is gondoskodtak, ás nem feledkeztek meg az autótulajdonosokról sem: ne­kik a lakótelep egészébe szer­vesen beleülő sorgarázsokat terveztek. Valószínűleg sor kerül a különböző ragasztott padlóburkolatok, újszerű ab­lakok és ajtók, beépített konyha, gardrobrészek alkal­mazására is. • Napirenden: a minőség: Mire kell ügyelniük az élelmiszeripari vállalatoknak? Nagy a vándorlás — Kevés a hűtőkocsi és a szállító jármű A megyei Minőségvizs­gáló Intézet nemrég összegezte a Somogy megyei élelmiszeripari vállalatoknál szerzett tapasztalatokat. Juhász Árpád, az intézet ve­zetője hangsúlyozta, ez­zel szeretnék előmozdí­tani, hogy a minőség, amely az új gazdasági mechanizmusban a gaz­daságos termelés egyik fontos előfeltétele lesz, tovább javuljon. Mire kell hát ügyelni a vál­lalatoknak? Mindenekelőtt azt kell megvizsgálniuk, hogy az épület, amelyben a termelési folyamat végbemegy, meg- felelő-e. Ugyanis az elavult, szűk, rosszul megvilágított, kevés levegőjű helyiségek rontják a minőséget. Ezt a megállapítást alátámasztja többek között az, hogy a kor­szerűtlen nagyatádi sütő­üzemből került ki a legtöbb kifogásolt termék. Második helyen említik a dolgozók szakképzettségét. A hozzá nem értés, a tapasztalatlan­ság már nemegyszer okozott kárt megyénk élelmiszeripari üzemeiben. A szakképzetlen­ségből adódó minőségromlás nálunk azért számottevő, mert vállalatainknál nagy a vándorlás, munkaerőhiány­nyal küzdenek az élelmiszre- ipari üzemek. Az »utcáról behívott« emberek pedig sok hibát követnek el, mire be­letanulnak a szakmába. Ta­nácsos tehát mielőbb kialakí­tani a törzsgárdát, megszer­vezni — különösen az új dolgozók körében — a gyors és alapos képzést. Az, hogy milyen termék kerül a kereskedelemi«, függ a gyártásfolyamat és a végtermék ellenőrzésétől. Ez ma még sok kívánnivalót hagy maga után. A húsüzem­ben például a szép, jól föl­szerelt laboratóriumot nem úgy használják, ahogy kel­lene Az adatokat csak a ter­mék elkészítése után értéke­lik. Ilyenkor már as árun nem" lehet Változtatni. A la-1 — A fölvetett problémák boratóriumot be kellene kap­csolni a gyártásközi ellen­őrzésbe is. Az intézet, szak­embereinek véleménye sze­rint érdemes lenne a hús­ipari vállalatnál létrehozni egy körzeti labort Nem közömbös az sem, hogy megtartják-e a techno­lógiai fegyelmet Üzemeink­ben sajnos gyakran elhagy­nak fontos műveleteket, nem törődnek az anyagnormákra vonatkozó előírásokkal. Kü­lönösen a hús- és a sütőipar­ban szegik meg gyakran a technológiai fegyelmet A sü­tőiparban a feladómérlegek gyakori meghibásodása miatt ránézéssel »állapítják meg« a tészta súlyát Jobb mérlegek kellenének. Számít az is, hogy milyen a nyersanyag. Néha azért rossz a kenyér, mert a liszt nem megfelelő. Jobb keve­réssel, illetve a helyes őrlési sorrend megválasztásával biz­tosíthatnák a kellő alapanya­got. A Nagyatádi Konzerv­gyárban főként a férges gyü­mölcs, a tejüzemekben a vi­zezés rontja a minőséget. De legtöbbször talán a helyte­len szállítás és tárolás miatt károsodik a termék. Az inté­zet munkatársai ezt főként a Balaton-parton forgalomba hozott könnyen sérülő áruk­nál tapasztalták. Azért for­dulnak elő hibák, mert a húsüzem kellő számú hűtő­kocsival, a sütőipar pedig cél karosszériás gépjárművel még nem rendelkezik. A tej­ipar ügyesen segített magán. Úgynevezett SZK—10-es ösz- szerakható hűtőtér alkalma­zásával vette elejét az áru- romlásnak. S végül, de nem utolsósor­ban a célszerű csomagolás fontosságára hívják fel az üzemek figyelmét a minőség­vizsgáló dolgozói. Arra kell törekedni — mondották —, hogy praktikus, olcsó — fo­gyasztás után eldobható — nyagba csomagolva kerülje­nek forgalomba az élelmi­szerek. zöme kisebb beruházással, az adottságok jobb kihasználás*- sával megoldható — mondta az intézet vezetője. — Re­mélem, hogy vállalataink figyelembe veszik a piac új követelményeit, kihasználják a lehetőségeket, s minden eszközzel óvják a minőséget. Sz. N. A nemes verseny nyertese a lakosság V árosunkért, megyénkért, az t., ész lakosság ellátá­sáért érzett felelősség csendült ki azokból a szen­vedélytől izzó, mégis tárgyilagos felszólalásokból, amelyek a napokban hangzottak el a megyei tanács ülé­sén, ahol kereskedelmünk, vendéglátóiparunk fejlesztésének feladatairól, a távlati fejlesztést meghatározó elvekről tár­gyaltak. Vita volt ez a szó nemes értelmében, s ha részkérdé­sekben nem is teljesen, abban egyetértettek a tanácstagok: fejlődött megyénk kereskedelmi, vendéglátó-hálózata, javult az ellátás, az igények azonban sürgetően követelik a jelen­leginél is gyorsabb ütemű fejlődést. Úttörő kezdeményezésnek tartotta a megyei tanácsülést Benkö Tibor, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályve­zető-helyettese. Másutt még nem tapasztaltak hasonló kez­deményezést, törekvést, hogy már a jelen beruházásait is a távlati fejlesztési elvekben megfelelően szabják meg. S zázezer ember fordul meg naponta megyénk üz­leteiben, vendéglőiben, s nem mindegy, milyen választékot találnak s milyen fogadtatásban ré­szesülnek. Ezért mutatott rá Kellner Bernát tanácstag a mindennapi bosszantó hibákra. Városunkban nagyon sok az elemi követelményeknek sem megfelelő csápszék, ezeket már régen be kellett volna zárni! Az ital propagandája, csomagolása is sokkal nagyobb a kelleténél s főleg más élelmiszerekénél. A kiszolgálás kulturáltsága nem minde­nütt megfelelő, az előrecsomagolt áruk egy részénél (a 2— 5—10 stb. dekás kakánál, teánál) becsapják, megkárosítják a kispénzű vevőket, mert így az áruk jóval többe kerül­nek, mint kilós tételekben. Dr. Bagó Gyula, a Fonyódi Járási Tanács elnöke azt kérte, ne tekintsék Fonyódot és környékét mostohagyerek­nek, hasznosítsák jobban az itteni lehetőségeket, enyhítse­nek ezzel is más balatoni üdülőhelyek zsúfoltságán. Amilyen megértéssel fogadták azt a javaslatot, hogy a kisebb, de gazdaságilag fontos községek, a peremterületek és' külterületek üzleteinek fejlesztésére a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani, éppen olyan határozottan utasították vissza azt a magyarázatot, amely szerint a csapszékek fenntartására az igénytelen vendégek miatt van szükség. Ez a tanácsülés, a sokszor éles, de mégis tárgyilagos vita ellenére jelezte, hogy a megyei tanács — minden ta­nácstag — alapos ismerője, jó gazdája területének, s he­lyesen értelmezi, valósítja meg a tanácsra váró mind na­gyobb feladatokat. A tagság és a végrehajtó bizottság közötti egységet vi­szont az igazolja, hogy már a tanácsülésen megbízatást ka­pott a kereskedelmi állandó bizottság arra, hogy vizsgálja felül Fonyód és környékének ellátását, a Népi Ellenőrzési Bizottság és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség pedig arra, hogy indítson haladéktalanul vizsgálatot a fogyasz­tók érdekének védelmében, elsősorban a csomagolt áruk ügyében. Megszűnt a területi elhatárolás, az állami és a szövet­kezeti kereskedelem egy-egy terület fölötti monopóliuma, ezt örömmel fogadta a megyei tanács, s mindjárt kérte: indítson mindkét szerv olyan nemes versenyt az ellátás ja­vításáért, amelynek nyertese majd a lakosság lesz. Tanácstagságunkra — nemcsak a megyeire, hanem a járási és községi tanácstagokra is — vár az a feladat, hogy megértessék és megnyerjék a kereskedelem és vendéglátó- ipar fejlesztésének megyénk lakosságát. Ezért kérte Böhm József megyei tanácselnök is a társadalmi összefogást me­gyénk fejlődése érdekében. A megye elsősorban oda ad se­gítséget, ahol látják a kezdeményezést, az akarást; s nem a többet és jobban síróknak, hanem azoknak segítenek, akik maguk is áldoznak a fejlesztésért, a gondok leküzdé­séért. ‘ . F ontos politikai feladat, hogy megyénk kereskedel­me, vendéglátó-hálózata a jelenleginél gyorsabb ütemben fejlődjön, javuljon az ellátás, emelked­jen megyénk lakóinak életszínvonala. Olyan ügy ez, amelyért valamennyiünknek áldoznunk kell! Szalai László Jól fizetett a pannonbükköny Ságváron A ságvári Egyetértés Terme­lőszövetkezet ezekben a na­pokban tisztítja a pánnonbük- könyt. A nyáron, a gabonabe- takarítás után azért nem ke­rülhetett sor erre, mert nem volt megfelelő tisztítóberende­zés ilyen nagy mennyiségű terményhez. A ságváriak ugyanis 50 holdon termeltek az idén szerződésre pannonbük- könyt, búzával keverve. Most a termeltető vállalat kölcsön- gópével válogatják külön a bükkönyt a búzától. A gáp egy tízórás műszakban 250 mázsa mag tisztítására lenne alkal­mas, ha ezt a magot tisztítani és nem válogatni kellene. így azonban a napi teljesítmény csak 70 mázsa. Két hét óta végzik ezt a munkát az asszo­nyok, és mintegy 200 mázsa bükkönyt tisztítottak meg ed­dig. A magot Dombóvárra szállítják. A ságváriak elégedettek a bükköny termésévéi, pontosab­ban az ebből származó bevé­tellel. Csaknem 700 forintot kapnak érte mázsánként, s a tervezett két mázsának a két­szeresét érték el holdanként. Szerencsére a búza (is jól fize­tett ugyanazon a területen. Jö­vőre mégsem vetnek belőle, mert saját tisztítóberendezés nélkül sok gondot okoz a mag válogatása.. Egy tisztítógép vá­sárlását tervezik a jövő évben. Ha ez ipeglesz, 1969-Den ismét nagy területen termelik majd a bükkönyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom