Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-26 / 281. szám

SOMOGYI NÉPLAF 6 Vasárnap. 1967. november 84. Kitüntetés a dupla évekért A nyárból nem maradt más. mint a nemrég még egymásba éró műszakok felgyülemlett melege. Kint hűvös szél dü­höng, de itt az ajtón belül mindig kellemesen meleg a levegő, pedig ilyenkor már csak egy sovány műszakban fűlnek a kemencék, mégsem hűltek ki még a nyár óta. A pékek éjjelre járnak, le­sütik a tizennyolc-húszezer süteményt, ami reggel mele­gen kerül a boltokba. Nap­közben legtöbbször senkit se találni az üzemben. Amennyi­re mozgalmas itt a nyár, olyan egyhangú, eseménytelen az 6sz vége. Néha bezörög a szél, meg­pörgeti a ventillátor öntött­vas rózsáját, az egymásba nyüó termek falai pedig lé­pések visszhangját ismétlik: valaki ilyenkor is talált mun­kát magának. Az üzemvezető. Csonka Árpád a gépek körül vizsgálódik. Nyáridőben 14— 16 órán át bent ban, de talal magának elfog­laltságot most is az üzemben. Csak amikor az üzenet ér­kezett a köz­pontból, akkor nem volt bent, éppen a bolto kát járta. — Kaposvá ron a Sütőipa rí Vállalat köz­pontjában is mindenki olyan titokzatos volt. Akármelyik szobába nyitot­tam be, rám mosolyogtak, nem tudtán mire vélni a viselkedésü­ket. A legjobb ismerősök elis­merő szavak kíséretében szorongatták a kezem. Akkot lett világos egy csapásra min­den, amikor a kiküldetési pa­pírt a kezembe adták. Az elő­adó az egyik sort kitöltetlenül hagyta, aztán rövid tétovázás utón beírta: kitüntetés átvé­tele. Esemény, de még mekkora esemény volt az üzemvezető kitüntetése a fonyódi sütödé­ben. Az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetéssel téri haza. — Mire gondolt, amikor a nevét olvasták? — Huszonnyolc éve dolgo­zom ebben a szakmában, ez yolt a kenyerem, az életem. Tizenhat éve üzemvezető va­gyok. Az a tizenhat nyár mind dupla évnek számít a Balaton mellett. Ügy éreztem, hogy ezt köszönték meg nekem azon a napon. Ülünk a csöpp kis irodában, a hirtelen jött csöndben. Az üzemvezető a köpenyén balb­ráL — Csak dolgoztam, mint mindenki más. Hogy szeretem a szakmámat? Azért válasz­tottam. Amikor tanoncoskod- tam, még nem ismertük azt a szót, hogy kenyérgyár. Ügy szoktam meg, úgy maradt meg bennem, hogy a pék ad­dig nem teheti le a lapátot, amíg minden a kosarakba nem kerül, amíg a mennyezetig meg nem telik a sütöde a friss kenyér illatával Nyáron, amikor csak a rö­vid takarítási időben szünetei a sütés, emberfölötti munkát végeznek a pékek. Fonyódon csak sütemény készül, 90— 100 000 naponta. Akik máso­dik műszakban kezdenek. a Celhevült, áttüzesedett olajke­mencék mellett égetően forró levegőben hajrázzák végig a nyolc órát. Az üzemvezetői ott van két műszakban is. Addig amíg a mennyezetig megitölti a friss sütemény illata a csar­nokot Így tanulta, nem tudja nrásképper, csinálni. Csonka Árpádot a legjobb pékek kö­zött emlegetik a megyében. Azt már csak kevesebben tudják róla, hogy szakmasze­reteténél csak egy nagyobb erénye van: az embersége. Ná­la kiváló szakemberré formá­lódhat a legrosszabb tanuló is. A többi üzemből eltanácsolt gyerekek mind itt kötnek ki. A fonyódi üzemben megcsil- iapodnak a zabolátlatlannak tartott tanulók. Nincsen tit­ka, különleges módszere Cson­ka Árpádnak, a hangja sem szigorú, nem parancsoló. El­lenkezőleg: csendes és meleg, olyan, mintha a gyerekeihez szólna. Vele nem vitatkozik senki sem. Tisztelik szakér­telmét és páratlan jóságát Nemsokára kiegészül az éj­szakánként bejáró pékek bri­gádja. Csonka Károly, a mű­vezető fia ide jön vissza az üzembe, ha leszerel. ?f. 3. PÁRIZSI POSTÁNKBÓL Betegség-e a fáradtsáj Orvosi rendelőkben minő gyakrabban hangzik el ez : kérdés és felelet: — Mi a panasza? — Fáradt. vagyok, dokin, úr. Vajon betegseg-e a fáradt­ság? Egyáltalán mi az, hog.-, fáradtság? Ezeket a kérdése­ket vizsgálta napokon át Pá­rizsban egy nemzetközi orvos kongresszus, amelyen a világ mindesi részéből érkező mint • egy 700 részvevő 1500 előadás­ban, írásos értekezésben é hozzászólásban foglalkozott c fáradtság meghatározásával, eredetével, tüneteivel, követ­kezményei ved és természete­sen megszüntetésének módjai­val. A fáradtság mint téma so ha nem szerepelt még eddig ilyen tekintélyes nemzetközi értekezleten, így hát joggal hívta fel magára az emberek figyelmét. A fáradt emberek — és mennyi ilyen van — gyógyírt, tanácsot vártak felfrissülésükhöz. Mások — a gyógyszergyártást kézben tartó cégek — csak az ajánlott gyógyszerek nevének elhangzására figyeltek, hogy kiegészíthessék készleteiket, vagy mint a kongresszus által is ajánlott csodaszert új for­mában dobhassák piacra a fá­radtak felüdülésének és a ma­guk fáradhatatlan haszonszer­zésének javára. A kongresszustól mindenki megkapta amit várt, sót .va­lamivel többet is. A nagy tekintélyű vitafórum vala­mennyi előadója egybehang­zóan — bár egyik-másik cso­dálkozva — megállapította, hogy a fáradtság korunkban mindennapi és világjelenséggé vált A múlt században érthe­tő volt a fáradtság, mondták egyesek, hiszen minden nehé. y -ralottak. napján koszo- Jjj rút meg krizantémo­kat vitt a temetőbe, és néhány szál gyertyát gyúj­tott meg az új sírkő tövében. Tekintete révetegen kúszott végig a rendbe tett síron. Egyedül állt ott, fekete ru­hában. A hallgatással a két AZ ASSZO zott a fiúk, aki nem állhatott ott a betegágyuk mellett. Is­tenem, milyen jó volna, ha most itt feküdne az is, és nem ismeretlen helyen... A sötét ruhás asszonyok, húzni, mert ha megáll, a nagy ha a papa kicsit többet ivott, ÚgV, mente^ * s”x’?c csöndben képtelen aludni. Mi a mama zsörtölődött vele. De , 02r'tí’. miní az arnyak Hal­is van még ebben a szobában? azért jól kijöttek. A papa ha• kan’ ovatf.??n, leVkedtck s halottnak adózott. Ezek itt, az Egy szemre nagyon wep rá. dirokkant volt, a tizennégyet meg-megáUtak egy egy fejfa apása meg az anyása alig él­tek többet hatvannál. vagy sírkő előtt. Gyertyákat gyújtottak, nézték az imboly­dió a falióra közelében, de ez- háborúból úgy jött haza, tü- . .... . meg -e; 0 vllágvévő rádióval csak dőlövéssel, bordatöréssel. A ,, , , most otven. A férjé sírjáról a Petó}it lehet fognU Olykor 1m ^ ^hogy se jött vissza 00 kts lan0°kat, es hallgattak ” *' " " szép magyar nótákat muzsi- a második világháborúból. ?, ma_sz sercegését. Az dpto hálnak, azokat nagyon szere- Vérhas? Puskagolyó? Bomba? l^Vek a krizantémok feher ti. Különösen a régieket, ame- Hogy mi okozta a pusztulását snrmain táncolták, lyeket lánykorából ismer, harmincéves korában, senki j z asszony összehúzta nem tudja, hol van, vagy van-e egyáltalán fejfa fölöt­te. A háború... Istenem, hogy elfásul az ember. Akkor mennyire fájt, Nyúlánk, csontos lány volt— hogy hiába várja, évek múllak el, és 6 hiába várta. És hogy összetartottak a magukjajták, az özvegyek. Együtt jártak ^des“kincsem, tedd"le azt a sem tudja, mert akkor egyet- /d nyaka korúi a kabá- Mikor is került ki a kony- len ismerős sem volt vele. Csak tot. Fázott. Fólcrősö­hából a hímzett falvédő? Több egyszerűen nem jött többet Ü&tt a szél. A gyertyák lángja éve annak. Az volt ráírva: f^za. Nincs, Az öregek szépen ™eQ*'VÚlt, és egy utolsó lob­Édes kincsem, tedd le azt a ___. . _ . , bav.assal magukra hagyta a t emplomod, sokáig feketeben, ^^5^, mert minden anya menteJc ecsöndesen, egymás fehér viaszcsonkokat... most meg egy csapatban dől- S2ereíi a’ Gyermekét. Egy asz- titán. Mindegyiküknek hiány­át . - — . — /. .. . — ->. ^ 1*y yi F K/j*i A v ... goznak a szövetkezetben. A fekete ruhát világosabbal cserélte föl, csak ilyenkor gyászol minden évben, ami­kor a halottakra emlékez> n^kTvllt'akk^ nek Huszonnégy eves volt Ngm fceüeU üoUa amikor utoljára latta a férjét. Herncsz Ferenc szony, egy kislány, egy koüós meg sok kiscsirke volt rajta. Meg lánykorában hímezte. Vagy mégsem? Nem, már me­.iiUiikát emberi erővel végez i-ek, s a munkaidő is 12—Hi óra között mozgott; De a XX. szazadban, mikor a nehéz munkát gépek végzik, és a napi munkaidő is n.yo^ óra vagv ennél kevesebb lett, mi­ért fáradtabbak az emberek, mint az előző századokban? S mindennek a tetejébe miig a fáradtság is összetettebb, bo­nyolultabb lett A múlt szá­zadban még csak a fizikai fá­radtságot ismerték. 5 ma? A kongresszus mint alapfáradt­ságot is háromfélét különböz­tetett meg: 1. fiziológiait, amely a szervezet aktivitásá­nak és munkahozamának csökkenésében jelentkezik; 2. pszichológiait, amely külön­böző működési zavarok ki sere­iében betegség és kimerültség érzésében jut kifejezésre; 3. biokémiait amely anyagcse­rezavarokkal és bizonyos szer­vi működések romlásával jár. Még hallgatni is rossz. Ne is részletezzük, hiszen az em­ber mindjárt a fáradtság kü­lönböző jeleit érzi magán. Pe­dig ez még nem is minden. Foglalkozzunk inkább a ki­váltó okokkal és a gyógyítás módjaival, hiszen a kongresz- szus is ezekkel foglalkozott el­sősorban. Akik teljes képet igyekeztek adni, úgy vélték, hogy a fáradt emberek szá­mának állandó és gyors nö­vekedésében a felgyorsult életritmus és munkatempó, a münka és az élet megkövetel­te fokozottabb ügyelem, pre­cizitás, késedelem nélküli cse­lekvés, a világot állandóan nyugtalanító problémák és ve­szélyek, vagyis a megváltozott munka- és életkörülmények játsszák a főszerepet A modern világban mind ke­vesebb az olyan ember, aki a munka elvégzése után, a nap hátralevő kétharmad részét pihenéssel, szórakozással, va­gyis erejének, frissességének felújításával töltheti, aki ki­vonhatja magát a társada­lomban, a világhan játszódó események hatása alól. Külö­nösen vonatkozik ez a nagyvá­rosokban élő emberekre, akik nél munka után a rájuk zú­duló város zaja, a rendkívül nehéz közlekedési viszonyok miatt a fáradtság idegességbe csap át S fokozzák ezeket az esetleges rossz lakáskörülmé­nyek, a létbizonytalanság, az alacsony fizetés, a sajtó, a tv, a rádió, az ezekből szünte­lenül áradó idegesítő informá­ciók és a szűnni nem akaró rossz műsorok. (Ügy látszik ez utóbbi is világjelenség). Mindez a fáradtság ma leg­jobban elterjedt fajtáját, az idegekre ható fáradtságot nö­veli, amit a kongresszus vé­gére már egyszerűen csak a modem világ, a XX. század betegségeként emlegettek. A felszólalók természetesen agy sor ajánlást tettek a fá­radtság leküzdésére, s többen — npm ritka esetben a gyá­rak megbízásából — gyógy­szert ajánlottak. Mint közöl­ték, jelenleg mintegy 2000 faj­ta fáradtság elleni gyögyszei van a világon forgalomban, ebből Franciaországban mint­egy 500. Mint utólag kiderült. a kongresszusán nem volt lehe­tőség, vagy nem adtak modot olyan előadások elhangzására, amelyen eloszlathatták volna a jó néhány gyógyszer föle hirdetéssel font glóriát Az egyik igen tekintélyes párizsi lap ezek után megírta, hogy a fáradtság elleni gyógyszerára­dat 80 százaléka hatástalan és egy fabatkát sem ér. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki is ellenezné a fáradtság elleni küzdelemben az orvo­si gondozást, a gyógyszerek alkalmazását A tényközlés csak egyszerű figyelmeztetés, hogy a fáradtság minden faj­táját és következményeit megszüntető csodagyógyszerek nincsenek. Sok előadásnak viszont refrénjévé vált a ko­molyabb baj megelőzésére va­ló figyelmeztetés. A megelő­zés egyéni, de főleg társadal­mi feladat, mint például a munkafeltételek, a közlekedés javítása, harc a zaj és a le­vegő szennyeződése ellen, a családanyák munkájának, élet- feltételeinek könnyítése, gya­kori séták, kirándulások a zöldbe stb. Voltak előadők, akik a rendszeres tornászást tartották a legjobb szernek. Az egyik előadó szerint 43 be­tegéből 7-nél kitűnő, 25-nél jó eredményt hozott a test- gyakorlás, 11-néJ semmit nem használt. Ez utóbbiakkal kap­csolatban viszont megjegyez­te, hogy nehéz különbséget tenni a fáradtság és a lustaság között. A lustaság szerinte ne­hezebb eset A »jobb megelőzni, mint gyógyítani a fáradtságot« el­mélet hívei közé tartozott egy argentin professzor is, aki dél-amerikai voltát meg nem tagadva azt javasolta: a fá­radtság ellen a leghatásosabb dolog táncolni. Bár javaslata élénk tetszést keltett, módsze­re nem talált teljes megértés­re, ezt bizonyítja az is, hogy a többi napig nyújtott műsza­kokban vitatkozó, nagyon ér­dekes, de fárasztó kongresz- szus tánc nélkül ért véget Guy I.éridoa kidobni azt a rakott kályhát, mert az Alig volt fiatalabb, mint most asziaitűzhely nem melegít rt li'rr ft hnOQO'll n?V)Prtíl- ■ ... . . a menye. Ez a hosszú özvegy ség ... Talán jobb lett voina, eléggé. Igaz, ezen könnyebb sütni, főzni. Csak hát az a ce­ha időközben férjhez megy. ment\ hideg. Ha az ura él­7\yT 1 ft Irr h i ’ c ft If * ^ __ Mert lett volna, kihez. Csak a fia miatt nem akarta. Ki ne, húsz évvel ezelőtt lepad­lózták volna a konyhát meg a tudja, milyen mostohaapát szobáliat. is De nem maradt kapott volna a gyerek.. Összekulcsolja a kezeit. Mi­lyenek ezek a kezek? Érdesek, mert megedzette a bőrt a hő­ség, a szél, a fagy, az eső. Meg a föld, amiből a krump­lit kell kiszedni minden őszön. rá idő, erő és pénz, most meg már nem érdemes. j zért mégiscsak be hel­ft lett volna fűteni, mi­előtt eljött. Hűvös van, maholnap leesik a hó, la­És a kapanyél, amit otthon pótolni kell reggelente. Csal kell megfogni és a mezőn megszorítani. Ez a kéz aprít­ja a pajtában a fát, és ez a kéz dagasztja a tésztát, öltöge­a kukoricaszár ne állna már! De mikor kerített volna rá időt? Hál’istennek a téeszben végzett erre az évre; a krump­ti a varrótűt... Igen, a pajta- li, amit kapott, mind a pincé- ban aprítja a tűzre valót, ben van. Ott nem fagy meg. mert a pajta régtől üres, és Azt a kukoricaszárat talán az istállóban sem állnak lo- majd holnap levágja, de előbb vak, tehenek. De azért min- eltol a talicskával egy zsák den évben kimeszcli a fala- kukoricát a darálóba, hogy új- kat, és előtte seprűvel lesze- évre meghízzon a disznó. Ma di a sűrű pókhálót. Meszel, mert ezt még menyecske ko­rában így szokta meg. Búcsú előtt a házat, a maga idejé­ben az istállót, az ólakat. Vége lesz ennek egyszer? Nehéz elhinni. Olyan ez, mint este meg jó volna elmenni te­levíziót nézni. A műsor sze­rint érdemes lenne. De ma ta­lán mégse. Nem illik ilyenkor, hegyen ez a nap, ez az este azoké, akiknek a napja van Hogy elmentek egymás után amikor mindennap meghúzza mind a ketten! Nem sok baj egyszer a nála is idősebb fali- volt velük, szerették. Külöriö- óra láncait. Jól bírja az az sen a fiúk halála után. Olyan éreg időmérő. Mindig fel kell szépen élt a két öreg. Olykor, tGzrendészeti TOTÓ HÉT A szelvény levágott részét (vastag vonallal bekeretezett rész) kitöltve bélyeggel ellátott borítékban kell beküldeni a BM Somogy megyei Tűzrendészet! Parancsnokság (Kaposvár, Beloiannisz u. 7.) címére. A szelvényt a TOTO hagyományos módszerével kel) kitöltésű. A borítékra kérjük ráírni REJT­VÉNYT ÁGYAZAT. N • cn kEbdesek 1 a X Tipp 1. Asztagot a vasútvonaltól hány méter távolságra kell el­helyezni? 40 100 2« 2. Keresztet, boglyát a vasútvonaltól hány méter távolságra szabad összerakni? 60 40 20 3. A cséplés helyén a csépiéi tető hány liter víz tárolásáról köteles gondoskodni? 600 500 400 4. Kicsépelt terményt az asz tagt ól (kazaltól) hány méter tá­volságra kell elhelyezni? 3 S 10 5­Cséplés alatt az erőgép hány méteres körzetéből kell min­den éghető anyagot eltávolítani? 3 5 2 6. A szérű szélétől hány méter távolságra szabad dohányoz­ni? 10 20 30 7. Szálastakarmányt és szalmakazlat nád- és szalmafedésű épülettől hány méter távolságra kell elhelyezni? s 10 15 8. Szérűn tartózkodhat-« gyermek? igen nem “x­9. Állandó cséplőcsapat tagjait milyen időközönként kell tűzrendészet! oktatásban részesíteni? heten­ként kéthe­tenként napon* ként 10. Arató-cséplőgépre hány db 2 kg-06 gázzaloltó kézitűzoltó- készüléket kell elhelyezni? 3 2 i 11. Kombájnt és más erőgépet gabonatáblán szabad-e üzem­anyaggal feltölteni? igen nem X 12. Arató-cséplőgépen a 10. kérdésre válaszolandó felszerelé­sen kívül, melyik tűzvédelmi felszerelést kell elhelyezni? ásó ásó­lapát tűz­csapé 2. HÉT Beküldési határidő 1967. november SO. N CT> Tipp 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. !4 | ea O bt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom