Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-13 / 243. szám

Péntek, 1967. október 13. 2 SOMOGYI NBPLAP (Folytatás az 1. oldalról) Befejezésül a következőket mondotta: — Elvtársnők, elvtársak! Engedjék meg, hogy befe­jezésül biztosítsam kedves vendégeinket: a csehszlovák nép jó, őszinte és megbíz­ható barátunk. Engedjék meg, hogy biztosítsam önö­ket arról, dolgozóink és or­szágunk a szocialista inter­nacionalizmus szellemében a szocialista közösség szilárd láncszeme volt és az is ma­rad, és hogy továbbra is az együttműködés és szilárd szövetség állandó elmélyíté­sének útját járjuk. Egyúttal kérem, hogy vendégeink tol­mácsolják elvtársi üdvözle­tünket a magyar népnek és azt a kívánságunkat, hogy »ok sikert érjenek el hazá­juk szocialista építésében. Éljen Magyaroszág és Csehszlovákia népeinek szi­lárd barátsága: erősödjék a szocializmus országainak egy­sége! Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom nagy eszméinek első megvalósítója, a Szovjetunió! Éljen a világ nemzetközi forradalmi munkásmozgal­ma! Hosszan zúgott a taps, amikor Kádár János követ­kezett szólásra. ha valamely területen a gaz­dasági elmaradottság követ­keztében a fejlett tőkés or­szágoktól függő helyzetbe, ki­szolgáltatottságba kerülünk. — A magyar—csehszlovák kulturális kapcsolatok is fej­lődnek, bár érzéseink sze­rint e téren még mindig szá­mos lehetőség van kihaszná­latlanul. Tovább kell foly­tatnunk egymás kultúrájá­nak jobb megismerését és megismertetését, ezzel is szé­Kádár János beszéde — Tisztelt nagygyűlés, ked­ves Novotny elvtárs, kedves elvtársak, barátaink! Mindenekelőtt megköszö­nöm a szívélyes fogadtatást, amelyben bennünket részesí­tettek. Köszönöm Novotny elvtárs népünkről, népeink barátságáról, kapcsolataink jelenéről és jövőjéről mon­dott elvtársi, testvéri sza­vait. Küldöttségünk nevében szívből köszöntőm a nagy­gyűlés minden részvevőjét; átadom önöknek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kommunistáinak, egész dol­gozó népének a magyar kom­munisták, a magyar dolgozó nép forró üdvözletét és test­véri jókívánságait. A továbbiakban beszélt Kádár elvtárs a két nép sors­közösségéről, és hangsúlyoz­ta: — Mi, magyarok öröm­mel látjuk a szocialista Cseh­szlovákiában az alkotó mun­ka hatalmas lendületét, a szorgalmas csehszlovák nép egyre nagyobb sikereit Kedves elvtársak! Országaink valójában a szo­cialista építés kezdeti szaka­szában vannak, még alig ju­tottak túl az új társadalom alapjainak lerakásán. Az örökség, amelyet a munkás­osztály a volt uralkodó osz­tályoktól a második világhá­ború romjaként átvett, nem volt valami fényes, ezért ne­hézségünk van elég. De az eredmények a körülmények­hez képest hatalmasak. Tud­juk, hogy milyen erőre tá­maszkodva, és milyen nehéz­ségeket küzdöttünk le, s a párt és a 'nép ismeri a még megoldásra váró feladatokat. Magyarországon nagy ér­deklődést kelt a csehszlovák gazdasági irányítás új rend­szere, amelyet a gazdasági építőmunka két évtizedes ta­pasztalatait, az eredménye­ket és a követelményeket messzemenően figyelembevé- ve alakítottak ki. Tudunk az eredményekről és a kedvező tapasztalatokról, amelyeket az új gazdaságirányítási rend­szer önöknél már eddig ho­zott. Mi is hasonló reform be­vezetése előtt állunk. A cseh­szlovák elvtársak elképzelé­seit, tapasztalatait tanulmá­nyozzuk, s igyekszünk hasz­nosítani saját munkánkban. Mint látható: ez újabb terü­lete az országainkon belüli szocialista tapasztalatcseré­nek, egymás elvtársi támo­gatásának. Együttműködésünk minden területen tovább fejlődik Ezután Kádár János hang­súlyozta, hogy országaink és - népeink barátsága, együttmű­ködése ma már az élet szin­te valamennyi területén ked­vezően érezteti hatását , — Jelenlegi megbeszélé­seinken örömmel állapíthat­tuk meg ismét, hogy párt­lelően országaink vezetői, pártmunkásai között minden területen és szinten hasznos és baráti kapcsolatok alakul­tak ki, amelyek segítik és előbbreviszik együttműködé­sünket — jelentette ki Ká­dár János elvtárs. Ezután arról szólt, hogy lista országok egy-egy gaz­dasági feladatot közösen ol­danak meg, hanem inkább az, lesítve népeink látókörét, műveltségét, gazdagítva és erősítve barátságunkat. A Magyar I\ép köztársaság belső helyzete Tisztelt nagygyűlés! Ked­ves elvtársak! Engedjék meg, hogy rövi­den szóljak a Magyar Népköz- társaság helyzetéről, és a jö­vőre vonatkozó terveiről. A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dol­gozó tömegek bizalmára, ön­tudatára és őszinte ha­zaszeretetére épül. Min­dennapi életünkben most erőteljesen érezteti hatását pártunknak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak múlt év novemberében meg­tartott IX. kongresszusa. Dol­gozó népünk az e kongresszus által meghatározott irányel­vek alapján tevékenykedik, azoknak a nagy szocialista nemzeti céloknak a szolgála­tában, amelyeket csak az egész dolgozó nép összefogá­sával érhetünk el. Kidolgoztuk és már máso­dik éve eredményesen telje­sítjük harmadik ötéves ter­vünket, amelynek fő célja az ország gazdaságának és ere­jének növelése, a dolgozók életkörülményeinek javítása. Folyik negyedik ötéves ter­vünk előkészítése, és munká­latokat folytatunk a hosszú lejáratú tervezésben is. A so­ron következő ötéves terv céljainak . meghatározásánál már arra törekszünk, hogy hosszabb távra, egészen 1985- ig lássuk a fejlődés főbb irá­nyait Ismeretes, hogy 1968. janu­ár 1-től mi is megreformál­juk gazdaságirányítási rend­szerünket. Belső kérdéseink közül ma a reform foglalkoz­tatja leginkább dolgozóinkat. A reformmal népgazdaságunk eddigi erősen központosított és jobbára adminisztratív módszerekkel történő irányí­tásáról áttérünk a kevésbé centralizált és közgazdasági eszméltkel való irányításra. Nagyobb önállóságot kapnak a gyárak, nagyabb lesz a piac, a kereslet és kínálat sze­repe, egészséges versengés alakulhat ki a vállalatok kö­zött. Nagy nemzeti célunk, hogy teljesen felépítsük a szocia­lista társadalmi rendszert Magyarországon. Az élen já­ró magyar munkásosztály a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben hatalmas erőt képvisel, és ez az erő egyre nagyobb. Megelégedéssel lát­juk termelőerőink növekedé­sét, valamint a nép életkö­rülményeinek fokozatos javu­lását. Mindezek alapján erő­södik népünk marxista—leni­nista világnézete és szocialista társadalmi tudata. A magyar nép nemcsak anyagilag gya­rapszik, hanem kulturáltabbá és műveltebbé is válik. Mind­ezek az eredmények pártünk és kormányunk következetes politikájának, szilárd vezeté­sének és annak a támogatás­nak köszönhetők, amelyeket e politika végrehajtásához né­pünk, munkásosztályunk, pa­rasztságunk, értelmiségünk nyújt. jaink és kormányaink a kül­politika és a nemzetközi munkásmozgalom minden lé­különösen jelentősek orszá­gaink gazdasági kapcsolatai. Ezen a területen már nem A szocialista tábor összefogása a legbiztosabb támasz nyeges kérdésében teljesen azonos nézeteket vallanak. Ennek nagy jelentősége van manapság, amikor bonyolult a nemzetközi helyzet, nehéz­ségek vannak a nemzetközi munkásmozgalomban, és fel­adataink egyre szaporodnak. Országaink között nincsenek vitás kérdések, amelyek vi­szonyunkat kedvezőtlenül be­folyásolhatnák, kapcsolataink alakulására kedvezően hat a területi’ közelség és a meg­közelítőleg hasonló fejlettségi színvonal is. Ennek megfe­egyszerűen a kereskedelmi forgalom, az árucsere fej­lesztéséről van szó, hanem a kooperáció, a szakosítás és az ipari együttműködés ma­gasabb formáiról. Változatla­nul azt valljuk, hogy a szo­cialista országok gyorsabban és olcsóbban tudják megol­dani gazdasági feladataikat, ha együttműködnek, össze­fogják erőiket, mintha mind külön-külön, egymástól füg­getlenül akarnák elvégezni. A mi szuevrenitásunkat nem az fenyegeti, hogy a szocia­Kedves elvtársak! Bará­taink! Népeinknek a békés építés terveinek megvalósításához biztos nemzetközi támaszra is szükségük van. Éppen ezért számunkra különösen fontos a szocialista közösség országai­nak egysége, együttműködése. A szocialista világrendszer nemcsak önmagát védelmezi az imperialista agressziós kí­sérletekkel szemben, hanem védi az egész emberiség bé­kéjét is. A szocialista világ- rendszer zászlajára írta a né­pek békéjének megőrzését, a háború erői elleni harcot, az új világháború megakadályo­zásáért vívandó küzdelmet. E küzdelem ma is folyik. Az amerikai imperialisták­nak a hős vietnami nép elle­ni agresszióját, a szuverén, szocialista Vietnami Demok­ratikus Köztársaság bombázá­sát mélységesen elítéjük és mint eddig, ezután is minden szükséges segítséget meg­adunk a vietnami népnek harca folytatásához. Az Ame­rikai Egyesült Államok ag- resszor, és az agresszor nem szabhat feltételeket a megtá­madott Vietnamban sem. Az amerikaiknak addig kell fel­hagyniuk az agresszióval, amíg van reményük surra, hogy ezzel valamit meg­menthetnek megtépázott te­kintélyükből. Izrael kormánya agresszív háborút indított az arab or­szágok ellen, hogy területe­ket szerezzen és megbuk­tasson haladó, antiimperia- lista arab rendszereket, min­denekelőtt az Egyesült Arab Köztársaságban és Szíriában. Tisztában vagyunk vele, hogy a közel-keleti konflik- fus mögött végső soron az USA-imperializmus áll. A té­nyek alapján agres szórnak tartjuk Izraelt és annak ve­zetőit. Híven az európai szo­cialista országok moszkvai és budapesti tanácskozásának határozataihoz, támogatjuk az agresszió következményeinek felszámolására irányuló har­cot Az agresszor nem él­vezheti agressziójának gyü­mölcseit, nem tarthatja meg hódításait. Mi elismerjük a népek, nemzetek államalkotó jogát, így Izrael állam létét és létjogosultságát is. Az iz­raeli kormány azonban le­gyen tudatában annak: létét elsősorban az veszélyezteti, hogy politikáját a nemzetkö­zi imperializmus szolgálatá­ba állította, eszköz lett az imperializmus kezében a nemzeti függetlenségüket, jo­gaikat védelmező arab né­pekkel szemben. Éberen szem előtt kell tar­tanunk azt a körülményt, hogy a görög katonai dikta­túrával úiabb nyugtalanító góc jött létre Európában — jelentette ki Kádár János, majd rámutatott: Nem feledhetjük, hogy földrészünkön, itt Európában még mindig nincsenek fel­számolva a második világ­háború maradványai. A Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya mind mostanáig nem hajlandó tudomásul venni a hitleri fasizmus le- | verése után Európában ki­alakult realitásokat. Külpoli­tikájának revansista voná­sait és a mögéjük felsorako­zó militarista belső frontot még józanabb szövetségesei is aggodalommal figyelik. Európa népeinek szeren­cséje, hogy a német nép egy része ma már béke* ■’“’■"tő szocialista országban, a Né­met Demokratikus K;’ '■órva- ságban ém't, dolgozik és harcol a közös szocialista cé­lokért. A Német Demokratl­KÖZÜLETEK, FIGYELÉSI! Hűtőgépét, hűtőkamráját, fagylaltpultját stb. téli karban­tartás keretében rövid határidő alatt megjavítja, felújítja a Somogy megyei Finomm echnikai és Gépjavító Vállalat, Kaposvár, Május 1. utca 30. (117901) D Ebben a tudomá E hónapban i technik megjelenik a T A A gyár munkásnői virággal köszönlik Kádár elvtársat. kus Köztársaság barátunk és szövetségesünk, ugyanakkor békés egymás mellett élési politikánkból következik, hogy normális kapcsolatokat akarunk a Német Szövetségi Köztársasággal is, E kapcso­latok létrejötte azonban ez idő szerint nem a szocialis­ta országokon, hanem a nyugatnémet kormányon mú­lik. A világ haladó emberisége a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra gondol — Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Pártjaink azonos módon vélekednek és egyező néze­teket vallanak a nemzetközi munkásmozgalom kérdései­ben. Közösen valljuk, hogy a jelenlegi helyzetben különle­ges fontossága van az egy­ségnek és annak, hogy min­den párt helyezze tevékeny­ségének homlokterébe az in­ternacionalista kötelékek erő­sítését A nemzetközi kommunista mozgalom érdekeiből kiin­dulva határozottan elítéljük a Kínai Kommunista Párt jelenlegi vezetőinek a mar­xizmus—leninizmustől .telje­séit idegen, nagyhatalmi, so­viniszta nézeteit és kalan­dorpolitikáját. Ez a politika veszélyezteti a szocialista vívmányokat Kínában, nagy károkat okoz a nemzetközi munkásmozgalomnak és az imperialisták kezére játszik. Az internacionalisták, a kommunista pártok túlnyomó többsége elhatárolta magát a kínai vezetőktől és arra tö­rekszik, ami ma a legkomo­lyabb és a legfontosabb: an- tiimnerialista összefogásra, akcióegységre. Azon a véle­ményen vagyunk, hogy he­lyénvaló volna hozzákezdeni a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozásá­nak előkészítéséhez. Jöjjenek össze az önállóan működő szuverén pártok kéoviselői. hogy meghatározhassák- ho­gyan lépjenek fel együtt egységesen, közösen korunk legfontosabb küzdelmében, az imperializmus elleni harc­ban. Közeleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója. E hetekben a vi­lág minden haladó emb9re, minden szabadságra, emberi életre vágyódó elnyomott, minden szocializmusban élő felszabadult ember sokszor gondol arra, mit adott a vi­lágnak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, mit je­lent a mai világnak a Szov­jetunió. Állhatr.ánk-e itt ezen a napon a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom nélkül? Építhetnénk-e biz­tonságban a szocializmust a bennünket pajzsként védelme­ző Szovjetunió nélkül? Len­ne-e ma béke és remény a világon a Szovjetunió, a Szovjetunió ereje, áldozatos harca nélkül? Sok minden változik a vi­lágon, de az nem változott és a szocializmus világméretű győzelméig nem is változha- tik meg, hogy békénk, bizton­ságunk, munkánk nyugalma egységet, internacionalista összefogást követel; interna­cionalizmus pedig nincs a Szovjetunió, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom orszá­ga iránti ,őszinte testvéri ba­rátság nélkül. Szép vonása a csehszlovák—magyar barát­ságnak, hogy pártjainkat, or­szágainkat, népeinket össze­kapcsolja az az őszinte szov­jetbarátság és az internacio­nalizmus eszméje, amely át­hatja pártjaink egész tevé­kenységét. Kedves elvtársak! Baráta­ink! Engedjék meg, hogy befe­jezésül még egyszer köszöne­tét mondjak párt- és kor­mányküldöttségünk meghívá­sáért, vendégszeretetükért, önöknek pedig e nagyszerű barátsági gyűlésért, figyel­mükért. Ügy érzem, hogy küldöttségünk jelenlegi láto­gatása a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaságban még szorosabbra fűzi népeink ba­rátságát. Új győzelmeket kívánunk csehszlovák testvérpártunk­nak, virágzást a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, békét, boldogságot a csehszlo­vák népnek. Éljen és erősödjék szüntele­nül a magyar—csehszlovák testvéri barátság! Éljen a kommunizmus és a béke! A magyar delegáció vezető­jének szavai után a gyű­lés részvevői melegen ünne­pelték a csehszlovák és ma­gyar nép barátságát. A forró hangulatú barátsá­gi nagygyűlés az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. Aláírták a közös nyilatkozatot Csütörtökön délután a prágai vár új galériájában ünnepi külsőségek között ma­gyar-csehszlovák közös nyi­latkozatot írtak alá. Az alá­írásnál jelen volt a magyar párt- és kormányküldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, a delegáció vezetőjével, to­vábbá Fock Jenövei, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökével. Ott volt az ünnepi aktusnál Antonín No­votny, a CSKP KB első tit­kára, köztársasági elnök, a csehszlovák delegáció vezető­je, Jozef Levárt miniszterel­nök és a csehszlovák küldött­ség több tagja. Jelen voltak a két kül­döttség szakértői is. Megje­lentek a dokumentum aláírá­sánál a CSKP KB elnökségé­nek tagjai és póttagjai, a kormány és a CSKP KB szá­mos tagja. Jelen voltak a prágai magyar nagykövetség diplomatái is. A közös nyilatkozatot ma­gyar részről Kádár János és Fock Jenő, csehszlovák rész­ről Antonín Novotnv és Jozef Lenárt írta alá. Az aláírás után a két küldöttség vezetője és tagjai szívélyesen üdvözöl­ték egymást. A közös közlemény szöve­gét vasárnap hozzák nyilvá- 1 n osságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom